Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-03 / 130. szám, csütörtök

Egy épület egyetlen téglája ARANYÉRMES HEGESZTŐGÉP A KOVOPLASTBAN Egyszer majd megírják a csehszlovák ipar automatizálásának történetét, és a monográfiában bizonyára külön fejezetet kapnak a legjelentősebb technikai alkotóműhelyek, amelyek eredményei meghatározóan befolyásolták a további fejlődést. Bizonyára külön fejezetet kapnak a központi szervek által,,élesen követett“ és kiemelten támogatott alkotóműhelyek, mint amilyen a Bratislavai Hegesztési Kutatóintézet, és a szerzők majd jelentős helyet szentel­nek annak, hogy milyen hegesztőautomatákat, hegesztési módsze­reket alkalmaztak 1982 táján a plzeňi Škoda Művek atomenergetikai részlegében, vagy miként valósították meg a XX. század utolsó negyedének technikai forradalmát a ČKD nagyvállalataiban. Az elsők között is első Egyszer majd megírják iparunk automatizálásának történetét, és nagyon valószínű, meg sem emlí­tik a szerzők, hogy milyen ered­ményeket értek el az olyan helyi ipari vállalatoknál, mint amilyen a nyitrai (Nitra) Kovoplast. Az újságíró, a jelen krónikása azonban szívesen ír azokról is, akik a mát építik, és legalább tég- lányival hozzájárulnak a holnap korszerű iparának megteremtésé­hez. Ilyen a nyitrai Kovoplast is, amelyet a környékbeliek elsősor­ban szolgáltatásaikról ismernek. Mégis, miről van szó tulajdon­képpen? - kérdezheti az olvasó.- Automatizálásról, vagy szolgál­tatásokról? Hiszen a kettő lénye­gesen eltér egymástól.- Igen eltér, de azért nagyon békésen meg is fér egymás mel­lett, egy fedél alatt - mondja Anton Miklis mérnök, a vállalat értékesí­tési osztályának vezetője. - Per­sze, vállalatunk keretében minde­nekelőtt a szolgáltatások fejleszté­sére összpontosítunk, hiszen helyi ipari vállalat lévén ez az elsődle­ges feladatunk. - A hegesztőgé­pek gyártása árutermelésünknek- a szolgáltatásokat és a kiegészí­tő termelést együttvéve - mind­össze az egytizedét teszi ki. An­nak azonban nagyon örülünk, hogy saját erőből sikerült olyan félautomata hegesztőgépet készí­tenünk, amelyet a maga nemében a nemzetközi csúcsszínvonalú he­gesztőgépek között tarthatunk nyilván. Gyártásával bizonyos mértékben tehermentesítjük ha­zánkat a tőkés behozataltól, ami napjainkban bizony nem az utolsó szempont.- Kis műhelyünkben a mintegy hetven-nyolcvan ember közremű­ködésével - olyan fogyóelektró­dás - és nemcsak fogyóelektró­dás - védőgázas ívhegesztőgépet sikerült készítenünk félautomata kivitelben, amelyet joggal részesí­tettek elismerésben a legutóbbi brnói hegesztéstechnikai kiállítá­sokon is - kapcsolódik a beszél­getésbe Mikuláš Jamrich műszaki igazgatóhelyettes. - A Welding '78 és - ’80 kiállításon az uniMIG 400 és 400 S típussorú félautoma­ta védőgázas ívhegesztögép ré­szesült nemzetközi elismerésben, s az idei hegesztéstechnikai kiállí­táson pedig ezek továbbfejlesz­tett változata, az univerzális, WU 160 A jelzésű félautomata he­gesztőgép megkapta a kiállítás aranyérmét. Hogy joggal, azt az is bizonyítja, hogy a szovjet szakem­berek és a világhírű svéd hegesz­tőipari cégek képviselői élénk ér­deklődést tanúsítottak iránta. Ez a vállalat nincs reflektorfény­ben, nincs kutatási-fejlesztési bá­zisa, de érezni, technikusai, veze­tői és munkásai egyaránt tisztá­ban vannak a gyártmányfejlesztés fontosságával, azzal hogy nem elég várni a felsőbb utasításokra, saját maguknak kell megtalálniuk a továbblépés lehetőségét, módját. Hogyan is kezdődött? Jó húsz esztendővel ezelőtt, amikor kiala­kult a vállalat jelenlegi szervezési formája, a Kovoplast vezetősége kereste a lehetőségét, miként le­hetne állandósítani a munkaerőt, bevonni a termelésbe a környék lányait, asszonyait is. Hogy az egyes tevékenységük idényjelle­gét ellensúlyozzák valamivel, olyan termékek gyártását kezdték meg, amelyekre nagy szükség van, s amelyekre a nagy ipari vállalatoknál általában nehezen akad kivitelező. Egyrészt azért, mert nem kell belőlük nagy tömeg, másrészt pedig azért, mert a nagy­iparban nem kifizetődő a terme­lésük. E termékek - legyen szó fémvázas kerti bútorról vagy ép­pen az erőművekben nélkülözhe­tetlen füstszűrő berendezésről- gyártása nem igényel különösen nagyobb kapacitást, s megfelelő szakemberek irányításával, veze­tésével betanított dolgozókkal is gyárthatók. így jutottak a hatvanas évek kezdetén a hegesztőgépek gyártásához is. Kezdetben a Bra­tislavai Hegesztési Kutatóintézet­ben kifejlesztett típust gyártották, de miután azokra már nem volt igény, s a közben betanult szak­embergárda tudását tovább akarták kamatoztatni, törték a fe­jüket, mit lehetne tenni. Karol Billik mérnök, aki akkoriban a hegesztő­részleg vezetője - ma a termelés műszaki előkészítő osztályának a vezetője - és munkatársai közös erővel próbáltak megszerkeszteni egy, a kornak megfelelő hegesztő­gépet. Kaptak segítséget, szakmai tanácsot is, főleg a Detvai Nehéz­gépipari Vállalat szakembereitől.- Az első készülékkel bizony nem dicsekedhettünk - emlékszik vissza mosolyogva Karol Billik mérnök. - A kudarc azonban nem tört le bennünket, hanem ellenke­zőleg, további próbálkozásra ösz­tönzött. Munkahelyünk a szó szo­ros értelmében alkotóműhellyé változott, munkások és techniku­sok egyaránt törték a fejüket, áll­tak elő egyik ötlet után a másikkal, hogyan lehetne módosítani, javí­tani a koncepciójában megfelelő, A Havhcküv Brod-i Oseva Mag­termesztő Állami Gazdaság több mint másfél évtizede foglalkozik gabona, hüvelyesfélék, burgonya és más növények vetőmagjának, ültetőanyagának szaporításával. A pár évvel ezelőtt történt földren­dezés és a földművesszövetkeze­tek egyesülése után a termelési lehetőségek szerint szakosították a növénytermesztést. Az utóbbi években főleg a burgonya-szapo- rító terület növekedett. Az állami gazdaság szoros kap­csolatot tart fenn a Német Demok­ratikus Köztársaság lindenhofi magtermesztő állami gazdaságá­val. A szakemberek gyakran talál­koznak, és a szerzett tapsztalatok alapján határozzák meg a burgo­nyatermesztés módját. Olyan bur­gonyafajtákat szaporítanak, hono­sítanak meg, amelyek az itteni éghajlati viszonyok között ellenál- lóak a különböző gomba- és víru­sos betegségeknek, s emellett nagy termőképességüek. Amikor Ladislav Kubát, az álla­mi gazdaság agronómusa az ed­dig megtett útról és az eredmé­nyekről beszél, megemlíti, hogy sikerült állandósítaniuk a hektár­hozamokat. Az évi átlagos hektár­hozam 20-22 tonna. Véleménye szerint bővebb is lehetne a ter­més, ha nagyobbra hagynák nőni a gumókat. Az előírás szerint vi­szont a vetőburgonya nem lehet túl nagy, általában 3,5-5,5 centi­méter átmérőjű gumókat tárolnak. csak a részleteiben megoldatlan, úgyszólván a térdükön előállított hegesztőgépen. A gyártmányfej­lesztés eredménye lett az uniMIG típussorú félautomata hegesztő­gép, amelyek különböző változatai hamarosan ismertek és kedveltek lettek hazánkban.- Csak győznénk kielégíteni a keresletet - teszi hozzá Anton Miklis mérnök. - Hiszen kapacitá­sunk lényegében már öt évre le van kötve. Ha sikerül a részleg bővítése, amelyre előreláthatólag kétmillió koronát fordíthatunk, ak­kor a jelenlegi évi 400 darabról mintegy 1000 darabra futtathat­nánk fel a termelést. Kivitelre egyelőre nem gondolhatunk, noha az érdeklődés a legújabb, arany­érmes WU 160-as hegesztőké­szülék bemutatása után a külföld részéről is megmutatkozott. Az is tény, hogy már a felsőbb szervek is felfigyeltek részlegünk munkájá­ra, és támogatásban részesí­tenek. A korszerű ipar - átvitt értelem­ben - egy nagy épülethez hason­lítható, amely sok-sok kis téglából áll össze. Megfelelő arányban já­rulnak hozzá építéséhez kis- és nagyvállalatok, és fontos, hogy így legyen. Hiszen aránytalanság len­ne, ha csak néhány tucat nagyvál­lalat termelne a kor színvonalának megfelelően, és a többi jó néhány lépéssel lemaradva kullogna mö­göttük. Fontos, hogy az ilyen kis vállalatoknál - mint amilyen a Ko­voplast is - érezzék a fejlődés szükségességét, és létrehozzák a maguk kis tégláját. Itt létrehoz­zák - és nem is akármilyet. PÁKOZDI GERTRÚD A burgonya fejlődésétől függő­en június végefelé vegyszeres lombtalanítást végeznek. így telje­sen elpusztítják a burgonya leve­lén és szárán levő gombabetegsé­geket és megakadályozzák a gu­mók további növekedését. Ez a módszer kedvezően hat a vető­burgonya állapotára. A gombabe­tegségek nem kerülhetnek be a tárolóhelyekre. Ennek köszön­hető, hogy a pribyslavi korszerű raktárban nagyon jól áttelel a vető­burgonya. Igaz, a palettákon még néhányszor megpermetezték a gombabetegségek ellen és többször szellőztették, hogy elejét vegyék a rothadásnak. Az agronómus fejtegeti, hogy a tápanyagellátás is kihat a vető­burgonya minőségére. Az utóbbi években csökkentették a nitrogén- tartalmú műtrágya-adagolást. En­nek köszönhetően elálló a vető­burgonya. A hektárhozamot in­kább a szerves trágya nagyobb arányú adagolásával növelik. A bakhátas művelés a könnyűszer­kezetű földön jól bevált. A gyomo- sodás aránya szerint többször is töltögetik a fejlődő növényeket. Nem győzi eleget hangsúlyozni a növényvédelmi munkákat. Egy­részt megelőzik a fertőzést oly módon, hogy négy évenként cse­rélik a termőterületet. A fejlődés időszakában Ditháne M-45, Rido- mil Kuprikol gombaölő szert hasz­nálnak. Olcsóbbá teszi a burgonya Gyorsan repülnek a percek, az órák, miközben Perleczky Miklós, a Trnavai Magasépítő Vállalat ga­lántai üzemének dolgozója felső­szeli (Horné Saliby) otthonában munkájáról beszél. Biztatás nél­kül, gondolatait logikus sorrendbe rázva, szabatosan, ízes magyar­sággal mondja el életútját attól az időszaktól kezdve, amikor először találkozott az ácsmunkával. Fiatalon nem tanult szakmát, nem tanulhatott. Öllé Zsigmond ácstól leste el a szakmát, miköz­ben az idős mester mellett dolgo­zott. Lakóházakat és gazdasági létesítményeket építettek járás- szerte. Majd vagy negyvenedma- gával a faluból Kunčicébe kerül­tek. Három hónapig a vasmű ala­pozási munkálatain szorgos­kodtak- Ott találkoztam először igazi építkezéssel, aztán egy évig a tre- bovicei villanyerőművet bővítettük. Akkor már tudtam: nincs köny- nyü dolga az épitömunkásnak, mégis megszületett bennem az elhatározás: egész életemben csak építeni akarok - válaszolta higgadtan, a kiegyensúlyozott, elégedett ember nyugalmával arra a kérdésünkre, hogyan került kap­csolatba földmű'.es család gyer­mekeként az építőiparral. Az üzem vezetőségének né­hány tagjától, a pártbizottság és a szakszervezet üzemi bizottsá­gának elnökétől sok szépet és jót hallottunk a mesteremberről Vit Szabónak - a párgbizottság akkori elnökének - egyik mondata: „Per­leczky Miklós, sokszorosan kitün­tetett brigádvezetőnk, az első ; kö­zött is első úttörő“, keltette fel érdeklődésünket. Az elnök szavait megemlítve kérdeztük:- Miért tartják úttörői iek?- Szocialista munkabrigá­dunk - melynek tagjai 1975-ben kapták meg a szocialista munka­brigád ezüstjelvényét - már több­ször sikeresen oldott meg való­di úttörő feladatot. A vállalatunk­nál először mi szereltünk össze házelemeket 1962-ben. Mi építet­tük föl panelekből az első lakóhá­zakat Galántán. A hlohoveci sa- mottgyár építése is új technológia bevezetése, új megoldások kivite­lezése elé állított éppúgy, mint a galántai kórházépítés számos újdonságának, például a rejtett fű­tésnek az elkészítése, vagy válla­latunknál az első toronyházak összeszerelése. Dolná Stredán megkezdtük a panelgyár építését. Ott is új, szokatlan munkába kel­lett betörnünk. A talpazatra- amelyre majd a gépeket állítják- milliméternyi pontossággal kell termesztését, hogy a vidéken nincs burgonyabogár. Néhány jó termőképességű burgonyafajtát említ. A Radkát, amelyet a Kerkovi Burgonya Ne­mesítő Állomáson nemesítettek ki. Ez az egyik legelterjedtebb fajta a cseh országrészekben és Szlo­vákiában is. De bevált a Kera hazai nemesített korai burgonya­fajta is. Emellett szaporítják a hol­land Resyt, az Ostarát • és az NSZK-ból behozott Glóriát. Ezek­ből 6500 tonnát szállítanak a szlo­vákiai mezőgazdasági üzemekbe is. A vetőmag-ellátással kapcso­latban határozottan kijelenti az ag­ronómus:- Hazai kutatóállomásainkon és szaporító gazdaságainkban annyi viszonyainknak megfelelő vető­burgonyát termelhetnénk, hogy nem kellene külföldről behoznunk. Aki tőlünk vásárol vetőburgonyát, idén is bő termést várhat. Szerinte szorosabbra kellene fűzni a KGST-országok kutatóin­tézetei között a sokoldalú együtt­működést. Létrejöhetnének a megfelelő, nagy hozamú és a különböző betegségeknek jól el­lenálló fajták. Gazdaságunk ezen a téren élen jár, a jövőben igyek­szik hasznos tapasztalatokat sze­rezni a Veľká Lomnica-i Burgo- nyatermesztő Kutatóintézettel és néhány magyarországi szaporító gazdasággal is. BALLA JÓZSEF betonba ágyaznunk az alátétle­mezeket - mondotta - s visszafo­gott lelkesedéssel tovább beszélt munkájáról az olyan ember lendü­letével, aki nemcsak érti és tudja, de határtalanul szereti is azt, amit évek hosszú -során naponta végez. Bohuslav Elíz, az üzem volt és Jozef Horáček, a jelenlegi igazga­tója is nagyon büszke a Per- leczky-brigádra. Tudják, ezek az emberek nem hagyják cserben soha az üzemet. A legnehezebb, legösszetettebb feladatokkal is megbirkóznak. Ha nem megszo­kott épületfajtákat vagy kísérleti technológiával kell építeni, illet­ve korszerű beépítési módokat kell kialakítani a munkával ö ;et bízzák meg. Iskolák, óvodák, ét­kezdék, lakások, fűtőház, a ke­resztúri (Križovaný nad Dudvá­hom) iskola emésztőgödre, a Se- red’i Közgazdasági Szakközépis­kola diákotthona, a galántai Uni­versal és a seredi Progress áru­ház stb. A puszta felsorolásból is kitűnik, a feladatok egyre igénye­sebbek. Megoldásukhoz ráter­mettség, szakértelem kell.- Szakközépiskolát, tanfolya­mokat nem végzett. Hol tanulta meg a tervrajzok „leolvasását, ér­telmezését“?- Akarni kell. Abba belejő az ember - válaszolta röviden- Kezdetben sokat gürcöltem, gondolkoztam, sokszor aludni sem tudtam. Szakkönyveket, fo­lyóiratokat vásároltam és tanul­mányoztam. Fiatal korom óta na­gyon szeretek tudományos kérdé­sekkel foglalkozó írásokat, tanul­mányokat böngészgetni. S bizony, ha újabb, ismeretlen problémát kell megoldanom, még most is egész éjszakákat rászánok a kulcs megtalálására.- Melyik építkezésre emlékezik a legszívesebben?- A galántai kórházéra - mondja határozottan. - A nagy kiterjedésű komplexum 1971-tő 1975-ig épült. Brigádunk 75 m2 zsaluzást készített. Nagyon sok volt a tennivaló, de remek volt a szervezés és páratlan a külön­böző szakmunkát végző brigá­dok között az összhang.- Több mint három évtizede épít, a járás határain túl is dolgoz­nak. Érdemeiért nem egy kitünte­tést kapott. Az építőipar érdemes dolgozója. Mit tart nehéznek az építőmunkában. összeráncolta homlokát, majd halkabban, mondatait tagolva vá­laszolta:- A nehézségekről sokat be­szélhetnénk. Vannak. De mind megoldhatók. Szerintem az építői­parban is a legnehezebb feladat: értelmesen együttműködni az emberekkel, eltalálni „a helyes hangnemet“. Majdnem húsz éve vagyok bri­gádvezető. Közvetlen munkatár­saim „belevalók“, nem húzódnak félre, megfogják a munka végét. Minden elismerést megérdemel­nek. Néha mégis valami sántít. Hiányzik a kellő odafigyelés a má­sikra Tagja vagyok a CSEMA­DOK felsőszeli szervezete és a sportszövetség vezetőségének. Ott is tapasztaltam: művészet jobb belátásra bírni az önfejűeket, lesze­relni a mások kárára ügyeskedő­ket, pontos, felelősségtudattal végzett munkát követelni a köny- nyelműsködőktől, az elkényelme- sedettekkel megértetni, hogy nem elég csak a fizetésért dolgozni, a közösségért is tenni kell valamit. Részletesen kifejtette meglátá­sait, észrevételeit. Szavaiból le­szűrtük, felelősséget érez a jövő nemzedék sorsáért, nyugtala­nítják őt - nem ok nélkül - a falu problémái. Többek között az, hogy még a pedagógusok közül is csak néhányan vállalják a hivatá­sukkal együttjáró kötelességük teljesítését. Páran becsületből foglalkoznak az emberekkel, igye­keznek a kultúra szeretetére ne­velni a fiatalokat és idősebbeket. Sajnos, kevesen vállalják a legne­hezebbet: bajlódni az emberekkel, pedig sok, helyét nehezen találó fiatal várja, hogy valaki „helyes hangnemben“ szólva hívja őket értelmes tettek végzésére. I :ODAY BERTA Itt szerelik a félautomata hegesztőgépeket (Felvétel Bolfa Bohuslav) Állandósult hektárhozamok Egészséges vetőburgonyát termelnek ÚJ SZÓ 6 1982. VI. 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents