Új Szó, 1982. május (35. évfolyam, 102-127. szám)
1982-05-15 / 114. szám, szombat
ÚJ szú 3 1982. V. 15. Reagan sajtókonferenciája Az USA az erő pozíciójából akar tárgyalni ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök washingtoni sajtóértekezletén megismételte a négy nappal korábban Eurekában előterjesztett javaslatokat a stratégiai fegyverrendszerek korlátozására vonatkozóan. Ugyanakkor ismét megerősítette, hogy kormánya folytatja a fegyverkezés fokozását. Azt is ismételten megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra sem mond le arról a korábbi Az USA nagyvárosában tartottak a napokban tüntetéseket a Reagan-kormány háborús és gazdaságpolitikája ellen. A washingtoni megmozdulás egyik résztvevője így vonult fel... (CSTK felv.) MITTERRAND francia elnök kétnapos látogatásra az NSZK- beli Hamburgba érkezett, ahol Helmut Schmidt kancellárral a brit -argentin konfliktusról, a vele kapcsolatos közöspiaci állásfoglalásról és a közelgő NATO-csúcs előkészületeiről tárgyal. TODOR ZSIVKOV, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Államtanács elnöke Szófiában tegnap fogadta Púja Frigyes magyar külügyminisztert, aki látogatását befejezve ezután hazautazott. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK képviselőházának külügyi bizottsága jóváhagyta a kormány jövő évre vonatkozó külföldi segély- programját, melynek keretében 10,8 milliárd dollárt költenek erre a célra. A legnagyobb összeget - 1,7 milliárd dollárt - hagyományosan Izrael kapja, elsősorban katonai célokra. BÉCSBEN tegnap nemzetközi szimpózium kezdődött a vegyi fegyverek betiltásáról. Az akcióra a bécsi Nemzetközi Békekutató Intézet kezdeményezésére került sor. Sörháború A nyugatnémet sörgyárak mindenáron megpróbálják akadályozni a Közös Piac többi tagországából származó sör beáramlását az NSZK-ba. Egy 1516-ból származó, a sör tisztaságára vonatkozó törvényre hivatkoznak, mely szerint a sör kizárólag komlóból, árpából és vízből állítható elő. A Közös Piac brüsszeli bizottsága viszont úgy véli, hogy a nyugatnémet hatóságok a sörszállítmányok kirekesztésével megsértik a nyugat-európai szabad kereskedelem elveit. A nyugatnémet sörgyártó konszernek a sörháborúban - melyben nem is annyira a sör tisztaságáról, hanem a piacról van szó - hathatós szövetségest szereztek. Anke Fuchs bonni egészségügyi miniszter ígéretet tett arra, hogy kompromisszumot nem túróén síkra- száll a törvény érvényre juttatása mellett. Minisztériumának véleménye szerint ugyanis a sör, tekintettel a nagyfokú NSZK-beli fogyasztásra, az alapvető élelmiszerek egyike. (ČSTK) szándékáról, hogy elsőként vet be atomfegyvereket, sőt visszautasította ennek a stratégiának a felülvizsgálását, illetve megváltoztatását követelő hangokat. „Rossz útként“ kategorikusan visszatasítot- ta az USA és a Szovjetunió között 1979-ben aláírt SALT-II. megállapodást, amely még most sem léphetett érvénybe, mivel a washingtoni törvényhozás nem ratifikálta. Habár a szerződés előkészítésében és kidolgozásában két korábbi amerikai elnök vett részt, Reagan szt állította, hogy a SALT-II hátrányos az USA-ra nézve Megismételte, hogy a jövő hónap végén fel akarja Újítani a Szovjetunióval a stratégiai fegyverek csökkentéséről megszakadt tárgyalások újabb fordulóját, azonban úgy, hogy teljesen figyelmen kívül hagynák azokat az eredményeket, amelyeket a SALT-II. előkészítésének hét éve alatt elértek. Afelől sem hagyott kétségeket, hogy a tárgyalások mellett Washington gyorsított ütemben folytatja az amerikai hadi potenciál ,,korszerűsítését“, hogy az erő pozíciójából tárgyalhasson. Reagan az amerikai gazdaság helyzetéről szólva kénytelen volt elismerni, hogy az a depresszió stádiumába jutott, és belátható időn belül nem is lehet a helyzet javulására számítani. Az osztrák államfő Moszkvába látogat (ČSTK) - Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnök szovjet újságírókat fogadott tegnap abból az alkalomból, hogy rövidesen hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazik. Az osztrák államfő leszögezte: a Szovjetunió és Ausztria kapcsolatai példaként szolgálhatnak a különböző társadalmi berendezkedésű országok közti viszonyra. Rámutatott a szovjet-osztrák gazdasági, tu- dományos-műszaki és kulturális kapcsolatok jelentős szerepére, és kifejezte meggyőződését, hogy látogatása hozzájárul továbbfejlesztésükhöz. Finn KP RENDKÍVÜLI KONGRESSZUS (ČSTK) - Helsinkiben tegnap megkezdte tanácskozását a Finn Kommunista Párt rendkívüli kongresszusa. A több mint 520 küldött és az ország pártjait képviselő 700 vendég megvitatja a politikai dokumentumot és a kongresszus további határozatait, megválasztja a párt új vezető szerveit. A kongresszusi tanácskozást Aarne Saarinen, a Finn KP elnöke nyitotta meg, majd előterjesztette a jelentést a központi bizottság munkájáról. GYŐZÖTT A JÓZAN ÉSZ (ČSTK) - Tegnap valamennyi lengyel napilap részletesen tájékoztatott a szocialistaellenes erők csütörtöki sikertelen provokációiról. A Try buna Ludu szerint az ún. „Szolidaritás“ és a nyugati diverzáns központok azt remélték, csütörtök a szükségállapot elleni tömeges tiltakozás napja lesz, és kifejezésre jut a lengyelországi politikai ellenzék támogatása. A hadsereg napilapja, a Zolni- erz Wolnosci írta, hogy a reakció tervei szerint a csütörtöki nap újabb szakaszt nyitott volna az állami vezetéssel szembeni ellenállásban, és demonstrálta volna állítólagos befolyását a termelő kollektívákra és az egész társadalomra. Egy kiterjedt incidens létrehozására irányuló próbálkozásuk azonban kudarcot vallott. Csütörtökön győzött az elszántság, a józan ész és az állampolgári felelősségérzet. Lengyelországnak épp erre van szüksége ma és holnap is - hangsúlyozza befejezésül a Zol- nierz Wolnosci. Malvin-válság Argentin engedmények (?), brit fenyegetések (ČSTK) - Miközben a brit csapatok folytatják az előkészületeket a Malvin-szigetek elleni invázióra, a New York-i ENSZ-központban folytatódtak a tárgyalások a brit -argentin konfliktus békés megoldásának lehetőségeiről. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár a brit, illetve argentin képviselőkkel folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy a tárgyalások „döntő szakaszba“ jutottak, és a szembenálló felek most kormányuktól újabb utasításokra várnak. A Malvin-válság volt a téma a Biztonsági Tanács tagjainak nemhivatalos megbeszélésein is. Tegnapra virradóra többükkel találkozott Enrique Ross argentin külügyminiszter-helyettes. Galtieri argentin elnök a brit televízió tudósítójának adott nyilatkozatában megerősítette kormánya hajlandóságát a vitás kérdések diplomáciai úton történő rendezésére. Argentína azonban addig nem hajlandó a megállapodásra, amíg nem oldódik meg a Malvin-szigetek feletti szuverenitás kérdése. Bizonyos változást jelzett azonban a Buenos Aires-i álláspontban, amikor kijelentette, hogy országa egy ésszerű időpontban hajlandó erről a kérdésről tárgyalni, természetesen ha ez nem fog újabb 149 évig tartani. Argentína ugyanis már 1833 óta igényt tart a szigetekre, amikor is ezeket Nagy-Britannia elfoglalta. Teljesen más hangnemben beszélt a brit parlamentben Nőtt hadügyminiszter, amikor közölte, hogy a brit flotta rövid időn belül kész lesz a Malvin-szigetek elleni invázióra és arra figyelmeztetett, hogy a flottaerősítéseknek a térségbe való érkezése után a katonai akciók fokozódhatnak. Pym külügyminiszter annak beismerésére kényszerült, hogy Argentína „néhány fontos kérdésben“ tényleges tárgyalási hajlandóságról tett tanúbizonyságot, de ugyanakkor azt is hozzáfűzte, hogy ha „tömörül a brit hajóraj a szigetek körül, a hadműveletek kiterjedhetnek“. Nagy-Britannia számára a fegy- vercsörtetés, a hadüzenet nélküli háború a Föld másik féltekéjén rendkívül sokba kerül figyelembe véve, hogy a brittek nincsenek irigylésre méltó gazdasági helyzetben. A nem hivatalos becslések szerint az eddigi költségek 1 milliárd font sterlingre, vagyis 2 milliárd dollárra rúgnak. A stratégiai tanulmányok nemzetközi intézetének becslése szerint a konfliktus Londonnak eddig 360-500 millió font sterlingjébe került. Vélemények szerint a brit gazdaság csak később érzi meg a Malvin- válság következményeit. Az Egyesült Államok ismét bekapcsolódott a viszályba. A Clarin című lap szerint Vernon Walters, Reagan elnök latin-amerikai kü- iönmegbízottja Buenos Airesben járt, ahol nyomást próbált gyakorolni Argentínára, ezek az erőfeszítések azonban nem jártak sikerrel. A kozmosz - „katonaruhában“ N legyedszázados sincs az űrIN korszak, de az első ember űrutazása óta eltelt idő olyan eredményeket hozott, amelyek szinte felfoghatatlanok az egyszerű ember számára. A távközlési, meteorológiai műholdak felbocsátása már rég nem szenzáció, s megszokottá vált, hogy rendszeresen emberek is tudományos munkát végeznek az űrben. Több alkalommal nemzetközi legénység is járt a kozmoszban; ä Szojuz— Apollo program, valamint a közelgő szovjet-francia közös űrrepülés is példázza, hogy az űr békés célú meghódításában nincs határa az államok együttműködésének. Csakhogy a kozmikus háború gondolata nem csak a tudományos-fantasztikus regények íróinak képzeletét ragadta meg. Az amerikai vezetők nem titkolják, hogy az űrt „potenciális hadszíntérnek“ tekintik. „Az az ország, amely ellenőrzése alatt tartja a kozmoszt, egyben új korszakot ellenőriz“ - idézte nemrég a No- voje Vremja az amerikai űrprogramok egyik vezetőjét. Az USA pedig pontosan erre törekszik, s bár a kozmikus hadviselés kissé távolinak tűnik, az amerikai tervek igen aggasztóak. K ülönös reményeket fűz az Egyesült Államok az űrfegyverkezési versenyben a többször felhasználható űrrepülőgéphez. Segítségével szállítanák az űrbe rendszeresen a különböző kémbolygókat, katonai távközlési holdakat és más, az „ürhadvise- léshez“ szükséges berendezéseket, így lézerfegyvereket is. Az űrrepülőgép segítségével továbbá - a tervek szerint - kozmikus katonai támaszpontokat építenének ki, ill. katonai állomásokat hoznának létre, amelyeken 10-14 fős állandó személyzet dolgozna. Az űrrepülőgép emellett kozmikus bombázó is lehet, atomfegyverekkel a fedélzetén. Mindezek egyelőre csak tervek, de megvalósításukon szorgalmasan fáradoznak az USA- ban. A Columbia a jövő hónapban hajtja végre negyedik, egyben utolsó próbarepülését - s ezúttal a Pentagon titkos rakományát (lézerberendezéseket) is magával viszi. És épp ez az aggasztó: a programot egyre inkább a hadügyminisztérium ellenőrzése alatt valósítják meg (1986-ig a 44 űrrepülésből 13 lesz kizárólag ka: tonai célú, az 1994-ig tervezett 234 út közül viszont már 114 fogja szolgálni a Pentagon céljait). Hogy az USA mennyire komolyan készül a kozmosz hadszíntérA Columbia űrrepülőgép, amelyet júniusban ismét útnak indítanak ré való kiépítésére, - az űrrepülö- gép-program mellett a következő tények is bizonyítják: 1. a kaliforniai Vandenberg légi támaszponton különleges kilövőpálya épül az űrrepülőgépek felbocsátására; 2. Colorado államban megszervezték a katonai űrrepülés-irányító központot; 3. a Pentagonban már megalakult az USA űrbeli katona- politikáját tervező osztály; 4. a fegyveres erőkön belül különleges szolgálatot hívtak életre, az űrparancsnokságot. A fenti lépéseket Washingtonban természetesen azzal indokolják, hogy „a Szovjetunió fölényben van, fenyegeti Amerikát“. A cél azonban nem más, mint az erőviszonyok megbontása, s az űr militarizálásával egy minőségileg magasabb szintű fegyverkezési forduló elindítása. A Szovjetunió nyilvánvalóan nem nézheti karba- tett kezekkel, hogy az USA az űrkutatást katonai céloknak rendeli alá. Arra törekszik, hogy az Egyesült Államokat rákényszerítse: mondjon le a világűrnek egy pusztító háború céljaira való fel- 1 használásáról. Washingtonnak természetesen számolnia kell azzal, hogy miképp a Földön, az űrben sem tehet szert hosszabb időre erőfölényre. O^ovjet részről mindazonál0/1 tál a világűr békés célú kihasználását állítják előtérbe. Már 1958-ban, az első mesterséges hold felbocsátásakor javasolta a Szovjetunió - mint az akkori egyetlen „ürhatalom“ -, hogy kivétel nélkül tiltsák meg a kozmosz bármilyen katonai célokra történő kihasználását. Až azóta eltelt évek során szovjet kezdeményezésre számos olyan egyezmény született, amely megtiltja a kozmikus atomrobbantásokat, a tömegpusztító fegyverek föld körüli pályára állítását vagy ezek elhelyezését az égitesteken, így a Holdon is, és a SALT-megállapodások is nagy mértékben korlátozzák az űr mili- tarizálását. A műhold elhárító rendszerekről 1978-1979-ben folytatott szovjet-amerikai tárgyalások ugyancsak a katonai lépések korlátozását voltak hivatottak elősegíteni, az amerikai fél azonban ezeket a megbeszéléseket egyoldalúan befagyasztotta. A korábbi szerződések rendkívüli jelentőségük ellenére nem zárják ki olyan fegyverek elhelyezését az űrben, amelyek kívül esnek a tömegpusztító fegyverek kategóriáján. A Szovjetunió ezért tavaly, az ENSZ-közgyülés 36. ülésszakán javasolta egy olyan szerződés megkötését, amelyben az államok köteleznék magukat: semmilyen fegyvert sem fognak elhelyezni a világűrben. A javaslat természetesen pozitív visszhangot váltott ki világszerte, ám az USA nem válaszolt rá érdemben, hacsak nem fogható fel válasznak, hogy fokozott űrfegyverkezést folytat. A genfi leszerelési bizottság feladata, hogy konkrét szerződést dolgozzon ki, ami nem véletlen, hisz az űr militarizálásá- nak megakadályozása szorosan összefügg más fegyverzetkorlátozási kérdésekkel. Az idő itt is sürget. A távolabbi (vagy nem is olyan távoli?) jövő szempontjából éppúgy fontos, hogy a kozmosz „civil ruhát“ öltsön, mint az, hogy a hagyományos és vegyi fegyverek, a közepes hatótávolságú és interkontinentális rakéták egyaránt eltűnjenek a föld színéről. PAPUCSEK GERGELY Tanácskoznak az ír kommunisták (ČSTK) - Dublinban tegnap este megkezdődött az ír Kommunista Párt 18. kongresszusa, amelyen a szocialista és a nyugateurópai országok kommunista és munkáspártjainak képviselői is részt vesznek. Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttségét Vasil Bejda, a KB póttagja, a KB osztályvezetője vezeti. A központi bizottság beszámolóját Michael O'Riordan, az IKP főtitkára terjesztette elő. A fő kongresszusi dokumentum a politikai határozat lesz. Ennek javaslata, amelyet vitára bocsátottak, figyelmeztet arra, hogy a harc az emberi és a demokratikus jogokért Észak-Írországban elválaszthatatlan része az egész ír nép harcának a politikai és a társadalmi haladásért. „Az ír népnek alapvető demokratikus joga van az egységre és a függetlenségre, amelyet a brit imperializmus durván elnyomott a sziget erőszakos felosztásával. Csak úgy lehet megtalálni a gazdasági válságból és az Észak- írországban tomboló erőszakból kivezető utat, ha azonnal véget vetnek a brit megtorló intézkedéseknek“ - hangsúlyozza a politikai határozat javaslata. A javaslat ugyancsak megállapítja, hogy az ír KP a nemzeti kérdés demokratikus rendezéséért vívott harcot összeköti a harccal a világbékéért és a NATO veszélyes tervei ellen.
