Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)
1982-06-17 / 142. szám, csütörtök
A SZOVJETUNIÓ VALÓDI BIZTONSÁGOT AKAR ÚJ SZÚ 3 1982. VI. 17. (Folytatás az 1. oldalról) rásnak az a lényege, hogy a hadászati nukleáris fegyverzet egészéből egy fegyverzetfajtát emelnek ki: a szárazföldi telepítésű interkontinentális ballisztikus rakétákat Azután kijelentik: mindenekelőtt ezeket kell csökkentenie.a Szovjetuniónak. Elég átlátszó ravaszkodás ez. A hadászati eszközök ama fajtájának csökkentését javasolják, amelynél a számszerű fölény- ha ezt a tényezőt a többitől elválasztjuk, de csak akkor- a Szovjetunió oldalán van. Ugyanakkor szándékosan agyonhallgatják a hadászati fegyverzet más fajtáit, amelyek tekintetében a túlsúly az Egyesült Államok oldalán van. Ilyenek a nagy hatótávolságú robotrepülőgépek, amelyekre Washington, mint ismeretes, különös súlyt helyez. Ilyen a hadászati légierő is, ahol az Egyesült Államoknak ugyancsak nagy számszerű előnye van. Hallgatnak arról is, hogy a tengeralattjárók ballisztikus rakétái által hordozott nukleáris robbanótöltetek tekintetében is az amerikaiak vannak többszörös fölényben. S természetesen teljesen „megfeledkeznek“ az előretolt ál- lomásoztatású amerikai eszközökről, csakúgy, mint az Egyesült Államok atlanti szövetségeseinek nukleáris potenciáljáról. Hasonló módon lépnek fel az európai közép-hatótávolságú atomeszközökkel kapcsolatban is. Céljuk e tekintetben is az, hogy a valóságnak meg nem felelően ábrázolják a felek erőviszonyait. Mindebből az a következtetés adódik - hangsúlyozta Gromiko hogy Washington hadászatifegy- verzet-csökkentési tervének lényege a másik fél biztonsági helyzetének megingatása, s az, hogy szabad kezet kapjon katonai programjainak kibontakoztatására. A kérdés ilyen megközelítése irreális és elfogadhatatlan. A szovjet külügyminiszter rámutatott: a valódi destabilizáló tényező az Egyesült Államok által megkezdett példátlan fegyverkezési hajsza. Nincs olyan fegyverfajta, amelynek terén ne törekednének az arzenálok feltöltésére - ide értve a legbarbárabb fegyvereket is, a vegyi és neutronfegyvereket is. Az Egyesült Államok politikáját- hangsúlyozta Gromiko - nap nap után mind jobban áthatja a militarizmus szelleme. A harciasság tombol, és így születnek a különféle esztelen katonai doktrínák is. Az első atomcsapásról már úgy beszélnek, mint valami magától értetődő dologról, holott ez az' atomháború kirobbantásának bűnös koncepcióját takarja. A stratégiai gondolkodás gyöngyszemeként tálalják azt az elképzelést, hogy a nukleáris háborúban győzni lehet. Nem kell hozzá más, mint hogy a hadszínteret valahová távolabb kell helyezni a saját területtől - mondjuk Európába. A Szovjetunió határozottan elveti a hadászati fölényre való törekvés irányzatát. Miközben maga nem törekszik katonai fölényre, mások jogát sem ismeri el erre. Magától értetődik, hogy országunk minden körülmények között gondoskodni tud saját biztonságáról, szövetségesei és barátai biztonságáról. Nehéz szabadulni attól az érzéstől - folytatta Gromiko -, hogy egyesek teljesen megszédültek saját világhatalmi vágyálmaiktól. Ezt tanúsítja az is, hogy az Egyesült Államok egymás után nyilvánítja a világ különböző övezeteit saját „létfontosságú érdekterületeivé.“ Biztosítani kell a palesztinok jogait Gromiko ezután - tekintettel a rendkívül kiélezett libanoni helyzetre - beszédében részletesen foglalkozott a Közel-Kelet problémáival.- Nemrégiben majdnem világméretű ünnepet rendeztek abból az alkalomból, hogy a Sínai-félszigetről kivonták az izraeli megszálló csapatokat - mondotta. - Valójában helyüket amerikai katonák és néhány más állam csapatai foglalták el. Ezekben a napokban, miközben az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülésszaka folyik, Izrael az egész világ szeme láttára újabb agressziót követett el egy szuverén állam, Libanon ellen. A déllibanoni ENSZ-erök vonalát áttörve az izraeli csapatok tovább nyomultak előre, halált osztva a libanoniak, mindenekelőtt pedig ama palesztinok között, akik ebben az országban találtak menedéket. Az izraeli erőket haladéktalanul ki kell vonni Libanonból és vissza kell adni az araboknak az Izrael által korábban elfoglalt arab területeket. A palesztin népnek meg kell adni a lehetőséget ahhoz, hogy érvényesíthesse elidegeníthetetlen jogát: létrehozza saját államát. A szovjet külügyminiszter szerint kiváltképp hangsúlyozandó az a felelősség, amely az agresszor tetteiért az Egyesült Államokat terheli. Andrej Gromiko a továbbiakban a dél-ázsiai imperialista beavatkozásról, a Kuba ellen folytatódó aknamunkáról, a Nicaragua elleni amerikai fenyegetésről és a salvadori nép ellen folytatott irtóhadjáratról beszélt. Megállapította, hogy immár a dél-atlanti térségre is kiterjesztették az erő alkalmazásának amerikai politikáját. Az utóbbi napok eseményei újból igazolják: egyeseknek az a célja, hogy tovább mérgezzék a légkört, fokozzák a konfrontációt, újabb ösztönzőket találjanak a fegyverkezési hajszához. Vannak, akik még azt is kérdésessé teszik, hogy egyáltalán szükség van-e az Egyesült Államoknak és NATO-beli partnereinek a Szovjetunióval és szocialista szövetségeseivel való megegyezésre, lévén azok más társadalmi rendszerhez tartozó országok és más ideológiát vallanak. Ezzel kapcsolatban a szovjet külügyminiszter a következő kérdést tette fel: nincs-e itt az ideje annak, hogy egyesek a nyugati fővárosokban komolyabban fontolóra vegyék a háború és béke problémáit? Ugyanez vonatkozik azokra a jóslatokra is, amelyek a szocializmusra és annak jövőjére vonatkoznak. Gromiko a továbbiakban kormánya nevében erélyesen elutasította azokat az ostoba híreszteléseket, hogy a Szovjetuniónak bármi köze lenne a vegyi fegyverek alkalmazásához. A Szovjetunió tervezetet terjeszt a rendkívüli ülésszak elé a vegyi fegyverek kifejlesztétének, gyártásának és raktározásának tilalmával, valamint az e fegyverek megsemmisítésével foglalkozó egyezmény alaptételeiről - mondotta. Érdemi tárgyalásokat A Szovjetunió azt vallja, hogy a leszerelés problémáinak megoldásáról már folyó tárgyalásokat fel kell gyorsítani, s új tárgyalásokat kell kezdeni ott, ahol azt a helyzet szükségessé teszi. A genfi szovjet-amerikai euro- rakéta-tárgyalásokkal kapcsolatban Gromiko kijelentette: A Szovjetuniónak az a célja, hogy Európában ne legyenek se közép-hatótávolságú, se nukleáris fegyverek. Ha ez nem elfogadható a nyugati partnerek számára, akkor készek vagyunk megegyezést kötni az európai célpontokra irányított atomfegyverek valamennyi fajtájáról való lemondásról. Ugyancsak készek vagyunk arra, hogy fokozatosan mindkét oldal - tehát a Szovjetunió és a NATO - egyaránt lényegesen csökkentse közép-hatótávolságú nukleáris fegyvereit. A hadászati fegyverzet korlátozásával foglalkozó tárgyalásokról Gromiko kijelentette: a Szovjetunió mindig e megbeszélések felújítását javasolta. Most, miután az Egyesült Államok ebbe beleegyezett, megállapodás jött létre a tárgyalások megkezdésének időpontjáról. Ez kétségkívül pozitív tény. Másfelől az amerikai fél nem ratifikálta a SALT-II szerződést, s ezzel csapást mért a nemzetközi bizalomra és a nemzetközi biztonságra. Az a tárgyalási pozíció, amellyel az amerikai fél a tárgyalásokhoz hozzákezd, s amely a hivatalos amerikai nyilatkozatokban kifejeződik, jogos aggodalomra ad okot. Ezekkel a nyilatkozatokkal kapcsolatban emlékeztetni kell arra: durva hiba lenne feltételezni, hogy a Szovjetunió kinyújtott kézzel könyörög a tárgyalásokért. Másra van szükség. Árra, hogy mindkét fél kezét nyújtsa a másik felé, ha kölcsönösen elfogadható megoldást akar találni. Leonyid Brezsnyev legutóbbi beszédére utalva Gromiko összefoglalta, hogy mi szükséges a szovjet-amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások eredményességéhez. Először, a tárgyalások célja az kell, hogy legyen, hogy valóban korlátozzák és csökkentsék a hadászati fegyverzetet, és e megbeszélések nem szolgálhatnak a fegyverkezési hajsza folytatásának spanyolfalként, a meglevő egyensúly megbontásának eszközeként. Másodszor: a két félnek e tárgyalásokat egymás jogos biztonsági érdekei figyelembevételével az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján kell folytatnia. Harmadszor: meg kell őrizni mindazokat az eredményeket, amelyeket korábban sikerült elérni. Ez vonatkozik a SALT-II szerződésre is. A Szovjetunió kész arra, hogy megállapodjék a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati fegyverzetének azonnali, a tárgyalások megkezdésével egyidejű mennyiségi befagyasztásában és abban, hogy korszerűsítésüket a lehetséges mértékben ugyancsak korlátozzák. Reméljük, hogy a másik fél komolyan tanulmányozni fogja ezeket a szovjet indítványokat - jelezte Gromiko. Vannak azonban bizonyos riasztó jelek - tette hozzá. Pontosan akkor, amikor a Szovjetunió a hadászati fegyverzet befagyasztását indítványozza, Washington bejelenti, hogy felgyorsítja az új MX hadászati rakéták gyártásának és telepítésének programját. Leszerelési programot Emlékezetes, hogy Leonyid Brezsnyev konkrét javaslatot tett a Ronald Reagan amerikai elnökkel való találkozó megtartására. A Szovjetunió abból indul ki, hogy a csúcstalálkozót meg kell tartani, s hogy természetesen azt jól elő kell készíteni. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen találkozó központi kérdése a fegyverzet korlátozása és a leszerelés lenne. Ezután Andrej Gromiko utalt arra, hogy a Szovjetunió kész egy nukleáris leszerelési program kidolgozására. Ezt a programot lépésenként lehetne életbe léptetni. Gromiko hangoztatta annak fontosságát, hogy megakadályozzák az atomfegyverek elterjedését. Ezzel kapcsolatban a többi közt kijelentette: - Álláspontunk e kérdésben figyelembe veszi sok más állam, mindenekelőtt a nem nukleáris országok álláspontját. A Szovjetunió hajlandó arra, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzése alá helyezze békés célú nukleáris berendezései egy részét - atomerőmüveket és kutatóreaktorokat. Az atomfegyver-kísérletek betiltásával kapcsolatos tárgyalásokról szólva a külügyminiszter megállapította: a Szovjetunió úgy véli, hogy ezeket a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal és Angliával halasztás nélkül fel kell újítani. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokról szólva Gromiko megállapította, hogy a Szovjetunió más szocialista országokkal együtt ismételten felszólítja a nyugati partnereket, hogy lássanak végre munkához egy olyan egyezmény előkészítésére, amely csökkentené Közép-Európában a fegyveres erőket és a fegyverzetet. Sajnálattal szólt a szovjet külügyminiszter arról, hogy a nemzetközi fegyverkereskedelemről kezdett szovjet-amerikai tárgyalásokat az amerikai fél felfüggesztette. A Szovjetunió kész e tárgyalások felújítására. Andrej Gromiko közölte: a Szovjetunió emlékiratokat terjeszt az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka elé: 1. a növekvő nukleáris veszély elhárításáról, 2. a fegyverkezési hajsza megfékezéséről. Leonyid Brezsnyev üzenete az ENSZ-közgyűlés leszerelési ülésszakához (Folytatás az 1. oldalról) zettség azonnal életbe lép, abban a pillanatban, hogy az ENSZ Közgyűlésének szónoki emelvényéről közzéteszik. Miért vállalja a Szovjetunió e lépést olyan körülmények között, amikor a NATO-hoz tartozó nukleáris hatalmak - köztük az Egyesült Államok - nem titkolják: katonai doktrínájuk nemcsak hogy nem zárja ki a nukleáris fegyver elsőkénti alkalmazását, hanem gyakorlatilag éppen ezen a veszélyes tézisen alapul? A Szovjetunió, e határozatot meghozva, abból indul ki, ami a jelenlegi nemzetközi helyzet elvitathatatlan és meghatározó tényezője: ha a nukleáris háború kirobban, akkor ez az emberi civilizáció lerombolását, sőt lehet, hogy a földj élet megsemmisítését jelenti. így az államok olyan vezetőinek, akik tisztában vannak a világ sorsa iránti felelősségükkel, legszentebb kötelességük, hogy mindent megtegyenek azért, hogy a nukleáris fegyvert sohase vessék be. A világ népei joggal várják el, hogy a szovjet kormány döntését megfelelő válaszlépések kövessék a többi nukleáris hatalom részéről is. Ha a többi nukleáris hatalom is ugyanilyen világos és pontosan meghatározott kötelességként vállalná, hogy nem alkalmaz elsőnek nukleáris fegyvereket, akkor ez a gyakorlatban egyenértékű lenne a nukleáris fegyver alkalmazásának betiltásával, amit a világ országainak többsége támogatna. Magától értetődő, hogy a Szovjetunió a továbbiakban is annak megfelelően alakítja politikáját, hogy a többi nukleáris hatalom hogyan viselkedik: figyelembe veszi, hogy hallgatnak-e az ésszerűség hangjára, követik-e a jó példát, vagy mélyebbre juttatják a világot a lejtőn. A Szovjetunió kezdeményezésének egyúttal az is a célja, hogy növelje a bizalom szintjét az államok közötti kapcsolatokban. Ez különösen fontos a jelenlegi nemzetközi helyzetben, amikor azok, akik a kialakult erőegyensúly megbontására törekednek, katonai fölényre akarnak szert tenni a Szovjetunió és szövetségesei fölött, meg akarják semmisíteni azokat az eredményeket, amelyeket az enyhülés politikája hoz magával, tevékenységükkel alapvetően aláássák a bizalmat. Azok a sztereotip katonai-politikai elképzelések, amelyeket az atombomba monopóliumának korából örököltek, ma már idejüket múlták. Napjaink realitása azt követeli, hogy elvileg új módon gondolkodjunk a háború és a béke kérdéseiről. A Szovjetunió által most megtett lépés megkönnyíti, hogy másként tekintsünk a fegyverzet, különösen a nukleáris fegyverzet korlátozásával és csökkentésével összefüggő problémák egész komplexumára, általában véve megkönnyíti a leszerelést. Azok a hatalmas eredmények, amelyeket az emberiség alkotó és műszaki géniusza elért, lehetővé teszik, hogy a népek új fejezetet nyissanak történelmükben. Már ma is szinte felmérhetetlenek a lehetőségek arra, hogy megkezdjük az egész emberiséget érintő problémák, így az éhezés, a betegségek, a nyomor megoldását. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a műszaki-tudományos haladást kizárólagosan az emberiség békés törekvéseinek szolgálatába állítsák. A Szovjetunió azért vállalja magára azt a kötelezettséget, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, mert bízik a józan ész erejében; hisz abban a lehetőségben, hogy az emberiség elkerülheti az önmegsemmisítést, biztosíthatja a békét és a haladást a jelenlegi és a felnövekvő nemzedékeknek. A továbbiakban szeretném felhívni az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülésszakára összegyűlt államok képviselőinek figyelmét a következő kérdésre: a'különböző országok sok politikusa, közéleti személyisége a fegyverkezési verseny megállításának reális útját keresve az utóbbi időben eljut a befagyasztás, más szóval a nukleáris kapacitások további felhalmozása megszüntetésének gondolatához. i Az ezzel kapcsolatos megnyilatkozások nem teljesen egyértelműek, de számunkra úgy tűnik, hogy egészében véve helyes irányba mutatnak. Az emberek sorsukért érzett mélységes aggodalmát látjuk bennük tükröződni. Képletesen szólva, az emberek arra szavaznak, hogy megmaradjon a világon a legmagasztosabb érték - az emberi élet. Az a gondolat, hogy a nukleáris fegyverzetek csökkentéséhez, s végső soron teljes felszámolásához vezető első lépésként kölcsönösen fagyasszák be őket, közel áll a szovjet állásponthoz. A Szovjetunió ezenkívül konkrét javaslatokat is tesz, amelyek célja a nukleáris fegyverkezési hajsza mennyiségi és minőségi megállítása. Végül még egy kérdés, amelyet véleményünk szerint nem hagyhat figyelmen kívül az ENSZ Közgyűlése. Bármilyen veszélyt jelentsen is a nukleáris fegyver, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az államok fegyverzetében vannak más tömegpusztító fegyverek is, például a vegyi fegyver. Borzalmas még csak elgondolni is, hogy a néhány ország birtokában levő több tízezer tonna mérgező anyagból csupán néhány kilogramm is elég több millió ember elpusztításához. Időközben pedig újabb programokat dolgoznak ki az eddigieknél is borzalmasabb, halált hozó vegyi fegyverfajták gyártására. Mindent meg kell tenni azért, hogy a vegyi fegyver eltűnjön a föld színéről. A Szovjetunió meggyőzödéses híve ennek. Készek vagyunk haladéktalanul megállapodást kötni a vegyi fegyverek teljes betiltásáról, meglevő készleteinek felszámolásáról, A Szovjetunió egészében véve annak a híve, hogy haladást érjünk el minden területen, ahol lehetséges a fegyverzetek korlátozása és jelentős csökkentése, legyen szó nukleáris fegyverről, más tömeg- pusztító fegyverről vagy a hagyományos fegyverzetről. Nincsen olyan fegyverfajta, amelynek a kölcsönösség alapján történő korlátozására vagy betiltására a Szovjetunió ne lenne kész. Szeretném kifejezni azt a meggyőződésemet, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka hatékony ösztönzést ad a fegyverkezési hajsza megszüntetésének a reális leszerelést szolgáló gyakorlati intézkedésekre való áttérésnek. Ezzel válthatja be azokat a reményeket, amelyeket a népek e reprezentatív nemzetközi fórum munkájához fűznek - hangsúlyozza Leonyid Brezsnyev üzenete. • "ÖVltotí.'W.’i.v
