Új Szó, 1982. május (35. évfolyam, 102-127. szám)
1982-05-29 / 126. szám, szombat
KIS _____ NYELVŐR Ez t „el kell mondjam“! A magyar nyelvű tömegtájékoztatási eszközökben (Magyarországon és nálunk egyaránt), valamint a közéletben - sőt a szép- irodalomban is - mind gyakrabban találkozunk egy új és sajnos mindinkább kevésbé szokatlan szerkezettel, a kell, lehet, szabad, stb. típusú állítmánynak és egy ige felszólító módú alakjának a kapcsolásával (pl.: meg kell mondjam; nem szabad elhallgassam stb). Ha utánanézünk a szakirodalomban, észre kell vennünk, hogy tulajdonképpen nem is új jelenséggel van dolgunk, hiszen A mai nyelv rendszere (Leíró nyelvtan) a kettős állítmányú mondatok közt foglalkozik a kérdéssel, de (már 1962-ben) leszögezi. „Ez a regionális eredetű mondatforma csak újabban terjédt el, s a nyelművelés ma is valamivel választékosabbnak tartja helyette a főnévi igeneves vagy a mellékmondatos szerkesztést: ,,Nem szabad elmondanom; Nem szabad, hogy elmondjam“ (II., 124). Láthatjuk, hogy a kérdéses forma e két különféle szerkezetből jött létre: a személyragos főnévi igeneves szerkezetből és a hogy kötőszó alanyi mellékmondatos összetett mondatból a kötőszó elhagyásával (esetleg az előző szerkezet „mintájára“). Egyes nyelvészek szerint nem zárható ki a nyelvjárási hatás sem: „Ez a forma - a keleti regionális köznyelvböl - már az egész magyar nyelvterületen eléggé ismeretes, íróink is gyakran élnek vele; a hagyományos nyelvi kifejezésmód mindamellett nem ez, hanem a főnévi igenévi alanyú“ (id. mű I., 484), vagyis a meg kell mondanom; nem szabad elhallgatnom típusú szerkezet. E - véleményem szerint hibás - forma terjedésében biztosan szerepe van a nyelv gazdaságosságának, tehát annak, hogy igyekszünk mindent a lehető legrövidebben, „sallangmentesen“ kifejezni. Kérdéses azonban, hogy az effajta tömörítés hasznos, elfogadható, normatív-e? Azt hiszem, nem. Hadd idézzem egyik legújabb kézikönyvünket, az MTA Nyelv- tudományi Intézetének kiadványát, a Nyelvművelő kézikönyvet, amely az idegenszerűségek (!) címszó alatt írja: Újlatin, hihetőleg román nyelvi hatásra alakult ki a személytelen kell igének egy másik, felszólító módú személyragos igével együtt való alkalmazása: el kell menjek (e helyett: el kell mennem)“ -(956). A kell igei címszó alatt pedig ezt olvashatjuk. „A kell utáni alanyi szerkezetnek különféle kifejezésmódjai vannak; pl. el kell mennem; el kell, hogy menjek; el kell menjek. Ez utóbbit, bár az irodalmi nyelvben is elég gyakori, nem tekintjük általános köznyelvi formának...“ (1130). Annak ellenére, hogy tudom, a nyelv állandóan változik, s a változást nem mindig lehet irányítani, mégis megismétlem: ez a forma nem fogadható el normatív alaknak! Még annak ellenére sem, hogy sokan (talán hibás nyelvérzékkel) éppen ezt az alakot tartják választékosnak, illetve ezt használják választékos formaként. Mint láttuk, a kérdéses szerkezetet „hivatalosan“ még nem hagyták jóvá, s reméljük, nem is fogják. Maradjunk csak mi meg a szép, finnugor eredetű, nyelvérzékünknek sem idegen szerkezetnél, s lehetőleg kerüljük az „új“ formát, hogy utódaink ne tehessenek nekúnk szemrehányást nyelvünk „egészségtelen“ állapotáért. Illyés Gyula, a magyar nyelv egyik legnagyobb mestere mondta: „Anyanyelvűi kaptam e nyelvet. Elvártam volna, hogy miként apámtól a vért, ezt is egészséges állapotban kapjam.“ Tegyünk róla, hogy így legyen! FLÓRIÁN LÁSZLÓ Miről is van szó4? Az egyik lapban figyeltem fel a következő kifejezésre: „Szó kerül majd az árakról is.“ - Aztán egy hetilapban ezt olvastam: „A Josephine Baker tiszteletére rendezett banketten szó került egy párizsi zeneszerzőről...“ Miről is van itt szó, miért hibáztatjuk a kiemelt kifejezéseket? Azért, mert ezek „turmix frázisok“, korcs, keverék fordulatok: két különböző, önmagában helyes szókapcsolat összevegyítései. Az egyik oldalon találjuk a szó esik valamiről, szó van, szó volt, szó lesz valamirőlsort. Ezeknek közös sajátságuk, hogymindig -ról, -rőt ragos állandó határozóval állanak. A másik oldalon viszont egy egészen más típusú, de hasonló jelentésű kifejezés van: a szóba kerül valami. Ebből a kétféle szókapcsolatból kezdetben bizonyára csak nyelvbotlásként hozta létre valaki a szó kerül valamiről kifejezést. Miért nem jó a szó kerül valamiről szerkezet? Először is azért, mert a kerül igével összekapcsolódó határozók rendszerint nem a honnan?, hanem a hová? irányú határozók közül valók: valahová, valamerre, be, szembe, vissza stb. (Például az utcára kerül.) De azért sem jó, mert a szó főnév és a kerül ige alany-állítmányi szerkezetbe állítása rendkívül szokatlan. A kerül melletti alany vagy cselekvő, vagy valamilyen más állapotba jutást elviselő személy vagy tárgy. (Pl. bajba kerül.) De a szó kerül kifejezésekben az alanynak semmiféle állapotváltozásáról nincs szó. Képileg egyene- sen groteszk a,, kerülő szó“. Illőtehát.hogymi is kerüljük. SEBESTYÉN ÁRPÁD Indokolatlan eltérések a termelésben KÉPZETT SZAKEMBEREK KERÜLNEK A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK ÉLÉRE A lévai (Levice) járásban a takarmánytermesztési lehetőségek figyelembe vételével határozzák meg az állattenyésztés fejlődését. A párt- és gazdasági szervek határozata alapján 20 723 darabbal csökkentették a múlt évben a sertésállományt, ezzel szemben a szarvasmarha-állomány 612 darabbal, a juhállomány 693 darabbal növekedett. A baromfiállomány száma összhangban van a feladatok teljesítésével. Ez a néhány adat bizonyítja, hogy az állattenyésztési termelésben jelentős változások történtek. A járási mezőgazdasági igazgatóság dolgozóitól olyan értesüléseket szereztem, hogy a 7. ötéves tervidőszakban még kedvezőbb feltételeket teremtenek arra, hogy az állattenyésztésben gazdaságosabban termelhessenek. Tovább növelik a szarvasmarha-állomány és a juhállomány számát, és sertéseket csak azokban a mezőgazdasági üzemekben tartanak, amelyekben jó hasznot hoznak és magas a munka termelékenysége is. Meghatározó tényező lesz az abraktakarmány értékesítésének foka. Azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol túl sok abraktakarmány felhasználásával állítják elő a húst, alacsony a súlygyarapodás, kevés az egy kocára jutó választott malac, nem adnak teret a sertéstenyésztésnek. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva csökkent a tejtermelés Az első negyedévi elemzések szerint a járásban a szarvasmarha-tenyésztésben elég lassú a termelés dinamikája. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva a mezőgazdasági územek jóval kevesebb tejet termeltek és előreláthatólag az évi terv teljesítésére nincsenek meg a feltételek. Huszonnyolc mezőgazdasági üzem közül csak a Kuralany Efsz teljesítette az eladási tervet. Az egy tehénre jutó tejtermelésben egyre nagyobb eltérések mutatkoznak az egyes mezőgazdasági üzemek között. Amíg a farnadi (Farná) szövetkezetben 9,1, a kuralanyiban 8,9, a nagyölvediben (Veiké Ludince) 8,8 liter tejet fejtek naponta tehenenKént, a tompaiban (Tupá) csak 5,4, a santovkaiban és a lévaiban pedig 5,6 litert. Az eltéréseket - amint az elemzések is bizonyítják - a nem megfelelő takarmányalap, a kis termelékenységű állatok és a nem eléggé lelkiismeretes gondozás okozta. A takarmányhiány és az elített okok kedvezőtlenül hatottak a borjúelválasztásra is. Közel egy százalékkal több borjú hullott el tavaly, mint egy évvpl ezelőtt. A fel- sőszemerédi (Horné Semerovce) szövetkezetben 16,4 az ipolysza- kállasiban (Ipelsky Sokolec) 9,8, a nagyölvediben 26,1, a bátovcei szövetkezetben pedig 28,1 százalékos volt az elhullás. A járási szervek, értékelve a helyzetet, arra a következtetésre jutottak, hogy minél több üzemben egyedi ketreces módszerrel kell nevelni a borjakat. Korszerűsítik a sertéstenyésztést A sertéstenyésztés fejlődésének irányával sokat foglalkoznak a párt és a gazdasági szervek. Számos intézkedést hoznak a termelési körülmények javítására. Felmérik, hogy melyik mezőgazdasági üzemben mit kellene tenni, hogy minél kevesebb malac pusztuljon el, és az állatok jól értékesíthessék az abraktakarmányt. A Lévai Közös Mezőgazdasági Vállalat nagygyőrödi (Veľký Dúr) részlegén már a sertésfarmon megkezdték a termelést. Az első eredmények biztatók. Néhány hónap alatt kocánként több mint öt malacot választottak el. A Zselízi (Želiezovce) Állami Gazdaságban a ka- rolinai részlegen tovább korszerűsítik a sertéstelepet, hogy javuljanak a munkakörülmények. Marian Igaz mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság zoo- technikusa elmondotta, hogy a két sertéstelephez nagy reményeket fűznek. A járás más mezőgazdaés hulladékokat a Santovkai és Zselízi Efsz-ben a baromfiipari hulladékokat pedig az Ipolysági és Palásti Efsz-ben etetik a sertésekkel. A kimutatások szerint ezekben a mezőgazdasági üzemekben az egy kilogramm sertéshús előállításához szükséges abraktakarmány négy kilogrammnál kevesebb. Az első eredmények után még további lehetőségeket keresnek az abraktakarmány pótlására. Melléktermékek etetésével enyhítik a takarmányellátási gondokat A járásban jelenleg elég sok gondot okoz az abraktakarmány- ellátás. Azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyekben alacsony volt a gabona hektárhozama, fogyóban vannak a készletek és nagyon be kell osztani a takarmányt, hogy minden nap termelhessenek. A mezőgazdasági üzemek keresik a lehetőségeket a takarmány pótlására. Mária Valkovi- čová, a járási mezőgazdasági igazgatóság zootechnikusa példákat említett a melléktermékek gazdaságos etetésére. A Milex melléktermékeit a Nagygyőrödi Efsz- ben, a húsipari melléktermékeket Alaposabb elemzéseket végeznek A járásban az utóbbi hetekben több körzeti és helyi jellegú pártós gazdasági értekezletet tartottak. Minden kendőzés nélkül bírálták az irányító és a szervező munkában mutatkozó hiányosságokat. Hangsúlyozták a terv fontosságát. Többször megemlítették, hogy az állattenyésztés csakis akkor fejlődhet a kitűzött tervek szerint, ha minden mezőgazdasági üzemben elegendő takarmányt termelnek az állatok számára. Beszéltek a tárolással járó veszteségek csökkentésének lehetőségeiről is. Az első felmérések után azokban az efsz-ekben, amelyekben a leglassúbb volt a termelés üteme, káderváltozásokat hajtottak végre. Mérlegelik, hogy más mezőgazda- sági üzemekben további kádercserékkel hogyan szilárdíthatnák meg a tervezési és termelési fegyelmet. Igyekeznek a képzett szakembereket vezető beosztásba helyezni. El akarják érni, hogy a vezetők nagyobb felelősséggel irányítsák üzemeiket. BALLA JÓZSEF A podbrezovái (Banská Bystrica-i járás) Šverma Vasmű által gyártott mind a kilencfajta betonacélt az első minőségi osztályba sorolták. Ez az acélöntők kiváló munkájának köszönhető, akik pontosan megtartják a technológiai eljárásokat, az acél előírt vegyi összetételét és gondosan figyelik az öntés folyamatát. A minőségre ezenkívül az is nagy hatással van, hogyan dolgozzák fel az acélt késztermékké a hengerdében. A képen František Jarjabek ifjúsági munka- csoportjának tagjai, balról: Zdeno Charvát és Dušan Tenjak acélöntés közben. (Peter Lenhert felvétele - ČSTK) JAVULÓ MUNKÁVAL TÖBBET ÉS JOBBAT Az idén 39 500 köbméter építőelemet gyártanak A Bratislavai Magasépítő Vállalat legfiatalabb házgyárának száznegyvenöt tagú kollektívája nemcsak teljesítette az idei év első négy hónapjára előirányzott feladatokat, hanem a kétmúszakos termelésben több mint 30 százalékkal növelték a termelést az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva— _ * A technológiai berendezések átalakítása után azt várják, hogy lényeges mértékben fog javulni a házgyári elemek minősége. Elsősorban a berendezések elhasználódott részeit cserélik ki. A házgyár új összetételű kollektívája a két műszakra kiterjedő céltudatos munkaszervezéssel tovább növeli az eddig elért teljesítményeket. Az idei igényes feladatok keretében összesen 39 500 köbméter építőelemet kell gyártaniuk 1356 lakás összeszereléséhez, amelyek sokkal tágasabbak lesznek az eddigieknél. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni azokat a kollektívákat, amelyek a legnagyobb mértékben segítették elő a termelés növelését és a minőség javítását. Ezek közé tartozik a betonozok egymást váltó két 15-15 tagú kollektívája. amelyeket Ján Vaškovitz és Blažej Gajda vezet az 1. számú üzemegységben. Itt Jozef Poláčik és Karol Zvolenský múszakmeste- rek irányításával a fal- és a tetőelemeket, valamint a tágas balkonok elemeit gyártják. Hasonlóan jó eredményeket ér el Ján Radačovský és Alexander Jaceš 17 és 16 tagú kollektívája a 2. számú územegységben, ahol Jaroslav Haruštiak és Jaroslav Sachl műszakmesterek vezetésével a válaszfalak gyártása folyik. A technológiai berendezés sikeres szerelésében a karbantartók és gépjavítók 7 tagú munkacsoportja jeleskedett, Ján Kuk/vezetésével. Most már az egész kollektíva közös ügyévé vált, hogy továbbra is megőrizzék a jó eredményeket, s jó minőségben gondoskodjanak a házgyári elemek teljes választékának a gyártásáról a sor- és a toronyrendszerü lakótömbök összeszereléséhez. -jšn* ÚJ SZÓ 4 1982. V. 29. sági üzemei ezektől vásárolhatnak majd malacokat is hizlalásra. Hatással lesznek a szükséges állomány kialakítására. A járási mezőgazdasági igazgatóság dolgozói a sertéstenyésztésben további elemzéseket végeznek. Felülvizsgálják, hogy az egyes mezőgazdasági üzemekben az első negyedévben miért választottak el a tervezettnél kevesebb málacot. A Felsőszemeré- di Efsz-ben az egy kocára jutó malacelválasztás 2,78, a santovr kaiban 2,84, az ipolyságiban (Šahy) 2,50 volt. Ezekben a mezőgazdasági üzemekben jobban kell gondozni az állatokat, a malacokat pedig száraz meleg helyen nevelni. hogy minél kevesebb pusztuljon el közülük.
