Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-03 / 130. szám, csütörtök

A Szovjetunió nemzetiségi politikája és az internacionalista nevelés KOMMENTÁLJUK AZ INTERNACIONALIZMUS a szocialista társadalomban sok millió szovjet ember, minden nem­zet és nemzetiség mély meggyő­ződésévé, etikai normájává vált. A társadalmi tudatban beállt forra­dalmi változást a lenini nemzetisé­gi politika elveinek megvalósítása, a nemzetiségi kérdés sikeres megoldása tette lehetővé a Szov­jetunióban. A társadalom egész élete tör­vényszerűen internacionálódott, ez a szocialista rendszer lényege. Ennek feltételeit az egész ország, minden szovjet köztársaság szo­cialista, gazdasági és politikai rendszerének azonos modellje te­remti meg azzal, hogy megszün­tette a szocialista és nemzetiségi elnyomást, biztosította minden nemzet politikai, majd tényleges egyenlőségét, felnevelte a mun­kásosztály és értelmiség nemzeti kádereit, kialakította a szocialista nemzeti államiságot, az új kultúra szocialista tartalmát, sokarcúsá- gát, nemzeti formáit; a különböző fajhoz és nemzetiséghez tartozó emberek életéből kiküszöbölte a kölcsönös összeférhetetlensé­get és ellenségeskedést, s a törté­nelemben először hozta létre köz­tük a baráti és testvéri kapcsola­tokat. Brezsnyev elvtárs kiemelte a Szovjetunió nemzetiségi politi­kájának sikereit, s ezzel kapcso­latban kifejtette: ,,a szocializmus már rég bebizonyította, hogy minél intenzívebb az egyes nemzeti köztársaságok fejlődése, annál szembetűnőbb az internacionali- záció folyamata“. A Szovjetunió új alkotmánya biztosítja minden nemzet felvirág­zását, ösztönzi közeledését. Ko­runkban a nemzetiségi viszonyok­ra a magas fokú, harmonikus és sokoldalú fejlődés jellemző. Állan­dóan szilárdul a szovjet népek és emberek egysége. Kortársaink számára megvaló­sultak Lenin előrelátó szavai, mi­szerint ,,a szocializmus kialakítja az emberi együttélés új, maga­sabb rendű formáit, melynek kere­tei közt minden nemzet dolgozói­nak jogos követelései és haladó törekvései a történelemben elő­ször valósulhatnak meg nemzet­közi egyetértés mellett“. Ez legmarkánsabban az ötéves tervekben jutott kifejezésre - az elsőtől a mostaniig s a tervek teljesítéséért folytatott közös harc­ban. Elmondhatjuk, hogy a szovjet föld nemzetei - épp az ötéves tervek segítségével - hatalmas léptekkel járták meg az új gazda­sági élet, szellemi kultúra, újfajta emberi kapcsolatok példa nélkül való útját. Az emberi kapcsolatok alapja a lehumánusabb alapelv, a kommunista erkölcs, ennek pe­dig a marxista-leninista tanítás, a szocialista internacionalizmus és a nemzetek testvériségének a lényege. ENNEK MEGGYŐZŐ PÉLDÁ­JA a szovjet Belorusszia. Az 1940-es évvel összehason­lítva a köztársaságban az ipari termelés általános terjedelme üte­mének növekedése a huszonki- lencszeresére nőtt. A köztársaság népgazdasága, mint az ország egységes népgaz­daságának része ma több mint 100 ipari vállalatot és magas fokon gépesített mezőgazdaságot mond­hat a magáénak. A belorussziai üzemek termékeivel minden köz­társaságban, a világ számos or­szágában - beleértve Csehszlo­vákiát is - találkozhatunk. Jelenleg Belorussziában nehezen találnánk üzemet, amelynek nincs szilárd és sokoldalú kapcsolata más üze­mekkel, ahol a termelési folyamat csak saját, teljesen helyi jellegű forrásokra támaszkodna. A szoros gazdasági kapcsola­tok és közös célok kialakították az együttműködés új formáit. Már 1976-ban megalakult a regionális, köztársaságok közötti koordináló központ. Ennek Belorusszia, Lit- vánai, Lett- és Észtország a tagja, később Moldávia is csatlakozott; elosztják a megrendeléseket és tervezik az új közszükségleti cik­kek gyártását. Közös erővel haté­konyabban kielégíthetik a lakos­ság szükségleteit. A társadalmi értékek körfogása és integrációja szerves és jelleg­zetes vonása a szovjet életmód­nak, a nemzetiségi korlátok eltá­volításának és annak következ­ménye, hogy a szovjet emberek tudatában megszilárdultak a szo­cialista internacionalizmus alapel­vei és normái. Minél intenzívebb az anyagi és erkölcsi értékek kölcsönös áram­lása, s a különböző nemzetisé­gekhez tartozó emberek minél jobban kihasználják ezt az építő munka folyamatában, annál telje­sebb az egész társadalom élete és minden köztársaságé, minden nemzeté külön-külön. A testvéri nemzetek tagjai, akik közösen, minden tudásukat, tapasztalatukat és munkájukat beleadva hozzák létre a közös anyagi és szellemi értékeket, tudják, hogy ha Kirgizia felhők fölötti magaslatain építik a vízi erőmüvet, vagy öntözőrend­szert Közép-Ázsia sivatagjaiban, olajat bányásznak a tyumenyi ke­mény életviszonyok közt, egyetlen közös művön dolgoznak, s meg­sokszorozzák szocialista hazájuk szocialista-gazdasági és szellemi potenciálját. A fejlett szocializmus viszonyai között a nemzetek erősödő barát­sága meggyorsítja és kiszélesíti a nemzetek gazdasági és kulturá­lis együttműködését, s közös sike­reik minden eredménye még nyil­vánvalóbb lesz. Éppen ebben rejlik a kommu­nizmus építése nagy terveinek, Október eszméinek, az SZKP XXVI. kongresszusán hozott hatá­rozatok sikeres teljesítésének biz­tosítéka. AZ SZKP HATALMAS ERŐ­NEK TARTJA a szovjet nemzetek testvéri együttműködését, amely meggyorsítja a kommunizmushoz való előrehaladást. Ezért szünte­lenül tökéletesíti a nemzetek egy­más közötti viszonyát és megkü­lönböztetett hangsúlyt helyez a dolgozók internacionalista és hazafias nevelésének minőségére és e nevelés hatékonyságának fo­kozására. A tudományos-technikai hala­dás elkerülhetetlenné teszi, hogy az iparban és mezőgazdaságban előtérbe kerüljön a szakosodás és a kooperáció, s elmélyüljenek a szovjet nép gazdasági egységé­nek alapjai. A szovjet életmódban, amely­nek megvannak az általánosan ér­vényes szociális és politikai voná­sai-, a nemzeti és nemzetközi egyre szorosabban összefonódik a valódi demokratizmussal, huma­nizmussal, szocialista hazafias­sággal és internacionalizmussal. Meggyorsulnak szociális szem­pontból homogén társadalom kia­lakulásának folyamatai, megszi­lárdul a népek eszmei, szociális és politikai egysége, érdekeik és cél­jaik azonossá válnak. Az SZKP és Belorusszia Kom­munista Pártjának tevékenységét az a marxista-leninista tanítás irá­nyítja, amely kimondja hogy az internacionalista és hazafias ne­velés osztálynévelés, s ez a kom­munista ideológia nélkül, a szocia­lizmus és sovinizmus valamennyi megnyilvánulása ellen folytatott kérlelhetetlen harc nélkül, elkép­zelhetetlen. Belorusszia pártbizottságai és -szervezetei az internacionalista nevelést hagyományosan össze­kapcsolják a hazafias neveléssel, a haza iránti hűség szent érzésé­nek kialakításával, s a szülőföld erőit gyarapító elszántsággal. A szovjet hazafiságra és szo­cialista internacionalizmusra való nevelés elméleti konferenciái, a népek barátsága, népi egyete­mek tevékenysége, a szovjet nép hősi hagyományainak tudomá­nyos elemzése, a hősiesség té­májával, a hazafiság fogalmával és a Komszomol történetével fog­lalkozó irodalmi versenyek, az évenként megrendezett több tíz­ezer előadás - ez még távolról sem összegezi az internacionalista és hazafias nevelésre irányuló pro­paganda azon formáit, melyek a belorusz lakosság közt az elmé­leti tudást gyarapítják s hozzáfér­hetővé teszik a konkrét tapasztala­tokat. Minden évben elhangzik több mint 120 000 előadás az SZKP lenini nemzetiségi politikájáról, a szovjet hazafiságról, a szocialis­ta internacionalizmusról és a kom­munista erkölcsről. Az előadások elsődleges célja a testvéri köztár­saságok sikereinek, az összes szocialista nemzet és nemzetiség nagy átalakító feladatainak, sok­oldalú és intenzív együttműködé­sének propagálása a nagy és egy­séges szovjet családon belül. Fontosnak tartjuk az együttműkö­dést a szocialista közösség orszá­gaival és a szabadságunkért har­coló nemzetekkel vállalt szolida­ritást. A PÁRT ARRA TÖREKSZIK, hogy az internacionalizmus norma­ként épüljön be a dolgozók életé­be. A Szovjetunió új alkotmánya leszögezi, hogy minden szovjet ember kötelessége tiszteletben tartani a többi állampolgár nemzeti méltóságát, szilárdítani a soknem­zetiségű szovjet állam nemzetei­nek és nemzetiségeinek barát­ságát. Az SZKP céltudatosan és kö­vetkezetesen valósítja meg a leni­ni nemzetiségi politikáját. Ez a po­litika, amely a szovjet állam min­den népe érdekeinek megfelel, ez az alapja a Belorusz SZSZK-ban az internacionalista és hazafias nevelésnek. A proletár internacio­nalizmus eszméi mély meggyőző­désévé válnak a sok nemzetség­hez tartozó szovjet embereknek, s hatalmas anyagi erővé ötvöződ­ve a kommunizmus építésében új sikerek elérését teszi lehetővé. A. AKSZJONOV, a Belorusz SZSZK Minisztertanácsának elnöke Segítő szándékkal Szocialista társadalmunk fejlesztésének bonyolult korsza­kát éljük. A világgazdaságban bekövetkezett változások és kedvezőtlen feltételek előrehaladásunkat is érezhetően meg­nehezítik. Nem marad más számunkra hátra, mint fokozni a népgazdaság anyagi és szellemi erőforrásainak kihaszná­lását. Minden pártalapszervezet elsőrendű feladata a tervek tel­jesítését, a gazdasági hatékonyság növelését a politikai szervező és nevelő munka mozgalmi eszközeivel elősegíteni. Nem kevésbé fontos követelmény, hogy a munkahelyen a pártalapszervezetek az eddiginél hatásosabban érvényesít­sék az alapszabályzatból eredő ellenőrzési jogukat. Gondjaink zömmel abból erednek, hogy több üzemben és vállalatban nem kielégítő az irányítás színvonala. A gazda­sági tisztségviselők nem mindenütt szorgalmazzák követke­zetesen a társadalmi jelentőségű feladatok teljesítését. Ennek egyik következménye aztán, hogy időszakonként áru­hiány keletkezik, sokszor filléres, apró-cseprő kellékekből, alkatrészekből sem tudják kielégíteni a vásárlók igényeit a boltokban. S ez bosszúságot, politikai kárt okoz. A népgazdaság helyzetét befolyásoló nehézségek leküz­dése csakis a XVI. pártkongresszus és az ezt követő központi bizottsági ülések határozatainak következetes érvényesíté­sével lehetséges. Nem juthatnánk azonban messzire, ha megmaradnánk e tény puszta megállapításánál. A pártmunka színvonalát, eredményességét végső soron mindenütt az dönti el, milyen a végrehajtás hatásfoka, hogyan szervezték meg a határozatok teljesítését. Természetesen ebben rejlik a rendszeres ellenőrzés pótolhatatlan szerepe. A felelösség- revonást alkalmazni kell a döntések végrehajtásának elmu­lasztásáért. Az ellenőrzés folyamatában - éppen a segítő szándék miatt - a pártalapszervezetek abból indulnak ki, hogy a szervezet­lenség, fegyelmezetlenség és a pazarlás ellenkezik szocia­lista erkölcsi normáinkkal, tehát nem is hunynak szemet fölöttük. Ennek kapcsán az utóbbi időben gyakrabban felme­rül a lazaság kérdése. Ezt sok helyen csupán a munkapadok­nál dolgozókra vonatkoztatják. Az éremnek azonban ez csak az egyik oldala, mert azt is tapasztalhatjuk, hogy a munkafe­gyelem megsértése számos esetben az anyag rossz előké­szítésével, a szervezetlenséggel függ össze. Amit nem írha­tunk a munkások számlájára. Ezért az alapszervezetek szigo­rúan követeljék meg a rendet, a fegyelmet, a jól szervezett munkát, s mindenekelőtt a kommunisták mutassanak példát az irányításban és a műhelyekben. A pártalapszervezetek és a gazdasági tisztségviselők közötti nyílt, elvi és kölcsönösen segítő szellemű viszony mindenütt fontos feltétele az üzem sikeres működésének és a jó munkahelyi légkörnek. Közös feladatuk tehát gondos­kodni az eredményesebb, hatékonyabb gazdálkodás, terme­lés kialakításáról, a népgazdasági érdekeket szolgáló kezde­ményezések ápolásáról. SZOMBATH AMBRUS Itt Moszkva...! A komszomolisták tudományos és műszaki alkotásait bemutató kiállításról Itt, nálunk, a bratislavai Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Ház ki­állítási termében Moszkva ifjúsá­gának üdvözletét tolmácsolja Szergej Tyihonov, meg Anatolij Szmirnov, a komszomolisták kül­döttje. Az egyik arról a feladatról beszél, hogy a soknemzetiségű szovjet állam fővárosából, a világ harmadik, legnagyobb metropoli­sából példás, kommunista várost kell építeni. A másik ezzel kapcso­latosan a moszkvai komszomolis­ták erőfeszítéseit méltatja. Ugyari- is, Moszkvában az idén is meg­rendezték a fiatal kutatók, terve­zők és újítók kiállítását, s az ott bemutatott 1500 találmány és al­kotás közül százat elhoztak, ajánl­ják, hogy nézzük meg. Szívesen, hiszen elgondolkod­tató tény, hogy tavaly a moszkvai fiatalok 90 000 újítási javaslatot, 16 000 találmányt jelentettek be, s a Komplex Program mintegy ezer tudományos feladatát sikerrel teljesítették. Persze, a küldöttek figyelmez­tetnek: ez, a mostani kiállítás csak vázlat, körvonalazó, tájékoztató bemutató. Aki járt Moszkvában, érti a fi­gyelmeztetést, mert tudja, hogy másfél ezer üzem, 700 tudomá­nyos kutatóintézet, 76 egyetem és főiskola fiatalságának alkotó tevé­kenységéről aligha képes hiteles tájékoztatást adni egy ilyen kis kiállítás. Ám ösztönösen kíváncsi, hogy mi érdekeset láthat. Aki még nem járt Moszkvában, megpróbálja elképzelni a 8 millió lakosú világváros nagyságát. A kiállítás társrendezője, a SZISZ Szlovákiai Központi Bi­zottsága nevében Jozef Ďurica titkár köszönetét mond a moszkvai komszomolisták küldötteinek, majd néhány keresetlen szóval ki­egészíti a tájékoztatást: a találmá­nyok és alkotások zöme olyan, melynek rendeltetése a nehéz fizi­kai munka megszüntetése, az em­ber életének védelme. És már indulunk is a kiállítás megszemlélésére. Nem feltűnő alkotás, mert csu­pán néhány dobozkába helyezett szerkezet az egész, csak a belőle kivezető kábelek, meg a furcsa jelzőkészülékek teszik érdekessé. Ez a beton fagyálló képességének mérésére szolgáló berendezés. Amott, sokkal látványosabb a rádió irányítású repülőgép mo­dellje, mert az irányító kis méretű tv-készülék képernyőjén figyelhe­ti, követheti a repülőgép mozgá­sát, szerkezetének működését. Sokan megállnak a kórházi mű­tő műszere előtt. Mi ez? A vér körforgását szabályozó készülék de mert nemcsak szabályoz, ha­nem biztosítja is a körforgást, he­lyettesíti a szívet. Vagyis, ez a mű­szív. Már alkalmazzák. Természe­tesen, olyankor amikor a beteg szívét operálják. Találó a kis méretű tv-készülék elnevezése: KOLIBRI. A súlya 80 gramm, nagysága, mint egy gyu­faskatulyáé. És persze, működik. Akit érdekel az ipari elektronika, egyebet is láthat, hiszen Moszkvá­ban már gyártanak szupernagy és szupersebességgel működő, in­tegrált áramköröket. Egy ilyen, már nem is gyufásdoboznyi, ha­nem körülbelül egy gyufaszál fejé­nek megfelelő nagyságú áramkör több százezer tranzisztort tartal­maz, amelyek bonyolult elektroni­kus rendszert alkotnak. A műkö­dési sebesség mértékegysége a másodperc milliárdnyi része. Ez itt ionplazmás lézerberendezés. Az amott elektronikus sugár- és optikai litográfiává! felszerelt mini­komputer, mely a különleges mű­szaki követelményeknek megfele­lő szupertisztaságú anyag terme­lésének irányítására szolgál. És az a cérnázógép? Automa­ta, mely egyszerre több műveletet is elvégez. Tizenkétszer termelé­kenyebb, mint a hasonló „klasszi­kus“ gép. A dusanbei gyár az idén kezdi meg sorozatgyártását. Az ötéves tervidőszak alatt 7000 ilyen automata cérnázógép készül. Számoljunk csak, termelésük 84 000 régi gép teljesítményével egyenlő. Amott, az az automatizált komplexum a gépkocsik tengelyé­nek megmunkálására szolgál. Az Ordzonikidze Szerszámgép- gyárban már alkalmazzák. A száz­kilós tengelyt a manipulátor acél­kezei emelik, egy perc a megmun­kálás ideje az esztergapadon. így hát a komplexum tíz kiváló gépke­zelőt helyettesít. Holnap megint eljövök megnéz­ni ezt a kiállítást, mert bár csak vázlata, körvonalazó, tájékoztató bemutatója az igazinak, a moszk­vainak - nagyszerű. HAJDÚ ANDRÁS ÚJ SZÚ 4 1982. VI. 3. A megnyitás (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents