Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-03 / 130. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1982. VI. 3. A Csehszlovák Sajtóiroda nyilatkozata (ČSTK) - A nyugati szomszéd­országban, az NSZK-ban egyre inkább kibontakozó és erösödö békemozgalom azt mutatja, hogy az ország lakosságának nagy ré­sze a jelenlegi bonyolult nemzet­közi helyzetben megérti a kelet -nyugati békés kapcsolatok további fejlesztésének szükségességét. Más volt a helyzet azonban a múlt hét végén Nürnbergben, ahol a szudétanémet Landsmanschaft képviselői ismét elmérgesíteni igyekeztek a politikai légkört s or­szágaink kapcsolatát veszélyes revansista követelésekkel megza­varni - állapítja meg a Csehszlo­vák Sajtóiroda nyilatkozata. Az idei ún. szudétanémet na­pok ismét az NSZK-beli revansista és reakciós erők találkozójává vál­tak. Az elhangzott beszédekben ismét támadták a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot, állami rendszerünket, népünket. A „ha­zánkhoz való jog“ és az „önren­delkezési jog“ demagóg követel­ményei mögött semmi más nem rejlik, mint az a törekvés, hogy felülbírálják a második világhábo­rú eredményeit. A szudétanémet Landsmanschaft vezetőinek szá­jából elhangzott, egyre ismétlődő revansista követelések nem jelen­tenek újat, csak az ilyen összejö­vetelek céljára és hátterére utalnak. Közvéleményünk azonban nem lehet közömbös az iránt, hogy az NSZK hivatalos körei támogatják azokat az erőket, amelyek a nem­zetközi enyhülés folyamatának megállítására és az országaink kapcsolataiban eddig már elért pozitív eredmények megsemmisí­tésére törekszenek. Ezért hazánk állampolgárait fel­háborították azok a durva és sértő kijelentések, amelyeket a szocia­lista Csehszlovákia és szövetsé­gesei ellen Nürnbergben Strauss Kormányátalakítás (ČSTK) - Csőn Tu Hvan dél­koreai elnök nem egész két hónap alatt már másodszor hajt végre személycseréket kormányában. Az ország új külügyminiszteré­vé Ri Bum Sokot, az elnök eddigi titkárát nevezték ki. No Sin Jong eddigi külügyminisztert a nemzet- biztonsági tervezési ügynökség igazgatójává nevezték ki. A korábbi személycseréket egy pénzügyi botrány leleplezését kö­vetően hajtották végre. bajor miniszterelnök tett. Ezek a kijelentések az ismert kísérletek­re emlékeztetnek, hogy elferdítsék a történelmi tényeket és figyelmen kívül hagyják a múlt tanulságait. A többi hivatalos szónok beszéde­ivel együtt ezek a kijelentések is­mét azt bizonyították, hogy a nyu­gatnémet politikusok egy része még mindig a hidegháború vizein hajózik, nem tartja tiszteletben a helsinki értekezlet határozatait, valamint az országaink kapcsola­tainak alapjait szabályozó szerző­dés konstruktív rendelkezéseit. Ez a szerződés kifejezi, hogy mindkét fél érdeke a jószomszédi kapcso­latok megteremtése s az európai béke és biztonság erősítéséhez való hozzájárulás. Csehszlovákia mindig igyekezett fejleszteni kap­csolatait az NSZK-val, az ENSZ Alapokmánya, az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet Záróokmánya és a kétoldalú meg­állapodások alapján. Ez a politika szocialista rendszerünk lényegé­ből és békeszerető külpolitikánk­ból fakad. Hiszünk abban, hogy az NSZK lakosságának többsége nem tá­mogatja a szudétanémet Lands­manschaft Csehszlovákiával szembeni revansista követeléseit, s az ottani embereknek is érde­kük, hogy békében éljenek és fej­lesszék a jószomszédi kapcsola­tokat. Persze, ehhez mindkét részről jóakarat kell, és határozot­tan el kell utasítani a nemzetközi légkört mérgező olyan akciókat, amilyen az említett nürnbergi gyű­lés is volt. Újabb ülés Genfben (ČSTK) - Genfben a szovjet és amerikai küldöttség tegnap újabb plenáris ülést tartott az európai atomfegyverek korlátozásáról. A tárgyaló küldöttségeket Julij Kvicinszkij, illetve Paul Nitze nagykövetek vezették. Erich Honecker Budapesten (ČSTK) - Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének ve­zetésével hivatalos baráti látoga­tásra tegnap Magyarországra ér­kezett az NDK párt- és kormány- küldöttsége. Budapesten, a Feri­hegyi repülőtéren a küldöttséget Kádár János, az MSZMP KB első titkára, valamint a Magyar Nép- köztársaság párt- és állami szer­veinek további képviselői fo­gadták. ELVTÁRSI MEGBESZÉLÉS (ČSTK) - Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja tegnap Szófiában fogadta Bohuslav Kučerát, a Szövetségi Gyűlés alelnökét, az európai biz­tonsági és együttműködési cseh­szlovák bizottság elnökét, aki az európai biztonsági és együttműkö­dési bolgár bizottság meghívására a Bolgár Népköztársaságban tar­tózkodik. A találkozón áttekintették a két ország parlamentjei együttműkö­dése kibővítésének további lehe­tőségeit. Puerto Argentino NÉHÁNY NAPON BELÜL VÁRHATÓ A BRIT TÁMADÁS (ČSTK) - A brit inváziós csapa­tok a Malvin-szigeteken elfoglalták a stratégiai fontosságú Mount Kent hegycsúcsot, és meg kezd­ték az előkészületeket a Puerto Argentino elleni végső támadásra. Brit hadügyminisztériumi források szerint a támadás néhány napon belül várható. Mount Kent elfogla­lását megerősítette az argentin fő­parancsnokság is. Argentína hadügyi szóvivője közölte, hogy Puerto Argentinót védő katonák felveszik a harcot a brit támadókkal. A Malvin-szige­tek fővárosa irányába 8000 brit katona vonul, s a szóvivő beismer­te, hogy az argentin egységek ne­héz helyzetben vannak. A brit előrenyomulást az argen­tin légierő szüntelen támadásai, valamint a nehéz terep lassítják. Buenos Airesben szerdán arról számoltak be, hogy a Malvin-szi- geteki főváros fölött két Harrier gépet lőtt le a légvédelem. Az ENSZ-székhelyén Javier Pérez de Cullar, a világszervezet főtitkára folytatta erőfeszítéseit a válság békés rendezéséért . Teg­napra virradó éjszaka ismét talál­kozott a két szembenálló fél képvi­selőivel. Anthony Parsons brit ENSZ-nagykövet átadta neki a londoni válságkabinet legutóbbi tüzszüneti feltételeit. Az UPI hír- ügynökség szerint Nagy-Britannia elsősorban azt követeli, hogy az argentin egységek hagyják el a Malvin-szigeteket. A Biztonsági Tanács tegnap zárt ülést tartott a Malvin-válság- ról. Az ENSZ-fötitkár a résztvevők elé terjesztette eddigi missziójá­nak eredményeiről szóló jelen­tését. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség a Malvin-válsággal kapcsolat­ban az Egyesült Államok szerepét elemzi. Megállapítja, hogy az USA mind nagyobb mértékben vesz részt a hadműveletekben, s amel­lett, hogy a brit parancsnokságot tájékoztatja az argentin hajók és egységek mozgásáról, rakétákat és más fegyvereket is szállít nekik. Mindez indokolja, hogy a gyarmati háborúban való közvetlen ameri­kai részvételről beszéljünk. Nyílt ti­tok, miszerint az USÁ eszközölte ki Chilénél, hogy Nagy-Britannia az ország területét diverziós akci­ókra használhassa ki. Semmi sem fontosabb, mint a béke és semmi sem veszélye­sebb, mint az imperializmus fokozott fegyverkezése - álla­pítja meg az a nyilatkozat, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság ifjúságának béketalálkozóival kapcsolatban a Szabad Német Ifjúsági Szövetség (FDJ) Központi Tanácsa adott ki. Az elmúlt hét végén az NDK valamennyi kerületében ifjúsági béketalálkozók voltak. Felvételünk Berlinben készült, ahol a főváros 150 000 fiatalja vett részt a békeakción. (Telefoto: ČSTK) KONKRÉT EREDMÉNYEKRE KELL TÖREKEDNI A TASZSZ kommentárja (ČSTK) - A TASZSZ szovjet hírügynökség kommentárban fog­lalkozik a Szovjetunió és az Egye­sült Államok megállapodásával, miszerint június 29-én Genfben hivatalos tárgyalásokat kezd a ha­dászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről. A TASZSZ egyebek között leszögezi: Mint ismeretes, e fegyverzet korlátozásának és csökkentésé­nek folyamatát az Egyesült Álla­mok kormányzata annak idején félbeszakította olyan ürügyekkel, amelyeknek semmi közük a tár­gyalásokhoz. A nyolcvanas évek­re kidolgozott szovjet békeprog­ramban központi helyet foglal el a hadászati fegyverzet korlátozá­sának és csökkentésének problé­mája. A Szovjetunió ezért javasol­ta, hogy vagy tiltsák be, vagy a le­hető legnagyobb mértékben korlá­tozzák az új hadászati fegyverfaj­ták gyártását, emellett megállapo­dási készségét fejezte ki, hogy a tárgyalások megindulásakor be­fagyasztják e fegyverek gyártását. A másik oldalon a Reagan-kor- mányzat hatalomra jutása után azonnal „alapjaiban hibásnak“ minősítette a Salt—II szerződést, és bejelentette, hogy csak azután szándékozik hozzájárulni a hadá­szati fegyverzet csökkentéséről szóló tárgyalásokhoz, miután az USA „helyreállította a Szovjetuni­óval szembeni katonai fölényét“. A Fehér Ház a későbbiekben ál­landóan halogatta a tárgyalások kérdésének megoldását. Reagan elnöknek a tárgyalások megkezdésére vonatkozó dönté­sét helyes lépésnek kell tekinteni - hangoztatja a TASZSZ, és an­nak a reményének ad hangot, hogy a szovjet-amerikai tárgyalá­sok felújításába való amerikai be­leegyezést nem pillanatnyi politi­kai megfontolások váltották ki, mint az a múltban nemegyszer történt, hanem valódi törekvés ar­ra, hogy megelőzzék a világ nuk­leáris katasztrófába sodrását. Üd­vözölni kell Reagan elnöknek azt a nyilatkozatát is, hogy nem szán­dékozik olyan tevékenységet foly­tatni, amely alááshatja a SALT-II szerződést. Ezt nem lehet más­ként értékelni, mint közvetett beis­merését annak, nogy korábban Washington hibásan értékelte ezt a szerződést - szögezi le a szovjet hírügynökség. A TASZSZ kommentár befeje­zésül hangsúlyozza: a Szovjetunió olyan tárgyalásokat szorgalmaz, amelyeket nem a katonai készülő­dés leplezése végett, hanem mindkét fél számára elfogadható és a katonai konfliktus kockázatát csökkentő konkrét eredmények elérése céljából folytatnak. AZ EL NEM KÖTELEZETT KÜLÜGYMINISZTEREK ÜLÉSE (ČSTK) - Havannában tegnap megkezdődött az el nem kötele­zett országok külügyminiszteri szintű háromnapos konferenciája. Ezt megelőzően két napon át ta­nácskozott a mozgalom koordiná­ciós irodája. E tanácskozás leg­fontosabb döntése egy bizottság létrehozása volt, melynek felada­ta, hogy határozati javaslatot dol­gozzon ki, amelyet az el nem köte­lezettek az ENSZ-közgyülés má­sodik rendkívüli leszerelési ülés­szaka elé terjesztenek. Veszélyes úton A moszkvai Pravda cikke Madrid NATO-tagságáról A moszkvai Pravda tegnapi száma „Veszélyes úton“ című szer­kesztőségi cikkében foglalkozott Spanyolország belépésével a NATO-ba. A cikk többek között megállapítja: Az Egyesült Államok kormánya a beavatkozás és az agresszió politikájához folyamodik Kö- zép-Amerikában és a karibi tér­ségben. Az amerikai nép érde­keivel ellentétben figyelmen kí­vül hagyva a latin-amerikai né­pek és kormányok többségének és a nemzetközi közvélemény­nek a fokozódó tiltakozását, az USA ebben a térségben s főleg Salvadorban az intervenciós irányvonalat követi. Reagan el­nök 350 millió dolláros „gazda­sági segélyt“ akar nyújtani a kö­zép-amerikai és karibi orszá­goknak, s ebből Salvador 128 millió dollárt kapna. - Washing­tonban az elmúlt napokban tilta­kozó akciót rendeztek Salvador katonai támogatása ellen. A transzparens felirata: „Ke­nyeret Salvadornak, nem pedig fegyvert!“ (Telefoto-ČSTK) A hét elején bejelentették, hogy a spanyol vezetők Washingtonban átadták Spanyolországnak az Észak-atlanti Szerződés Szerve­zetéhez való csatlakozásról szóló hivatalos dokumentumot, és így Spanyolország hivatalosan az ag­resszív tömb tagja lett. A napok­ban megtartandó NATO-tanács- kozáson méltóképpen meg akar­ják ünnepelni ezt az eseményt. Van-e ok azonban a tényleges ünneplésre? A háború utáni törté­nelem meggyőzően tanúsítja, hogy a NATO kibővítésének csak azok örülhetnek, akik tovább kí­vánják mélyíteni a Kelet- és Nyu- gat-Európa közötti szakadékot, katonai konfrontációra és a lázas fegyverkezés fokozására töreked­nek. Ez az irányvonal a NATO- tömb mozgatóereje megalakulása óta. Ennek a tömbnek köszönheti Európa, hogy át kellett élnie a hír­hedt hidegháborús időszakot. Ér­demes ezekre a körülményekre figyelmeztetni napjainkban is. A NATO és a tömbön belül vezető szerepet játszó Egyesült Államok jelenleg is arra törekszik, hogy az európai országokat letérítsék a béke és az egyenjogú együttmű­ködés útjáról és meghiúsítsák az enyhülési folyamatot. Erről tanús­kodik az önmagáért beszélő pél­da: az amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésére vonat­kozó NATO-döntés is. Mire kötelezi a helsinki Záróok­mány Spanyolországot, illetve azokat, akik bevonták a NATO- ba? Arra, hogy hozzájáruljanak a helsinki konferencián részt vett országok közötti bizalom meg­erősítéséhez, s ezzel egyidejűleg hozzájáruljanak az európai bizton­ság és stabilitás fokozásához, a katonai szembenállás csökken­téséhez és a leszereléshez. Spa­nyolország belépése szöges el­lentétben áll ezekkel a kötelezett­ségekkel. Spanyolország belépé­sére olyan időszakban került sor, amikor az ENSZ-közgyűlés hatá­rozatot fogadott el a katonai töm­bök feoszlatásáról és az ehhez vezető első lépésként arról, hogy ne bővítsék a tömbök tagországai­nak létszámát. Spanyolország NATO-tagsága nyilvánvalóan az ENSZ-tagországok többsége aka­ratának semmibevevését jelenti. Azok, akik a tömb politikáját meghatározzák, nyilván mást tarta­nak szem előtt: a fegyverkezés és a konfrontáció fokozását. Ez az irányvonal a Szovjetunió és az USA illetve a Varsói Szerződés és a NATO között létező katonai erő- egyensúly megbontására tesz kí­sérletet. Ezek az igyekezetek hiá- bavalóak, de mindenképpen ve­szélyesek Es vajon Spanyolország mit nyer azzal, hogy csatlakozott a NATO-hoz? Spanyolországban is sokan teszik fel ezt a kérdést. Miközben a NATO-körök kész té­nyek elé akarják állítani a spanyol népet, olyan hangok is hallatsza­nak, hogy a belépés egyértelműen történelmi tévedés. A jól ismert spanyol belső válto­zásokat követően lehetőség nyílt egy független külpolitikai irányvo­nal kialakítására, a belépéssel azonban ez a lehetőség szerte­foszlott. A belépéssel Spanyolor­szág a NATO katonai doktrínája befolyásának szférájába került A korlátozott atomháború hírhedt elméletét logikusan most már Spanyolországra is kiterjeszthetik. Spanyolország NATO-tagsága természetesen nemcsak az ibériai ország és a belépését szorgalma­zó Egyesült Államok ügye. Ez a kérdés szélesebb körben is ki­hat, érinti az európai békét, bizton­ságot és együttműködést, s a Szovjetunió éppen ezért nem maradhat közömbös. A Szovjetunió nyíltan kifejezés­re juttatta a kérdésben elfoglalt elvi álláspontját a spanyol külügy­minisztériumhoz eljuttatott tavalyi memorandumában. Ez az állás­pont teljes egészében ma is érvé­nyes. Minden felelősség azokra hárul, akik olyan lépést határoztak el, amely szöges ellentétben áll az európai és a világbéke érdekeivel - fejeződik be a moszkvai Pravda kommentárja.

Next

/
Thumbnails
Contents