Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-11 / 137. szám, péntek

ÚJ szú 5 1982. VI. 11. Legnagyobb vívmányunk a szocialista életmód Az előrehaladás rúgója Mindenkire számítanak MINÉL ÉLESEBBEK a kapita­lista országokban a szociális el­lentétek, a burzsoá propaganda annál elkeseredettebben rágal­mazza a szocialista életmódot. A burzsoá ideológusok azt bizony­gatják, hogy a szocialista életmód „modelljének“ nincs tudományos alapja, tehát nincs távlata sem. Történik mindez akkor, amikor föl­dünk sok millió embere számára a szocializmus eszméje jelenti az élet értelmét. A burzsoá propaganda támadá­sait az a tény provokálja ki, hogy a létező szocializmus számtalan sikere egyre nagyobb érdeklődést vált ki a kapitalista országok dol­gozói között. A propagandaszer­vezetek hatásköre a kapitalista or­szágokban nagyon nagy, a közvé­leményt széleskörűen befolyásol­ja. Ennek ellenére egyre jobban megértik az emberek, hogy csak a szocialista viszonyok közt ala­kulhatnak ki olyan életfeltételek, amelyek között egyetlen dolgozót sem fenyeget munkanélküliség, viszont mindenki teljes orvosi ellá­tásban, öreg korában pedig szoci­ális gondoskodásban részesül. A szocializmus a gyakorlatban bi­zonyította be, hogy az új alapel­vekre támaszkodva egész nemze­tek, s a dolgozók sok milliós töme­geinek életét alakítja át. A szocia­lista életmód biztosítja, hogy a dol­gozók bízhatnak saját jövöjükban és megteremti a szükségletek sokoldalú kielégítésének feltéte­leit. Fokozódik a kapitalista orszá­gok dolgozóinak érdeklődése a szocializmus és a szocialista életmód iránt. Ezt megakadályo­zandó a burzsoá propaganda min­dent elkövet, hogy „bebizonyítsa“, miszerint a „kényszerítés“ alapel­veire épül és „korlátozza“ a társa­dalom tagjainak cselekvési jogát; ezzel a nyugati életforma „sza­bad“ alapelvekre épül és ott állító­lag mindenki saját belátása szerint cselekedhet. A burzsoá ideológia az egyén magatartására és a kör­nyezettel szembeni reakciókra szűkíti le az „életmód“ fogalmát Ez az úgynevezett vulgáris materi­alista hozzáállás. A másik, az ide­alista megközelítés a lelki motívu­mokra, az érzésekre és a gondol­kodásra korlátozódik. Bármily el­képzeléseik is legyenek a burzsoá ideológusoknak az életmódról, ezek csakis arra irányulnak, hogy megosszák a dolgozó embereket és meggyőzzék őket arról, misze­rint a kollektívizmus az ő legna­gyobb ellenségük. Az adott felté­telekből kiinduló burzsoá propa­ganda ajánlja, hogy a „szükségle­tek változásaival ügyesen kell ma­nipulálni“ s ez látszólag érthetővé teszi, hogy „elégedettek legyünk az élettel“. Ezek elejétől végig hazug állítá­sok. A történelem olyan társadal­mat nem ismer, amelyben ne lé­teztek volna bizonyos magatartási szabályok. Az efféle szabályokat nem nélkülözi a kapitalizmus sem. De azt látnunk kell, hogy a szabá­lyok melyik osztály érdekeit szol­gálják és kinek az érdékét tük­rözik. A SZOCIALISTA ÉLETMÓD új alapelveken nyugszik, s ez a szo­cializmus legnagyobb vívmánya. Ezek mélyen tudományos alapel­vek s jelentőségük akkor válik ért­hetővé ha az „életmód“ fogalmát dialektikusán, a marxizmus-leni­nizmus pozícióin állva, s nem pe­dig kispolgári szempontból érté­keljük. A marxizmus-leninizmus úgy fogja fel az életmódot, mint az emberi élettevékenység létező je­gyeinek rendszerét, amelyben el­sősorban a munkának, a lakosság életszínvonalának, szükségletei­nek, életkörülményeinek, egészsé­gének, műveltségének, kultúrájá­nak és társadalmi-politikai tevé­kenységének van jelentősége. A szocialista életmód az emberi élettevékenység létező formáinak összessége, amely a társadalom minden tagja érdekeinek és szük­ségleteinek megfelel. A szocialista életmódtól idegen a kapitalizmus­ra oly jellemző „fogyasztói pszi­chózis“ A szocialista életmód va­lamennyi társadalmi réteg anyagi jólététét összekapcsolja az anyagi szükségletek kielégítésével, a szellemi élet kiteljesedésével és eleget tesz a művelődési igények­nek. A szocialista életmód viszo­nyai között az embernek meg kell adni minden lehetőséget, hogy gazdag és értékes életet éljen, sokoldalúan fejlődjön. A szocialista életmódnak na­gyon sok jellemzője van, ilyen a lelkiismeretes munka, az életstí­lus, a kultúra, a társadalmi-politi­kai élet és a sokoldalú emberi tevékenység. Marx Károly az új társadalmat, mint olyan társadal­mat jellemezte, amelyben a ter- jnelés alapja feltételezhetően a közösség és a kollektív terme­lés. A kollektivitás a szocialista életmód egyik meghatározó jegye. A kollektivizmus alapeszméjét a Szovjetunió alkotmánya is rögzí­ti, leszögezve, hogy a szocializ­mus az a társadalom, ahol „élet­törvény, hogy a közösség minden­ki jólétéről gondoskodik és min­denkinek gondoskodnia kell a kö­zösség jólétéről“. Ez az alapelv a szocialista országokban a dol­gozók millióinak építőmunkáját határozza meg. A CSKP XVI. kongresszusán egyebek között hangsúlyozták, hogy a szocializ­mus építésének feladatai Cseh­szlovákiában bármily bonyolultak is, reálisak és teljesíthetők. A fela­datok teljesítésének biztosítéka a kollektivizmus legyőzhetetlen ereje, s Csehszlovákia dogozói- nak az az igyekezete, hogy a szo- óializmus vívmányait megszilárdít- . sák és megsokszorozzák. A SZOCIALISTA KOLLEKTI­VITÁS ÉS A SZEMÉLYISÉGFEJ­LESZTÉS között nincs ellentét, épp ellenkezőleg, megteremti hozzá a reális feltételeket. A szocialista kollektivizmus olyan légkört alakít­hat ki, hogy minden ember önzet­len segítségnyújtásra számíthat, ha kiváló eredményeket akar elér­ni munkájában, s ki akarja fejlesz­teni szellemi kvalitásait. A szocia­lista kollektivizmus elválaszthatat­lanul összekapcsolódik a huma­nizmussal, illetve a társadalom a közösségről is, az egyénről is gondoskodik. A szocialista társa­dalom számára legfőbb érték az ember. Az SZKP és a szovjet állam a kommunista társadalom építése feladatait kidolgozva min­dig azt tartja szem előtt, mi a dol­gozók millióinak érdeke, az ó vá­gyaikból indul ki. A testvéri kom­munista pártok érdeklődésének középpontjában mindig az embe­rek életszínvonalának és jövőjé­nek alakulása áll, A CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke ezt mondotta a párt XVI. kongresszu­sán: „...minden igyekezetünk ar­ra irányul, hogy az emberek szük­ségleteit kielégítsük és személyi­ségüket sokoldalúan fejlesszük. Gondoskodunk népünk anyagi és kulturális színvonaláról; ez a szo­Vendégeket vártak a bolyi (Boľ) pionírok. A feltételezett érkezési időt fél órával megelőzően, • ün­neplőbe öltözött kisdiákok tartot­tak szolgálatot a korszerű iskola- épület bejárata előtt. Kora délután, néhány perccel kétóra előtt beka­nyarodott a személygépkocsi az iskola elé. Mire utasai kiszálltak, Kopasz Mária, az iskola pionírve­zetője is ott termett. Mosolyra nyílt arccal, kedves szavakkal üdvözöl­te a meghívott vendégeket: Schönherz Klárát, a mártírhalált halt kommunista Schönherz Zol­tán testvérét és Löffler Béla érde­mes szobrászművészt.- Hát ez nagyszerű - csapta ösz- sze tenyerét örömében Kopasz Mária -, valóban el tetszettek jönni.- Meghívtatok gyermekem, ígér­tem, hogy eljövünk, tehát itt va­gyunk, talán egy kicsit korábban is érkeztünk - válaszolta Löffler Béla. Néhány perccel később érke­zett a szomszédos Véke (Vojka) községből a meghívott harmadik vendég, Bagos Béla, a Szovjetuni­óban „megalakult . csehszlovák hadsereg volt harcosa, a bolyiak és különösen az iskola pedagógu­cialista rendszer lényegéből ered.“. A szocialista életmód jellemző vonása az internacionalizmus. A szocializmus elutasítja az em­berek és tömegek közötti ellensé­geskedést, sót a nemzeti elzárkó­zás és elszigetelődés bármily megnyilvánulását. A Szovjetunió­ban az állampolgárok, a fajok, nemzetek és nemzetiségek egyenlőségét az alkotmány bizto­sítja. Az internacionalizmus elve teljes mértékben érvényesül min­den szocialista országban. Az emberek közeledése, élet­módjának hasonlósága nem jelen­ti a nemzeti sajátosság, jelleg, ha­gyományok és a szokások felszá­molást. A nemzeti és a nemzetkö­zi között nincs ellentét, ellenkező­leg, szervesen kiegészítik egy­mást, megteremtve a szocialista életmód és társadalmi tudat jel­lemző jegyeit. A szocialista életmód további jellemzője a demokratizmus. Első­sorban abban nyilvánul meg, hogy a dolgozók széles rétegei bekap­csolódnak a termelés irányításá­ba. A Szovjetunióban és a szocia­lista országokban sokmillió dolgo­zó, munkás és alkalmazott tagja a termelési tanácsoknak, bekap­csolódnak az újító és a feltaláló mozgalomba és részt vesznek a tudományos társaságok munká­jában. A mezőgazdaságban dol­gozó emberek ezrei döntenek gazdaságok életének legfonto­sabb kérdéseiről. Egyre nagyobb feladat hárul a dolgozókra az álla­mi ügyek megvitatása és a társa­dalmi kérdések megoldása során. Már régi gyakorlat, hogy a terme­lést és szociális fejlesztést érintő kérdéseket széles körű vitára bo­csátják. Ma már nincs olyan gaz­dasági terület és működési hatás­kör, ahol a legkülönbözőbb társa­dalmi rétegek ne működnének együtt a különböző feladatok szé­les skálájának megoldásánál. A szocialista életmódra jellem­ző továbbá a szociális optimiz­mus. A CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke a CSKP XVI. kongresszusán hangsúlyozta: „A jövőt illetően optimisták, de józa­nok vagyunk. Távlataink reálisak és megalapozottak, a legértéke­sebb erőre, az öntudatos emberi kezdeményezőkészségre támasz­kodnak, aki számára a szocializ­mus vágyai teljesülését jelenti. Az olyan emberére, aki erejét és el­szántságát abból a tényből meríti, hogy szabad független uralkodó és alkotó, s hazája minden gaz­dagságának haszonélvezője“. A SZOCIÁLIS OPTIMIZMUS a forradalmárok optimizmusa, akik ismerik a világtörténelmi fejlődés irányát, életvitelük aktív és meg­terveznek mindent, hogy maradék nélkül teljesüljön a fejlett szocializ­mus és a kommunizmus építésé­nek minden terve. NYIKOLAJ MOISZEJENKOV sainak és tanulóinak igen jó isme­rőse, barátja. Mindannyian tudják, hogy Bagos elvtárs, mint képvise­lő, oroszlánrészt vállalt abból, hogy ez a korszerű iskola felépül­hessen. A vendégek az iskola vezetősé­gének és tanítóinak kíséretében abba a nagy terembe mentek, ahol piros nyakkendós pionírok vártak rájuk. Amikor kinyílt az ajtó, a gyerekek fegyelmezetten feláll­tak, tapssal köszöntötték az érke­zőket. A pionírok sok-sok virág­csokorral kedveskedtek a vendé­geknek, szavaltak, énekeltek. Zsebik Károly igazgató őszinte, meleg szavakkal mondott köszö­netét a vendégeknek, hogy elfo­gadták a meghívást, majd bemu­tatta őket a gyerekeknek azzal, hogy kérdéseket tehetnek fel. Még mielőtt erre sor kerülhetett volna, Schönherz Klára köszöntöt­te a kíváncsi arcú bolyi pionírokat. Idézünk szavaiból: - „Kedves gyerekek, örülök tiszta szívemből, hogy találkozom veletek. Sok-sok hozzátok hasonló pajtással talál­koztam már, szívesen eljárok az ötvenkét tag és hat tagjelölt munkáját irányítja a lukanyényei (Nenince) pártalapszervezet bi­zottsága, melynek elnöke Mitacz Károly. A tagság a földművesszö­vetkezet dolgozóiból, a hnb alkal­mazottaiból, tanítókból, nyugdíja­sokból tevődik össze. Ennek meg­felelően a pártmunka elsősorban a Nemzeti Front választási prog­ramja megvalósítására, a tömeg­szervezetek tevékenységének fel­lendítésére irányul, de az Efsz- ben dolgozó kommunisták terme- lési-gazdasági kérdésekkel is fog­lalkoznak. Például értékelik az egyes gazdasági ágazatok ered­ményeit, illetve meghallgatják az ágazatvezetők beszámolóit. Ter­mészetesen mindig más terület értékelését tűzik napirendre. Leg­utóbb a tavaszi mezőgazdasági , munkákat értékelték, s megtár­gyalták a CSKP KB 6. ülésének anyagát. A taggyűléseken a párt- bizottság mindig beszámol az utolsó taggyűlés óta végzett mun­kájáról, a folyamatban levő ügyek intézéséről. A taggyűlés előtt tartják a pártoktatást, mely alapfo­kú. A pártelőadók valamennyien az alapszervezet tagjai: tanítók, a szövetkezet dolgozói.- Jómagam is pártelőadó va­gyok - mondja Mitacz elvtárs s témáimat nemcsak nálunk, ha­nem Csábon, az iskolában is elő­adtam, ahol szintén alapfokú a pártoktatás.- A választási program teljesí­tése szoros együttműködést köve­tel meg a pártszervezettől és a he­lyi nemzeti bizottságtól - jegyzem meg.- Igen, mondja Mitacz Károly.- Nagyon jó a kapcsolatunk a hnb- vel. Szamos Béla, a helyi nemzeti bizottság elnöke tagja alapszerve­zetünk pártbizottságának. A hnb kommunista képviselőinek külön pártcsoportja van. Ennek tagjai minden plenáris ülés előtt megtár­gyalják az előterjesztendő kérdé­seket, a rájuk háruló feladatokat. Az év elején minden egyes képvi­selő meglátogatja választási kör­zetét, beszélget választóival, megtárgyalja velük az évi kötele­zettségvállalásokat. Év közben aztán a vállalásoknak megfelelően hívják társadalmi munkára az ál­lampolgárokat. Mondhatom, nem okozott gondot, ha segítségre volt szükségünk. A tömegszervezetek is igen szépen kivették részüket a munkából. Kivált a Nőszövetség 100 tagú szervezete. Természete­sen az efsz is sokat segített legna­gyobb akciónban, a művelődési ház építésében. Tavaly novem­berben adtuk át rendeltetésének az új létesítményt, melynek érté­ke, a berendezés nélkül, több mint 8 millió korona. Persze, már be is rendeztük.- És ki is használják?- Természetesen - válaszolja. Már több színelőadás volt benne. Felléptek a komáromiak, a zvole- niak, az Ukrán Népi Együttes és iskolába, művelődési otthonokba, ahová meghívnak. Minden , eset­ben, így nektek is tolmácsolom Schönherz Zoltán üzenetét: Élje­tek boldogan, tanuljatok, dolgoz­zatok a szocialista társadalom fel­virágoztatásáért, úgy, ahogyan ő csak elképzelhette, megálmod­hatta. Zoltán harcolt, elkötelezet­ten fáradozott az emberek boldo­gulásáért. Meggyőződéssel, me­részen. Vállalta a legszörnyűbbet, a kínzásokat, a halált is, de tudom - mert elmondta az utolsó találko­zásunkon- áruló nem volt soha.“ Mély csend volt a tanteremben, majd „bekapcsoltak“ a kis agyak, s megindult a kérdezget és. A negyedikes Kocsis Beáta, a nyolcadikos Ripcsu Anna, a he­tedikes Ádám Erika, és osztálytár­sa Hogya Béla, majd Ádám Szil­via, Rontó Renáta, Pogány Enikő ötödikes tanulók, Orgován Ibolya, a hetedik, Bodzás Csaba a nyol­cadik osztályból és még sokan mások, élénken érdeklődtek, kér­dezgettek. Miről? Például arról, mi az, ami saját színjátszóink és környékbeli­ek is, például az ipolynyékiek.- Tervezik a rendezvényeket?- Egységes kulturális tervünk van, melynek összeállításakor a társadalmi szervezetek és a mű­velődési ház vezetősége figyelem­be vették a járási művelődési ház tervét. A művelődési otthon veze­tője Balkó Zsófia, pártalapszer- vezetünk tagjelöltje, aki munkájá­ról, illetve az egységes kulturális terv teljesítéséről rendszeresen beszámol a pártbizottságnak. Más létesítménnyel is gazdago­dott a község: egy bölcsődével, melyet a szövetkezettel közösen építettek, de miután elkészült, átadták az efsz-nek. Erre azért volt szükség, mert a szövetkezet­ben sok kisgyermekes nő dolgo­zik. Átvette a földművesszövetke­zet a község óvodáját is. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy azoknak az assznyoknak a gyerekei nem járhatnak óvodába, akik nem a szövetkezet alkalmazottai. A községnek 1300 lakosa van, de már csaknem egybeépült az alig 1 kilométerre levő, 520 lakosú Bá­torfaluval (Bátorová). A lakosságot - s ez az előreha­ladás legnagyobb rugója - nem­csak az érdekli, ami már megvaló­sult, hanem az is, ami ezután válik valóra. Például a vízhálózat és a szolgáltatások házának terve. Szerepel a választási programban az utak javítása is, bár erre egyen­lőre nincs pénz. Pedig ugyan szükség volna rá.- Követeli a lakosság az üzlet- hálózat bővítését is - mondja a pártbizotság elnöke. - Jelenleg két kis, az igényeknek meg nem felelő élelmiszerüzletünk van. A Jednota erre az ötéves tervidő­szakra ígéri egy új üzlet felépíté­sét. Már előzetes méréseket vé­geztek is... Külön gondunk a gyógyszertár hiánya. Ä járástól már többször kértünk, hogy legyen gyógyszertárunk, dé választ nem kaptunk. Pedig helyiséget tudnánk adni. Azzal is megelégednénk, ha az orvos adná ki a gyógyszert, hogy ne kelljen érte Nagykürtösre járnunk. Beszélgetésünk végén a tarta­lékokra terelődött a szó.- Azzal, ha a regisztrált tagokat az eddiginél nagyobb mértékben be tudnánk kapcsolni a feladatok végzésébe.- Harmincegy regisztrált tagunk van, de ezeknek csak kö­rülbelül a nyegyed része jár el a gyűlésekre, pedig minden alka­lommal mindenkit meghívunk. Vannak olyan regisztrált tagjaink, akik községünktől távol dolgoz­nak, s valóban nem tudnak részt venni rendezvényeinken, de olya­nok is akadnak, akik sajnos, nem tartják kötelességüknek a bekap­csolódást a községi pártmunkába. Pedig ha mindenki egyaránt ki­venné részét a közös munkából, még többet elvégezhetnénk. FÜLÖP IMRE leginkább foglalkoztatta Schön- herz Zoltánt fiatal korában, kikkel állt kapcsolatban a mozgalomban, milyen akciókat szervezett stb? Bagos Bélától azt kérdezték: hol és kikkel harcolt a felszabadító hadseregben?- Löffler Béla bácsit szeretném megkérni, beszéljen a szobrászat­ról, meg arról, meddig tartott a dargói Hősök emlékművének el­készítése? - érdeklődött Kocsis Beáta, illetve Ádám Szilvia. A pio­nírokat érdekelte az is, hogyan lett szobrász, melyik évben készítette első alkotását, milyen anyagból készíti szobrait, hol voltak kiállí­tásai? Nehéz lenne e rövid cikkben még összegezni is, a válaszokat. Ez talán nem is szükséges, hiszen nem ez a fontos. Hanem az, hogy ez a találkozás élménygyarapító esemény volt mind a gyerekek, mind a meghívott vendégek számá­ra. Az őszinte kérdések és hason­ló válaszok barátságos légkörtte- remtő ereje célhoz vezetett, tanul­ságos és felejthetetlen emléként íródott be a gyerekek emlékezeté­be, de egynéhány osztálykróniká­ba is, ez a májusi találkozás. KULIK GELLÉRT Pionírok között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents