Új Szó, 1982. május (35. évfolyam, 102-127. szám)

1982-05-27 / 124. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1982. V. 27. Malvin-válság SÚLYOS BRIT VESZTESÉGEK Az USA további engedményeket vár szövetségeseitől A gazdasági visszaesés tartósnak bizonyul (ČSTK) - Az argentin légierő kedden nagyszabású támadást hajtott vége a brit flotta hadihajói ellen, melyek támogatják a brit alakulatok inváziós hadműveleteit a Malvin-szigeteken - jelentette be Londonban John Nőtt hadügy­miniszter. Beismerte, hogy az egyik brit hajó megrongálódott, és hogy „Nagy-Britanniát további veszteségek várják, s ezt hiba len­ne eltitkolni“. A londoni hadügymi­nisztérium szóvivője tegnap dél­előtt a brit inváziós flotta súlyos veszteségeiről beszélt, melyeket az argentin légierő keddi támadá­sa okozott. Kijelentette, hogy a Coventry torpedórombolót talá­lat érte. Az Atlantic Conveyor ke­reskedelmi hajót, amelyet a brit hadiflotta megerősítésére szintén a dél-atlanti térségbe vezényeltek, ugyancsak találat érte és ezért a legénység a hajó fedélzetének elhagyására kényszerült. A hely­ből függőlegesen startoló Harrier típusú gépek - melyek a találatot kapott hajó fedélzetén voltak - még idejében elhagyták a hajó fedélzetét. Egész éjszaka folytató­dott a hajó legénységének meg­mentése. A hadügyminisztériumi szóvivő nem volt hajlandó elárulni a halálos áldozatok számát, mind­össze annyit fűzött hozzá, hogy a hozzátartozókat erről fokozato­san értesítik. Az argentin vezérkar közölte, hogy a Puerto Argentino elleni brit légitámadás során lelőttek három Harrier gépet és négy Sea King típusú helikoptert. Ugyancsak ar­gentin forrás szerint a további harcokban újabb hat Harrier, négy helikopter és négy fregatt, köztúk egy súlyosan, megrongálódott. Buenos Aires-i jelentések sze­rint az argentin nemzeti ünnep napjára időzített összpontosított támadás célja az volt, hogy „bizto­A makacskodás nem mindig váltja be a hozzá fűzött reményeket, de ezúttal a britek esetében a szó szoros értelmében kifizetődött. Nagy-Britannia kilenc közöspiaci partnere kedden - álta­lános meglepetésre - beleegyezett abba, hogy a londoni kormány idén 850 millió dollárral keveseb­bel járuljon hozzá a közösség kia­dásainak fedezéséhez. Igaz, a bri­tek ennél jóval többet akartak, hi­szen Thatcher kormányfő még nemrég is harciasan hangoztatta, vagy legalább egymilliárddal csök­kentik a brit befizetést, vagy Lon­don nem fizet. A szigetország eu­rópai partnereinek hirtelen engedé­kenysége szinte megmagyarázha­tatlannak tűnik - éppen most. Nyugat-Európa ugyanis alig egy hete keserű pilulát volt kénytelen lenyelni azoktól a britektől, akik­nek most ők tettek szívességet. Akkor a Közös Piac történetében példa nélküli helyzet állt elő: a brit mezőgazdasági miniszter megvé­tózta az agrártermékek idei felvá­sárlási árát 10 százalékkal fele­melő határozatot. A váratlan ese­ményt tüstént újabb meglepő for­dulat követte: a kilenc kolléga - mintha el sem hangzott volna a brit vétó - megszavazta az ár­emelést. A kínos szavazás után minden­ki arra számított, hogy London és Brüsszel „ha te így, én is úgy“ jellegű marakodásba kezd. Ez már csak azért is valószínűnek tűnt, mert Margaret Thatcher „kemény sítsák az ellenőrzést az ellenfel akciói felett, ugyanakkor megaka­dályozzák, a San Carlos-i brit híd­főállás további bővítését“. Elnapolták a BT-ülést Costa Mendez argentin külügy­miniszter a Malvin-válság békés rendezésének lehetőségeiről folyó BT-ülésen hangsúlyozta, hogy semmivel sem lehet igazolni a Nagy-Britannia által az Atlanti­óceán déli térségében folytatott harci cselekményeket. Kijelentette, hogy Nagy-Britan­nia 149 évvel ezelőtt erőszak foly­tán vette birtokba a Malvin-szige- teket és erőszakkal tartotta meg­szállva. Most ismét az erő alkal­mazásával próbálja fenntartani gyarmati uralmát. A világszervezet már korábban bűntettként bélye­gezte meg a gyarmatosítást, Nagy-Britannia ennek ellenére el­követte ezt a bűntettet Argentíná­val szemben, sőt hadiflottájának bevetésével folytatja azt. Sürgette, hogy a Biztonsági Tanács hozzon intézkedéseket az ellenséges ak­ciók mielőbbi megszüntetése, illet­ve a szembenálló felek között megszakadt tárgyalások azonnali folytatása érdekében. A Biztonsági Tanács ülését ezt követően elnapolták anélkül, hogy közölték volna, mikor kerül sor a következő ülésre. xxx II. János Pál pápa levelet inté­zett az argentin kormányhoz, melyben felajánlotta, hogy „szük­ség esetén“ holnap kezdődő lon­doni látogatásának befejeztével egyenesen Buenos Airesbe uta­zik. A pápa valószínűleg ily módon próbálja enyhíteni azt a kedvezőt­len hatást, melyet az a bejelentés váltott ki, hogy ellátogat Nagy- Britanniába. válasszal“ fenyegetőzött. Ám a hirtelen harag többnyire rossz tanácsadó, s ezt Londonban is idejében felismerték. Már több mint egy hét múlt el a vétó óta, azonban egyelőre még semmi je­lét nem adták a beharangozott megtorlásnak. Hogy a válasz mindeddig elma­Kifizetődő radt, két, egymással szorosan összefüggő okkal is magyarázha­tó. Egyrészt pillanatnyilag London energiáit elsősorban a Malvin-vál­ság köti le, tehát a diplomáciai gépezet elsősorban a hadművele­tek irányításával, a dél-atlanti fej­lemények értékelésével van elfog­lalva. Másfelől viszont a hirtelen támadt dühöt követő lehiggadás után alighanem Londonban kezd­tek ráébredni: a jelenlegi helyzet­ben egyáltalán nem tanácsos pat­tanásig feszíteni a húrokat, a mos­tani időpontban ez túl veszélyes lenne. Londonnak ugyanis a kö­zösségtől követelt befizetés mér­séklése után fennmaradó pénzre legalább olyan szüksége van, mint kilenc partnere feltétlen szolidari­tására a Malvin-szigetek miatt Ar­gentínával kipattant konfliktusá­ban. A nyugat-európai szövetsége-' sek eddig meglehetősen hű támo­gatóknak bizonyultak, hiszen - ha viták árán is - már kétszer meg­hosszabbították a brit kérésnek Chile szerepe (ČSTK) - Az elmúlt napok egyes információi arra enged­nek következtetni, hogy a chilei katonai junta támogatja Nagy- Britanniát a Malvin-szigetek el­leni agressziójában. Néhány nappal ezelőtt ké­telkedést váltott ki a hír, hogy Punta Arenas dél-chilei város mellett egy brit helikopter ron­csaira bukkantak. A santiagói brit nagykövet azonban sietett „mentegetőzni“ és a chiléi ve­zetők is sürgősen kijelentették, hogy elégedettek a brit fél ma­gyarázatával. A Daily Star Brit napilap ola­jat öntött a tűzre, amikor meg­írta, hogy amerikai repülőgé­pek a Punta Arenas-i chilei katonai támaszpontra össze nem szerelt brit helikoptereket szállítottak Az itt összeszerelt helikoptereket azután a harcok térségébe továbbítják. Ezek közül az egyik a rossz időjárás miatt lezuhant - írta a napilap. Ezek a hírek megerősítik a katonai szakértők vélemé­nyét, hogy Chile - mivel területi vitái vannak Argentínával - Nagy-Britanniát segíti és rendelkezésére bocsátja déli támaszpontjait. Az El Mercurio chilei napilap cikke is figyelmet keltett. Á lap szerint Punta Arenasban már hét hete, vagyis a Malvin-szi­getek körüli katonai akció kez­dete előtti időszaktól, brit és amerikai újságírók nagy cso­portja várakozik a „szenzációs hírekre“ a konfliktus fejlemé­nyeiről. Megfigyelők ezt a tényt azzal a brit tervvel hozzák összefüggésbe, hogy a harco­kat kiterjesztenék az argentin szárazföldre is. A kelet-nyugati kapcsolatokról (ČSTK) - A finn fővárosban tegnap megkezdődött a Szocia­lista Internacionálé irodájának kétnapos ülése, amelyen 34 or­szág közel száz képviselője vesz részt. A tanácskozás fő napirendi pontja a kelet-nyugati kapcsolatok problémaköre. A tanácskozás résztvevői meghallgatják továbbá a Szocialista Internacionálé kon­zultatív leszerelési bizottságának jelentését. A letin-amerikai orszá­gok kérésére megvitatják a Mal­vin-szigetek körüli brit-argentin konfliktust is. eleget téve az Argentína elleni gazdasági szankciókat. (Csak mellesleg jegyezzük meg. Párizs­ban, Bonnban, Rómában éppen ennek a szolidaritásnak a fejében számítottak arra, a britek ezt azzal viszonozzák, hogy nem akadé­koskodnak tovább az agrárárak ügyében.) konokság A londoni kormány belátta, feltétlen szükség van arra, hogy a többi kilenc közöspiaci tag­ország továbbra is egyértelműen támogassa a Malvin-válságban el­foglalt álláspontját. Ezért váltottak brit kormánykörökben béküléke- nyebb hangnemre. Maga a keddi ülésen résztvevő brit külügyminisz­ter is a korábbiakhoz viszonyítva sokkal engedékenyebben viselke­dett, mintha utólagos elnézést kért volna a partnerektől a múltheti vétóért, hangsúlyozván, hogy Lon­don ennek ellenére tartja magát az új mezőgazdasági árakhoz. A londoni tónusváltás indítéka tehát nyilvánvalóan nem gazdasá­gi, hanem politikai motívumú. Nem kevésbé egyszerű megindokolni azt is, hogy a többi kilenc partner - akiket pedig a brit vétó egyene­sen felbőszített - miért volt hajlan­dó még ezekután is eleget tenni a brit követelésnek. Az időtényező itt is rendkívül fontos szerepet ját­szik - tehát miért éppen most? Épp egy héttel a kiábrándító sza­(ČSTK) - Donald Regan, az Egyesült Államok pénzügyminisz­tere újságírókkal folytatott beszél­getésen egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy a Reagan-kormány továbbra is eddigi gazdasági, ke­reskedelmi és pénzügyi politikáját folytatja, annak ellenére, hogy az tovább mélyíti a gazdasági válsá­got Nyugat-Európában. Kijelentet­te, hogy a nyugat-európai partne­rek hiába várnak a magas ameri­kai kamatlábak csökkentésére. Ez az USA-nak előnyös, hiszen a magas kamatláb miatt a nyugat­európai és japán pénztőke az Egyesült Államokba áramlik. Á pénzügyminiszter a továb­biakban elmondotta, hogy kormá­nya az atlanti partnerektől további engedményeket vár el a gazdasá­gi kapcsolatokban, ellenkező esetben az USA protekcionista vámintézkedésekkel válaszol, hogy megakadályozza a nyugat­európai áruk bejutását az ameri­kai piacokra. Nem pusztán szó­beli fenyegetésekről van szó, hi­szen a washingtoni törvényhozás most tárgyal több száz olyan tör­vénytervezetről, melyek a vámille­tékek emelését és egyéb intézke­déseket helyeznek kilátásba. Is­mét védelmébe vette az amerikai pénzügyi politikát, mivel szerinte az Egyesült Államok még akkor is szabadon manipulálhat a dollár árfolyamával, ha ugyanakkor erre más országok ráfizetnek. (ČSTK) - Francois Mitterrand francia államfő tegnap visszaérke­zett Párizsba nyolcnapos nyugat­afrikai körútjáról, melynek során ellátogatott Nigerbe, az Elefánt­csontparti Köztársaságba és Sze­negálba. A látogatás középpontjában Franciaországnak a térségben képviselt politikai és gazdasági ér­dekei álltak. Ezt bizonyítják Mitter- randnak a látogatásról tett kijelen­tései is, hogy országa éberen fog­ja őrizni ezeknek az országoknak az érdekeit és továbbra és készen áll „segítséget“ nyújtani, beleért­ve a katonai segítséget is. A Reuter hírügynökség meg­jegyzi, hogy Franciaország az el­múlt hónapokban jelentősen nö­velte fegyverszállításait Nigerbe, és továbbra is a térség legna­gyobb fegyverszállítója. A Közép­afrikai Köztársaságban, Gabon- ban, Dzsibutiban és a Comore- szigeteken a francia támaszponto­vazás után, illetve egy héttel a hét legfejlettebb tőkés ország gazda­sági csúcstalálkozója előtt. Nem kétséges, az engedékenységet tükröző döntésben szerepet ját­szott az, hogy vészesen közeledik június 4-e, a versailles-i csúcsta­lálkozó időpontja. A közöspiaciakat kétségtelenül kísértette a tavalyi tokiói találkozó réme. itt protokoll ide, protokoll oda, Margaret That­cher ismét előhuzakodott a brit tagilleték csökkentésére vonatko­zó követelésével és ezzel teljesen elrontotta az évenként rendszere­sített tanácskozás légkörét. Most ezt megelőzendő, Brüsz- szelben jobbnak látták, ha inkább beleegyeznek a brit befizetési összeg megkurtításába. A viták végére azpnban csak időlegesen tettek ezzel pontot, mert a csök­kentés csak az idei évre vonatko­zik. S ietve hozták a keddi döntést, hogy a csúcsig ne foggya- nak ki az időből. S hogy a britek se foggyanak ki a pénzből, teljen a dél-atlanti katonai kalandra, a többiek igent mondtak a brit tagilleték mérséklésére. Nem két­séges miért: azért, hogy a 850 millió dolláros csökkentés jelentős részét a militarista szándékairól hírhedt londoni konzervatív kor­mány fegyverekre váltsa. Ha tehát a meglepőnek tűnő döntés kulcs­szavait keressük, akkor azok a kö­vetkezők: a versailles-i csúcs, il­letve a Malvin-válság. P. VONYIK ERZSÉBET A michigani egyetem közvéle­ménykutatást tartott, melynek so­rán 400 ismert közgazdászt kér­dezett meg az amerikai gazdaság várható kilátásairól. A megkérde­zettek úgy vélték, hogy ezek a ki­látások túlsúlyban kedvezőtlenek és úgv ítélik meg, hogy a követke­ző években a gazdasági vissza­esés tartósnak bizonyul. Az Illinois állambeli Peoriában a napokban nagyszabású tünte­tés zajlott le a Reagan-kormány gazdaságpolitikája ellen. A tün­tetők elsősorban az egyre nö­vekvő méreteket öltő munkanél­küliség ellen tiltakoztak. (Telefoto - ČSTK) kon több mint 7500 katona van. Továbbá Szenegálban közel 1200 és az Elefántcsontparton kb. 500 francia katona és tiszt állomáso­zik. A nyugati hírügynökségek fel­hívták a figyelmet azokra a bíráló kijelentésekre is, amelyeket láto­gatása során Mitterrand tett az Egyesült Államok címére és eze­ket összefüggésbe hozzák azzal, hogy Franciaország elégedetlen, mivel az USA igyekszik behatolni „hagyományos befolyási öveze­tébe“. HOLLANDIA Ideiglenes kormány (ČSTK) - Beatrix holland ki­rálynő kedden este ideiglenes kor­mány megalakításával bízta meg Andries van Agtot, az eddigi kor­mányfőt. Az ideiglenes kisebbségi kormány feladata lesz, hogy áthi­dalja a szeptemberre kiírt idő előtti választásokig terjedő időszakot. Május ,12-én a kormányválságot az okozta, hogy lemondott a Mun­kapárt hat minisztere. Gyorsan tanul... (ČSTK) - ,,A nemzetközi politi­káról valóban semmit sem tud. Azonban rendes ember és gyor­san tanul“ - így nyilatkozott Clai­borne Pell, az amerikai szenátus külügyi bizottságának egyik tagja Gregory Newellról, akinek jelölé­sét az Egyesült Államok külügymi­niszter-helyettesének tisztségére épp most hagyta jóvá ez a bi­zottság. Newellnek, aki ,,még a nemzet­közi szervezetek nevének rövidí­tésétf sem ismeri“ épp az lesz a feladatköre, hogy a nemzetközi szervezetek ügyeivel foglal­kozzon. Közöspiaci döntés (ČSTK) - A közöspiaci külügy­miniszterek kétnapos ülésén a kö­zösség költségvetéséhez való brit hozzájárulás 850 millió dolláros csökkentése mellett döntöttek, va­lamint arról, hogy a következő öt évre többek között 276 millió dol­láros előnyös kölcsönt folyósíta­nak Egyiptomnak. A döntés azt a brüsszeli törekvést célozza, hogy a Közös Piac tovább kívánja erősíteni pozícióit az afrikai or­szágban. A 10 külügyminiszter ezen kívül a 7 legfejlettebb tőkés ország jövő héten Versailles-ben megtartandó csúcstalálkozóját készítette elő. Lángokban az Antelope brit fregatt, amelyet vasárnap ért találat. (Telefoto: ČSTK) Mitterrand befejezte afrikai körútját Kommentárunk

Next

/
Thumbnails
Contents