Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-17 / 142. szám, csütörtök

K? ÚJ SZÚ 5 1982. VI. 17. Öntözési körkép Tapasztalatok a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásból # Sok a meghibásodás • Nagyok a határidő-eltolódások • Felelősségteljesebb hozzáállást A mezőgazdasági termelést a kései és hideg tavasz után a csapadékszegény időjárás ne­hezíti. A földműveseknek most a szárazsággal kell szembeszáll­niuk, hogy a termelést legalább részben függetlenítsék a kedve­zőtlen időjárástól. A rimaszombati járásban az öntözőberendezése­ket mégsem a kívánalmaknak megfelelően használják ki, illetve működtetik, ami sok esetben az öntözési technika szakszerűtlen előkészítésének és a gyakori meghibásodásoknak a következ­ménye. A járás a csapadékhullás szem­pontjából egyébként is kedvezőt­len övezetben terül el. A tenyész- idő alatt kevés eső hull, s még az eloszlásban is egyenlőtlen. Ezért ebben a körzetben hatványozot­tabban kellene szorgalmazni az öntözőhálózat bővítését, az építés alatt álló rendszerek gyors befeje­zését és átadását. A meglevő be­rendezések szakszerű karbantar­tására, tökéletes megjavítására is fokozott gonddal ügyelhetnének. Ennek rendszerint kevés figyelmet szentelnek, és ha nem működik a berendezés, az alkatrészhiányra panaszkodnak. Lassan az öntözési idény köze­pén járunk, de az átadott, vagy a már „elkészült“ öntözőberende­zések még mindig nem működ­nek. A mezőgazdasági üzemek be­jelentései alapján készült kimuta­tások szerint a rimaszombati já­rásban 1103 hektáron működtetik az öntözberendezéseket, s június közepéig alig valamivel több, mint kétezer hektár, földterületet öntöz­tek meg. Ez ketfés, noha ebbe már beszámították a többször öntözött területeket is. Miért nem használják ki jobban az öntözőberendezéseket? Leg­több esetben azért, mert üzem- képtelenek! Induljunk el egy ellenőrző és helyzetfelmérő körútra. A Lénártfalvai (Lenártovce) Efez-ben március közepétől 22 milliméter csapadék hullott. A ló- bab-, a kukorica- és a gabonatáb­lákon ujjnyi széles és 15-20 centi­méter mély repedések jelzik a ta­lajon, hogy kritikus a helyzet. A szövetkezet önerejéből csak negyven hektáron a zöldség és a három hektáron fóliasátrak öntö­zését tudja megoldani. Ezenkívül egy IRIS típusú hordozható szi­vattyúmotorral 2-3 hektár lucer­nát; ez viszont sok üzemanyagba kerül. Van ugyan egy tizenöt éve épí­tett, 105 hektár területet behálózó öntözőberendezésük, de ez any- nyira elavult, hogy naponta egy hektárt tudnak csak vele meglo­csolni. Mindössze két-három szó­rófejet bír el a vezeték, nagyobb javításra szorul. Egy stabil, 150 hektáros öntö­zőberendezés építését öt éve kezdte meg az Állami Meliorációs Intézet és a rimaszombati Agros­tav. Már 1979-ben át kellett volna adniuk. Tavalyelőtt adták át ren­geteg hibával, az elmúlt évben hónapokon keresztül próbaüze­meltették, de egy hektár területet sem tudtak vele megöntözni. Még most sem működik. A kipróbálás során a földbe lefektetett csőveze­téket szétnyomta a víz, mert az öntözővezetéket nem építették be szakszerűen, ezért ki kellett az egészet cserélni. A napokban, a végre sorra kerülő átadáson azonban kiderült, hogy most meg a szivattyúállomás mellett vannak elrepedve a csövek. A kivitelező hozzálátott a hibák elhárításához. Az öntözéshez szükséges vizet a berendezés majd a Sajóból nye­ri. A szivattyú kosarát balszeren­csére az árral szemben helyezték el. Az efsz szakemberei szerint emiatt gyakran eliszaposodik, s ezért, ha el is hárítják az egyéb hibákat, nem lesz folyamatos és zavarmentes az üzemeltetése...- A gazdaságban egy másik öntözőberendezés átadására is türelmetlenül várunk. Százhatvan hektáros területen már a harmadik éve folynak a munkálatok. Több mint egy esztendeje, hogy kiásták a csővezetékek árkait, de anyag­hiány miatt üresek, áll a munka. Az Agrostav nehéz helyzetben van, nem tudja a munkát folytatni. Egy biztos, ezzel sem öntözünk az idén - állapította meg Madarász Sándor a szövetkezet elnöke. A járásban a feledi (Jesenské) szövetkezet öntözte meg eddig a legnagyobb területet - ezer hek­tárt. Ebben a gazdaságban még a tél folyamán elvégezték a szük­séges javításokat! Persze, náluk is vannak nehézségek. Két öntöző- berendezésük már jó néhány éve működik. Az egyik - mintegy há­romszáz hektárt esőztet - a Rimá­ból nyert vízzel. A folyó szennye­zettsége miatt kétnaponként kell tisztítani a szívókosarat. Ez nagy időveszteség és fölösleges gondot okoz. Egy szűrőfilter felszerelésé­vel megoldódna a probléma, csak nincs, aki elvégezze ezt a munkát Panaszuk falra hányt borsó ma­rad. A másik berendezés - az előbbinél valamivel nagyobb - a gesztetei tóból „táplálkozik“. A szivattyúkat működtető három villanymotor közül azonban csak mindig egyet tudnak használni, mert a transzformátor-állomás nem bírja a terhelést. Nagyobb teljesítményűre kellene kicserélni, de az energetikai vállalat vona­kodik. A következő helyszín, Újbást (Nová Bašta), ahol szintén égető szükség volna az öntözőberende­zésre. Hetvenhatban aGortva-pa- tak elrekesztésével létrehoztak egy 25 hektáros víztározót. Erre kapcsolják rá azt a 450 hektáros locsolórendszert, amelynek egy­harmadnyi szakaszát már tavaly átadták 17 hibával és azzal az ígérettel, hogy azokat az építők majd utólag eltávolítják. A szövet­kezet agronómusa szerint nincs kilátás arra, hogy ez a berendezés még ebben az esztendőben mű­ködjön. Ugyanis a földbe fektetett vezetékek megrepedeztek, s eze­ket ki kell cserélni. Az Állami Meli­orációs Intézet az Agrostavot hi­báztatja, amely a vezetékeket le­fektette. A felelősség-tologatással azonban még nem oldódik meg a probléma. A kiásott árkok miatt már négy éven keresztül tizenöt hektár terület hasznavehetetlen! A szövetkezetben egy áthelyezhe­tő szivattyúmotorral naponta öt hektár lucernát öntöznek meg. Sa­ját erejükből ennyire telik. Ez is valami. Nagybalogon (Veľký Blh) bosz- szankodva fogad Csank Zoltán, az elnök. - Képzelje el, azt terjesztik rólunk, hogy nem akarjuk beindí­tani az öntözőberendezést. Az igaz - folytatja a tényközlést hogy a csővezeték a földben van, a szórófejek is fel vannak szerel­ve, a tároló tele vízzel, a talaj mégis repedezett. Nyolcszáz hek­táros területen még 1980-ban át kellett volna adni a rendszert. Erre az évre már biztosra ígérték, ezért vízigényes növényeket vetettünk erre a területre; dohányt, cukorré­pát, kukoricát és lucernát. Május elsejétől próbálgatják a berendezést, de hol itt, hol ott megreped a csővezeték. Ha ez így folytatódik, mi lesz a rimaszécsi (Rimavská Seč) szövetkezet és a Bátkai Állami Gazdaság öntöző­berendezésével, amelyeket szin­tén a 120 hektáros területű Teplý Vrch-i víztározóra kapcsolnak majd? Az ő szakaszukon ugyanis csak akkor kezdik meg a munká­kat, ha itt már befejezik. A járás­ban ez lesz a legnagyobb ilyen létesítmény, összesen 3800 hek­tár területet fognak öntözni az 5,2 millió köbméteres tóból. Csakhogy a lassúság lemaradást jelent. A felsoroltakon kívül a Hrnčiars- ké Zalužany-i Efszben működik egy kétszáz hektárt befedő beren­dezés. Az idén 250 hektárt öntöz­tek meg vele. A Bátkai Állami gazdaságban megközelítőleg eh­hez hasonló a helyzet. A körutat a méhi gazdaságban fejeztem be, ahol a szántóterület egészén - 1600 hektáron épül az öntözőhálózat. Az idén ezt is át kellett volna adni. A körkép összegezhető tanúsá­ga: még mindig nem tanultuk meg értékelni és mérlegelni mezőgaz­daságunk népgazdasági szerepét. Felelőtlenség, esetenként kontár munka és lassúság jellemzi az öntözőberendezések építését! A kutatóintézetek elméleti ered­ménye és a technikai vívmányok gyakorlati alkalmazása, lám ek­ként érvényesül. A tanulság pedig az, hogy a felügyeleti szervek ré­széről is nagyobb figyelemre, fo­kozottabb ellenőrzésre, bírálatra, tanácsokra lett volna szükség. Hi­szen nem másról, mint mindnyá­junk kenyeréről és országunk élel­miszerháztartásának biztonságá­ról van szó. KORCSMÁROS LÁSZLÓ Csoportos sorházak A csoport legalább négy sor­házból áll. Ha az építkezési terület vagy egy részének különleges te­rületi-műszaki feltételei nem teszik lehetővé a csoport legkisebb mé­retű megépítését, létrehozható a két négylakásos házból is. En­nek a megoldásnak azonban benne kell lennie a lakásépítési telek­könyvben, vagy az adott terület építkezési hivatalának kell azt jó­váhagynia. A csoportos sorház legnagyobb telke az egylakásosnál három­száz, A kétlakásosnál 400 négy­zetméter. Abban az esetben, ha a háztelkek szétosztása után bizo­nyos területek még megmarad­nak, s ezeket további építkezé­sekre vagy más cékokra már nem lehet gazdaságosan felhasználni, a fennmaradt területeket össze­köthetik a szomszédos háztelek­kel. Ilyenkor azonban a kibővített háztelek nem lépheti túl az egyla­kásosnál a 400, a kétlakásos sor­házaknál pedig az 500 négyzet- méteres területet. Ugyanakkor a módosított megoldást az illeté­kes építkezési hivatalnak jóvá kell hagynia. A háznak legalább két föld fe­letti lakószintből vagy a*ferde ház­tetős fajtánál legalább egy föld feletti lakószintből és manzárdla­kásból kell állnia. A csoportban Csoportos átriumházak Egy csoport legkevesebb nyolc egylakószintes átriumházból áll. Ha a helyi feltételek nem teszik lehetővé a csoport ilyen kialakítá­sát, akkor az átriumházak számát négyre csökkenthetik. Mindezeket azonban vagy a telekkönyveknek kell tartalmaznia, vagy az illetékes építkezési hivatal jóváhagyása kell hozzá. Az átriumház telke nem lehet nagyobb, mint 300 négyzetméter. A csoportos átriumházak egybe­épülnek az átrium-kerítéssel vagy külső fallal. A további előírások ugyanúgy vonatkoznak erre a tí­pusra, mint az előzőkre, azzal a különbséggel, hogy az úthossz egy átriumházra átszámítva átlag­ban nem haladhatja meg a tíz métert. A fenti rendelet, melynek érde­kesebb vonásait röviden ecsetel­tük, 1982. március elsején lépett érvénybe. Ez egyben azt is jelenti, hogy jelenleg már érvényesek az előtte használt rendeletek. Ha a jövőben a műszaki követelmé­nyeket mind a nemzeti bizottságok dolgozói, mind a családi házépítők betartják, akkor megelőzhetők lesznek az eddig gyakran felmerü­lő fogyatékosságok. ADA HORVÁTHOVA, az SZSZK Fejlesztési és Műszaki Minisztériumának dolgozója SEGÍTETT A KEZDEMÉNYEZÉS Kilenc kilométer hosszú, 110 kilovoltos villamosáram-vezetéket adtak át Senica nad Myjavou és a Brezová pod Bradlom-i Rugó és Gépgyár között. E ve­zeték körülbelül 15 hek­tárnyi mezőgazdasági területet foglal el. A villamosáram-ve­zetéket tavaly október­ben kezdték el építeni, és a tervek szerint idén, augusztus 31-én kellett volna befejezni a mun­kálatokat. Az év első hónapjaiban már elké­szültek a vezeték állvá­nyai, de kiderült, hogy a žilinai üzem, amely ezeket az állványokat gyártja, négyhónapos késéssel szállítja őket a helyszínre. A szere­lőknek ezért félbe kellett hagyniuk a munkát és a jelek arra utaltak, hogy a terv megmarad tervnek, s a tizenöt hek­tárnyi területből a mezőgazdasági dolgozók semmiféle hasznot nem húzhatnak.- Mi éppen azt akartuk, hogy ezen a területen az idén is jó termés legyen - mondja Peter Pavlík, a szerelők vezetője.- Ezért a CSKP megalapításának 61. évfordulója alkalmából szocia­lista kötelezettségvállalást tet­tünk, hogy a žilinai üzem késése ellenére a tervezettnél 74 nappal A vezeték alatt már az idén is teremhet a föld (A szerző felvétele) korábban teljesítjük a műi irwicuo- kat. Ennek elérésében nagy segít­ségünkre voltak a Rugó- és Gép­gyár dolgozói és műszaki beren­dezései. Csak így sikerült elér­nünk, hogy végül is 114 nappal korábban adtuk át a villamosá­ram-vezetéket a tervezettnél. A vezeték alatt húzódó talajt már megművelték. Az Elektrovod dolgozói többet értek el, mint azt hinni merték. MARIAN FUSEK A Nyitrai (Nitra) Járási Útigaz- gatóság dolgo­zói ezekben a napokban megkezdték a korai cseresz­nye szedését. Az idénymun­kásokkal együtt szeretnék elér­ni, hogy az út­menti fákon ter­mő gyümölcs­ből a lehető leg­többet és a le­hető legfrissebb állapotban jut­tassanak a fo­gyasztók aszta­lára. „Ismét megtelt egy lá­da“ - mondja Ivan Doležal, a Nyitrai Járási Útigazgatóság dolgozója (fel­vételünkön) CSOPORTOS CSALÁDI HÁZÉPÍTÉS - ÚJ FELTÉTELEK KÖZÖTT A csoportos családi házépítés alkalmazása egyre nagyobb mé­reteket ölt. A 7. ötéves tervidő­szakra elfogadott építkezési kon­cepció szerint minden járásban a körzeti jellegű településeken leg­alább 75, azok összpontosított területein pedig legalább 30 szá­zalékban ezt az építkezési formát részesítik előnyben. A csoportos családi házépítés előnyei közé tartozik: kisebb területet emészt föl a mezőgazdasági földalapból, építőanyagot és energiát takarít meg, s ezáltal az építkezés költsé­gei is csökkennek. Jelentőségét ösztönzőleg alá­húzza a Szövetségi Pénzügymi­nisztérium 1 /1982 számú módosí­tott rendelete, mely kimondja: ha valaki a csoportos családi házépí­tést választja és közben a műszaki követelményeknek is eleget tesz, akkor a szocialista versenyben dolgozó ilyen építő stabilizációs juttatását további 10 ezer koroná­val emelhetik. Ugyanazon rende­let 21. paragrafusa az állami taka­rékpénztárból az építésre felvett kölcsön kamatját egy százalékban szabja meg. Ehhez azonban az építőknek bizonyos feltételeket kell teljesíte­nie. Ezeket a feltételeket a Szö­vetségi Műszaki és Beruházási Minisztérium 17/1982 számú ren­delete tartalmazza és magába foglalja a szétszórtan épített, a koncentrált és a komplex lakóte­rületek csoportos családi házépí­tését. Fontos a csoportos lakóházak felosztása. Megkülönböztetünk: csoportos sorházat, csoportos teraszházat és csoportos átrium­házat. a sorházak közti távolság a hom­lokzati fal szélességének egyhar- madát teszi ki, az egy lakószintes és manzárdlakásos formánál ez a távolság a homlokzati fal széles­ségének a fele. A csoportos sorházak közmű- hálózti megközelítése sem mellé­kes. Ha a terület feltételei azt megengedik, akkor a közmű mind­két oldalát be kell építeni, Megen­gedhetetlen azonban annak elhe­lyezése a telek mögötti részen. A közműhálózattal határos sorház szélessége nem lépheti túl a 9 métert. Kivételes esetekben az illetékes építkezési hivatal ezt en­gedélyezheti. A csoportos sorhá­zak elhelyezése, rákötésük az elosztó- és csatornahálózatra és a lakások megoldása az építkezés általános műszaki követelményei­vel összhangban készül. Ha a sor­házakhoz hozzáépítenek, akkor is a rendelet követelményei szerint kell eljárni. Az esetleges módosí­tásokat az illetékes hivatal hagyja jóvá. A csoportos sorházak beépí­tési sűrűsége egy hektára 110 lakossal (házanként néggyel) szá­mol, beleértve a közműhálózat te­rületét is. Csoportos teraszházak A csoportot legkevesebb négy ház alkotja, legalább két föld feletti szinttel a hegyoldal irányában. A terasz legnagyobb területe 150 négyzetméter lehet, nem lépheti viszont túl az alatta lévő lakás alapterületét. A közműhálózat és házak viszonyában ugyanazon el­vek érvényesek, mint az előző típus esetében. A csoportos te­raszházak beépítési sűrűsége egy hektárra 120 lakossal számol.

Next

/
Thumbnails
Contents