Új Szó, 1982. május (35. évfolyam, 102-127. szám)

1982-05-14 / 113. szám, péntek

ÚJ szú

5

1982. V. 14.

Tudja, hol kell folytatni...

A közel hétezer lakosú Szepsi (Moldava nad Bodvou) valamikor járási székhely volt. Két évtizeddel ezelőtt sokan úgy gondolták, bezárult az út a város fejlődése előtt. Erre rácáfolt az élet, Szepsi az utóbbi években jelentős fejlődést ért el. Mert ezt akarta a város lakossága a politikai és állami szervekkel, ezek vezetőivel egyetemben.

Hálával és tisztelettel gondol a lakosság, elismerő szavakkal emlékeznek a felsőbb szervek a közelmúltban elhunyt Tamás Lászlóra, aki tizenhét éven keresztül irányította a városka fejlődését. A város új, szocialista arculatát kialakító fejlesztési munkálatok eredményei, a járási, kerületi és kormányelismerések azt bizonyítják, hogy Szepsi helyes úton halad.

Az idén új elnököt kapott a város, Lobéi Zoltán személyében. A vele folytatott beszélgetés alapján megállapíthatjuk: nem szakadt meg a város fejlődése. Az új elnök tudatában van felelősségének és elődje nyomdokain haladva akarja a vnb elnöki tisztségét ellátni.- Engem elődöm, Tamás László emléke is arra kötelez, hogy becsülettel helyt álljak új beosztásomban - hangsúlyozta Lobéi Zoltán. - Nem lesz könnyű pótolni Tamás elvtárs áldozatkész munkásságát. Jól ismertem őt, mint pedagógusok már korábban együtt dolgoztunk. Ennek is köszönhetem, hogy tudom, meddig jutottunk és hol kell folytatnunk a városfejlesztést.

Lobéi Zoltán tehát nem került ismeretlen munkakörbe. Közel harminc esztendős pedagógiai tevékenység van mögötte, - ami csak hasznára lehet jelenlegi tisztségében - dolgozott tanítóként, is(Gazdag József felvétele)

kolaigazgatóként, de osztályvezetőként is a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Nemzeti Bizottságon, és egyéb felelős társadalmi funkciókat is ellátott. Gazdag élettapasztalatú, jó emberismerő és szervezőképességű emberként ismerik. Ragaszkodik a városhoz, annak lakosságához. Pedig, nem itt született.- Szeretem, tisztelem a városunkban élő embereket - vallja - s úgy érzem, ők is engem. Ennek tudata felbecsülhetetlen erő és érték számomra. Ez is közrejátszott abban, hogy vállaltam az elnöki tisztséget. A Szepsiben élő emberek zömét, a mai felnőtteket, tanítottam az iskolában. Jó kapcsolatunk megmaradt, sőt remélem, a jövőben még szorosabb lesz. Ez kell ahhoz, hogy közös munkánkat siker koronázza.

Ez év februárjában vette át Lobéi Zoltán a vnb irányítását, de úgy sorolja a városfejlesztésben

elért eredményeket, olyan hozzáértéssel emlegeti a problémákat, megoldásuk lehetőségeit, beszél a jövőbeni tennivalókról, mintha sok-sok éven keresztül csak ezekkel a dolgokkal foglalkozott volna.

Ezek konkrét felsorolása helyett talán elegendő, ha elmondjuk, hogy a nemzeti bizottságok kerületi versenyében a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Városi Nemzeti Bizottság szintén a győztesek közé került.

A verseny értékeléséből megtudtuk, hogy a város lakossága a választási program sikeres megvalósítása érdekében 155 410 órát dolgozott társadalmi munkában és közel 8,6 millió korona értéket hozott létre.- Sok még a tennivaló, - mondta Lobéi Zoltán elnök. - Tudjuk, mit akarunk, mire vagyunk képesek és hogy közös erővel megvalósíthatjuk céljainkat. Többek között arra törekszünk, hogy Szepsi a virágok városa legyen. Az idén legalább húszezer tő rózsabokrot ültetünk ki.

Az elnök az ország település- struktúrája változásával összefüggő, a nemzeti bizottságok jogköre bővítését magával hozó új intézkedésekből eredő feladatokról is említést tett. Szepsi - központi jellegénél fogva - a jövőben néhány környező község lakosságának ügyes-bajos dolgait is intézi majd. Erre jól felkészülnek.- Bízom abban, hogy a lakosság segítségével a megnövekedett feladatokat is becsülettel ellátjuk - mondta derűlátóan Lobéi Zoltán. Ilyen optimizmussal csak olyan tisztségviselő tekinthet a jövőbe, aki a nemzeti bizottságok társadalmi szerepének erősítését személyes feladatának is tekinti.

KULIK GELLÉRT

Többet és jobbat - olcsóbban

Rossz évet zártak tavaly a zvolení járás tehenészei. A helyi szakemberek állításai szerint elsősorban a tömegtakarmányok várakozáson aluli terméshozamai miatt került sor a nem kis lemaradásokra. Néhány helyen ezzel indokolták a tejtermelés költségeinek megnövekedését is. Mondván, hogy kellő mennyiségű széna, illetve egyéb szálas termény hiányában etetnivaló-vásárlásokra kényszerültek és a megszokottnál valamivel több koncentrált takarmányt kellett adagolni az állatoknak egy-egy liter tejért.

A tavalyi időjárás kedvezőtlen kihatásai nem kerülték el a Seno- hradi Egységes Földművesszövetkezet határát sem. A korponai dombvidéknek csaknem a tetején, a zvoleni járásban a legnagyobb tengerszint feletti magasságban lévő szántóföldi parcellákról és rétekről mégis mintegy tíz százalékkal nagyobb terméshozamokat gyűjtöttünk be, mint egy évvel korábban. Mennyiségi szempontból ez még nem jelentett volna különösebben sokat, viszont kiváló volt a takarmányok minősége. Annak köszönhettük ezt, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a rétek és a legelők gondos megművelésére is. Feltételeink között évről évre egyre nagyobb jelentősége van ennek, hiszen a 2500 hektárunknak csak a kisebbik felét képezik a szántóföldek. Az állatállományunk pedig állandóan gyarapodik. Az idén már 460 tehenet, 300 hízómarhát, több mint 2000 juhot és ugyancsak nem kis sertésállományt tartunk. Az állatok ellátáséra mind több jó minőségű takarmányt kell termesztenünk. Mivel a növekvő többletszükségletet nem fedezhetjük a szántóföldekről, az elmúlt években egymás után rekultivál- tuk a réteket és a legelőket. Nagy munka volt ez, de megérte.

Korábban évente legfeljebb kétszer kaszáltuk a réteket, a legelők silány növényzetét pedig csak a juhok hasznosíthatták. Most három, jó években viszont négy, télire eltehető termést adnak a rétek, mert a nyár kezdetétől az ősz végéig a juhokat, a hízómarhákat és a teheneket egyaránt jóllakatják a legelők. Tavaly, amikor első ízben hajtottuk ki a legelőkre a szövetkezet csaknem teljes szarvasmarha-állományát is, a vályúk helyett kazlakba, sze- názstornyokba és silógödrökbe rakhattuk a takarmánytermés jelentős részét. Ugyanakkor nagy mennyiségű abrakot is megtakarítottunk. A teheneknek például csak 22 deka koncentrált takarmányt adagoltunk egy-egy liter tejre számítva. Hat dekával kevesebbet, mint máskor az istállókban, ahol ráadásul a tejhozam sem érte el a legelőkön felállított ideiglenes fejőházakban mért mennyiséget. Ennek köszönhetően tavaly átlagosan huszonhat deka koncentrált takarmány feletetésével nyertünk egy liter tejet, miközben minden tehéntől 3570 litert fejtünk. Az eladási tervünket több mint 100 000 literrel túlteljesítettük. Jó eredményeket értünk el a borjúnevelésben is. Száz tehénre számítva 113 borját választottunk el, ami a tejtermeléshez hasonlóan a járás legjobb átlaga volt.

A tejtermelésben és a borjúnevelésben elért sikereink fontos előfeltétele volt a nagy gcnddal végzett zootechnikai munka. Az utóbbi években továbbtenyésztés- re már csak azokat a teheneket válogattuk ki, amelyekből az első laktáció után évi 3000 liternél több tejre számíthattunk. További komoly előrelépést jelentett, hogy a gazdasági udvarokban sokat módosítottunk a munkaszervezésen is. Az állatgondozóktól, a fejőktől, az etetőktől a jó fizetések fejében nemcsak elvárjuk, hanem szigorúan megköveteljük a kiosztott feladatok becsületes teljesítését. A prémiumok kifizetésének elengedhetetlen feltétele a terv mennyiségi és minőségi mutatóinak együttes teljesítése. A fejőházakban nemcsak literekben mérjük a teljesítményeket, hanem azt is naponta megnézzük, hogy milyen a tej minősége, tisztasága. A tehenészetben és a borjúneveidében dolgozó állatgondozók pedig csak akkor számíthatnak havi 3-400 korona külön jutalomra, ha az ellenőrzések során tisztán, rendben, jó egészségi állapotban találjuk az állatokat. Amióta megszigorítottuk a fegyelmet, szinte teljesen megszűntek a korábban gyakori borjúelhullások is.

Az idei évre kitűzött célok eléréséhez nem kis előnyt jelent számunkra az, hogy a tavalyi termésből még jelenleg is bőséges takarmánykészlettel rendelkezünk. A tehénistállókban naponta egy- egy állatra számítva 25 kiló kukoricasilót, 6 kiló elsőrendű szénát és 4 kiló granulált takarmányt adagolunk az abrakon kívül. A környékbeli gazdaságokban - a járási mezőgazdasági igazgatóság felmérése szerint - szénából csak két kiló jut naponta a teheneknek. Pedig a múlt évben ott sem volt rosszabb az időjárás, mint a mi határunkban PAVEL KOTRUCH, a Senohradi Efsz elnöke

A CSSZSZK kormánya és a Szakszervezetek Közpohti Tanácsa az 1981-ben elért eredményekért május elseje alkalmából a kassai (Košice) kerámiai üzemet is Vörös Zászlóval jutalmazta. Pótalkatrészek gyártásával 1,5 millió devizakoronát takarított meg az üzem. Képünkön Michal Manko, a micha- tovcei fióküzem élenjárója, aki a CSSZSZK kormánya és a Szak- szervezetek Központi Tanácsa elismerő oklevelét kapta meg. N (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK)

VÁSÁRI BÚTORMOZAIK

Ankét nélkül sem nehéz rájönni arra, hogy az idei brnói tavaszi vásár látogatói közül kevesen akadtak olyanok, akik ne nézték volna meg a kiállított bútorokat. Hiszen talán nincs is olyan generáció, melynek képviselőit ne érdekelné a divat újabb hullámainak gyáraink termékein történő lecsapódása, összehasonlítva néhány külföldi partner hasonló igyekezetével. A vásár üzleti szerepe mellett nem véletlenül nyújt alkalmat az emberek tízezreinek arra, hogy szemlélődjenek, kóstolgassák a kínált portékát, döntsenek esetleges befogadásáról vagy elvetéséről. Mindez olyankor történik, amikor a kereskedelemnek és a bútoriparban a fogyasztó sokféle ízlése, változó igényei felé kellene fordulnia, amikor az átfogóbb piackutatás (ha egyáltalán eljutottunk idáig) eredményei fokozatosan jelennének meg a bútorkínálatban. Ilyen megfontolásokból kiindulva néztünk körül a brnói vásár B pavilonjában, ahol a bútorféleségek világa tárult elénk.

Három ország - Jugoszlávia, az NDK és Finnország - sorakoztatta bútoraink mellé saját termékeit. Ha figyelembe vesszük, hogy a bútor piac kínálatában egyfajta árak szerinti tagolódásra számíttozik meg a hálószobabútorok hiányáról kialakult nézetünk, mert a látottak választékban és színekben is kárpótolhatnak bárkit. Érdekesség, hogy éppen itt tűnt fel a sokak által megbámult kisebb ,.Aroma“ varia konyhabútor, melyhez hasonlóakat az előbbiek során hiányoltunk.

A variabútorok sora folytatódott a prágai Interier bemutatóján is. A gyár üzemeiben egyszerre több program keretében foglalkoznak ennek fejlesztésével, így válogat- nivaló mindig akad egy ilyen seregszemlére. S ha valaki még otthoni lapozgatásra is magával vihet néhány prospektust, akkor akaratlanul is közelebb kerül egy-egy bútorgyár termékeihez. Úgy tűnik, a többiek ezzel már nem nagyon számolnak, mert látogatásunk idején máshol alig tettek az emberek elé belőlük.

Míg a rousínoviak szinte a lakott szobák hangulatát varázsolták a látogató elé, addig a sobéslavi Jitonából rendkívül vonzó, változatos és eredeti bútorfajtákat állítottak ki. Többek között: a Hifirajongók a mini szekrénysort (a tévének, magnónak és lemezjátszónak is külön helye van benne) fogadhatták örömmel, az újdonságokra vadászók pedig legtovább

Mintha egy berendezett helyiség tárulna elénk.. .(Rudolf Štursa felvétele)

hatunk - ezt a brnói bemutató is jelezte akkor a jugoszláv bútorokat éppen a hazai méretekben újabban konstruált „igényes vásárló“ számára mutatták be. Szekrénysoraik tavalyi vasalása nagyobbrészt eltűnt; s helyette más feltűnő elem nem jelent meg. Ülőgarnitúráikat egyszínű bársony és bőrhuzat díszítette. Hazánk ugyanilyen bútordarabjain a gazdag színskála és a különböző minták domináltak. Finnország kényelmes süppedő ülőgarnitúráival - ezúttal két színben - volt jelen, míg az NDK részlegén a tapétázott szekrénysorokra figyeltünk oda.

Csehszlovákiában legtöbb bútort a topolčanyi Mier vállalat termel. Részlegén újdonságok és ismert berendezések váltogatták egymást. Az előbbiekből egész sort lehetne felsorolni, aláhúzva az egyes szekrénysorok és ülő- garnitúrák színárnyalatainak jól megválasztott összhangjával. Hiányolható viszont a konyhaberendezések skálájának kibővítése, hiszen a mostaniak, ismerve a panelházak konyháinak méreteit, nehezen férnek teljes egészében ezekbe a helyiségekbe.

Fotelek, ülőgarnitúrák, székek és asztalok - ez a választék és egyben sorrend áll össze az emberben a praveneci Tatra-nábytok termékeit látva. Tavaly tévéfotelük aranyérmet kapott, az idén újabb ülőalkalmatosságokkal jelentkeztek, a székek és asztalok azonban mintha nem változtak volna.

Gyermek- és diákszoba berendezésére szánják a bratislavai Nyugat-szlovákiai Bútorgyár két újdonságát, melyek Uniblok és Asan néven verhetnek gyökeret a köztudatban.

Ahogy a bučoviceiek lakberendezéseihez érünk, egyszerre vála Continent szekrénysor előtt álldogáltak. Keretes és többféle kombinációba gyártott ajtói a jövő bútorából adtak ízelítőt.

Cseh és szlovák bútorgyártó vállalataink kötelékéből kilógott a Galántai Járási Ipari Vállalat részlege. Ám, ha valaki elolvasta az egyik panelon, hogy a mátyus- földi városból a Szovjetunióba, Magyarországra, Lengyelországba, Dániába, Hollandiába, Ausztriába és Franciaországba is szállítanak irodai berendezéseket, másképp nézett körül az általában fém-fa kombinációban gyártott bútordarabok között.

A Bystrice pod Hostýnem-i Ton az ülőalkalmatosságok világszerte ismert gyártója. Idei bemutatóján a többször látott fogasokon kívül főleg az új formatervezésű székeik ragadták meg figyelmünket. Szintén új utakon járnak a vranovi Bukózában. Ök az újonnan beindult üzemük jövő évi termékválasztékát hozták közszemlére.

Bútorgyáraink bemutatójáról nem hiányozhattak a hazai kutató- intézetek, melyek a legújabb termékek felvonultatása közben an- kétot rendeztek a látogatók körében. Ennek tapasztalatai biztosan hasznos és nefn mellőzhető információkat adnak a kutatók és gyártók kezébe.

A látogatók évek óta visszatérő dilemmája: amit a vásáron megcsodálnak, vagy megkedvelnek, ahhoz sokszor nehezen jutnak hozzá üzleteinkben. Bútorgyártásunk és kereskedelmünk vásárlók felé fordulása talán a jövőben változást hozhat e téren, érvényt sze-. rezve a megállapításnak: tegnap a vásáron, ma az üzletekben.

J. MÉSZÁROS KÁROLY