Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-03 / 130. szám, csütörtök

Hatékonyabb munkával közös céljaink eléréséért ÚJ SZÚ 5 1982. VI. 3. EREDMÉMYEK A műemlékvédelem jelentősége A lévai (Levice) járásban a mű­emlék- és természetvédelem te­rén figyelmet érdemlő eredmé­nyek születtek az utóbbi években. 1971-ben kezdődött az a tervsze­rű és céltudatos munka, amely az itt található értékes műemlékek megmentésére és a természetvé­delem szempontjából fontos terü­letek feltérképezésére és megőr­zésére irányult. Az ez irányú tö­rekvések megvalósítását nagyban elősegítette a Lévai Járási Nem­zeti Bizottság által 1975-ben létre­hozott Járási Műemlékvédelmi Felügyelőség. Ez a jnb kulturális szakosztályának irányítása alatt, a hetvenes évek elején kezdődő pozitív munkát folytatva, jelentős beruházásokkal járult hozzá a szocialista társadalmunk kultúr­politikáját követő műemlék- és ter­mészetvédelmi célok megvalósí­tásához. Példaként megemlíthető a pukaneci városfal és a lévai vár konzerválása, az alsópéli (Dolný Piai) kastély, valamint a felszaba­dítási harcok siklósi emlékművé­nek javítása, a fasizmus szalat- nyai (Slatina) áldozatai tömegsír­jának rendbehozatala, a lévai egy­kori munkásotthon emléktáblával való megjelölése stb » A természetvédelem terén a horhi (Horša) völgy és a lévai halastavak természetvédelmi te­rületté nyilvánítása, a járás termé­szeti értékeinek, érdekességeinek felkutatása, feldolgozása és könyv­alakban való megjelentetése ér­demel külön figyelmet. A Járási Műemlékvédelmi Fel­ügyelőség részére, melynek élén Taliga István művészettörténész áll, a jnb évente több mint 2 millió koronát biztosított. Ha az eredményeket figyelem­be vesszük, a Lévai Jnb ez irányú igyekezetét is méltatják a CSKP KB 6. és az SZLKP KB legutóbbi ülésén elhangzott elnökségi be­számolók. A nemzeti bizottságok feladatait tárgyalva pozitívan érté­kelték azt, hogy szocialista társa­dalmunk nagy erőfeszítéseket tesz a kulturális és történelmi mű­emlékek védelmére és felújításá­ra. Külön hangsúlyozták; hogy ezeknek különösen a fiatal nem­zedék hazafias és esztétikai neve­lése szempontjából van nagy je­lentőségük. Ugyanakkor rámutat­tak a még fennálló problémákra, az államhatalmi és -igazgatási szervek, valamint a társadalmi és gazdasági szervezetek felada­taira. Ezeket szem előtt tartva, a mű­emlék- és természetvédelem színvonalának további emelése érdekében a Lévai Jnb kulturális osztálya fő feladatának tartja az 1981 -85-ös tervidőszakra jóváha­gyott akciók következetes megva­lósítását. Ennek értelmében foly­tatódik a lévai várkomplexum kon­zerválása, a várudvarban lévő Barsi Múzeum épületének tataro­zása és Horhiban egy a húszas­harmincas évek parasztportájának rekonstrukciója. Még ez évben el­kezdődik a híres pukaneci faze­kasmesterség hagyományait őrző Frank mestertől megvásárolt ház és fazekasműhely helyreállítása, a lévai régi zsinagóga képtárrá való‘átalakítása, a žemberovcei kastély javítása stb. A természetvédelmi program e védett területek revízióját és újabbak védetté nyilvánítását, va­lamint a járás értékes parkjainak felújítását foglalja magában. Már folyamatban van a felsőszeme- rédi (Horné Semerovce) park tisz­títása, és megvalósításra vár a hí­res zselizi (Želiezovce) Schubert­part rekultivációja. Az antifasiszta harcok kálnai emlékháza Schubert mellszobra a róla el­nevezett zselizi parkban (E. Košúthová felvétele) védelmi terület tulajdonosának, használójának, illetve kezelőjének tudatosítania kell kötelességét, ami elsősorban, a műemlék jelle­gének megfelelő használatot, a vonatkozó szabályok szigorú betartását, és a karbantartási kö­telezettségeket illeti. Feladatunknak tartjuk kiépíteni és hatékonyabbá tenni az önkén­tes műemlék- és természetvédők hálózatát, különös tekintettel a ter­mészetvédelmi területek figyelem­mel kísérése, az előírások betar­tása és szükség esetén az illető szervek azonnali tájékoztatása ér­dekében. Külön figyelmet kívánunk fordí­tani a nevelő munkára, nemcsak a fiatalok, hanem a felnőttek köré­ben is. Meggyőződésünk, hogy a járásban eredményes munkát végző kulturális intézmények - műemlékvédő felügyelőség, mú­zeum, könyvtárak, népművelési otthonok stb. - iskolákkal, tömeg­szervezetekkel és üzemekkel együttműködve színvonalas elő­adások, kirándulások, vetélkedők segítségével fontos ismeretter­jesztő és tudatformáló tevékeny­séget fejthetnek ki. A műemlék- és természetvédelem terén erre külö­nösen nagy szükség van. Dr. Sándor Károly, a Lévai Jnb műemlékvédelmi felügyelője Vonzóbb is lehetne A Bodrog folyó jobb partján fek­vő, történelmi jelentőségű köz­ségünk, Borsi (Borsa) arculata is megváltozott a felszabadulás óta eltelt harminchét év alatt. Iskola épült, művelődési ház, szabadtéri színpad, sportpálya, vasúti híd, áruház, áramváltó központ, szol­gáltatási központ, vízvezeték-há­lózat, szövetkezeti lakások sora, középületek, a járdákról, a porta- lanított főútról, a Patakcsa szabá­lyozásáról már nem is beszélve. Természetesen, a fejlődés nem áll meg, újabb feladatokat kell teljesí­teni. A mostani választási prog­ramban több tervet szeretnénk megvalósítani; ezek közé tartozik az iskolai étkezde és a ravatalozó építése, valamint a szennyvíz el­vezetése a szövetkezeti lakások­ból. Sajnos, a vasúti váróterem felépítésének a kérdését elég mostohán kezelik az illetékesek. Nemcsak a borsiak régi álma egy váróterem; a környező nyolc falu utazóközönsége is hálás lenne - köztük az ágcsernyői (Čierna nad Tisou) átrakodó állomáson dolgozók -, ha az autóbuszokból kiszállva végre védett helyiségben várhatnák a vonatot. A hnb költségvetése (kulturális célokra) egységesen szolgálja az egész faluközösséget. A művelődési ház rendelkezik vele. De ez az összeg csupán arra elegendő, hogy a legfontosabb kiadásokat (bér, energia, víz stb.) fedezzék belőle. Jórészt ez az oka annak, hogy az utóbbi időben a művelő­dési ház nem vállal előadást a Ma­gyar Területi Színháztól és a Thá­lia Színpad amely régebben éven­te legalább kétszer ellátoga­tott a faluba, habár jó szervezés­sel javítani lehetne ezen a helyze­ten is. Mennyiséget és minőséget tekintve a könyvtárban elég jó a választék mind a magyar, mind a szlovák könyvekből; olvasók is vannak szép számban; a könyvek megfelelő elhelyezése ütközik na­gyobb nehézségekbe, a helyszű­ke miatt évekig álltak, ahogy meg­érkeztek; becsomagolva. A meg­oldásra pedig nyílna lehetőség, és sok más probléma is megszűnne, ha történelmi értékű, műemléknek számító kastély nem más célokra lenne használva. Évente 6-8 szakelőadást szer­veznek a különböző társadalmi szervezetek, melyek a hnb-től nem kapnak anyagi segítséget, saját rendezvényeik bevételéből és a tagsági illeték bizonyos szá­zalékából fedezik a kiadásokat. A sportszervezet társadalmi mun­kával próbál enyhíteni anyagi gondjain, melyek leküzdésében, úgy gondolom, volna lehetőség segíteni a hnb-nek is. A község 1500 lakosának töb- sége magyar anyanyelvű. 1972- ben a faluban megszűnt a magyar tannyelvű oktatás, a magyar nem­zetiségű lakósok azonban tovább­ra is aktívan bekapcsolódnak a kulturális-népművelő munkába. A kulturális életben egyébként a CSEMADOK helyi szervezete jelentős szerepet játszik, mely úgyszintén saját rendezvényeinek bevételéből fedezi költségeit, an­nak ellenére, hogy nemcsak hely­ben, hanem járási méretben is az egyik legjobban működő szerve­zetnek minősítik. A 22-25 rendez­vényük közé tartozik a hagyomá­nyos borsi békeünnepély, mely 1977-ig járási szintű volt. A helyi CSEMADOK-szervezet azóta nagy kockázatot vállal magára, mivel egy-egy ilyen ünnepély le­bonyolításához körülbelül 12 000 koronára van szükség. K^r volt „lefokozni“ a rendezvényi, már csak azért is( mert Borsinak művé­szeket, emberek sokaságát vonzó varázsa van. Hajdú Jenő a Borsi Hnb oktatási és kulturális szakbizottságának tagja A Lédeci (Ladice) Helyi Nemze­ti Bizottság oktatási és kulturális szakbizottsága a kulturális-nép­művelő munkát az egységes kul­turális-népművelési terv alapján szervezi, irányítja. Már a terv összeállításánál figyelembe vet­tük, hogy 1050 lelket számláló községünkben egymás mellett él­nek magyar és szlovák nemzeti­ségű állampolgárok, továbbá azt is, hogy milyen társadalmi réteghez tartozó és milyen műveltségi szin­tű emberek a népművelési munka alanyai. A művelődési otthon tevékeny­ségét héttagú tanács szervezi és irányítja. A művelődési házban egyébként harminc személyes if­júsági klub és (három helyiség­ben) népkönyvtár is működik. A hnb költségvetéséből ezer koro­na jut a művelődési otthonnak, kétezer a népkönyvtárnak és kéte­zer a polgári ügyek testületének. Arról is szólnunk kell, hogy a fa­luban tizenhárom tagú menyecs­kekórus tevékenykedik. A kórus a Tavaszi szél... folklórverseny kétszeres győztese és állandó résztvevője. Szerepelt már többek között Zselizen (Želiezovce), Gombaszögön (Gombasek), Ska- licán, résztvett a kecskeméti nép­zenei találkozón (négy alkalom­mal), fellépett a budapesti Egye­temi Színpadon és a Magyar Tele­vízióban. Az együttes vezetője Jó­kai Mária tanítónő, aki a falumúze­um munkáját is irányítja. A CSEMADOK huszonöt tagú színjátszó csoportja - hosszabb szünet után - újból aktív munkát végez, Buday János nyugalmazott tanító vezetésével. Az ideológiai munka, az erköl­csi nevelés a kulturális-népművelő munka állandó jellegű feladatai közé tartozik és különösen a fiata­lok nevelésében bír nagy jelentő­séggel. Ezért a hnb azon munkál­kodik, hogy magasabb színvonal­ra emelje az iskolán kívüli nevelés színvonalát. A községi könyvtár a közműve­lés egyik fontos tényezője. Mun­káját az elért szinten kívánjuk tar­tani. A hétezer kötetes könyvtár­nak 315 tagja van, akik a könyve­ken kívül 26 különféle folyóirat és újság s 300 hanglemez között vá­logathatnak. A tíz éve példás nép­könyvtárból évenként mintegy 6500 könyvet és hanglemezt köl­csönöznek a művelődni vágyók. Vezetője Latika Istvánné, a helyi óvoda óvónője, akit a Kultúra pél­dás dolgozója címmel tüntettek ki. A könyvtári munkával kapcsolat­ban megköveteljük a klubtevé­kenység és a zenei osztály mun­kájának továbbfejlesztését. Tekintettel arra, hogy az utóbbi években különösen az amatőr művészeti tevékenység színvona­la emelkedett örvendetes mérték­ben, a helyi művelődési központ megkülönböztetett figyelmet szen­tel a CSEMADOK mellett működő női éneklőcsoportnak és foklór- csoportnak. Nem becsülhetjük le a közös szórakozások jelentőségét sem, és arra törekszünk, hogy az em­berek kulturáltan töltsék el szabad idejüket. A nemzeti bizottság irányí­tó és ellenőrző szerepét érvénye­sítjük, akár diszkóról, hagyomá­nyos táncmulatságról vagy más rendezvényről van szó. Erős elhatározásunk, hogy a ki­tűzött feladatokat feltétlenül és hi­ánytalanul végrehajtjuk még az elengedhetetlenül szükséges ta­karékossági intézkedések mellett is. Az eddiginél is aktívabb mun­kára van szükség. A kultúra terü­letén elért eredmények megszilár­dítják azt a meggyőződésünket, hogy feladatainkat az új, bonyolul­tabb feltételek között is sikerrel fogjuk végrehajtani. Varga Béla, a Lédeci Hnb elnöke Emberi kapcsolatok függvénye is Kezdem azzal, ami számunkra természetes: terv szerint dolgo­zunk, és nem függetlenül a városi nemzeti bizottságtól. Amikor a vá­ros egy évre szóló munkatervét állítják össze, ebbe belefoglaltat­nak az egyes társadalmi szerve­zetek kulturális tevékenységével kapcsolatos tervek is, melyeket nekünk, vagyis a művelődési ház­nak adnak át a szervezetek, kevés kivételtől eltekintve, rendszere­sen. Ezt és a mi tervünket terjeszt­jük aztán a vnb tanácsa elé októ­ber-november hónapban, a költ­ségvetési javaslattal együtt. Erre az évre 102 ezer koronát kaptunk, ami 60 ezerrel kövesebb, mint a korábbi években. Ez az összeg a működésre van; a bére­ket a járási népművelési központ­tól kapjuk, a járási nemzeti bizott­ságtól pedig - indokolt esetben - év közben kapunk anyagi segít­séget, javításokra, felújítási mun­kálatokra, így például most a köz­ponti fűtés korszerűsítésére és a főbejárat újjáalakítására. Fotola­boratórium létrehozására szintén a jnb-től kaptunk 20 ezer koronát. A városi nemzeti bizottság és a városi művelődési ház között jó a kapcsolat, összehangolt a mun­ka. A vnb nem tekinti mellékes ügynek a kultúrát. Elmondhatom, ha problémák merülnek fel, bizalommal fordul­hatunk a nemzeti bizottsághoz, segítőkészek. Tudatában vannak hiányosságainknak is. Egyebek között annak, hogy egy olyan vá­rosban, mint Nagymegyer (Čalo­vo), melynek 8200 lakosa van, évek óta nincs mozi, amit a ter­málfürdőbe látogató vendégek is hiányolnak. Nincs megfelelő helyi­ség az ifjúság számára. A mi mű­velődési házunk harmincéves épület, melyben lényegében egy nagyterem és egy 12x12 m-es klubterem szolgálja a művelődést. Ez már kevés, az igények jóval nagyobbak. Olykor a tanfolyamo­kat se tudjuk egyszerre indítani, mert nincs hol, illetve késleltetve indulhat egyik-másik. A vnb nem­csak tudatában van ennek, foglal­kozott is már egy új kulturális köz­pont tervével. Pontosabban, a terv már el is készült, mely szerint sza­kaszosan történik majd az építke­zés 1986-ra készülne el a mozi, aztán a többi részleg, a könyvtár, a színházterem és a presszó. Per­sze, így is és addig is, eredményes tevékenységet végzünk; illetve igyekszünk végezni. Ez kötelessé­günk. Meg aztán nekünk, mint mű­velődési háznak, nincs tagságunk. Közönségünk viszont igen - az együttműködések eredményekép­pen. Említhetném - csak az 1982- es évből - a MATESZ előadásokat, a CSEMADOK művelődési klubjának változatos műsorait, hazai és külföldi együttesek vendégszereplését, isko­lai rendezvényeket, ugyanúgy a jeles évfordulók alkalmából szervezett ünnepi műsorokat, társas összejö­veteleket stb. Az elején már említettem, hogy milyen összeget kaptunk erre az esztendőre. De a kép csak úgy teljes, ha hozzáteszem, hogy a költségvetésünk 220 ezer koro­na - (tavaly 320 ezer volt) -, ami azt jelenti, hogy mintegy 120 ezer koronát nekünk magunknak kell előteremtenünk, a nálunk lebo­nyolított rendezvényekből. Eddig mindig sikerült, azt hiszem, most sem lesz másképpen. Sok múlik az emberi kapcsolatokon, legyen szó akár a városi nemzeti bizott­ságról, akár más szervekről, szer­vezetekről. Morva Pál, a Nagymegyeri Városi Művelődési Ház igazgatója. PROBLÉMÁK TAPASZTALATOK JAVASLATOK EREDMÉMYEK A kultúra sem lehet mostohagyerek Ezek a célok nagy felelősséget rónak a nemzeti bizottságokra. Ennek tudatában, a CSKP KB 6 ülésén megszabott feladatok megvalósítása érdekében a Lévai Jnb fontosnak tartja, hogy az ál­lamhatalmi és -igazgatási szervek helyi szinten is következetesen ér­vényesítsék hatáskörüket. Re- szortérdekeket kizárva, minden egyes műemlék vagy természet-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents