Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-02 / 155. szám, péntek

Pénzről, segítségről - (nemcsak) a számok tükrében A minap kezembe került egy, számomra igen sok érdekes ada­tot tartalmazó kimutatás arról, hogy Kelet-Szlovákia egységes földművesszövetkezetei miként gondoskodnak a csökkent munka- képességű és a nyugdíjas szövet­kezeti tagokról. A kerületi nemzeti bizottság tanácsában megtárgyalt kimutatásnak azért is megörültem, mert az idei esztendő a nyugdíja­sok, az idős emberek fokozott megbecsülésének az éve. S nem utolsósorban azért is, mert - az illetékes állami szerv jóvoltából - ez egyben bizonyítványa a kerü­let minden járásának az egyik leg­fontosabb „tantárgyból“, a szö­vetkezeti dolgozókról, tagokról va­ló általános gondoskodásban is megnyilvánuló társadalmi tevé­kenységből. Arról, hogy a szövet­ségi Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium által 1976-ban kiadott irányelv alapján hol, ho­gyan törődnek a kulturális és szo­ciális szükségletek alapjának bő­vítésével, illetve jótékony célokra történő felhasználásával. A kimutatás és a hozzáfűzött kommentár nem kendőzi el a való­ságot. Dicséri a jót és a jókat, elmarasztalja a rosszat és a rosz- szakat. Úgy hiszem, az alábbi számadatok az olvasónak is sokat elárulnak. Tavaly a kerület egységes föld­művesszövetkezeteiben a kulturá­lis és szociális szükségletek alapja összesen 72 millió 884 ezer koro­nát tett ki. Egy szövetkezeti tagra tehát 899 korona jutott -136 koro­nával több, mint tavalyelőtt. Ahol jól, okosan gazdálkodtak, ott több jutott egy-egy tagra, ahol e kérdéssel nem törődtek sokat, ott kevesebb. S hogy egyes járá­sok között voltak különbségek - legalább pénzben - az sem titok, így például míg a poprádi járásban egy tag kulturális igényeire és szo­ciális szükségleteire 1809, a Stará Lubovňa-iban 1256, a Spišská Nová Ves-i járásban 1252 koronát Sokat segítenek a mezőgazdasági üzemeknek a nyugdíjasok, az idő­sebb dolgozók is. (A szerző felvétele) fordíthattak, addig a tőketerebesi- ben (Trebišov) egy főre csak 492, a svidníkiben 636, a humennéiben pedig 713 korona jutott. A kerület 211 egységes földmü- vesszövetkezetének 81 079 tagja közül tavaly több mint 55 ezren részesültek anyagi támogatásban, közülük 34 019 nyugdíjas és 7282 rokkant. A nyugdíjasok havi átlag­segélye 799 korona volt, a rokkan­také 837 korona. Itt a poprádi járás idős emberei dicsekedhetnek a legmagasabb átlaggal - 911 koronával, míg a legalacsonyabb átlag - 745 korona - a rozsnyói (Rožňava) járásban volt. A kimutatás arról is tájékoztat, hogy 1981-ben az egységes föld- müvesszövetkezetek 2283 tagnak adtak nyugdíjkiegészítés címen állandó járadékpótlékot, s ez sze­mélyenként havi 92 korona volt. Itt szintén a poprádiak lehetnek a leg­elégedettebbek, hiszen járásuk­ban 481 személy között ilyen cí­men 525 ezer koronát osztottak szét. A prešovi járás is jól gazdál­kodott, ott 403 ezer koronán osz­tozhatott a 326 szövetkezeti nyug­díjas tag. A humennéi járásban 324-en, a michalovceiben 245-en örülhettek a havi 100, illetve 110 koronás nyugdíjkiegészítésnek. Nem úgy a tőketerebesi járásban, ahol - a kimutatás szerint - ezt a támogatást a gyakorlatban senki sem ismerte. Az említetteken kívül a kerület­ben tavaly 407 munkaképtelen szövetkezeti nyugdíjas tag étkez­hetett kedvezményes áron, 35-en üdülhettek a szövetkezetek pén­zén és jó néhányan ingyenes sza­natóriumi gyógykezelésben része­sültek. A kerületi nemzeti bizottság ta­nácsa - a tapasztalatokból kiindul­va - többek között feladatul adta a humennéi, a prešovi és a tőkete­rebesi járási nemzeti bizottság ta­nácsainak, hogy ez év július végé­ig elemezzék a szövetkezeti dol­gozókról, és főleg a nyugdíjasok­ról való általános gondoskodást és az észlelt hiányosságokat mielőbb számolják fel.' GAZDAG JÓZSEF Lépést tartani az igényekkel Nemzetközi szövetkezeti nap A csehszlovákiai szövetkezeti mozgalom életében a hagyomá­nyos, július első vasárnapján tar­tott nemzetközi szövetkezeti nap szorosan összefonódik a társadal­munk előtt álló gazdasági és szo­ciálpolitikai célok elérésével. Ez az ünnep egyben jó alkalom arra is, hogy számba vegyük szövetkezeti mozgalmunk eredményeit és idő­szerű feladatait. Ha visszatekintünk fogyasztási, ipari és lakásszövetkezeteink múlt évi eredményeire, s elemezzük teljesítményeiket, megállapíthat­juk: a csehszlovákiai szövetkeze­tek a nemzeti szövetkezeti szövet­ségek vezetésével sikeresen telje­sítették az 1981. évi terv alapvető feladatait. Nem kis erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a lakosság igényeinek megfelelő­en alakuljon a belkereskedelmi áruválaszték, hogy javuljon a szol­gáltatások minősége. A szövetke­zeti munka három fő területe közül kettő, a fogyasztási és az ipari szövetkezetek figyelemre méltó teljesítményeket nyújtottak - kis­kereskedelmi forgalmukat, illetve árutermelési tervüket 100 száza­lékon felül teljesítették. A fogyasz­tási szövetkezetek számottevően bővítették terményfelvásárlási tel­jesítményüket, az ipari szövetke­zetek tavaly 11 milliárd korona értékű árut szállítottak a belkeres­kedelemnek, s exporttervüket 106 százalékra teljesítették. Azonban, s ez kitűnik az egyes szövetkezeti ágazatok választmá­nyainak felméréseiből is, a terv- teljesítés nem minden területen volt összhangban a vásárlóközön­ség elégedettségével, igényeinek kielégítésével. Nem lehetünk elé­gedettek a lakásépítő szövetkeze­tek teljesítményeivel, mivel közel nyolcezer lakás átadásával ma­radtak adósak, jóllehet ez az adósság összefügg az építőipar múlt évi teljesítményeivel. Kedve­zően értékelhető viszont a lakás- szövetkezetek javító- és karban­tartó tevékenységének fellendü­lése. A szövetkezetekre fontos új te­endők várnak a CSKP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai hatá­rozatainak megvalósítása terén. Új lehetőségek nyílnak előttük a kistermelői tevékenység anyagi ellátásának biztosításában és a lakossági szolgáltatások minő­ségének javításában, kiszélesíté­sében. Elismerés illeti a fogyasz­tási szövetkezetek választmánya­it, hogy a nemzeti bizottságokkal karöltve késedelem nélkül hozzá­láttak az új követelményekkel összefüggő teendők meghatáro­zásához. A szövetkezetek tevéke­nyen kiveszik részüket a szerző­déses kapcsolatok rugalmasabbá tételéből, egyes szakmákban a szakember-utánpótlás megszer­vezéséből. Sokat tehetnek a pót­alkatrészellátás tökéletesítéséért is. Az új gazdasági körülmények közt fontos feladata a szövetkeze­teknek a takarékos anyag- és energiagazdálkodás, az admi­nisztráció csökkentése, ésszerű­sítése. A népgazdaság többi ága­zataihoz hasonlóan a szövetkeze­tek külkereskedelmi tevékenysé­gében is a hatékonyság növelése áll előtérben. Az elmondottakból kitűnik, hogy a hárommillió hatszázezer tagot számláló csehszlovákiai szövet­kezeti mozgalom a cselekvés je­gyében készül az év végére terve­zett ágazati közgyűlésekre, vala­mint a jövő év első felére tervezett IX. szövetkezeti kongresszusra. A csehszlovákiai szövetkezeti mozgalom aktívan veszi ki részét a szövetkezetek nemzetközi szö­vetségének munkájából, támogat­ja a nemzetközi szövetkezeti moz­galom beketörekvéseit, a nemzet­közi helyzet enyhülése érdekében tett lépéseit. A Szövetkezetek Köz­ponti Tanácsa a nemzetközi szö­vetkezeti nap alkalmából felhívás­sal fordult a világ szövetkezeti mozgalmaihoz, hogy fokozzák a béke megőrzésére irányuló tö­rekvéseiket, szánjanak szembe az imperializmus hidegháborús hisz­tériájával. Ezzel is kifejezésre jut­tatta szövetkezeti tagságunk milli­óinak szilárd állásfoglalását a Szovjetunió és a szocialista kö­zösség államainak következetes békepolitikája mellett. (sm) KOMMENTÁLJUK ■i..——— - ——m» Meddig lesz még bűvös kör? A fő turistaidény kezdetén és végén szinte állandóan visszatérő téma az idegenforgalmi létesítmények tisztasága, a higiéniai berendezések színvonala. Bűvös körnek is mond­hatnánk e kérdés körüli gondokat, mert évek óta úgy tűnik, nem tudunk e körből kitörni. Nem sikerült ez tavaly sem, mivel a higiéniai ellenőrzések összegezése nem mutatott rózsás képet, annak ellenére, hogy az előző évekhez képest valamelyest - tegyük hozzá rögtön, korántsem mindenhol- javult a helyzet üdülőközpontjaink tisztaságát illetően. Ismét itt a nyár, ismét időszerű tehát e kérdés napirendre tűzése. Először ejtsünk szót talán arról, hol, miben találtak az ellenőrök tavaly legtöbb hiányosságot. Említsük elsőként azt, hogy számos idegenforgalmi létesítményben - főként a fürdőhelyeken és kempingekben - az illetékesek nem ügyeltek arra, hogy a látogatók száma ne haladja meg a létesítmény befogadóképességét. Sok esetben a minél tetemesebb bevétel, máskor a jószívűség - hogyan utasítha­tunk vissza egy-egy távolról jött, felüdülésre vágyó turistát- volt az engedékenység oka, egyúttal azonban a hiányossá­gok forrása is. Folytathatjuk a felsorolást a kempingek hiányos ivóvízellá­tásával, higiéniai létesítményeinek felületes karbantartásával és tisztításával, a medencék vizének nem az előírások sze­rinti cserélésével, a medencék kifogásolható fertőtlenítésé­vel. Tavaly például 117 fürdőhelyen végzett ellenőrzés során 33 esetben éppen a medencék vizének tisztaságával volt baj. Huszonhárom strandon a higiéniai berendezések kapacitása távolról sem felelt meg a látogatók számának. Ugyancsak nem hagyhatjuk említés nélkül az étkeztetési létesítmények­ben, az étkezdék konyháiban sok helyütt kifogásolt szabály­talanságokat sem. A hazai üdülők, fürdőhelyek, kempingek iránti, a kínálatot meghaladó érdeklődéssel az idén az előző évekhez képest még fokozottabban számolni kell. Objektív okokból valószí­nűleg többen döntenek majd a hazai szabadságolás mellett, mint az utóbbi években. Ezért a tisztaság, a rend, a higiénia kellő színvonalának megteremtésére még fokozottabb gon­dot kell fordítani. Az ezzel járó gond azonban nem terhelheti csupán az üdülőközpontok vezetőit, üzemeltetőit, a feladat­ból kellő részt kell vállalniuk az illetékes nemzeti bizottságok­nak is. Mégpedig rendszeres ellenőrzéssel és konkrét tettek­kel. Például: nyomatékosan érvényt szerezni a higiénikusok rendeleteinek (nemegyszer előfordult a múltban, hogy a higié­niai szervek betiltották ugyan egyik-másik létesítmény ide­iglenes üzemeltetését, a rendelkezés azonban csak papíron maradt, mert az illetékesek nem vették figyelembe); gondos­kodni a kempingek, fürdők stb. szemétlerakatainak rendsze­res kiürítéséről; az üdülőközpontok zökkenőmentes áruellá­tásáról és folytathatnánk a tennivalók felsorolását tovább. Sokszor hallott, hangoztatott dolgok az említettek. Az ismétlődő hiányosságok, a felszámolásukra fordított gond azt mutatja, mégsem elégszer. Tegyük azonban hozzá az elmondottakhoz, hogy hiányosságokról a turisták, a fürdö- zők fegyelmezettségét illetően is beszélhetünk. Mert, sajnos, tény, hogy a tisztaságot, a rendet mindenki elvárja, megőrzé­séért azonban kevesen tesznek meg mindent, sőt sokan a legkevesebbet sem. Meggyőző bizonyíték erre egy-egy szeméttel teli strand, tópart a „vendégek“ távozása után. A tisztaság, a rend, a higiénia közügy és közös ügy - az üdültetőké és az üdülőké. De közös érdek is: az előbbiek jó hírét, az utóbbiak kellemes pihenését szolgálja. Erre is közösen kell gondolni. Különben a bűvös körből az idén sem igen sikerül kitörnünk. FLÓRIÁN MÁRTA ORVOSI TANÁCSADÓ Bőrünk védelme A Kassai (Košice) Magasépítő Vállalat dolgozói építik Bratislavá­ban a kramárei gyermekkórházat. A képen: Ladislav Tanko szerel­vényt hegeszt. (Štefan Puškáš felvétele - ČSTK) A bőr nemcsak ,, burka“ a szer­vezetnek, hanem a többi életfon­tosságú szervvel egyenértékű. Gondoljunk csak az égési sebek­re. Ha valaki bőrfelületének egy- harmadát megégeti, veszedelem­be kerül az élete. Bőrünk védi a szervezetet a fény, a hő és a vegyi behatások, valamint a fertőzések elöl. Raktára a víznek, a konyhasónak, a cukor­nak. A mirigyek egy része a bőr felületét zsírozza be és tartja tisz­tán, másik része a veríték kivá­lasztásával szabályozza a test hő­mérsékletét és eltávolítja a mér­geket. A bőrről tudnunk kell, hogy a szappanos lemosással eltávolít­juk róla a szükséges zsírt, ezért, ha széltől, portól óvni akarjuk, ajánlatos az arcunkat Nivea vagy más krémmel bekenni és a feles­leget negyed óra múlva gyengé­den letörölni. Ha túra közben a patak vizében megmossuk a kezünket, akkor azt látjuk, hogy a bőr rövid időre elhal­ványodik, mert a hideg hatására az erek összehúzódnak. Pár perc múlva a bőr kipirosodik, mert az erek kitágulnak s a bőr vérkeringé­se megélénkül. A hideg vízben való mosdást nem szabad túlzás­ba vinnünk. A patak vize különben is kemény, mosdásra, fürdésre nem alkalmas. Legjobb börápolószerünk a hin­tőpor. A hintőpor védi a bőrt a le­vegő változó páratartalma ellen, gyulladására csökkentőleg hat s miután vizet von el, szárító ha­tást fejt ki. A hajlatok ápolásánál (hónalj, emlők, nemiszervek kör­nyéke) ásványi eredetű hintőport alkalmazzunk, amely az említett helyeken magába szívja a bőrfelü­letre gyűlt verítéket. A légfürdőnek kitűnő edző hatá­sa van a bőrre. Amikor csak tehe­tik, a férfiak meztelenítsék le felső testüket, hogy a levegő ingerhatá­sa érvényesüljön. Igen ajánlatos a masszás. A masszázs megjavítja a bőr vér­keringését, táplálkozását, rugal­masságát, mert a faggyúmirigyek kivezető csöveiből kiszorítja a pangó válladékot. A napsugár fokozza az egész szervezet erőnlétét, javítja a bőr táplálkozását, és a bőr bőven ter­meli a védőanyagokat. Gyenge szervezetű, vérsze­gény embernek árt a napozás. A bőr megbámul, mert a bőr festékanyaga megszaporodik. Ez a bőrfesték a vörös vérsejtekből képződik. A jól beosztott napozás tehát izgatólag hat a vörösvérsej- tek képzésére is. A napozást néhány perccel kell kezdeni és naponta öt perccel emelni a napozás idejét. Óvakod­junk a versengéstől, ne akarjunk négerbarnára lesülni, mert ezzel ártunk az egészségünknek. Érzé­keny bőrűeknek ajánlatos a nap sugárzásának kitett testrészt zsír­ral vagy olajjal bekenni, mert ezzel csökkenteni lehet a fény hatását. Lesülni egyébként árnyékban is lehet. DR. MARÉK ANTAL ÚJ SZÚ 4 1982. VII. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents