Új Szó, 1982. május (35. évfolyam, 102-127. szám)

1982-05-15 / 114. szám, szombat

ÚJ szú 3 1982. V. 15. Reagan sajtókonferenciája Az USA az erő pozíciójából akar tárgyalni ČSTK) - Ronald Reagan ame­rikai elnök washingtoni sajtóérte­kezletén megismételte a négy nappal korábban Eurekában elő­terjesztett javaslatokat a stratégiai fegyverrendszerek korlátozására vonatkozóan. Ugyanakkor ismét megerősítette, hogy kormánya folytatja a fegyverkezés fokozását. Azt is ismételten megerősítette, hogy az Egyesült Államok tovább­ra sem mond le arról a korábbi Az USA nagyvárosában tartot­tak a napokban tüntetéseket a Reagan-kormány háborús és gazdaságpolitikája ellen. A wa­shingtoni megmozdulás egyik résztvevője így vonult fel... (CSTK felv.) MITTERRAND francia elnök kétnapos látogatásra az NSZK- beli Hamburgba érkezett, ahol Helmut Schmidt kancellárral a brit -argentin konfliktusról, a vele kapcsolatos közöspiaci állásfogla­lásról és a közelgő NATO-csúcs előkészületeiről tárgyal. TODOR ZSIVKOV, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Államtanács el­nöke Szófiában tegnap fogadta Púja Frigyes magyar külügymi­nisztert, aki látogatását befejezve ezután hazautazott. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK képviselőházának külügyi bizott­sága jóváhagyta a kormány jövő évre vonatkozó külföldi segély- programját, melynek keretében 10,8 milliárd dollárt költenek erre a célra. A legnagyobb összeget - 1,7 milliárd dollárt - hagyomá­nyosan Izrael kapja, elsősorban katonai célokra. BÉCSBEN tegnap nemzetközi szimpózium kezdődött a vegyi fegyverek betiltásáról. Az akcióra a bécsi Nemzetközi Békekutató Intézet kezdeményezésére került sor. Sörháború A nyugatnémet sörgyárak mindenáron megpróbálják akadályozni a Közös Piac többi tagországából származó sör beáramlását az NSZK-ba. Egy 1516-ból származó, a sör tisz­taságára vonatkozó törvényre hivatkoznak, mely szerint a sör kizárólag komlóból, árpából és vízből állítható elő. A Közös Piac brüsszeli bizottsága vi­szont úgy véli, hogy a nyugat­német hatóságok a sörszállít­mányok kirekesztésével meg­sértik a nyugat-európai szabad kereskedelem elveit. A nyugatnémet sörgyártó konszernek a sörháborúban - melyben nem is annyira a sör tisztaságáról, hanem a piacról van szó - hathatós szövetsé­gest szereztek. Anke Fuchs bonni egészségügyi miniszter ígéretet tett arra, hogy kompro­misszumot nem túróén síkra- száll a törvény érvényre jutta­tása mellett. Minisztériumának véleménye szerint ugyanis a sör, tekintettel a nagyfokú NSZK-beli fogyasztásra, az alapvető élelmiszerek egyi­ke. (ČSTK) szándékáról, hogy elsőként vet be atomfegyvereket, sőt visszautasí­totta ennek a stratégiának a felül­vizsgálását, illetve megváltoztatá­sát követelő hangokat. „Rossz út­ként“ kategorikusan visszatasítot- ta az USA és a Szovjetunió között 1979-ben aláírt SALT-II. megálla­podást, amely még most sem lép­hetett érvénybe, mivel a washing­toni törvényhozás nem ratifikálta. Habár a szerződés előkészítésé­ben és kidolgozásában két koráb­bi amerikai elnök vett részt, Rea­gan szt állította, hogy a SALT-II hátrányos az USA-ra nézve Megismételte, hogy a jövő hó­nap végén fel akarja Újítani a Szovjetunióval a stratégiai fegyve­rek csökkentéséről megszakadt tárgyalások újabb fordulóját, azonban úgy, hogy teljesen figyel­men kívül hagynák azokat az ered­ményeket, amelyeket a SALT-II. előkészítésének hét éve alatt elér­tek. Afelől sem hagyott kétsége­ket, hogy a tárgyalások mellett Washington gyorsított ütemben folytatja az amerikai hadi potenciál ,,korszerűsítését“, hogy az erő pozíciójából tárgyalhasson. Reagan az amerikai gazdaság helyzetéről szólva kénytelen volt elismerni, hogy az a depresszió stádiumába jutott, és belátható időn belül nem is lehet a helyzet javulására számítani. Az osztrák államfő Moszkvába látogat (ČSTK) - Rudolf Kirchschlä­ger osztrák szövetségi elnök szovjet újságírókat fogadott teg­nap abból az alkalomból, hogy rövidesen hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazik. Az osztrák államfő leszögezte: a Szovjetunió és Ausztria kapcsolatai példaként szolgálhatnak a különböző társa­dalmi berendezkedésű országok közti viszonyra. Rámutatott a szovjet-osztrák gazdasági, tu- dományos-műszaki és kulturális kapcsolatok jelentős szerepére, és kifejezte meggyőződését, hogy látogatása hozzájárul továbbfej­lesztésükhöz. Finn KP RENDKÍVÜLI KONGRESSZUS (ČSTK) - Helsinkiben tegnap megkezdte tanácskozását a Finn Kommunista Párt rendkívüli kong­resszusa. A több mint 520 küldött és az ország pártjait képviselő 700 vendég megvitatja a politikai do­kumentumot és a kongresszus to­vábbi határozatait, megválasztja a párt új vezető szerveit. A kongresszusi tanácskozást Aarne Saarinen, a Finn KP elnö­ke nyitotta meg, majd előterjesz­tette a jelentést a központi bizott­ság munkájáról. GYŐZÖTT A JÓZAN ÉSZ (ČSTK) - Tegnap valamennyi lengyel napilap részletesen tájé­koztatott a szocialistaellenes erők csütörtöki sikertelen provokációi­ról. A Try buna Ludu szerint az ún. „Szolidaritás“ és a nyugati diverzáns központok azt remélték, csütörtök a szükségállapot elleni tömeges tiltakozás napja lesz, és kifejezésre jut a lengyelországi politikai ellenzék támogatása. A hadsereg napilapja, a Zolni- erz Wolnosci írta, hogy a reakció tervei szerint a csütörtöki nap újabb szakaszt nyitott volna az állami vezetéssel szembeni ellen­állásban, és demonstrálta volna állítólagos befolyását a termelő kollektívákra és az egész társada­lomra. Egy kiterjedt incidens létre­hozására irányuló próbálkozásuk azonban kudarcot vallott. Csütör­tökön győzött az elszántság, a jó­zan ész és az állampolgári felelős­ségérzet. Lengyelországnak épp erre van szüksége ma és holnap is - hangsúlyozza befejezésül a Zol- nierz Wolnosci. Malvin-válság Argentin engedmények (?), brit fenyegetések (ČSTK) - Miközben a brit csa­patok folytatják az előkészületeket a Malvin-szigetek elleni invázióra, a New York-i ENSZ-központban folytatódtak a tárgyalások a brit -argentin konfliktus békés megol­dásának lehetőségeiről. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár a brit, illetve argen­tin képviselőkkel folytatott megbe­szélésen kijelentette, hogy a tár­gyalások „döntő szakaszba“ ju­tottak, és a szembenálló felek most kormányuktól újabb utasítá­sokra várnak. A Malvin-válság volt a téma a Biztonsági Tanács tagjainak nemhivatalos megbeszélésein is. Tegnapra virradóra többükkel ta­lálkozott Enrique Ross argentin külügyminiszter-helyettes. Galtieri argentin elnök a brit televízió tudósítójának adott nyi­latkozatában megerősítette kor­mánya hajlandóságát a vitás kér­dések diplomáciai úton történő rendezésére. Argentína azonban addig nem hajlandó a megállapo­dásra, amíg nem oldódik meg a Malvin-szigetek feletti szuvere­nitás kérdése. Bizonyos változást jelzett azonban a Buenos Aires-i álláspontban, amikor kijelentette, hogy országa egy ésszerű idő­pontban hajlandó erről a kérdésről tárgyalni, természetesen ha ez nem fog újabb 149 évig tartani. Argentína ugyanis már 1833 óta igényt tart a szigetekre, amikor is ezeket Nagy-Britannia elfoglalta. Teljesen más hangnemben be­szélt a brit parlamentben Nőtt had­ügyminiszter, amikor közölte, hogy a brit flotta rövid időn belül kész lesz a Malvin-szigetek elleni invázióra és arra figyelmeztetett, hogy a flottaerősítéseknek a tér­ségbe való érkezése után a kato­nai akciók fokozódhatnak. Pym külügyminiszter annak beismeré­sére kényszerült, hogy Argentína „néhány fontos kérdésben“ tény­leges tárgyalási hajlandóságról tett tanúbizonyságot, de ugyanak­kor azt is hozzáfűzte, hogy ha „tömörül a brit hajóraj a szigetek körül, a hadműveletek kiterjed­hetnek“. Nagy-Britannia számára a fegy- vercsörtetés, a hadüzenet nélküli háború a Föld másik féltekéjén rendkívül sokba kerül figyelembe véve, hogy a brittek nincsenek irigylésre méltó gazdasági hely­zetben. A nem hivatalos becslé­sek szerint az eddigi költségek 1 milliárd font sterlingre, vagyis 2 milliárd dollárra rúgnak. A straté­giai tanulmányok nemzetközi inté­zetének becslése szerint a konflik­tus Londonnak eddig 360-500 millió font sterlingjébe került. Véle­mények szerint a brit gazdaság csak később érzi meg a Malvin- válság következményeit. Az Egyesült Államok ismét be­kapcsolódott a viszályba. A Clarin című lap szerint Vernon Walters, Reagan elnök latin-amerikai kü- iönmegbízottja Buenos Airesben járt, ahol nyomást próbált gyako­rolni Argentínára, ezek az erőfe­szítések azonban nem jártak si­kerrel. A kozmosz - „katonaruhában“ N legyedszázados sincs az űr­IN korszak, de az első ember űrutazása óta eltelt idő olyan ered­ményeket hozott, amelyek szinte felfoghatatlanok az egyszerű em­ber számára. A távközlési, meteo­rológiai műholdak felbocsátása már rég nem szenzáció, s meg­szokottá vált, hogy rendszeresen emberek is tudományos munkát végeznek az űrben. Több alka­lommal nemzetközi legénység is járt a kozmoszban; ä Szojuz— Apollo program, valamint a közelgő szovjet-francia közös űrrepülés is példázza, hogy az űr békés célú meghódításában nincs határa az államok együttműködésének. Csakhogy a kozmikus háború gondolata nem csak a tudomá­nyos-fantasztikus regények írói­nak képzeletét ragadta meg. Az amerikai vezetők nem titkolják, hogy az űrt „potenciális hadszín­térnek“ tekintik. „Az az ország, amely ellenőrzése alatt tartja a kozmoszt, egyben új korszakot ellenőriz“ - idézte nemrég a No- voje Vremja az amerikai űrprogra­mok egyik vezetőjét. Az USA pe­dig pontosan erre törekszik, s bár a kozmikus hadviselés kissé távo­linak tűnik, az amerikai tervek igen aggasztóak. K ülönös reményeket fűz az Egyesült Államok az űr­fegyverkezési versenyben a több­ször felhasználható űrrepülőgép­hez. Segítségével szállítanák az űrbe rendszeresen a különböző kémbolygókat, katonai távközlési holdakat és más, az „ürhadvise- léshez“ szükséges berendezése­ket, így lézerfegyvereket is. Az űrrepülőgép segítségével továbbá - a tervek szerint - kozmikus kato­nai támaszpontokat építenének ki, ill. katonai állomásokat hoznának létre, amelyeken 10-14 fős állan­dó személyzet dolgozna. Az űrre­pülőgép emellett kozmikus bom­bázó is lehet, atomfegyverekkel a fedélzetén. Mindezek egyelőre csak ter­vek, de megvalósításukon szor­galmasan fáradoznak az USA- ban. A Columbia a jövő hónapban hajtja végre negyedik, egyben utolsó próbarepülését - s ezúttal a Pentagon titkos rakományát (lé­zerberendezéseket) is magával vi­szi. És épp ez az aggasztó: a programot egyre inkább a had­ügyminisztérium ellenőrzése alatt valósítják meg (1986-ig a 44 űrrepülésből 13 lesz kizárólag ka: tonai célú, az 1994-ig tervezett 234 út közül viszont már 114 fogja szolgálni a Pentagon céljait). Hogy az USA mennyire komo­lyan készül a kozmosz hadszíntér­A Columbia űrrepülőgép, amelyet júniusban ismét útnak indítanak ré való kiépítésére, - az űrrepülö- gép-program mellett a következő tények is bizonyítják: 1. a kaliforni­ai Vandenberg légi támaszponton különleges kilövőpálya épül az űr­repülőgépek felbocsátására; 2. Colorado államban megszervezték a katonai űrrepülés-irányító köz­pontot; 3. a Pentagonban már megalakult az USA űrbeli katona- politikáját tervező osztály; 4. a fegyveres erőkön belül különle­ges szolgálatot hívtak életre, az űrparancsnokságot. A fenti lépéseket Washington­ban természetesen azzal indokol­ják, hogy „a Szovjetunió fölény­ben van, fenyegeti Amerikát“. A cél azonban nem más, mint az erőviszonyok megbontása, s az űr militarizálásával egy minőségi­leg magasabb szintű fegyverkezé­si forduló elindítása. A Szovjetunió nyilvánvalóan nem nézheti karba- tett kezekkel, hogy az USA az űrkutatást katonai céloknak ren­deli alá. Arra törekszik, hogy az Egyesült Államokat rákényszerít­se: mondjon le a világűrnek egy pusztító háború céljaira való fel- 1 használásáról. Washingtonnak természetesen számolnia kell az­zal, hogy miképp a Földön, az űrben sem tehet szert hosszabb időre erőfölényre. O^ovjet részről mindazonál­0/1 tál a világűr békés célú kihasználását állítják előtérbe. Már 1958-ban, az első mestersé­ges hold felbocsátásakor javasolta a Szovjetunió - mint az akkori egyetlen „ürhatalom“ -, hogy ki­vétel nélkül tiltsák meg a kozmosz bármilyen katonai célokra történő kihasználását. Až azóta eltelt évek során szovjet kezdeményezésre számos olyan egyezmény szüle­tett, amely megtiltja a kozmikus atomrobbantásokat, a tömegpusz­tító fegyverek föld körüli pályára állítását vagy ezek elhelyezését az égitesteken, így a Holdon is, és a SALT-megállapodások is nagy mértékben korlátozzák az űr mili- tarizálását. A műhold elhárító rendszerekről 1978-1979-ben folytatott szovjet-amerikai tárgya­lások ugyancsak a katonai lépé­sek korlátozását voltak hivatottak elősegíteni, az amerikai fél azon­ban ezeket a megbeszéléseket egyoldalúan befagyasztotta. A korábbi szerződések rendkí­vüli jelentőségük ellenére nem zárják ki olyan fegyverek elhelye­zését az űrben, amelyek kívül es­nek a tömegpusztító fegyverek ka­tegóriáján. A Szovjetunió ezért ta­valy, az ENSZ-közgyülés 36. ülésszakán javasolta egy olyan szerződés megkötését, amelyben az államok köteleznék magukat: semmilyen fegyvert sem fognak elhelyezni a világűrben. A javaslat természetesen pozitív visszhan­got váltott ki világszerte, ám az USA nem válaszolt rá érdemben, hacsak nem fogható fel válasznak, hogy fokozott űrfegyverkezést folytat. A genfi leszerelési bizottság feladata, hogy konkrét szerződést dolgozzon ki, ami nem véletlen, hisz az űr militarizálásá- nak megakadályozása szorosan összefügg más fegyverzetkorláto­zási kérdésekkel. Az idő itt is sür­get. A távolabbi (vagy nem is olyan távoli?) jövő szempontjából éppúgy fontos, hogy a kozmosz „civil ruhát“ öltsön, mint az, hogy a hagyományos és vegyi fegyve­rek, a közepes hatótávolságú és interkontinentális rakéták egyaránt eltűnjenek a föld színéről. PAPUCSEK GERGELY Tanácskoznak az ír kommunisták (ČSTK) - Dublinban tegnap es­te megkezdődött az ír Kommunis­ta Párt 18. kongresszusa, ame­lyen a szocialista és a nyugat­európai országok kommunista és munkáspártjainak képviselői is részt vesznek. Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttsé­gét Vasil Bejda, a KB póttagja, a KB osztályvezetője vezeti. A központi bizottság beszámolóját Michael O'Riordan, az IKP főtit­kára terjesztette elő. A fő kongresszusi dokumentum a politikai határozat lesz. Ennek javaslata, amelyet vitára bocsátot­tak, figyelmeztet arra, hogy a harc az emberi és a demokratikus jogo­kért Észak-Írországban elválaszt­hatatlan része az egész ír nép harcának a politikai és a társadal­mi haladásért. „Az ír népnek alapvető demok­ratikus joga van az egységre és a függetlenségre, amelyet a brit imperializmus durván elnyomott a sziget erőszakos felosztásával. Csak úgy lehet megtalálni a gaz­dasági válságból és az Észak- írországban tomboló erőszakból kivezető utat, ha azonnal véget vetnek a brit megtorló intézkedé­seknek“ - hangsúlyozza a politi­kai határozat javaslata. A javaslat ugyancsak megálla­pítja, hogy az ír KP a nemzeti kérdés demokratikus rendezésé­ért vívott harcot összeköti a harc­cal a világbékéért és a NATO veszélyes tervei ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents