Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-17 / 142. szám, csütörtök

A nagyobb hatásfokú eszmei nevelésért TAPASZTALATOK, EREDMÉNYEK ÉS PROBLÉMÁK Éppen két évvel ezelőtt fogadta el a Kassa (Košice) vidéki járási pártbizottság plénuma a határoza­tot, mely célul tűzte ki az eszmei és politikai nevelés hatékonyságá­nak fokozását. Járási pártbizottsá­gunk elnöksége pedig nemrégiben vitatta meg a határozat teljesítésé­nek ellenőrzéséről szóló jelentést. Időszerű volt ez, mert nemcsak a lenini munkastílus követelménye a határozatok teljesítésének kö­vetkezetes, elemző, értékelő ellenőrzése, tette aktuálissá, ha­nem a világméretű osztályharc je­lenlegi helyzete is. Válságot vál­ság után él a kapitalizmus, félti létét, hát szüntelenül támad ideo­lógiai fronton. Úgynevezett pszi­chológiai háborút kezdeményez lépten-nyomon. Természetesen a szocialista országok, hazánk el­len is. Sokféle badarságot akar elhitetni, hogy a szocializmus úgy­mond „félresikerült, a világ népei­nek felfogásától idegen“ társadal­mi rendszer, meg hasonlókat. Az ilyesféle acsarkodást tétlenül nem tűrhetjük. velése. Ezért állapítottuk meg örömmel, hogy járásunkban nőtt az olyan dolgozók száma, akik kö­zép, vagy magasabb szintű politi­kai képzésben részesültek. Külön értékeltük a polgári ügyek testületeinek tevékenysé­gét. Megállapítottuk, hogy a testü­letek nem mentesek a káderkér­dés problémájától, de tevékenysé­gükkel általában véve elégedettek lehetünk. Szepsiben (Moldva nad Bodvou), Mecenzéfen (Medzev), Csányban (Čaňa) példás a tevé­kenységük. A tömegpolitikai munka szerve­zése és irányítása terén az agitá­ciós központok szerepe jelentős. Az értékelés szerint tevékenysé­gük az utóbbi időszakban lélyege- sen, minőségileg is javult. Jelen­leg 68 agitációs központ működik járásunkban, s ezek 1965 agitátor tevékenységét irányítják. Ami a szemléltető agitációt illeti, közü­lük 46 agitációs központ példás sikerrel dicsekedhet. A TESLA vállalat szepsi (Moldva nad Bod­vou) üzemében, a Perényi (Perín) KOMMENTÁLJUK Csány (Čaňa) községben jól alkalmazzák a szemléltető agitáció eszközeit A szerző felvétele Eszmei és politikai nevelőmun­kánk nem függvénye a pszicholó­giai háborúnak, nem is kicsinyes érvekre hatásosabb érveket ke­resve értékeltünk, elemeztünk, hanem a magunk jól bevált, mar­xista módján. Alapul vettük a lét és a tudat összefüggése szerint el­sődlegesen a gazdasági feladatok teljesítésének vizsgálatát. Járá­sunk ipari termelése a két évvel ezelőttihez viszonyítva 0,8 száza­lékkal növekedett. Az utóbbi idő­szakban leginkább a fontosabb gyártási ágazatok fejlődtek, első­sorban a gépipar. Járásunk mező- gazdasága pártunk irányvonalát követve már csaknem teljesen önellátó a szemes termények ter­melése tekintetében. Bár a tervet csak 93,5 százalékra teljesítette, és csökkent a megművelhető föld­terület, általánosságban növeke­dett mezőgazdasági termelésünk. Beruházásos építkezéseinkre 331 millió koronát költöttünk, 23,9 mil­lió koronával kevesebbet a terve­zettnél. Hiány a mezőgazdasági jellegű beruházások és a lakás­építés terén mutatkozik. Egyébként a beruházások tervét csak a nem­zeti bizottságok irányította építke­zéseken nem teljesítették. Helyes, előre meghatározott arányban nö­vekedett a szállítás, az iskola- és egészségügy anyagi és műszaki ellátottsága, a lakosok bevétele. Járásunkban a dolgozók átlagos, havi bére 2540 korona. Tapasztalatunk szerint nem si­került minden területen, minden munkahelyen egyformán eredmé­nyesen teljesíteni a feladatokat. Ezért illeti jogos bírálat a Járási Építőipari Vállalat, a Fafeldolgo­zó Ipari Vállalat, a Magyarbődi (Bidovce) Efsz, és több más üzem, földművesszövetkezet párt­szervezeteinek tevékenységét. Ugyanis a felsőbb pártszervek, esetenként a maguk határozatát is, csak szóban ismerik el helyes­nek, felszínesen, jelszavasan esetleg propagálják, de valójában nem teljesítik. A szavak és tettek egységének elvét megsértik, vagy nem is alkalmazzák. Pedig nem kisebb a tét, mint a dolgozók bizal­ma. Ha erősíteni, szilárdítani kí­vánjuk, nem engedhetjük meg, hogy a kommunisták szava és cselekvése ne legyen össz­hangban. Eszmei és politikai nevelőmun­kánk központi, meghatározó fel­adata a dolgozók kommunista ne­Efsz-ben, Buzita (Buzica), Bodolló (Budulov), Újbódva (Nová Bodva) községekben. A gazdasági propaganda és agitáció sikerét jelzi, hogy a szo­cialista munkaversenybe, a válla­lási mozgalomba a dolgozók 94,3 százaléka kapcsolódott be, a szo­cialista munkabrigádoknak 9494 tagja van. Az utóbbi két évben járásunk dolgozói 420 újítási ja­vaslatot adtak be, s azok gazda­sági haszna 8 millió korona. Fontos szerepet tölt be a kom­munisták eszmei nevelésében a pártoktatás. Járásunkban a párt­alapszervezetek száma 421, s ezekben 279 propagandista és előadó működik. A pártoktatásban részesülök 70 százaléka közép- és felső fokú tanfolyamok hall­gatói. Az általános népművelés ügyét 39 helyi, kulturális létesítmény szolgálja. A népkönyvtárak száma 37, és azokban 46 függetlenített, szakképzett könyvtáros működik. • Megállapítottuk, hogy már szin­te hagyományosan helyes és be­vált népművelési módszereket al­kalmaznak Szepsiben, Mecenzé­fen, Szaláncon (Slanec), Csécs (Čečejovce) Somodi (Drienovce) községekben. Eszmei és művé­szeti szempontok szerint elkötele­zetten és szí nvonalasan működnek a Dargov, az llosvai és a Rozmaring népi együttesek, a tanítók járási énekkara, Szepsiben a Fiatalság tánccsoport. Pártunk helyes nemzetiségi po­litikája megvalósításának folya­matában fontos szerepet tölt be a CSEMADOK, melynek járá­sunkban 4002 tagja, 34 helyi szer­vezete van. Megállapítottuk: az eszmei nevelés terén a népműve­lő és kulturális munkával párhuza­mosan, nagyon jó eredményeket értek el az utóbbi időszakban. Mivel a film hatékony eszköze a nevelésnek és a szocialista szel­lemű szórakoztatásának, azt is mérlegeltük, hogy miként, milyen sikerrel alkalmazzuk. Járásunk 98 mozijában évente csaknem félmil­lió nézőt fogadnak. Csányban, Poprocson (Poproč), Tornán (Tur- nianské Podhradie), Szepsiben, rendszeresen rendeznek filmfesz­tiválokat. Oktatva nevelnek iskoláinkban a pedagógusok. Az elemző érté­kelés szerint nagyobb hatásfokú az alapiskolák pedagógusainak munkája, mint a korábbi években volt. Problémák csupán az 5. és 6 évfolyamokban mutatkoznak, mert a tanterv szakosított oktatást kö­vetel meg, viszont szervezési okok miatt ezekben az évfolya­mokban saját szaktantárgyukon kívül más tantárgyat is kénytele­nek tanítani a pedagógusok. Az óvodáskorú gyermekek 87,6 százaléka részesül óvodai okta­tásban, nevelésben. A cigány- gyermekeknek, sajnos, csak a 70 százaléka. Csécs, Csány köz­ségekben, Szepsiben társadalmi munkával építettek óvodákat. Problémák mutatkoznak a határo­zat teljesítésében, mely szerint az üzemeknek, a földművesszövet­kezeteknek egy-egy óvodát át kel­lene venni. Járásunk mindegyik pedagógu­sát az ideológiai front harcosaként tartjuk számon. Ezért tisztelettel, elismeréssel adózunk azoknak, akik közülük a kötelező, oktató­nevelő munkán kívül élenjárók az iskolán kívüli munkában is. A jövő­ben azonban ügyelnünk kell, hogy egyenlete­sebb legyen mu nkamegosztásu k. Részletesen elemez­tük a politikai irodalom alkalmazásának hely­zetét. A könyvkölcsön­zés vizsgálatakor meg­állapítottuk, hogy az is­meretterjesztő müvek kölcsönzésekor 49,6 százalékban politikai té­májú köteteket kértek a kölcsönzők. Az érdek­lődés tehát növekedett, mert 1970-ben csak 16,7 százalékos volt az ilyen jellegű kölcsön­zés. Egyébként járá­sunkban, hat könyvtár­ban, önálló részlege van a politikai irodalomnak. A természetvédelem, a műem­lékvédelem helyzetének felméré­sével is foglalkoztunk, mert ezen a téren is fokozni kell a tudatfor­máló tevékenységet. Végezetül megállapítottuk, hogy a két évvel ezelőtti határozat teljesítése jó ütemben halad, fo­lyamatos. A még hatékonyabb folytatást a pártalapszervezetek- től, a kommunistáktól, a vezető gazdasági dolgozóktól, a pedagó­gusoktól, a művelődési dolgozók­tól, a népművelőktől várjuk. Bízunk bennük, tudva, hogy ők is bíznak dolgozó népünkben, pár­tunk irányításának helyessé­gében. TAMÁS SÁNDOR a Kassa (Košice) vidéki járási pártbizottság titkára KIEMELT FELADAT A párt vezető szerepének elmélyítése a pártbizottságok munkájában kiemelt feladat. Az alapszervezetek ilyen célú tevékenységében mindenekelőtt a pártépítést kell előtérbe helyezni. Nehezen beszélhetünk ugyanis a párt vezető szere­pének megszilárdításáról ott, ahol a kommunisták nem végeznek jó pártmunkát. A mezőgazdasági üzemek alapszervezeteinek pártépítő munkáját elemezve elmondhatjuk, hogy az 1976-80-as évek­ben sokat javult a helyzet. A tagjelöltnek felvettek 7,8 száza­léka szövetkezeti földműves volt, így a párt sorai számos, a munkában és a magánéletben példát mutató elkötelezett közéleti és politikai tevékenységet kifejtő mezőgazdasági dolgozóval bővültek. A XVI. kongresszust követő időben tovább mélyült a párt vezető szerepe. Sajnos, már kevésbé meggyőző a helyzet, ha egy-egy üzemen belül, az egyes ágazatokon keresztül közelítünk e kérdéshez. Hónapokkal ezelőtt a galántai járási pártbizottság plenáris ülésén nyíltan és őszintén mutattak rá arra, hogy kevés kommunista dolgo­zik az állattenyésztő ágazatokban. Az állattenyésztőknek alig tíz százaléka párttag - ami a járási közel 17 százalékát véve alapul - nagyon alacsony szervezettségi arány. A sertés- és szarvasmarha telepeken dolgozó kollektívák több mint felé­ben egyetlen párttag sincs, így a 135 állattenyésztő telep mintegy hatodában egyáltalán nincs képviselve a pártalap­szervezet. Sajnos, más járásokban is hasonló a helyzet. Az okokat az ágazaton belül kell keresni. A korszerűsítés és az új istállók építése komoly anyagi befektetést igényel, ezért a régi istállókat is felhasználják az állattenyésztés céljaira. Az ilyen munkahely a fiatalokat nem vonzza, még akkor sem, ha a fizikai munka jelentős részét már a régi istállókban is gépekkel végzik. Hasonló gond a munkaidő. Az állattenyész­tésben korán reggel és este is dolgozni kell, a munkát vasárnap s más munkaszüneti napokon is el kell végezni. Az okok további részletezése helyett maradjunk a ténynél: az állattenyésztésben többségben idősek és nők dolgoznak, így a mezőgazdasági üzemekben a pártalapszervezetek az állattenyésztő ágazatokban dolgozók soraiból az átlagosnál kevesebb tagjelöltet tudnak felvenni. A teljes megoldást a termelőkapacitások korszerűsítése, a fiatalok számára is vonzó munkakörülmények megterem­tése jelenti. Mindez azonban jelentős anyagi ráfordítást és időt igényel. Tehát addig is tenni, cselekedni kell az adott lehetőségek kihasználásával. A pártcsoportokon és a terme­lési értekezleteken keresztül a kommunisták kis száma mel­lett is jól érvényesíthető a párt vezető szerepe. Feltéve persze, ha a munkaerők megfelelő átcsoportosításával el tudják érni, hogy a telep egyes központjaiban legalább egy­két kommunista állatgondozó is legyen. A párt vezető sze­repe érvényesítésének további lehetősége a szocialista mun­kabrigádok létrehozása, hiszen ezeken belül egyetlen párttag is hatni tud példamutatásával a dolgozókra. EGRI FERENC Amit itt láttunk - az nekünk álom A Csehszlovákiai Szövetkezeti Földművesek Szövetsége meghí­vására júniusban M. Rodrigez Gonzalesnak, a Nicaraguai Mező­gazdasági és Állattenyésztési Szövetkezetek Szövetsége elnö­kének vezetésével szövetkezeti küldöttség tartózkodott ha­zánkban. A küldöttség vezetője Prágában sajtóértekezleten ismertette azo­kat a törekvéseket, amelyeket a mezőgazdaság gyökeres átala­kítása érdekében fejtenek ki hazá­jukban. A múlt évben alakult szö­vetkezeti szövetség - amely jelen­leg 130 ezer földművescsaládot tömörít soraiba - fő feladatának a nicaraguai mezőgazdaság kon­szolidálását, a földművelő nép életszínvonalának emelését és szellemi felemelkedésének előse­gítését tekintik. A szövetség elnö­ke hangoztatta, hogy tevékenysé­gükben nagy jelentőségük van a szocialista országokkal való szi­lárd kapcsolatoknak. A csehszlo­vákiai mezőgazdasági üzemek­ben szerzett tapasztalatok mély benyomást tettek a küldöttség tag­jaira. „Amit itt láttunk - az álom­nak tűnik számunkra; ez a mi célunk is, ezért harcolunk“ - je­lentette ki a nicaraguai szövetke­zeti szövetség vezetője. (sm) Egyedülálló létesítmény A Forradalmi Sajtó Múzeumáról Az 1922-24-es években Vrútky volt a kommnista újságok és folyó­iratok szerkesztőségeinek szék­helye. Ebben az időszakban fő- szerkesztőként működött itt Kle­ment Gottwald elvtárs. Adott lehe­tőség volt ez annak idején, hiszen 1922-ben önállósult a Testvériség Könyvnyomda, melyet valójában már 1913-ban megalapítottak a Testvériség Fogyasztási Szö­vetkezet üzemeként. Ma az épület múzeum. A Kle­ment Gottwald nevet joggal viselő Forradalmi Sajtó Múzeuma, mely a CSKP KB határozata alapján éppen 25 évvel ezelőtt nyitott kaput. Hozzá hasonló létesítmény Szlovákiában, máshol nem is ta­lálható. A sajátos rendeltetésű lé­tesítmény egyedülálló. Miként pá­ratlan a múzeum, az intézmény gyűjteménye is, hiszen csak itt található meg a munkás- és kom­munista sajtó forradalmi fejlődését bizonyító, tudományosan rend­szerezett, múzeális anyag. Persze, a múzeum dolgozói nemcsak a dokumentációs gyűjte­ményanyag feldolgozásával fog­lalkoznak, és nemcsak kiállításo­kat rendeznek. Tevékenységük sokkal szélesebb körű. Ha a szo­cialista munkabrigádok, iskolák, katonai alakulatok hozzákezdenek saját hatáskörükben a forradalmi emlékszobák berendezéséhez, mindig számíthatnak a múzeum dolgozóinak segítségére. Rend­szeres az üzemek, falvak króniká­sai számára szervezett tanács­adás is. Szívesen segítenek a mú­zeum dolgozói olyankor is, amikor a CSKP és a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékhelyeire tanulmá­nyi kirándulásokat szerveznek a pionírcsapatok, meg a különféle társadalmi és tömegszervezetek megbízottai. Ha valaki alaposan akarja meg­ismerni a munkás- és a kommu­nista sajtó, vagy munkásmozgal­munk történelmét, mindenkor szá­míthat múzeumunk dolgozóinak segítségére. Rendelkezésükre áll a könyvtár, kikölcsönözhetik a ke­resett és szükséges irodalmat. Külön, erre a célra berendezett helyiségben, nyugodtan tanulmá­nyozhatják. Ami a látogatókat illeti, nem panaszkodhatunk. Az emlék­könyvbe írott bejegyzések tanúsít­ják, hogy gyakori a külföldről, Szovjetunióból, Magyarországról, a Német Demokratikus Köztársa­ságból érkezett látogató is. Viszont sajnálattal tapasztaltuk, hogy ritkán látogatnak be a múze­umba hazánk magyar nemzetisé­gű dolgozói. Legalábbis kevesen. Mi ennek az oka? Talán az, hogy kevesen tudják: a múzeum gyűjteménye .páratlan lehetőséget kínál a magyar nyelven megjelent újságok, folyóiratok és történetük tanulmányozására. Kevesen tud­ják, hogy kiállításunkon eredeti anyag az ÚT, a MUNKÁS, a MA­GYAR NAP, és sok más, magyar nyelvű kiadvány. Egyébként a kiállítás bemutatá­sához magyar nyelvű, magyarázó és kísérő szöveget is szerkesztet­tünk. Meggyőződésünk, hogy az idén, amikor a múzeum megnyitá­sának 25. évfordulóját ünnepeljük, velünk együtt fognak ünnepelni hazánk magyar nemzetiségű dol­gozói is. Mégpedig olyan formá­ban, hogy ha errefelé járnak, belá­togatnak hozzánk, megnézik mú­zeumunk gyűjteményét, mely ékes és beszédes bizonyítéka, pártunk akárcsak most, mindenkor az alkotó, teremtő internacionaliz­mus szellemében szervezte a dol­gozók küzdelmét. Várjuk látogatásukat. MÁRIA ŠTRBÁKOVÁ, a múzeum történésze ÚJ SZÚ 4 1982. VI. 17.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents