Új Szó, 1982. május (35. évfolyam, 102-127. szám)
1982-05-28 / 125. szám, péntek
ÚJ szú 5 1982. V. 28. A lenini nemzetiségi politika a gyakorlatban ..A bratislavai Hydrostav vállalat dolgozói teljes ütemben építik a galántai járásban a vágkirályfai (Kráľová nad Váhom) vízerőművet, amely az energia termelésen kívül 63 000 hektár földterület öntözését is lehetővé teszi. A képen: a Hydrostav dolgozói az erőmű turbinájának alapzatát szerelik. (Štefan Petráš felvétele - ČSTK) Munkásbecsülettel A kommunista párt vezette szovjet nép az idén ünnepli a soknemzetiségű szövetségi állam megalakulásának hatvanadik évfordulóját. Ez az évforduló fényes bizonyítéka Lenin eszméi életrevalóságának, a proletár nemzetköziség eszméjének időszerűségét és a lenini nemzetiségi politika győzelmét hirdeti. A Szovjetunió megalakulása 60. évfordulójának alkalmából az SZKP KB határozata megállapítja, hogy a dicső hatvanadik évforduló jubileumi évében a Szovjetunió úgy lép a világ elé, hogy az egyenlő jogú köztársaságok egy összetartó családot alkotva, közösen építik a kommunizmust. Mikor Lenin 1919-ben felvázolta a soknemzetiségű szovjet föld államrendszerét, megállapította: „Következetes internacionalisták vagyunk és létre akarjuk hozni a különböző nemzetek munkásainak és parasztjainak önkéntes szövetségét. „Lenin mélyen meg volt arról győződve, hogy egy ilyen szövetség csak az egyenjogúság és kölcsönös megbecsülés alapján jöhet létre.“ Meg akarjuk alakítani a nemzetek önkéntes szövetségét - egy olyan szövetséget, amely nem engedi meg, hogy az egyik nemzet bármilyen formában erőszakot alkalmazzon a másik ellen, ez a szövetség a teljes bizalmon, a testvéri egységen és önkéntességen alapul.“ A győztes proletárforradalom, a termelőerők társadalmi tulajdonba vétele és az a tény, hogy az addig elnyomott nemzetek önálló államiságot nyertek, mindez hozzájárult a lenini nemzetiségi politika alapelveinek alkalmazásához, s ahhoz, hogy szilárd láncszemei lettek a szovjet nemzetek és nemzetiségek szövetségének, közös életének. Az objektív társadalmi fejlődés, az új társadalom építésének feladatai és az októberi forradalom vívmányainak védelme az imperialisták támadásával szemben megkövetelték, hogy a szovjet föld nemzetei felzárkózzanak, egységes, szilárd államot alapítsanak. A szovjet nemzetek létérdeke, a szocializmus felépítéséért folytatott harc logikája a mi hazánkban megkövetelte, hogy kialakítsuk az egységes, sok nemzetiségű szocialista államot, mondotta Brezsnyev elvtárs. Hogy egy ilyen állam megalakulhasson, ahhoz a párt szervező erejére, helyes politikájára és céltudatos tevékenységére volt szükség. A z SZKP hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy meg tudja valósítani internacionalista politikáját. A pártnak a tömegek közt végzett politikai-szervező munkája megerősítette az egyesülésre irányuló törekvéseket. A szövetségi állam megalapításánál meghatározó szerepe volt az Orosz Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaságnak, mert az önkéntesség alapján köré tömörült a többi szövetségi köztársaság. Mint soknemzetiségű állam, az Orosz Föderatív Köztársaság volt a Szovjetunió prototípusa, az orosz nép önzetlenül segítette a többi nemzetiséget, minden dolgozót. A nemzetek internacionalizmus alapján történt egyesítésének vezető ereje a munkásosztály volt, amely kiérdemelte a dolgozók elismerését és bizalmát, mert hősiesen harcolt a szociális és nemzeti elnyomás ellen, s a társadalom szocialista átépítéséért. A munkásosztály következetes internacionalizmusa abban is megnyilvánult, hogy kitartott a nemzetek önrendelkezési joga alapelvének megvalósítása mellett, hogy önkéntes szövetségüket ezzel is szilárdabbá tegye. Ahhoz a folyamathoz, melyben a szövetségi köztársaságok sok- nemzetiségű szocialista állammá szerveződtek, nagy mértékben hozzájárult a szovjetek egységes lényege - mert a szovjetek mindenütt a dolgozók képviseleti szerveiként dolgoztak, a munkásosztály köré tömörítették a dolgozó parasztokat, katonákat, tengerészeket. A szovjetek a széles néptömegek politikai-nevelő iskolájává váltak. A szovjet rendszer demokratizmusa lehetővé tette, hogy teljes mértékben kifejezésre jusson a lakosság érdeke, nemzeti jellegzetességei és hozzájárult a nemzeti államok változatos formáinak kialakulásához. A szovjetek hatalmának megszilárdultéval a pártra hárult az a feladat, hogy megtalálja azokat a formákat és lehetőségeket, amelyek az össz-szövetsé- gi szerveken belül biztosítják a kölcsönösséget, a jogok arányos elosztását, s ezzel is elősegítse a nemzetek közös állammá való szerveződését. E kérdésekről 1922 őszén széles körű vita bontakozott ki, s különböző irányzatok megnyilvánultak. Egyesek lehetségesnek tartották, hogy létrejöjjön a köztársaságok konföderációja, anélkül, hogy kialakítanák a nagy jogkörrel rendelkező, egységes állami szerveket. Mások az úgynevezett automatizációt javasolták, miszerint valamennyi automatikus jogkörrel rendelkező testvéri köztársaság belépne az Orosz Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaságba. Lenin zsenialitására volt szükség, hogy mindkét hibás koncepciót elvessék és megtalálják a nemzetek egyesülésének egyedüli helyes útját. L enin azt javasolta, hogy az egyenrangú köztáraságok önkéntes szövetsége alapján alakítsák ki az egységes szövetségi államot: a szovjet szocialista föderáció alapján kidolgozta egyesülésük tervét, amely kizárta, hogy egyik nemzet uralkodhasson a másik fölött, biztosította a meg- bonthatalan egység megszilárdításának feltételeit, a nemzetek barátságát és testvéri együttműködését. Ezért 1922 október hatodikén az Orosz Kommunista Párt KB szükségesnek tartotta, hogy Ukrajna, Belorusszia, a Kaukázuson túli és az Orosz Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság aláírják az egyezményt, miszerint megalakítják a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét. Ezt a történelmi határozatot valamennyi köztársaság tanácsának kongresszusa megerősítette. A tanácsok országos kongresszusa 1922. december 30-án a Szovjet Szocialista Köztársaságok megalakítására vonatkozó javaslatot és nyilatkozatot egyhangúlag jóváhagyta. Az egységes szövetségi köztársaság volt a legfontosabb határkő a szovjet föld népeinek történelmében, és sorsuk alakulásában. A Szovjetunió megalakulása, s a többi szövetségi köztársaság csatlakozása a szovjet nemzetek számára kibővítette az új társadalom építésének és a forradalmi vívmányok védelmének lehetőségeit. A Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem megmutatta, mekkora erő rejlik a lenini nemzetiségi politikában, s alapelvei mily nagy mértékben segítik elő az állam és a hadsereg kiépítését. A köztársaságok egységes állammá szerveződtek, ez lehetővé tette, a történelmileg kialakult társadalmi munkamegosztás figyelem- bevételével a termelőerők helyes elosztását az egész hatalmas ország területén, a peremterületek és a nemzetiségek elmaradottságának felszámolását, a köztársaságok gyors szociális és gazdasági fejlődését, s végül minden nemzet és nemzetiség valódi egyenjogúságát, A hatvan év alatt többszörösére emelkedett a Szovjetunió nemzeti jövedelme. 1922- ben a világ ipari termelésének 1 százalékát tette ki a Szovjetunió ipari termelése, ma viszont ez az arány 20 százalékára emelkedett. A z élet meggyőzött arról, hogy a Szovjetunió a szovjet nemzetek és nemzetiségek állami egységének szilárd és hatékony formája, amely az alatt a történelmi időszak alatt is működik, míg a szocialista államiságból kialakul a kommunista társadalmi ön- kormányzat. M. GEORGADZE Néhány évvel ezelőtt, a Szovjetunió egyik külkereskedelmi vállalatának szakemberei 245 millió rubel értékű szövőgép gyártására kötöttek hosszú lejáratú szerződést a nyitrai (Nitra) Elitex vállalat képviselőivel. A termelési és értékesítési biztonságot szavatoló megrendelésükkel egyúttal a szállító vállalat hetedik ötéves tervidőszakra előirányzott gyártási programját is pontosan meghatározták. Ezt a bizalmat a nyitrai szakmunkások kétségkívül a korábban exportált korszerű szövőgépsoraikkal érdemelték ki a szovjet textilipar fejlesztőitől. Az eltelt időszak - úgy hiszem - elegendő arra, hogy a szerződéses megrendelés nyomán némi képet nyerjünk az Elitex Vállalat pártalapszervezeteinek, kommunistáinak a népgazdaság érdekében kifejtett hasznos és nem a legkedvezőbb körülmények között végzett munkájáról.- De túl leegyszerűsítenénk a kérdést - figyelmeztetett Ján Foltýn, az üzemi pártbizottság tagja ha csak a kommunisták erőfeszítéseiről szólnánk. Hiszen több mint háromezer olyan szakmunkás dolgozik a gyárban, akik nem tagjai a pártnak. Alapszervezeteinknek viszont a tömegekben, tehát a munkáskollektívák között van a legfőbb ereje, amelyek együttes törekvéseinket éppen a pártmunka végzésének minősége szerint támogatják. A megrendelés és a nagy sorozatú gyártásfejlesztés biztosítása halaszthatatlan feladat elé állította a vállalat pártalapszervezeteit és a vezető posztokon dolgozó kommunistákat is.- Az igaz, hogy annak idején sok hasznos tapasztalatot halmoztunk fel a hatékonyság és minőségirányítás komplex kísérleti rendszere érvényesítésének kapcsán - emlékszik vissza Zoltán Valašík mérnök, az üzemi pártbizottság alelnöke. - Mégsem hagytuk abba a mozgalmi munkát. Népszerűsítettünk, agitáltunk, ha kellett szerveztünk. Azt vallottuk ugyanis, hogy mindent meg lehet oldani, csak akarni kell. A dolgozók megnyerésének módját a pártbizottság szüntelen tanulmányozta, a szerzett gyakorlati ismereteket rendszeresen értékelte, végül is sikerült az elap- szervezetek tevékenységét fokozni. A minőségi változás első jele abban mutatkozott meg, hogy a párttagok példamutatását a gyár mind több kollektívájának alkotó hozzáállása és kezdeményezése követte. Növekedett a gazdaságosabb és hatékonyabb termelésre vállalkozók száma, erősödött az újítók mozgalma. Az eredmény? A hatodik ötéves tervidőszak alatt 1 milliárd 146 896 ezer korona értékű árut adott az Elitex a népgazdaságnak, ezenkívül 21,2 millió koronával haladta túl nyereségi tervét. A színvonalas pártmunka jó alapot teremtett a hetedik ötéves tervidőszak megnövekedett exportfeladatainak teljesítéséhez is. Az első év eredményeiről, feszítő gondjairól beszédes adatokat rögzítettem jegyzetfüzetemben. František Bernáth, a 6. sz. pártalapszervezet elnöke, a propagandaosztály új vezetője így tájékoztatott: Kevés híján 322 millió korona értékű árut gyártottunk, becsülettel eleget tettünk a Szovjetunió és a szocialista közösség országaival, a tőkés államokkal kötött exportszerződések követelményeinek. Ezzel párhuzamosan arra is futotta erőnkből, hogy korszerűsítsük gépsorainkat, szilárdítsuk gyártmányaink megbízhatóságát. Az első három hónapra tervezett feladataikat ez idén is 100,4 százalékra teljesítették. Az eredményekhez az Elitex-ben is göröngyös út vezet. De ha a komplex intézkedések érvényesítését a pártmunka szerves részévé teszik, közelebb jutnak a célhoz. Természetesen ez megköveteli, hogy a megrendelői és szállítói kapcsolatokban kölcsönösen szilárdítsák a felelősséget. Az idei népgazdasági terv a múlt évihez viszonyítva 13 millió 343 ezer koronával növelte a gyár árutermelésének előirányzatát. A feladat igényességét bizonyítja, hogy a NOVPOS típusú szövőgépekből 210 darabot kell legyártaniuk. Ezekből az előzetes igények szerint 40-el, az SKP 140-típusú gépekből pedig 87 darabbal rendel többet a Szovjetunió. A tőkés államokba irányuló kivitel zömét az eladott szövőgépekhez és egyéb berendezésekhez szükséges pótalkatrészek képezik. A piac megtartása a szállítási határidők pontos betartását és a minőséget fntos követelményként állítja a vállalat dolgozói elé. A kommunisták hatékony politikai munkája nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyár minden részlegében, műhelyében határidőre végezzenek minőségi munkát. SZOM BATH AMBRUS Harminc esztendővel ezelőtt találkoztam először Kurucz Lászlóval. A kreol arcbőrü, fekete sertehajú fiatalemberrel hat hétig ültünk együtt az iskolapadban, a CSEMADOK tanfolyamán. Ennek elvégzése után egy maroknyi ismerettel a tarsolyunkban, többségünk a kulturális egyesület hivatásos dolgozója lett. Laci barátommal, az egykori kassai (Košice) kerületbe jutottunk és járási titkárként kezdtünk tevékenykedni. Kurucz elvtárs nem sokáig volt a kultúra apostola, mert a helyi nemzeti bizottság elnökévé választották, a szülőfalujában. Azóta nem is találkoztunk, csak a napokban hozott össze a sors, és beszélgettünk el az életútjáról.- A CSEMADOK-ban rövid ideig tevékenykedtem, sőt a helyi nemzeti bizottságban is csak néhány évig. Valahogy hiányzott nekem a kemény munka, amelyet gyermekkorom óta megszoktam. Igaz, tennivaló akadt elég Vendégiben, a falumban is. A szövetkezet megalakítása elég kemény dió volt nálunk is, s bár a nemzeti bizottság képviselője voltam, a közös megerősítése tartozott a legfontosabb feladataink közé, amely természetesen szorosan összefüggött a pártszervezet megerősítésével. Közben megválasztottak a Szepsi (Moldava nad Bod- vou) járási pártbizottság tagjává. Abban a bizottságban dolgoztam, amelynek a feladata volt munkaerőt toborozni - a közben felépült - Kelet-szlovákiai Vasmű számára. Amikor másokat agitáltam, volt, aki rámförmedt „ha olyan jó ott, te miért nem jelentkezel“. Őszintén megvallva, úgy éreztem a gigantikus üzemben lenne a helyem. így Ostravára, a nagyolvasztóba mentem dolgozni, s főleg tanulni a mesterséget.- Meddig „inaskodtál“?- Négy évig voltam az észak-morvaorszá- gi ipari központban, azóta a Kelet-szlovákiai Vasműben dolgozom. 1965 óta vagyok csoportvezető. Emellett párt- és szakszervezeti tisztségeket is betöltöttem, évekig tagja voltam a pártbizottságnak. A csoportom munkáját elismerték, többször részesültünk anyagi és erkölcsi jutalomban, kitüntetésben. Minden bizonnyal az én fáradozásomat is pozitívan értékelték, mert az egyéni kitüntetéseim mellett, a kerületi nemzeti bizottság képviselőjévé választottak, ahol jó ideig a tanács tagjaként tevékenykedtem.- És jelenleg?- Már említettem, hogy a fizikai munkakörben éreztem magam otthon. Mégis újból funkcionárius lettem. Meggyőztek, vállaljam el a kerületi nemzeti bizottság szociális bizottságának elnöki tisztségét, s így akarva, akaratlanul, az apparátus dolgozója lettem.- Milyen az új munkaköröd?- Nagyon bonyolult. De a munkásélet, az emberek alapos ismerete, kommunista hitem sok mindenen átsegített. Nem is gondoltam, milyen bonyolult feladat egy szociális bizottság irányítása. A bizottság tagjai értelmiségiek, szakorvosok, és esetenként nagyon kényes kérdésekben kell döntenünk. Sokszor az utolsó szót nekem kell kimondani és ez nagy felelősség. Az orvosok szakvéleményt mondanak egy-egy megrokkant dolgozó ügyében. Rendszerint érdembelit, de valamivel több kellene, emberi együttérzés, s amellett betartani a törvényt, az előírásokat. Még mindig akadnak spekulánsok, akik nem sajnálják a pénzt, az igazság elferdítése céljából. De sok az olyan becsületes dolgozó is, aki nem ismeri a törvényeket és az adott lehetőségeket sem igyekszik kihasználni. Ezért segíteni kell az egyszerű emberek ügyeinek intézésében, másrészt nyíltan véleményt mondani azoknak, akik ki akarják játszani a törvényes előírásokat.- A felelősségteljes munka mellett kulturális tevékenységre nem igen jut idő?- A CSEMADOK kultúrpolitikai tanfolyamán eltöltött hat hetet nem tudom feledni, mert ott váltam gondolkodó emberré, mind ' politikai, mind kulturális téren. Egyszóval hű maradtam a CSEMADOK-hoz, jelenleg a kassai városi szervezetben tevékenykedem és a pártcsoportnak az elnöke vagyok. Persze ez látszólag könnyű pálya, pedig valójában nem az.- Nyugdíj előtt milyennek látod az élet- utadat?- Úgy elröppent, mint egy múló álom. Elkötelezett életem volt, s igyekeztem becsülettel helytállni. Kommunista hitem mindig kötelezett, s kötelez ma is, s igyekszem úgy dolgozni, élni, hogy az új társadalmat építő országunk hasznos tagja legyek. TÓTH DEZSŐ MINT EGY MÚLÓ ÁLOM
