Új Szó, 1982. május (35. évfolyam, 102-127. szám)
1982-05-05 / 105. szám, szerda
Fémmegtakarítás - tudományos-műszaki fejlesztéssel Világviszonylatban, így hazánkban is, egyre inkább előtérbe kerül a takarékosság gyakorlati érvényesítése a gazdasági élet minden területén. Részben a növekvő termelés, másrészt a nyersanyagok és energiahordozók hiánya, illetve árának emelkedése teszi szükségessé az egyébként is minden időszakban ésszerű takarékosságot. František Gešvantner mérnök, a Kassai (Košice) Nehézgépipari Vállalat igazgatója elmondta, hogy a fémek ésszerű felhasználására vonatkozó állami célprogram alapján vállalatuknak összesen közel huszonegyezer tonna fémet kell megtakarítania a 7. ötéves tervidőszakban. Bennünket az is érdekelt, milyen módon, hogyan valósítják meg ezt a fontos feladatot.- Mindenekelőtt hozzá kellett látnunk vállalatunk fémfelhasználásának elemzéséhez, a tartalékok feltárásához, valamint a céljaink eléréséhez, vezető intézkedések megtételéhez - mondja az igazgató. - Ezek vállalatunk tudo- mányos-müszaki fejlesztési tervében egyik alapvető feladatként, illetve feladatcsoportként szerepelnek. A problémakörrel foglalkozó szakembereink alapos elemzés után rámutattak a takarékosság forrásaira.- Hallhatnánk néhány konkrét példát?- Természetesen. A termelési szerkezet megváltoztatását például az eddiginél kevésbé anyagigényes termékek gyártásával valósíthatjuk meg. Erre, egyebeken kívül, nagyon jó alkalom nyílik a bardejovi üzemünkben, mégpedig a hidraulikus elemek fejlesztésénél. Számításaink szerint csupán ebben az üzemben elérhetjük a vállalati méretben tervezett megtakarítások ötven százalékát. Az sem mindegy, hogy hogyan dolgozzuk fel a fémet. Például 1980-ban vállalatunknák 63,5 százalékos eredményt értünk el a fémek hasznosításában, az ötvenes tervidőszak végéig pedig el akarjuk érni a 69 százalékos hasznosítást. Ezeknek az alapvető takarékossági forrásoknak ismeretében határoztuk meg a termékek és a termelési folyamat anyagigényessége csökkenthetőségé- nek útját. A tudományos-műszaki fejlesztés területén dolgozó szakembereink tevékenysége főleg a minden szempontból indokolt, célravezető alapfeladatok meghatározására irányul. A kivitelezés viszont a gyártási folyamatban dolgozó minden egyes kollektíva közös ügye. Legfontosabbnak azt tartjuk, hogy az anyag- és energiatakarékosság érdekében végzett munka a dolgozók meggyőződéséből fakad, vagyis dolgozóink tudatosan takarékoskodnak. Kohászainknak sikerült olyan önszilárduló keverék alkalmazását bevezetni, amely növeli az öntvények pontosságát, csökkenti az utólagos megmunkálási felületet, valamint az öntvények esetleges torzulásából származó veszteséget. Nagyon hasznos eljárásnak bizonyul a nyomás alatti öntvényformálás. Ez a munkatermelékenység jelentős növekedésén kívül anyagmegtakarítást, az öntvénygyártás költségeinek csökkentését, energiamegtakarítást, nagyobb pontosságot eredményez. Mindezzel mintegy 10 százalékos fémmegtakarítást érünk el. További hasznos intézkedés volt az anyagleválasztó berendezés felszerelése a fémmegmunkáló gépsorra, amely kiválasztja a hulladékból az újra felhasználható fémet. Beszélgetésünk folyamán a vállalati igazgató említést tett a már feltárt és még rejtett tartalékokról. A továbbiakban arra vártuk a választ, hogy a jövőben mit tesznek a Kassai Nehézgépipari Vállalatnál a takarékosság, a hatékony gazdálkodás fokozásáért.- Nagyra értékeljük a kassai üzemünk fejlesztési részlege kollektívájának kezdeményezését- mondja a vállalati igazgató.- A kollektíva tagjai a 7. ötéves tervidőszakra innovációs programot dolgoztak ki a formázógépek, a sebességváltószekrények és a tartálykocsik gyártására. Jelenleg már sorozatban gyártjuk például az ágazat egyik legjobb termékeként értékelt LEK-160-as présgépet. Május végéig elvégezzük a hasonló típusú, de nagyobb nyomóerejű LEK-250-es présgép próbagyártását. Anyagigényessége mintegy 20-25 százalékkal csökken. Az „UCG“ sebességváltószekrények gyártásának bevezetésével pedig közel 10 százalékos anyagmegtakarítást értünt el. A tartálykocsik gyártásánál alkalmazott új anyaggal 15 százalékos súlycsökkentést értünk el. A vállalati igazgató még számos olyan feladatról tett említést, melyek teljesítése megalapozott, s feltehetően jelentős arányú anyag- és energiatakarékossághoz vezet. KULIK GELLERT KOMMENTÁLJUK A sebesen futó hegyipatak két oldalán hosszú sorban gyümölcsfák. Alattuk temérdek gally. Valaki metszi a fákat. Közelebb érve látom, hogy nem egy, hanem öt markos ember ritkítja azokat. Kezükben fűrész és balta. Az egyik emberben Szlovák Gyulát, a Kelet-szlovákiai Energetikai Vállalat rozsnyói (Rožňava) üzemrészlege egyik szocialista munkabrigádjának vezetőjét ismerem fel.- Látom, hogy nem nagyon tetszik a munkánk - szólal meg az egyik ,,favágó“, s közben pihenő- helyzetbe engedi le a baltáját. - Viszont nem a kertészetből jöttünk mi ide fát metszeni, hanem a villanydrótokat szabadítjuk ki az ágakból.- És ez az energetikai dolgozók feladata?- Igen, mert a lakosok idegenkednek és félnek ettől a munkától. Ha így hagynánk, év közben csak nekünk gyűlne meg vele a bajunk, mert egy-egy szélvihar után a mi irodánkban csörög a telefon, hogy nincs áram a faluban. A beszélgetésbe a többiek is bekapcsolódnak. Szó szót követ. A társalgás kezd érdekessé és tanulságossá válni. Egy közeli ló- cán folytattuk tovább a beszélgetést HicérBéla, Fábry László, Nagy László, Balog Antal és Csiszár János aranyjelvényes szocialista munkabrigádtagokkal.- Mivel érdemelték ki az aranyérmet?- Szerintünk jó munkával, összetartozással és többletmunkavállalással - szól a brigád nevében Szlovák elvtárs, s még hozzáteszi, hogy üzemüknek négy karbantartó kirendeltsége van, s közülük övék a legnagyobb körzet; 27 község, és a járási székhely villamoshálózatának a karbantartása, javítása, bővítése a feladatuk. Ezenkívül 15 ezer fogyasztó, 9 transzformátorállomás stb. is tartozik hozzájuk. Tehát van mit ellenőrizni, javítani, kicserélni, felszerelni... és így tovább. Nyolc ember helyett úgy dolgoznak, hogy a fogyasztók részére zavartalan legyen az áramszolgáltatás.- Mi okozza a legtöbb bosszúságot munkájukban? Szlovák elvtárs veszi át a szót:- A legtöbb bajunk a prešovi Krížik által gyártott éjszakai kapcsolóórákkal van, amelyek minősége egyenesen elfogadhatatlan. Ebből kétezer darab van a gondunkon, s ezek javítása, cseréje egy brigádtagot egész időszakban leköt. Héba-hóba kapunk néhány darab svájci gyártmányú kapcsolóórát is, amellyel minimális a problémánk. Ilyen kellene sok, vagy pedig a Krížik típuson javítani.- A technika mennyiben segíti, könnyíti a munkájukat?- Keveset segít, furamód néha még ellenünk is dolgozik: például az új típusú betonból öntött póznákat létrán kívül semmivel sem tudjuk megmászni. Ezt Fábry László panaszolta, s a témát Nagy László folytatja, mégpedig azzal, hogy az üzemanyagtakarékosság miatt a legtöbb esetben a menetrend szerint közlekedő autóbuszokkal járják a községeket, s ezzel átestek a ló túlsó oldalára. Szerinte ez a radikális benzinkorlátozás rossz munkaidő- kihasználáshoz vezet, mert egy félórás javításért egy egész napot is elveszít, elpazarol az utazással a szerelő. S így is kevesen vannak.- S különben is, eddig az üzemanyagtakarékosságban az elsők között voltunk - segít be érveivel Csiszár János. - Hatékony munkával továbbra is lehetne takarékoskodni, ha volna miből.- Tettek kötelezettségvállalásokat a hatékonyság növelésével kapcsolatban az idei esztendőre is?- A sok vállalásunk közül talán a leglényegesebb az - kapcsolódik a beszélgetésbe Balog Antal hogy a hálózati veszteséget a minimálisra fogjuk csökkenteni, és az üzemanyagtakarékosságban is az elsők között leszünk! Szlovák Gyula 1950-től dolgozik, az üzemben. Hatvankilenctől mester és a szocialista munkabrigád vezetője. Képzett szakember, jó szervező és elvhü kommunista. Évek óta tagja az üzemi pártszervezet vezetőségének, három éve az elnöki tisztséget tölti be. Számos állami kitüntetés tulajdonosa. Szerény, jószívű ember, és minden helyzetben segítőkész. Tisztelet és megbecsülés övezi az üzem vezetősége és munkatársai körében.- Mennyire elégedett a brigádja munkájával? Őszintén és tárgyilagosan válaszol:- Valamennyien jó szakemberek. Nagyszerűen együttműködünk, egymást mindig kisegítjük és mindig ügyelünk társainkra. Ezek nélkül munkánk elképzelhetetlen. Kézszorítással köszönök el az aranyjelvényes brigádtagoktól. Munkászubbonyukon nem látni a fénylő érmet, de összefogásuk, szaktudásuk legalább olyan gyönyörködtető, mint a nemes fém csillogása. KORCSMÁROS LÁSZLÓ Géppel, kézzel... A tavaszi időszakban lezajlott kerületi, járási, körzeti és helyi jellegű párt- és gazdasági értekezletek napirendjén főleg a növénytermesztés fejlesztésének időszerű kérdései szerepeltek. Az alaposan előkészített tanácskozásokon a beszámolók népszerűsítették a bevált termelési módszereket, és elemezték azt is, hogy jó néhány mezőgazdasági üzemben az előző évekhez viszonyítva miért csökkent a kukorica, a cukorrépa és más növény hozama, milyen mulasztások miatt keletkeztek túl nagy eltérések a termés- eredményekben. Elemezték, hogy a mezőgazdasági üzemek miért nem tartották meg a gabona vetésterületét, ami miatt közel negyedmillió tonna szemesterménnyel termett kevesebb. Ezeken az értekezleteken a nyíltság, a következetesség jegyében tették fel a kérdéseket, tárgyaltak az előrehaladást fékező akadályok eltávolításáról. Kellett már ez a tespedtséget felrázó hang. Azok hangja, akik szinte minden évben bő termést takarítanak be, és fájó szívvel nézik, hogy szomszédaik felületesen végzik a talajművelési, vetési, növényvédelmi, növényápolási és betakarítási munkákat. Olyan emberek jutottak szóhoz, mint Pápai József, a Zsigárdi (Žiharec) Efsz főagronómusa, aki bírálta, hogy a galántai (Galanta) járásban számos mezőgazdasági üzemben a hanyag munka miatt alacsony a hektárhozam cukorrépából és szemes kukoricából. Szóra emelkedhetett, mert szövetkezetükben a múlt évben is 5,64 tonna kukoricát takarítottak be hektáronként, a szomszédos Farkasdi (Vlčany) Efsz-ben pedig csupán 4 tonnát. Indokolatlannak tartotta, hogy a vágsellyei (Šaľa) kooperációs körzetben a legjobb és a leggyengébb hektáronkénti terméseredmény közötti eltérés gabonából 1,1, szemes kukoricából 2,9, cukorrépából 23,6 tonna volt. A lévai (Levice) járásban még nagyobbak voltak az eltérések, ezért a Nagysallói (Tekovské Lužany) és a Nagyölvedi (Veľké Ludince) Efsz agronómusa felszólalásában hangoztatta, hogy a bő termés érdekében meg kell tartani az agrotechnikai eljárásokat, és ha szükséges, vagy van rá lehetőség, kombinált módon kell dolgozni. Nem véletlenül kerültek napirendre ezek a problémák a termelési értekezleteken. Számos szövetkezetben a korszerű módszerek szakszerűtlen alkalmazása miatt csökkent egyes növények hektárhozama. Az átmeneti időszakban, amikor még nincs elég és megfelelő vetőmag valamint gép, a gépi munkát össze kell hangolni a kézi munkával. A nagy hektárhozamokat elérő efsz-ekben nem sajnálták a pénzt a mechanikus gyomirtásra, a cukorrépa kézi egyelésére, kapálására. Számos mezőgazdasági üzemben a drága gyomirtószert csak a sorokra permetezték. Ily módon kombinálták tehát azokban a mezőgazdasági üzemekben a munkát, amelyekben nagy termést akartak elérni. A felszólalók hivatkoztak a Prága-Ruzyné-i Növénytermesztési Kutatóintézet szakembereinek véleményére is, amelyek azt állítják, hogy a traktor kereke 40-60 centiméter mélyen is tömíti a talajt. Tapasztalataik alapján javasolták, fogy a függesztett gépeket főleg könnyű traktorokkal vontassák, így nem tennének nagy kárt a talajban. A növényápolási munkák megkezdése előtt a mezőgazdasági üzemek vezetői, felhasználva a termelési értekezleteken elhangzott javaslatokat, igyekeznek rugalmasan szervezni a munkát. A tavaszi feladatok tervébe befoglalták a kézi erővel történő gyomirtást és más hasonló munkákat is. Az élenjárók példájára géppel-kézzel dolgoznak, hogy megteremtsék a bő termés feltételeit. BALLA JÓZSEF ÚJ TAKARMÁNYOZÁSI MÓDSZER A Komáromi (Komárno) Állami Gazdaság dolgozói keresik a nem hagyományos takarmányok felhasználásának lehetőségeit és így javítják a takarmányellátást. Miután a sörgyári hulladékot és a higiénikusan feldolgozott baromfitrágyát már korábban hasznosították, az idei évtől kezdve a csirkekeltetők hulladékát is takarmányként kezdték hasznosítani. A vegyi elemzések azt mutatják, hogy ez a hulladék 15 fajta aminosavat, 18 százalék nitrogéntartalmú anyagot, 6 százalék zsiradékot, valamint jelentősebb mennyiségű kalciumot és foszfort tartalmaz. Az állami gazdaság hetente 50 mázsa ilyen hulladékot gyűjt, ebből steril szárítással 6 mázsa szemcsézett takarmányt nyer. Az egyik képen Kurdy László vezető technikus, a nagykeszi (Veľké Kosihy) farm dolgozója ellenőrzi a takarmányt, a másikon Kovács Margit állatgondozó a csirkéket eteti. (Amand Absolon felvétele - ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1982. V. 5. Színvonalas karbantartás - zavartalan áramellátás
