Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-18 / 143. szám, péntek

Akik a katonai pálya mellett döntenek... Beszélgetés Martin Klobušiak ezredessel a katonai iskolákon folytatott tanulmányok lehetőségeiről Számos érettségiző érdeklődési tanúsít az iránt, hogy tanulmányait katonai főiskolán folytassa. A többi iskolához hasonlóan a csehszlovák néphadsereg iskoláiban is jelenleg felvételik folynak a főiskolákra. Az ezzel kapcsolatos lehetőségekről Martin Klobušniak ezredessel, a keleti katonai körzet dolgozójával beszélgettünk. 0 Tájékoztathatna a katonai is­kolák felvételi vizsgáinak időpont­járól?- A katonai gimnáziumokra és a szökközépiskolákra a felvételi vizsgák már lezárultak. Ezekre az iskolákra már felvettük a tanulók megfelelő számát. A főiskolai fel­vételik e hónap végéig tartanak. Ezzel egyidejűleg felvételik foly­nak a kétéves tiszti iskolákba és az egyéves, érettségivel végződő tanfolyamokba. • Lesznek utólagos felvételik is és az érdeklődők milyen katonai iskolára jelentkezhetnek még?- A katonai főiskolákra az utóla­gos felvételit július elején és au­gusztus első felében bonyolítjuk le. A jelentkezők száma attól függ, hogy most a felvételi eljárás alap­ján hány érdeklődőt veszünk fel a főiskolák egyes típusaira. Az eddigi jelentkezések és a felvétel lehetőségei szerint még a következő katonai főiskolákon vannak szabad helyek: a Lip­tovsky Mikuláš-i Felsőfokú Kato­nai Technikumokon, a žilinai Köz­lekedési és Távközlési Főiskola katonai karán, a vyškovi Katonai Főiskolán, a brnói Katonai Akadé­mián és a kassai (Košice) Katonai Repülő Főiskolán. Az illetékes hadkiegészítő parancsnokság, il­letve a körzeti katonai parancs­nokság az érdeklődőknek ponto­sabb tájékoztatást nyújt az emlí­tett katonai főiskolákon való tanul­mányok folytatásának lehetősége­iről. A többi főiskolán már betelt az irányszám, úgyhogy ezek nem vesznek fel további hallgatókat. • Mit tegyenek azok az érettsé­gizettek, akik polgári főiskolákra jelentkeztek, eredményesen letet­ték a felvételit, de helyhiány miatt nem veszik fel őket?- Ezek az érettségizettek, miu­tán tudomást szereznek arról, hogy nem vették fel őket a polgári főiskolára, az illetékes hadkiegé­szítő parancsnokságtól, illetve a körzeti katonai parancsnokság­tól haladéktalanul kérvényezzék felvételüket valamelyik említett ka­tonai főiskolára, amennyiben hiva­tásos katonákká akarnak válni és eleget tesznek a megkívánt politi­kai, erkölcsi, valamint egészségi követelményeknek. • Hogyan végzik el tényleges katonai szolgálatukat a katonai fő­iskolák hallgatói és mikor válnak hivatásos katonákká?- A katonai főiskolák hallgatói Martin Klobušiak ezredes (Juraj Velebír felvétele) az első évfolyamban öt hónapon át kiegészítő katonai szolgálaton mennek át. Ennek befejezése után őrmesteri rangban hivatásos katonákká válnak. Ezt követően megilleti őket a hivatásos katona minden joga és kötelessége, bele­értve a pénz- és az anyagi ellá­tást. A főiskola elvégzése után hadnagyi rangot, illetve mérnöki címet kapnak, aszerint, hogy mi­lyen típusú katonai főiskolát vé­geznek el. • Milyenek a katonai főiskolák végzett hallgatóinak kilátásai?- Tudásukat és ismereteiket maradéktalanul érvényesíthetik a tanulmányok után betöltött posztjaikon. Egyesek közülük bi­zonyos gyakorlat után posztgra­duális képzésben vehetnek részt, amely felkészíti őket arra, hogy magasabb tisztségeket tölthesse­nek be a csehszlovák néphadse­regben. A tehetséges hivatásos katonák tudományos, illetve tudo- mányos-pedagógiai címeket is el­nyerhetnek. • Ezredes elvtárs, szót ejtett a kétéves tiszti és az egyéves, érettségivel végződő tanfolyamok­ról is. Milyenek ezek az iskolák és milyen a rendeltetésük?- Kétéves tiszti iskola van Pre- šovban, Liptovský Mikulášon, Martinban, Nové Mesto nad Vá- hom-ban, Nitrán, Valašské Meziŕí- čín és Žilinán. A munkás- és a földműves szakmákban kitanult fiúknak ezek az iskolák teljes kö­zépiskolai képesítést nyújtanak. Ezzel egyidejűleg katonailag, szakmailag felkészítik őket az alapvető parancsnoki és Műszaki­Védd és óvd! A természeti táj Tulajdonképpen mit is takar ez a fogalom? Meglehetősen pontos megállapítás szerint a természeti táj a földfelszínnek több szempont­ból egységes, a környező terüle­tektől különböző része. Kialakítá­sában részt vesznek egyrészt ter­mészeti „tájalkotó“ tényezők, amilyen a domborzat, éghajlat, növényzet stb., részben pedig tár­sadalmiak, mint például a telepü­lés és földművelés. A táj az emberi környezetnek célszerűen össze­hangolt része, amelyben élünk, építünk, dolgozunk. S nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy csak a biológiailag kiegyensúlyozott táj szolgálhatja egészségünket, jó közérzetünket. Ezért szentel a szocialista társadalom olyan nagy figyelmet megóvásának a je­len és a jövő nemzedékei számá­ra. Ezért szükséges gondosan elemezni minden tervezett bea­vatkozásunkat környezetünkbe, nehogy az a haszonnál több kárt okozzon. A táj arculatára sok tényező hat. Egyebek között a külszíni bányák, amelyek nem egyszer az ún. hold­táj élettelennek ható, riasztó jelen­ségének kialakulásához vezetnek. Erra nálunk is volt és van még példa, főleg Észak-Csehország­ban. A korszerű mezőgazdasági termelés sem hagyja érintetlenül a tájat. Nagyüzemi módja, a hatal­mas táblákba történő tagosítás, amit megkövetel a fejlődés, a me­zőgazdasági és az élelmiszeripari tervek teljesítése egyidejűleg az­zal jár, hogy megváltozik a tájjel­leg. Arra is akadnak példák, hogy a gondos tájvédelem követelmé­nyeinek háttérbe szorulása, az ipar megfontolatlan telepítése mi­att, amely különben is potenciális szennyezője a környezetnek, szinte helyrehozhatatlan biológiai, esztétikai és üdülési értékek vesz­nek kárba. A természet ugyanis önmaga csak bizonyos mértékben képes védekezni az ilyen hatások ellen. Bizonyos határszinten túl biológiai katasztrófa fenyeget. A táj természetesen továbbra is alakulni, fejlődni fog - ez törvény­szerű. Viszont közös feladatunk, hogy változtassunk a kedvezőtlen hatások nagyságrendjén. A ter­mészeti viszonyokba, a tájjellegbe nagyon érzékenyen és megfontol­tan szabadna csak beavatkoz­nunk. Világproblémáról van szó. S vá­lasztani csak két út között lehet. Az egyik a természeti kincsek ész­szerű hasznosítása, a minden té­nyezőt mérlegelő gazdaságfej­lesztés. A másik pedig a termé­szet, a táj iránti mostoha magatar­tás, ami végső soron az emberi­ség jövőjét, létét fenyegeti. Társadalmunk az első utat vá­laszthatja. KARABA ERVIN tiszti funkciók gyakorlására. A töb­bi katonai iskolához hasonlóan ezek is bentlakásosak. • Milyen a helyzet tanulóik tényleges szolgálatával?- A kétéves tisztiiskolák tanulói az első öt hónapban kiegészítő katonai szolgálatot végeznek. Ezt követően őrmesteri rangban hivatá­sos katonákká válnak. Az iskola elvégzése után megkapják az al- hadnagyi rangot. Kellő gyakorlat után tanulmányaikat folytathatják a katonai főiskolákon. 0 Milyen a szerepük az egy­éves, érettségivel végződő tanfo­lyamoknak?- Ilyen tanfolyam van bennlaká­sos formában Martinban és Lip­tovský Mikulášon’. A munkás- és földművesszakmákban kitanult fiatalok ezekre a tanfolyamokra húsz éves korukig jelentkezhet­nek. Egy év alatt teljes középisko­lai képesítésre tesznek szert. Ez a tanfolyam felkészíti őket a kato­nai főiskolákon rögtön ezután foly­tatott tanulmányaikra. Az érettségizettek számára megnyílt az egyéves tiszti iskola Hranica na Morave-ban, Liptovský Mikulášon és Prešovban is. Vég­zett tanulóik alhadnagyi rangot kapnak és bizonyos gyakorlat után szakirányzatuk szerint az illetékes főiskolán folytathatják tanulmá­nyaikat. Ezekre az iskolatípusokra ugyanabban az időben vannak a felvételik, mint a katonai főisko­lákra. Ez vonatkozik az utólagos felvételikre is. A nitrai és žilinai kétéves tisztiiskolára elegendő ér­deklődő jelentkezett. A többi isko­lán, beleértve az egyéves tisztiis­kolákat és az érettségivel végződő tanfolyamokat is, nem ez a hely­zet, s ezért reálisan feltételezhető, hogy a kérvényezőket, amennyi­ben a feltételeknek eleget tesz­nek, az iskolákra felveszik. További ezzel kapcsolatos tájé­koztatást a szülőknek és az érdek­lődőknek a járási, valamint a kör­zeti katonai parancsnokságok nyújtanak. 0 Végül még egy kérdés: a ma­gyar nemzetiségűeket nyilván ér­dekelni fogja, hogy a szlovák nyelvvizsgán milyen kilátásuk van a helytállásra?- Aggodalomra nincs ok. A pártnak a csehszlovák néphad­sereg parancsnoki kara összeté­telével kapcsolatos irányvonalával összhangban könnyítés számuk­ra, hogy szlovák nyelvből nem kell vizsgázniuk, hanem csak beszél­getésre kerül sor. A nyelvi hiá­nyosságok kiküszöbölhetők a ta­nulmányok folyamán, úgyhogy semmi sem gátolja azt, hogy ezek a fiatalok is jó parancsnokokká váljanak MILAN PIOVARČI Gondoskodnak a rokkantakról- A nemzeti bizottságoknak és a szervezeteknek a csökkent munkaképességűekröl való körül­tekintő gondoskodásáról nagyszá­mú foglalkoztatottságuk is tanús­kodik. Ezt az életszükségletnek tekintett követelményt a számukra megfelelő lakások biztosításával igyekszünk kiegészíteni - mon­dotta prágai sajtóértekezletén Ja­roslav Havelka, a CSSZSZK mun­kaügyi és szociális miniszterhe­lyettese. Tavaly, a rokkantak nemzetközi évében hozott határozat szerint ezentúl minden ezer új lakásból legalább négynek a rokkantak, il­letve mozgássérültek igényeihez kell alkalmazkodnia. Ennek meg­felelően az egyik kladnói lakótele­pen folyó építkezésen mintegy kétszáz mozgássérült számára terveznek lakást és alkalmazást. A további intézkedés keretében a nemzeti bizottságok a rokkantak jobb anyagi ellátásáról is gondos­kodnak. Pl. akiket bizonyos időn belül nem sikerül elhelyezni, azo­kat a nemzeti bizottságok segély­ben részesítik. A gépkocsi megvá­sárlásához is hozzájárulnak. Bizo­nyos nehézségek mutatkoznak még az ortopédiai szolgáltatások és a rehabilitációs központok léte­sítésében. -km­KOMMENTÁLJUK Több legyen az öröm az ürömnél örvendetes, hogy egyre többen töltik el szabadságukat a hazai üdülö-létesitményekben. Tavaly hétszázezerrel töb­ben, mint az előző évben. Sajnos, egyes helyek még túlzsú­foltak, másutt viszont csak félház van. Nehéz elérni a túlzsú­foltság megszűnését, pedig erre közrendészeti szempontból is nagy szükség lenne. A nagy embertömeg ugyanis vonzza a bűnelkövetőket. Jóllehet tavaly a fürdőhelyeken és az üdülőközpontokban elkövetett bűncselekmények száma csökkent, így is több mint ezer fordult elő. Ki ne bosszankodna, ha üdülés közben baj éri, például meglopják. Csakhogy sokan megfeledkeznek arról a régi köz­mondásról, hogy alkalom szüli a tolvajt. A bel- és a külföldi turisták nagy része a gépkocsiban látható helyen hagyja magnetofonját, fényképezőgépét és egyéb értékesebb tár­gyait. Csak a naplemente után, vagy induláskor veszik észre, hogy az autót feltörték, értéktárgyaikat elemelték. A bűnözők kézrekeritése nehéz. Annál is inkább, mivel a fő turistaidény­ben sokan, esetenként a hatósági bejelentést is elmulasztva, magánszemélyeknél szállásolják el magukat. Ezt a lehetősé­get csakúgy, mint a fürdőzők gondatlanságát, hogy a parton felügyelet nélkül hagyják személyi tárgyaikat - kihasználják a bűnözők. Az autók számának növekedésével egyre többen „vakon“ indulnak el országjáró körútjukra, úgy gondolva, hogy vala­hol majd csak szállásra találnak. S ha megtelt a kemping, amelyet útközben kiválasztottak, sátrat vernek az erdő szé­lén, a mezőn, nem kímélik a vetést, a természetet. Tavaly 2206 vadkempingezöt bírságolt meg a rendőrség. Tenni kell tehát valamit. Elsősorban is növelni a kempingek befogadó- képességét, másodsorban pedig jobban odafigyelni a vad­kempingezés egyéb okaira, nevezetesen az önkényes rend­bontásra. Hiszen egy országban sem tűrik, tűrhetik meg, hogy a turisták kárt tegyenek a természetben. A közutakon az autós turisták gyakran megsértik a közle­kedés szabályait, ami könnyen tragikusan végződhet. A für- dőzők sem gondolnak arra, hogy baj történhet velük. Vannak, akik a meleg ellenére sört, szeszes italt fogyasztanak, majd úszástudásukkal kérkednek. Tavaly ez igen megbosszulta magát, fürdőzés közben negyvennel több ember fulladt meg, mint az előző évben. Ez az elszomorító tény kell hogy mindenkit elővigyázatosságra ösztönözzön, az üzemeltető­ket pedig arra, hogy jobban megszervezzék a felügyeleti és a mentőszolgálatot, az eddiginél jobban érvényt szerezzenek a törvénynek, a kötelező előírások és a higiéniai szabályok szigorú megtartásának. A nagyobb üdülőtelepeken a közbiztonsági testület az idén is megerősített szolgálatot tart. Munkájukat segítik a segéd- rendőrök is, de nagyobb támogatást várnak a lakosságtól és maguktól a nyaralóktól, a turistáktól is. A közelmúltban megtartott egyik sajtótájékoztatón figyelmeztettek arra, hogy a szabadságok idején növekszik a lakásbetörések száma. Ezért jó lenne, ha az otthon maradt szomszédokat megkér­nénk, amíg távol leszünk, tartsák szemmel lakásunkat. A bűnözők például abból is megtudják, hogy ki van távol, ha a levélszekrényt több napig nem ürítik ki. Egyszóval tegyünk meg mindent azért, hogy a nyaralás­ban, az üdülésben több legyen az öröm, mint az üröm, és másokat is igyekezzünk ehhez hozzásegíteni. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ Amit a szomjazásról tudni kell Testünknek közel háromne­gyed része víz. A szervezet rosz- szul tűri a vízhiányt, 72 órán túl a szomjazás végzetessé válhat. A vízfelvételt és -leadást rendkívül érzékeny szabályozó rendszer tartja egyensúlyban. Ha a vérből hiányzik a kellő vízmennyiség, azt az agyi központ megérzi és ideg­hatásra a kiszáradás érzete kelet­kezik a garatban - szomjasak le­szünk. A szervezetben lejátszódó anyagcsere-folyamatok csak a víz segítségével lehetségesek. A fog­lalkozástól, a ruházattól és kör­nyezettől függ, hogy mennyi folya­dékra van szükségünk. Testünk a vesén, a bőrön és a tüdőn ke­resztül állandóan vizet választ ki s ezért van szükség folyamatos vízbevitelre. Ez különösen érvé­nyes a nyári melegre, amikor az izzadás következtében nagy a szervezet víz- és sóvesztesége. A szomjúság csillapítása Legjobban oltja a szomjat az orosz tea (cukor nélkül), a csipke­bogyó tea, az ásványvíz, a gyü­mölcslé, a limonádé és a kávé. A sört és egyéb szeszes italt ke­rüljük a nyári melegben, mert az alkohol a hőségben amúgy is kitá­gult bőrereket még jobban kitágítja s ezáltal fokozódik a verejtékezés. Ezen túlmenően a szeszes italok - főleg a sör - fáradtságot és álmosságot idéznek elő. Nyári melegben úton-útfélen fagylatot fogyasztó gyermekekkel és felnőttekkel találkozhatunk. Él­vezői azonban csak rövid időre szabadulnak a szomjúságtól. A fagylaltevésnél ügyelni kell arra, hogy lassan fogyasszuk, nehogy gyomrunkat a gyors lehűléssel ká­rosodás érje. Ugyanez vonatkozik a jeges italokra is. Lassú fogyasz­tás mellett a hideg folyadék a száj­ban és a nyelőcsőben felmeleg­szik és így nem jelent veszélyt a gyomor nyálkahártyára. Ha a nagy hőségben jéghideg italok­kal szeretnénk felfrissülni, gondol­junk arra is, hogy a nagy mennyi­ségű hideg ital fokozza az izza- dást. A test ugyanis a belső lehű­lésre a vérkeringés és az anyag­csere felgyorsításával reagál, hogy kiegyenlítse a hőmérséklet­különbséget. Szervezetünkre ugyannilyen hatással vannak a for­ró italok is. Nyáron a legelőnyösebbek azok az italok, amelyeket a hő­mérséklet mellett már hűvösnek érzünk. Mennyit igyunk? Nehéz választ adni arra a kér­désre, hogy forró napokon milyen folyadékmennyiség a legmegfele­lőbb. Olyan embernél, akinek egészséges a szive és normális a vérkeringése, továbbá a gyer­mekeknél 5-6 éves korig nem kell korlátozni a vízfelvételt. Egészen más a helyzet idős embereknél. A nagy folyadékmennyiség nehéz feladat elé állítja a szívet. Ezért magasabb korban a folyadék­mennyiséget korlátozni kell. Sok­szor elegendő ajkunkat megned­vesíteni egy korty itallal, hogy szomjúságunkat oltsuk. Különö­sen este kell óvakodni a bő folya­dékfelvételtől, mert ezzel érrend­szerünket feleslegesen megter­heljük. DR. MARÉK ANTAL ÚJ szú 4 1982. VI. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents