Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-02 / 155. szám, péntek

ÚJ szú 3 1982. VII. 2. Viszonylagos nyugalom Bejrútban Tel Aviv és Washington javaslatai a palesztin nép érdekei ellen irányulnak (ČSTK) - Bejrutban viszonyla­gos nyugalom uralkodik, az izraeli repülőgépek azonban tegnapra virradó éjszaka csoportos átrepü- léseket hajtottak végre a város felett, és világító gyertyákat dobál­tak le azzal a nyilvánvaló céllal, hogy bizonytalanságban tartsák a lakosságot. A körülzárt Nyugat-Bejrút la­kossága továbbra is feszült vára­kozásban él, hogy sikerül-e a liba­noni és a palesztin képviselőknek megtalálniuk a kivezető utat a je­lenlegi válságos helyzetből. Tár­gyalásaikra azonban rányomja bélyegét Dán Meridor izraeli kor­mányszóvivő fenyegetése, hogy Tel Aviv „maximálisan néhány na­pot vár“ a Nyugat-Bejrút elleni támadással, továbbá Philip Habib amerikai megbízott álláspontja, aki Izrael érdekeit védelmezi, és a tár­gyalásokat arra használja fel, hogy nyomást gyakoroljon a pa­lesztin ellenállási mozgalomra. Izrael és az USA pillanatnyilag olyan javaslatokat terjeszt elő, amelyek a palesztin nép alapvető érdekei ellen irányulnak. A PFSZ azonban kész szilárdan védel­mezni céljait, de közben szeretné megakadályozni az erőszak újabb hullámát és az újabb áldozatokat a polgári lakosság körében. Ha ugyanis Izrael megtámadja Nyu- gat-Bejrútot, ez elkerülhetetlen lenne. Ronald Reagan amerikai elnök szerdán Washingtonban dekrétu­mot írt alá „a libanoni háború szerencsétlen áldozatainak nyúj­tandó rendkívüli segélyről“- ahogy személyesen közölte. Az USA valódi közel-keleti politikájá­ról azonban mi sem tanúskodik jobban, mint a legkülönbözőbb fegyverszállítmányok Izrael szá­mára. A WAFA hírügynökség újabb információkat közölt arról, hogy az izraeli hadsereg Libanon­ban bevetette a betiltott ideggázo­kat is, amelyek néhány perc lefor­gása alatt képesek két napra meg­bénítani az emberi szervezetet. Izrael ezeket a fegyvereket nem használhatná az USA tudta és korlátlan támogatása nélkül- hangsúlyozza a hírügynökség. A Szovjetunió Vöröskereszt és Vörösfélhold szövetsége, valamint a Szovjet Békealap a humanizmus és az internacionalista szolidaritás elveit követve nyújt segítséget az izraeli agresszió miatt szenvedő libanoni népnek és a palesztin menekülteknek. Az Aeroflot gépei a napokban gyógyszereket, taka­rókat, sátrakat és gyermektáp­szert szállítanak Libanonba. Moszkvában közölték, hogy a Szovjetunió gyógykezelés cél­jából fogadja a libanoni és a pa­lesztin sebesülteket. Több mint ötvenezer ember vett részt az Eszak-Görögországban közelmúltban megrendezett békemenetben, melynek résztvevői követelték, hogy számolják föl az ország területén az összes amerikai katonai támaszpontot. Tiltakoztak Görögország NATO- tagsága ellen, valamint síkraszálltak azért, hogy a Balkán atommen­tes övezetté váljék. (Telefoto: ČSTK) VARSÓ GYORSABB ÜTEMBEN KELL NÖVELNI A TERMELÉST Wojciech Jaruzelski: a válság megoldásához még hosszú út vezet Reagan sajtótájékoztatója A Fehér Ház és Izrael álláspontja azonos (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök szerdán késő este elnöki beiktatása óta megtartotta 11. sajtóértekezletét, melyen első­sorban Izrael Libanon elleni ag­ressziójával foglalkozott. Az elnök rendkívül óvatos válaszokat adott, s ezt az elővigyázatosságot azzal indokolta, hogy tekintettel a folya­matban levő „rendkívül fontos tár­gyalásokra“ - valószínűleg a genfi szovjet-amerikai megbeszélések­re utalt - tartania kell magát „na­gyon az irányvonalhoz“. Reagan arra nem vállalkozott, hogy nyíltan védelmébe vegye az izraeli agressziót. Helytelenítette azokat az állításokat, hogy az Egyesült Államok előre tudott a tá­madásról és azt állította, Wa­shington nem adott „szabad utat“ Izraelnek az akcióhoz, sőt, „a Fe­hér Házat az invázió meglepte“. Egyéként lényegében azonosí­totta magát az izraeli álláspont­tal. Hangsúlyozta, hogy nemcsak az izraeli csapatoknak kell távoz­niuk Libanonból, hanem elsősor­ban a szíriai egységeknek. Hivata­losan első ízben akkor vette vé­delmébe a Begin-kormányt, ami­kor a PFSZ tagjainak a távozását is követelte. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Izrael megkí­sérli egész Bejrút elfoglalását, mi­vel Begin legutóbbi washingtoni látogatása során nem tett arra vo­natkozó ígéretet, hogy nem szánja el magát erre. Wasginton libanoni elképzeléseiről annyit mondott, hogy az Egyesült Államok egy „erős és stabil bejrúti kormány“ megalakítását szorgalmazza. (ČSTK) - Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB el­ső titkára, a minisztertanács és a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának elnöke Varsóban szerdán találkozott a lengyel fegy­veres erők pártaktívája tanácsko­zásának résztvevőivel - közölte tegnap a Zolnierz Wolnosci na­pilap. A tanácskozáson mondott be­szédében Jaruzelski hangsúlyozta a szükségállapot kihirdetésének elkerülhetetlenségét és hozzáfűz­te, az élet bebizonyította a döntés jogosságát. A szükségállapot ide­je alatt megerősödött állam- és néphatalom képes a nemzeti biz­tonság, a nyugalom és a rend garantálására. Az ország válságá­nak megoldásához azonban még hosszú út vezet, jelentette ki Jaru­zelski. A varsói polgármester a vajda­sági védelmi bizottság javaslatára tegnapi hatállyal feloldotta a fővá­ros területére érvényes éjszakai kijárási tilalmat, melyet a május elején lezajlott zavargások után rendeltek el ismét. Ugyancsak tegnaptól a fővárosban, illetve a varsói vajdaságban ismét enge­délyezték a diákklubok és szóra­kozóhelyek működését. A gazdasági reformbizottság varsói ülésén a reformmal kapcso­latos néhány szociális és árkér­désről tárgyalt. Az ülést Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, kormányfő vezette, aki a reform bevezetésének eddigi tapasztala­tait elemezte. Hangsúlyozta, hogy a termelés, a munkatermelékeny­ség növekedése nem kielégítő, hasonlóképpen az anyagok és az energia megtakarítása sem éri el a várt szintet. Ez objektív körülmé­nyek következménye, többek kö­zött ide sorolhatók a Nyugat „megtorló“ intézkedései, de szá­mos szubjektív tényező is közre­játszik, elsősorban a reform me­chanizmusával kapcsolatos tájé­kozatlanság. SALVADOR Újabb partizánellenes offenzíva (ČSTK) - A salvadori hadsereg újabb széles körű offenzívát indí­tott a San Salvadortól 30 kilomé­terre északra fekvő Guazapa tűz­hányó térségében tartózkodó par­tizánok ellen. Az akcióban ezer katona vesz részt, a térséget a tü­zérség lövi, és A-37-es típusú amerikai repülőgépek bombázzák. Az UPI hírügynökség a partizá­nok taktikájának sikereként érté­keli, hogy kormánycsapatokat ve­zényeltek a tűzhányó irányába. A hazafiak ugyanis azzal a céllal indítottak a közelben fekvő Suchi- toto város ellen az elmúlt napok­ban heves támadást, hogy erőket vonjanak el a Morazan tartomány­ban zajló, ugyancsak széles körű partizánellenes hadműveletet végrehajtó kormánycsapatoktól. Rendkívüli állapot Guatemalában (ČSTK) - Efrain Rios Montt guatemalai elnök tegnapra virradó éjszaka országos érvénnyel elren­delte a rendkívüli állapotot. A rá­dió és televízió közölte a katonai diktatúra elnökének beszédét, s az új intézkedések a hazafias erők elleni terror fokozását jelen­tik. Montt szerint lejárt az a 30 napos „türelmi idő“, amely alatt a partizánok letehették a fegyvert. Költségvetési vita Bonnban Megkurtították a szociális kiadásokat (ČSTK) - Tegnapra virradó éj­szaka - egész napos lázas tár­gyalások után - a bonni kormány, valamint a koalíciós pártok, az SPD és az FDP parlamenti cso­portjai megállapodtak az 1983-as állami költségvetés főbb vonalai­ban. Az erre vonatkozó „kompro­misszumos“ javaslatot Helmut Schmidt kancellár terjesztette elő, miután több hétig eredménytele­nek voltak a koalíciós partnerek közötti tárgyalások. A kancellár rendkívüli sajtóértekezletén vette védelmébe a költségvetési javas­latot. A tervezet szerint az államkasz- sza kiadásai a jövő évben 2 szá­zalékkal - 250,5 milliárd márkára - nőnek az ideiekhez képest. A költségvetési hiányt Bonnban az államkassza további 28,5 milliárd márkával való eladósodásával és a szociális kiadások további csök­kentésével kívánják kiegyenlíteni. Többek között megnövekszik a nyugdíjasok egészségügyi biz­tosításának összege, a dolgozók többet fognak fizetni a munkanél­küli segélyalapba, az állam viszont csökkenti hozzájárulását ezekre a célokra. A költségvetési javaslat fedezetlen hiánya 11 milliárd már­kát tett ki, s teljes 8 milliárdot a szociális kiadások megkurtításá­val „takarítottak“ meg. Annak el­lenére, hogy elméletileg sikerült egyensúlyba hozni a jövő évi költ­ségvetési javaslatot, nyilvánvaló, hogy az idei évhez hasonlóan jö­vőre is pótköltségvetést kell majd elfogadni. KOMMENTÁRUNK A bonni kormánykoalíció koccanásairól tulajdonkép­pen már az 1980-as országos par­lamenti választások óta gyakran írt a sajtó. Az elmúlt két évben, különösen pedig az elmúlt hóna­pokban, hetekben számos olyan dolog történt, amely árnyékot ve­tett a Szociáldemokrata Párt (SPD) és a szabaddemokraták (FDP) viszonyára. Olyannyira, hogy már nem is koccanásokról volt szó, hanem összeütközéstől, sőt szakítástól lehetett tartani. A Stuttgarter Zeitung néhány nap­ja azt írta, hogy a bonni politikai légnyomás vihart jelez, s a Die Welt pedig már szinte el is temette a koalíciót. Akárcsak tavaly, most is a költségvetés körüli huzavona domborította ki az SPD és az FDP ellentéteit. Nos, a vihar - legalábbis egye­lőre! - elvonult, ugyanis a jelek szerint a két párt megegyezett az 1983-as állami költségvetés alap­elveiben. Tavaly óta azonban a gazdasági stagnálás és a pénz­szűke még tovább korlátozta a ko­alíciós partnerek manőverezési le­hetőségeit. Kompromisszumra volt tehát szükség. Az FDP egye­nesen a költségvetésre vonatkozó megállapodáshoz kötötte a kor­mány további sorsát, azzal fenye­getőzött, hogyha az SPD nem fo­gadja el hosszú távú takarékossá­gi intézkedéseit, miniszterei le­mondanak. Ezek a „takarékossá­gi“ intézkedések a bérből és fize­tésből élőkre, a nyugdíjasokra ró­nak még nagyobb terheket, vagy­is a szociális juttatások további megnyirbálását célozzák. Ez tük­röződik is az új költségvetésben, bár az SPD vezetőségének egy része - s bizonyára a tagság is - nem ért egyet vele, s a maga­sabb jövedelmek, a vállalkozók megadóztatását követelte (amit vi­szont az FDP hevesen ellenzett). A koalíció fenntartása érdekében ismét a szociáldemokraták tettek nagyobb engedményeket a jobb­oldali gazdaságpolitikát követő FDP-nek. gadják, a döntés országos jelentő­ségű, s kétségkívül gyengíti a bonni koalíció helyzetét. Ameny- nyiben ugyanis Hessenben a CDU abszolút győzelmet aratna, úgy a nyugatnémet parlament másik házában, a Bundesratban (ahová az egyes tartományok küldik kép­viselőiket) az ellenzék kétharma­dos többségre tenne szert, és így megbéníthatná a bonni kormány tevékenységét is. A Szociáldemokrata Párt Elvonult a vihar? K érdéses ugyan, hogy Gen­scher pártja „kemény“ ál­láspontjával helyreállíthatja erő­sen megcsorbult tekintélyét, annyi azonban bizonyos, hogy Schmid- téknek népszerűségük további csökkenésével kell számolniuk. Ez pedig a jövőt illetően komoly következményekkel járhat. Köze­ledik ugyanis szeptember 26-a, a hesseni tartományi választások időpontja, ami sok mindent el- dönthet. Az SPD sorozatosan veszítette el a korábbi tartományi választá­sokat - legutóbb június elején Hamburgban s tulajdonképpen nem várható más Hessenben sem. Különösen, hogy ismertté vált: az FDP ebben a tartomány­ban önállóan indul a választáso­kon, s utána a jelenleg ellenzék­ben lévő Kereszténydemokrata Unióval (CDU) akar kormányszö­vetséget alakítani. Bár a szabad- demokraták jobboldali vezetői ta­egyértelmüen értésre adta, hogy országos szinten folytatni kívánja az együttműködést az FDP-vel, viszont a neki tett engedmények megingathatják Schmidt kancellár amúgy sem szilárd pozícióit a pár­ton belül, s egy megosztott SPD még nehezebben veheti fel a har­cot a választásokon az ellenzék­kel. Az FDP pedig nyilvánvalóan az ellenzék felé kacsintgat, ami parlamenti képviselőinek és al­sóbb szintű funkcionáriusainak körében vált ki elégedetlenséget. Ez utóbbiak az egész tagsághoz intézett keddi felhívásukban az SPD-vel való együttműködés foly­tatása mellett szálltak síkra, és a bonni koalíció meggyengülésé­ért a Genscher vezette jobbszár­nyat tették felelőssé. A felhívás arra is rámutat, hogy a pártveze­tés az elmúlt években mind a kúl-, mind a gazdaságpolitikában eltá­volodott az FDP eredeti liberális célkitűzéseitől és a koalíciós kor­mány programjától, s fokozatosan közeledett az ellenzéki keresztény pártok politikájához, célja a CDU -CSU hatalomra segítése. A felhí­vás tükrözi azt az aggodalmat, hogy könnyen megeshet: az FDP nem csak hogy Hessenben, de egy esetleges országos szintű vá­lasztásokon sem jut be a parla­mentbe. Intő jel volt ebből a szem­pontból Hamburg, ahol az FDP nem érte el a szükséges 5 száza­lékot, s így nincsenek képviselői a tartományi parlamentben. Melles­leg az sem biztos, hogy a CDU- nak egyáltalán szüksége lesz-e Hessenben az FDP támogatásá­ra. Genscherék tehát könnyen hoppon maradhatnak. A szeptember 26-áig hátralé­vő idő kevésnek látszik ah­hoz, hogy mind az SPD, mind az FDP rendezze sorait, illetve a koa­líció ügyeit. Willy Brandt szociál­demokrata pártelnök tegnapi nyi­latkozatában már nem zárta ki, hogy a kormánykoalíció nem ma­rad fenn 1984-ig, a következő or­szágos választásokig, mivel egye­lőre a partnereknek csak a költ­ségvetési kérdésekben sikerült megegyezniük. Az ellenzék bizo­nyára mindent elkövet azért, hogy 12 év után ismét a kezébe vegye a kormányrudat. Hessen után - ha olyan lesz a helyzet - alighanem kikényszeríti a rendkívüli választá­sokat. Ez pedig nem sok jót ígér sem az FDP, sem az SPD számá­ra. A vihar tehát csak közele­dik... PAPUCSEK GERGELY „Légicsata“ a szenátusban Az amerikai kormánykörök már harmadszor változtatták meg döntésüket arról, hogy mely szuperrepülőgépeket vá­sárolják meg az intervenciós gyorshadtest számára. A ke­mény konkurrenciaharcban kezdetben a MacDonnel-Dou- glas cég vezetett CX jelzésű gépével, ám Caspar Weinber­ger hadügyminiszter hirtelen bejelentette, hogy valószínűleg jobbak lesznek a Lockheed gyár C-5B típusú gépei. A Lockheed már szinte a zse­bében érezhette a mintegy 8,5 milliárd dolláros, 50 repülőgép­re szóló megrendelést, amikor a Boeing társaság is színre lépett és elérte, hogy a szená­tus 60 szavazattal 39 ellené­ben elutasítsa a Lockheed- megrendeléseket, s úgy dön­tött, hogy az adott célra Boeing B-747-es típusú repülőgépe­ket kell vásárolni. A konkurrenciaharc azon­ban még távolról sem ért vé­get. Ellenkezőleg. A vitába be­leszólt egy további befolyásos erő - a haditengerészet, amely azt szorgalmazza, hogy ne vá­sároljanak semmiféle repülő­gépeket, ehelyett az interven­ciós gyorshadtest esetleges bevetésének térségében ne­héz haditechnikával felszerelt új hajókat helyezzen el. Egy ilyen hajó ára kb. 200 millió dollár. Tehát még nem lehet tudni, hogy ki tömi meg legjobban pénztárcáját az adófizetők pénzével. (ČSTK) \

Next

/
Thumbnails
Contents