Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-19 / 169. szám, hétfő
A nádszegi (Trstice) községi könyvtár a művelődési otthon épületében működik, az agitációs központ és a mozi társaságában. Csak 1974 óta élvez méltó elhelyezést, azelőtt mostoha körülmények között dolgozott, és 24 év alatt négyszer költöztették át. Ezt Kockás Rózsa könyvtáros mondta el, aki 1968 óta vezeti a könyvtárat. És nyomban hozzá is tehetjük, hogy eredményesen. Ezzel kapcsolatban elég talán egyetlen tényt megemlítenünk: amióta itt dolgozik, tizenkétszeresére nőtt Az állomány minősége és az olvasottság érdekel, örömmel nyugtázom magamban, hogy a könyvek között túlnyomórészt értékes klasszikus és mai művek találhatók. A törzslapok tanúsága szerint nem túl gyakran fordulnak meg a kötetek az olvasók kezében.- Mikor volt a könyvtárban selejtezés? - állok meg egy pillanatra a könyvtárosnő mellett.- Legutóbb tavaly nyáron selejteztünk. Az alapkönyvállományt ezerkilencszáz negyvenkilenc és ötvenhárom között szerezték be, összesen hatszáz kötetet. Ez az állomány az évek során elavult. Senki sem csodálkozhat rajta, ha a rossz könyveket nem viszik az olvasók... így hát az elöregedett könyveken túladtunk és újakkal töltöttük fel az állományt. A könyvtár évenként 3000 koronát kap a helyi nemzeti bizottságtól könyvvásárlásra. A többi pénzt a Galántai Járási Könyvtár adja.- Mennyiben van önnek beleszólása abba, hogy a járás milyen könyveket küld?- Van beleszólásom, de általáNem mindegy, mit olvasnak a könyvállomány, ugyanis míg 1968-ban csupán 960 kötete volt a könyvtárnak, az idén már 12 500 kötettel rendelkezik. A beszélgetés során kiderült, hogy a könyvállomány felét a gyermek- és ifjúsági irodalom teszi ki.- Miért van erre szükség?- A község lélekszáma elég nagy, több mint háromezer nyolc- százan lakják a falut, így elég sok a gyerek és a fiatal is. A falu közös igazgatás alatt működő alapiskoláját csaknem kilencszáz gyerek látogatja (öt és fél száz a magyar tanítási nyelvűt). A tanuláshoz szükséges ajánlott irodalomtól eltekintve is elég sok olvasnivalóra van szükségük a gyerekeknek.- És a könyvállomány témaszerkezete?- Az állományunknak körülbelül a fele szépirodalom, a többit a politikai, ismeretterjesztő, társadalomtudományi irodalom teszi ki. Itt megjegyezném, hogy míg a társadalomtudományi irodalom zöme magyar nyelvű, addig a mintegy nyolcszáz politikai könyvünknek a nyolcvan százaléka szlovák. Felmerülhet a kérdés, hogy miért. Én úgy gondolom, hogy a járási könyvtár azért küld inkább szlovák nyelvű politikai irodalmat nekünk, mert a politikai tanfolyamokon többnyire szlovák nyelvű könyvekre van szükség.- Elsősorban kik kölcsönzik a politikai irodalmat?- Főként a falu funkcionáriusai és a marxista-leninista esti egyetem hallgatói, de más falubeli is. Alaposan szemügyre veszem a könyvtárat, az állványok között járva leemelek egy-egy könyvet. ban úgy gondolom, hogy a községi könyvtárosokat gyakrabban meg kellene kérdezni, milyen fajta irodalomból mennyire van szüksége a könyvtárnak, és hogy mit keresnek az olvasók.- Gondolom, van elég állandó tagja a könyvtárnak.- Tavaly hatszáznegyven körül mozgott az olvasóink száma. Nem tudom, elég-e ez vagy kevés. Egy tény, hogy négyszázhúsz olvasónk tizennyolc éven aluli volt. Megközelítőleg háromszáz az alapiskola tanulóiból verbuválódott. Úgy vélem, a felnőtt lakosság nagyobb érdeklődést is tanúsíthatna a könyvtár iránt. Igazán sok szép olvasnivalónk van. Hiszen a klasszikus magyar irodalom legjava mellett megtalálható nálunk a klasszikus és mai világirodalom éppúgy, mint a jelenkori magyar és a szlovák irodalom is. A könyvtárosnő szavainak tanúsága szerint a kölcsönzési listát Nádszegen a krimi és a történelmi kalandregény vezeti. Utána Szil- vási Lajos, Berkesi András, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond következik. A hazai magyar írók közül a legkeresettebbek Duba Gyula és Ordódy Katalin. Érdekességként megemlítjük, hogy a „csíkos“ lányregényeket elsősorban a középkorosztály és az idős asszonyok olvassák. A könyvtárba 16 különféle sajtótermék jár, ezek közül csupán hat a magyar nyelvű. (Jár többek között az Uj Szó, a Szabad Föld-, műves, a Hét, a Könyvtáros stb., nem jár viszont az Irodalmi Szemle és más népszerű magyar lapok, folyóiratok). Minthogy az újságokat és a folyóiratokat a járási könyvtár fizeti elő, szeretnénk felhívni az illetékesek figyelmét, hogy a nádszegi könyvtárnak több magyar nyelvű periodikára lenne szüksége. Figyelemre méltó, hogy a könyvtár évenként 16-17 alkalommal az alsótagozatos iskolások számára könyvtárlátogatást szervez. v A tapasztaltak alapján megállapíthatjuk, hogy immár ez a má- tyusföldi falu is az igényeknek megfelelő könyvtárral bír, viszont az olvasottság jobbítsa érdekében még van mit tenni. És az se mindegy, mit olvasnak az emberek. KÖVESDI JÁNOS Két falu olvasói ÚJ KÖNYVEK Jan Suchl: A szerelmet választottam Jan Suhl kisregényének témája a szerelem. Ezt az örök témát úgy írja meg, hogy bemutassa folytatását is a házasság mindennapjaiban. Vajon elkerüli-e a zátonyokat? Megmarad-e? Vagy csak megalkuvás árán tartható-e fenn a házasság? Hőseink, a szép szudétanémet lány, Ellen és a cseh fiú, Martin szerelme kezdetben minden akadályt legyőz, és minden áldozatra képes. A második világháború utáni válságos időkben, amikor a Szudéta-vidéken az emberek minden németben nácit láttak, és megkezdődött a német lakosság kitelepítése a cseh határvidékről, Ellen kénytelen megválni szüleitől, Martint pedig Ellen miatt kizárják a pártból, elveszti állását. Úgy tetszik, ez a két fiatal ember sziklaszilárdan kitart egymás mellett, szerelmük kiáll minden próbát. Házasságuk mégis zátonyra fut... Világkönyvtár • A cseh szocialista irodalom egyik megalapítója Ivan Olbracht, akinek élete nemcsak a hazai irodalomtörténészeket és olvasókat vonzza, de számos külföldi monográfia is készült róla. Legutóbb a Szovjetunióban, az ungvári Kárpát Kiadóban jelent meg Ivan Dolgos Kolocsava című - regénye, amelynek Ivan Olbracht a hőse. A könyv 30 ezer példányszámban jelent meg, előszavát Nyina Ko- pisztyanszka, neves bohemista írta. Ebben nagyra értékeli a cseh író életművét, amely nagymértékben hozzájárult a csehszlovák és a szovjet kultúra ill. irodalom közeledéséhez. Ivan Olbracht születésének 100. évfordulója alkalmából Kolo- csavában, ahol a művész annak idején élt és alkotott, emlékművet lepleztek le. Ez Vaszil Ivanovics Szvida, az Ukrán SZSZK nemzeti művészének alkotása. Az évforduló kapcsán az ungvári egyetemen csehszlovák vendégek részvételével tanácskozást rendeztek Olbracht életéről és munkásságáról. • Mario Vargas Llosa, a 45 éves perui prózaíró új regénye, A világ végének háborúja nemcsak kiváló irodalmi alkotás, kalandregény, történelmi dráma, hanem a latin-amerikai ideológiai fanatizmusnak és „utópikus“ erőszakának taglalása is. Az új regény megjelenése alkalmából interjút készítettek az íróval, aki a következőket mondotta: „A regény a múlt században játszódik le Brazíliában, amikor két ideológia, két fanatizmus kommunikációjának hiánya a canudosi vérengzéshez vezetett, Bahia isten háta mögötti vidékén. Azért fogott meg a téma, mert valamennyi latinamerikai ország közös élménye, tapasztalása ez. Vargas Llpsa szemben áll a diktatúrákkal. Élesen bírálja azokat a katonákat, akik 1968-től egészen tavalyig kormányozták Perut (ez idő alatt az író - főként spanyolországi - száműzetésben élt), mígnem a választások nyomán ismét alkotmányos polgári kormány került hatalomra. Ugyanakkor aggasztja a társadalmi megváltás elméletéből létrejött terrorizmus és erőszak hullám is. Regényeiben ez ellen is fellép. Legismertebb, több nyelvre közöttük magyarra is lefordított regényei A város és a kutyák, Négy óra a Catedrálban, A Zöld Palota, Pantaleón és a hölgyvendégek. Víg kedélyű, rendkívül rokonszenves, csinos és szerény fiatal- asszony Baltazár Tiborné, aki férjével és ötéves kislányával az Ipolyság (Šahy) közelében levő Ipolyvisken (Vyškovce nad Ipľom) lakik, ám két másik faluban, Ipoly- szakáloson (Ipeľský Sokolec) és Szántón (Santovka) dolgozik. Kedden és csütörtökön autóbusz- szal utazik Szántóra, más napokon vonattal jut el a szomszédos faluba, Ipolyszakálosra. Mindkét helyen jól ismerik, s egyik faluban sincsenek nyelvi nehézségei, mert jól beszél magyarul is, szlovákul is.- Kilenc éve érettségiztem az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban, majd tanulmányaimat a bratislavai könyvtáros szakközépiskolában folytattam, ahol 1975-ben végeztem.- Hogyan lett két falu könyvtárosa?- Az iskola elvégzése után az ipolyszakálosi művelődési ház vezetője voltam. Nagyon szerettem azt a munkámat is. Igen sokan látogatták a szervezett rendezvényeket. Sokszor meghívtuk a MA- TESZ-t, az Ifjú Szívek-et és a Szőttes-t, Nagy volt az érdeklődés a különféle tanfolyamok iránt, elsősorban a főző- és varrótanfolyamokat kedvelték. Két évig dolgoztam ebben a beosztásban, 1978 elején lettem könyvtáros.- Melyik falu nőtt jobban a szívéhez?- Mind a kettő. Az egyébként is érdekes munkámat még érdekesebbé teszi az a körülmény, hogy lehetőségem van összehasonlításokat tenni a két falu között. Igen érdekes következtetésekre jutottam. Ami számomra a legörvende- tesebb, az maga az a tény, hogy mindkét faluban egyformán igénylik az emberek a jó könyvet. Szántón szlovákok, Ipolyszakáloson többségben magyarok laknak.- Sok állandó olvasója van a két falu könyvtárának?- Szántón az ezrehúsz lakos közül száznyolcvan az állandó könyvtárlátogató, akik több mint négyezer könyv közül választhatnak. Az ezernegyven lelket számláló Ipolyszakáloson jobb ez az arány, ott kétszázharminc állandó olvasója van a könyvtárnak, öte- zerhétszáz könyv áll a rendelkezésükre, ezek közül csaknem négyezer a magyar nyelvű könyv. De igen sok alkalmi olvasónk is van, akiket nemcsak a könyvek, hanem a folyóiratok is vonzanak.- A szakálosi könyvtár tavaly elnyerte a Példás könyvtár címet...- A cím elnyeréséhez szükséges feltételeket sikerült teljesítenünk, mert Szakáloson kedvezőbb körülmények között működik a könyvtár. A művelődési házban két helyiség áll a rendelkezésünkre. Szántón pillanatnyilag kedvezőtlen a helyzet, itt egyetlen helyiségben zsúfolódunk, a régi iskola épületében. Hamarosan azonban felépül a helyi nemzeti bizottság új épülete és abba kap helyet a könyvtár.- Vannak-e irodalomnépszerü- sítő rendezvényeik?- Természetesen. író-olvasó találkozókat is rendezünk. Igen népszerű író Csontos Vilmos, aki a közeli Zalabán él, s az Ipoly mentén élők jogosan tartják őt saját írójuknak. Mindkét faluban gyakran rendezünk mesedélutánokat a legkisebbek számára. Élőszóban vagy hanglemezről ismerik meg a szebbnél szebb meséket. Az iskolásoknak Ipolyszakáloson rendeztünk irodalmi vetélkedőt. A győzteseket könyvekkel jutalmaztuk és tekintettel a nagy sikerre, elhatároztuk, hogy hasonló rendezvényt más alkalommal is szervezünk.- Ismerik-e a szakálosiak a csehszlovákiai magyar írók műveit?- A magyar és a világirodalom számos kiváló alkotásán kívül rendszeresen érdeklődnek hazai magyar íróink müvei iránt is. Egri Viktor, Duba Gyula, Dávid Teréz, Ordódy Katalin, Lovicsek Béla, a költők közül Zs. Nagy Lajos, Cselényi László, Ozsvald Árpád, Csontos Vilmos és mások könyvei iránt nagy az érdeklődés.- Mit olvas egy könyvtárosnő?- A felsorolt hazai írók nekem is kedvenceim, de igen szeretem a klasszikusokat is. Újra és újra elolvasom a világirodalom nagyjainak legszebb müveit, a szlovák irodalom kiválóságai között is van két kedvencem: a prózaíró Janko Jesenský és a költő Sládkovič. Beszélgetésünk alatt az volt a benyomásom, hogy ipolyszakáloson és Szántón nagyon jó kezekben van a könyvtár. Baltazár Tiborné szereti hivatását, szereti az irodalmat és a könyveket, a jó könyv szeretetére neveli az embereket. S mindezt szerényen, kedvesen teszi. SÁGI TÓTH TIBOR Enciklopédia a könyvről A Szovjetunióban nagy érdeklődés fogadta a nemrégiben megjelent „Könyvtudomány“ című enciklopédiát. Ez a maga nemében egyedülálló, tájékoztató jellegű kiadvány gyakorlatilag mindent tartalmaz, amit a könyvről tudni érdemes. Az enciklopédiában 2500 szócikk, információ található. Közülük több mint 400 a forradalom előtti orosz könyvkiadókkal és a ma legismertebb külföldi kiadókkal foglalkozik. Mintegy 500 szócikket a könyvkiadás, a könyvügy kiválóságainak szenteltek. Az egyetemes kiadvány olyan szócikkeket tartalmaz, mint: „Marx, Engels és a könyv“, „Lenin és a könyv“, „Könyvkereskedelem“, „Újságírás“, „Sajtó“, de helyet kaptak benne a nagy orosz és szovjet írók is, akik sokat tettek az irodalom, a könyv népszerűsítéséért. így Puskin, Tolsztoj, Be- linszkij, Gorkij és más irodalmi nagyságok is szerepelnek a műben. Az enciklopédiában ismertetik a bibliofília történetét, s a könyvkiadás összes lehetséges módját. Külön kis tanulmány foglalkozik a Könyvbarátok össz-szövetségi önkéntes Társaságának alapításával, történetével, fejlődésével. A társaságnak ma a Szovjetunióban több mint 14 millió tagja van. A kiadványban teret szenteltek a külföldi könyvügy problémáinak, jelenlegi fejlődésének és irányzatainak is. A mü bőséges tájékoztatást ad a szocialista országok sajtójáról és könyvkiadásáról. A kötet összeállításában mintegy 400 szerző vett részt. Az enciklopédia több mint 1200 - részben színes - illusztrációt tartalmaz. (BUDAPRESS-APN) Restaurálás gamma-sugarakkal Ukrán mikrobiológusok és viro- lógusok kidolgozták a régi könyvek, kéziratok és egyéb művészeti alkotások gammasugaras restaurálásának módszerét. A besugárzás hatékony védelmet nyújt a biológiai korrózió, a mikroorganizmusok pusztító, romboló hatása ellen. A különféle mikroorganizmusok, gombák ugyanis legalább úgy károsítják a művészeti értékeket, mint a háborús pusztítások, tűzvészek, árvizek és más természeti katasztrófák. A gombák felfalják a vászon, a papir, a festék szerves anyagait, s így szétroncsolják a műalkotásokat. Az eddig használt módszerek azért nem bizonyultak elég jónak, mert a biológiai kártevők idővel alkalmazkodtak a legerősebb antiszeptikus készítményekhez is. A gamma-su- garas kezelés viszont kiírtja a szívós mikroorganizmusokat, anélkül, hogy kárt tenne a műremekekben. ÚJ SZÚ 4 1982. VII. 19. Jirí Brdečka: Limonádé Joe A szerző könyvének címe bizonyára minden mozilátogatóban felidézi az egykor oly nagy sikert aratott cseh western-paródiát. A történetet most eredeti formájában is megismerheti a magyar olvasó. A főhős, Limonádé Joe „mesébe illő gyorsasággal“ vágja ki magát a leglehetetlenebb helyzetekből is. Mindezt Brdečka ellenállhatatlan humorral, már-már karikírozó könyörtelenséggel közli olvasójával.
