Új Szó, 1982. május (35. évfolyam, 102-127. szám)

1982-05-25 / 122. szám, kedd

ÚJ szú 5 1982. V. 25. Éjjel-nappal kell pótolni a hiányzó csapadékot Helyzetfelmérés az Agroprogres öntözési részlegén Mivel a természetes csapadék sem időben, sem mennyiségben nem igazodik a termesztett növé­nyek vízszükségletéhez, nem ma­rad más hátra, a hiányzó csapa­dékot a lehető legjobb termés- eredmények eléréséhez - ahol csak lehet - mesterséges úton kell a növények gyökeréhez juttatni. A felső-csallóközi Agroprogres közös mezőgazdasági vállalat ön­tözési részlegének dolgozói összesen 36 956 hektáron szer­vezik és irányítják a közepes és a nagy hatósugarú öntözőrend­szerek üzemeltetését. A rendkívül száraz tavaszi időjárás után kí­váncsian kerestük fel ezt a közös vállalatot, az iránt érdeklődve, hogy miként alakul az együttmű­ködésük a mezőgazdasági üze­mekkel, mennyire hasznosítják az öntözőberendezéseket, s hogy milyen gondok, problémák nehe­zítik a 65 dolgozót foglalkoztató öntözési részleg munkáját. Hurtony István, az öntözési rész­leg helyettes vezetője éppen szer­vezési kérdésekkel kapcsolatos megbeszélést tartott az öntözési technikusokkal, de szívesen szakí­tott időt egy kis tájékoztatásra. Azt is megtudtuk tőle, hogy a május ele­jei esőkig mintegy 100 milliméter- nyi csapadék hiányzott a talajból, ezért a lehullott 27-33 milliméter is nagyon sokat jelentett a szomjazó növények felfrissülésében. A má­jusi esők következtében azonban az „öntözési kedv“ is csökkent az üzemekben, hiszen amíg ko­rábban naponta 900-1000 hektárt öntöztek a járásban, az esőzések után ez a terület jelentős mérték­ben lecsökkent. Ezért a kerületi mezőgazdasági igazgatóság olyan intézkedést hozott, amely meghatározza az egyes járások, ezeken belül pedig az egyes me­zőgazdasági üzemek öntözési fel­adatait. A dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) járás például napi 1070 hektár terület öntözését kap­ta feladatul, ami bizony elég ke­mény munkának ígérkezik. Figye­lembe kell azonban venni, hogy még mindig 70 milliméternyi csa­padék hiányzik a talajból, s a sze­les, meleg időjárás is meggyorsítja a víz kipárolgását. Az öntözési részleg helyettes vezetője arra is rámutatott, hogy egyes mezőgazdasági üzemek­ben nem tudatosítják még eléggé az öntözés jelentőségét a mező- gazdasági termékekből való önel­látás programjának megvalósítá­sában, s azt sem értékelik, hogy milyen jelentős eszközökkel járult hozzá az állam az öntözőrendsze­rek kiépítéséhez. Véleménye sze­rint jók a kapcsolataik a termelők­kel, az üzemekben megfogadják az öntözési szakemberek taná­csait, s amennyiben szükséges, a vélményüket is kikérik. Hurtony elvtárs az öntözőberendezéseket legjobban hasznosító gazdaságok között említette a légi (Lehnice), az illésházi (Nový Život), a vásár­úti (Trhové Mýto), az alistáli (Hro- boňovo), adercsikai (Jurová), vala­mint a Felső Potony-i (Horná Po­fon) szövetkezetei, ahol a járási mezőgazdasági igazgatóság által előírt napi öntözési terveket mara­déktalanul teljesítik. Ha pedig szó volt a jókról, azok sem maradjanak ki, akik nem nagyon igyekeznek az öntözőberendezéseiket kihasz­nálni. így került szóba a nagyme­gyeri (Calovo) Agrokomplex me­zőgazdasági vállalat mellett a Du­najská Lužná-i Efsz, hogy csak a kirívóbb példákat említsük. A továbbiakban azt is megtud­tuk, hogy az Agroprogres vállalat­nál olyan szervezési intézkedése­ket foganatosítottak, amelyek már 8 szivattyúházban biztosítják a 24 órás üzemeltetést, s ez lehetővé teszi az üzemek öntözőcsoportjai számára az éjjel-nappali öntözést. Emellett arra is felkészültek, hogy szükség esetén mind a 41 szivaty- tyútelepen biztosítsák a 24 órás üzemeltetést. Ugyanakkor a kör­nyező üzemek részére mintegy 5000 hektár öntözését vállalták szolgáltatás formájában, ahol a hagyományos csöves öntözőbe­rendezéseken kívül 30 öntöző- csörlőt is alkalmaznak. Ehhez ké­sőbb idénymunkásokat is felvesz­nek, főleg a középiskolások és a főiskolai hallgatók soraiból. Gondjaikról szólva pedig nem árt elmondani, s erre az illetéke­sek figyelmét is felhívni, hogy saj­nos az öntözési technikát is elérte az ,.alkatrészválság“, hiszen a gépházak szivattyúberendezé­seihez, az öntözőcsőrlőkhöz, va­lamint a földbe helyezett csőháló­zat javításához meghibásodás esetén szinte lehetetlen a szüksé­ges pótalkatrészeket, öntvénycsö­veket idomdarabokat beszerezni. Amit csak lehet, házilag készíte­nek el, s elismeréssel kell nyug­tázni a vállalat 17 fős karbantartó csoportjának a mun­káját, akik szakmailag jól felké­szülve és nagy odaadással gon­doskodnak az egyre gyakrabban jelentkező meghibásodások azon­nali javításáról. összegezve tehát elmondhat­juk, hogy az említett problémák ellenére a nagymagyari (Zlaté Klasy) Agroprogres közös mező- gazdasági vállalat öntözési részle­gének dolgozói - közöttük az ezüstfokozatra várományos két szocialista munkabrigád tagjai - mindent elkövetnek az öntöző- berendezések maximális és haté­kony kihasználása érdekében. Ezt bizonyítják az iroda falán látható elismerő oklevelek is, hiszen az öntözőrendszerek kezelői közötti országos versenyben évről-évre az elsők között vannak. Idei öntözési tervükben egyéb­ként a nagy hatósugarú öntöző­rendszernél 30 864 ismételt hek­tár, illetve 14 millió 209 ezer köb­méter víz talajba juttatása, a köze­pes hatósugarú rendszernél pedig 23 349 ismételt hektár, a az erre előirányzott 10 millió 753 köbmé­ter víz szerepel. Ennek a május hónapra eső részét a jelek szerint magasan túl fogják szárnyalni. Ami pedig az alkalmazott öntözési technikát illeti, még mindig a ha­gyományos módszer van túlsúly­ban, de már terjed a nehéz fizikai munkát mentesítő öntözőcsörlők alkalmazása is, éppúgy, mint a nagy teljesítményű szovjet Fre­gatt berendezéseké. MÉRI ISTVÁN A tudomány segítségével Hasznos fejlesztési eredmények a prágai Élelmiszeripari Kutatóintézetben A lakosság élelmiszer-ellátásá­val kapcsolatos fejlesztési kérdé­sek megoldása a tudományos dol­gozók feladata. Kutatási eredmé­nyeik döntő mértékben elősegítik a mezőgazdasági és az élelmi- szeripari termelés hatékonyságá­nak növelését. A prágai Élelmiszeripari Kutató- intézet dolgozói többek között az állati és a növényi eredetű fehér­jék tápértékét és egyéb tulajdon­ságait is vizsgálják. Főleg a -növé­nyi forrásokból, például a szójából, a repcéből és a burgonyából nyert fehérjék felhasználási lehetősége­it kutatják, amint azt Zeno šimu- nek mérnöktől, az intézet fehérje­kutató osztályának a vezetőjétől megtudtuk. Behatóan vizsgálják, hogy a kémiai és a biokémiai eljá­rások alapján miként lehetne nö­velni az élelmiszer-termelést, illet­ve hogyan lehetne helyettesíteni egyes hagyományos termékeket fehérjedúsabb, nagyobb tápértékű készítményekkel. A Zsiradékipari Kutatóintézettel együttműködve olyan kísérleteket is folytatnak, amelyek az emberi táplálkozásban nélkülözhetetlen növényi eredetű fehérjéknek a ter­ményekből való elkülönítésére irá­nyulnak. Kutatásaik során bebizo­nyosodott, hogy a szójából és a repcéből nyert fehérjék - elő­nyös tulajdonságaiknak köszön­hetően - a húskészítményekben a hús egy részének a pótlására is alkalmasak, anélkül, hogy ez ron­taná a termékek minőségét. Sőt, inkább javítják azok minőségét, mert jobban kötik a vizet és a zsi­radékot. Šimunek mérnök ezzel kapcsolatban saját tapasztalataira hivatkozik, bár azt is megjegyzi, hogy a szójával ebből a szem­pontból egyelőre csak az Egyesült Államokban folynak beható kísér­letek. A repcével azonban, a zsiradék­ipar. egyik legfontosabb nyers­anyagával, amelyből étolaj készül, fehérjetartalmának tápértéke és aminosav-összetétele szempont­jából Lengyelországban, Svédor­szágban. Kanadában és nálunk is figyelemre méltók a tapasztalatok. Tudjuk, hogy e növény hasznos tulajdonságait háttérbe szorítják a magvakban levő kéntartalmú anyagok, amelyek kellemetlen ízüktől eltekintve károsan hatnak az ember egészségére. A legfontosabb követelmény te­hát az olyan technológiai eljárások kifejlesztése, amelyekkel eltávolít- hatók ezek az anyagok. Erre egyébként a mezőgazdasági ter­melésben is törekednek, olyan repcefajtákat igyekeznek ki neme­síteni, amelyek ezekből a káros anyagokból lényegesen keveseb­bet tartalmaznak.- A mi feladatunk - mondja vendéglátóm - az olaj kivonása után visszamaradt melléktermék további feldolgozása. Egy különle­ges technológiai eljárás alkalma­zásával eltávolítjuk a káros anya­gokat, hogy így megfelelő tápérté­kű, s higiéniai szempontból is elfo­gadható fehérjekészítményt kap­junk, melynek mielőbbi meghono­sítása az élelmiszeripar feladata. További fontos feladat a vágó­állatok ugyancsak fehérjedús vé­rének élelmiszeripari felhasználá­sa. Az állati vért ugyanis erre a célra egyelőre csak kis mérték­ben értékesítik, többnyire takar­mányozási célokra hasznosítják. Az újabb technológiai eljárásokkal folytatott kísérletek alapján azon­ban olyan készítmények gyártása válik lehetővé, amelyek lényeges mértékben javíthatják a húskészít­mények minőségét. Külön említést érdemelnek az enzimek, az erjesztő hatású, bio­kémiai folyamatokat gyorsító fe­hérjék. Ezek az élő szervezetek­ben előforduló hatóanyagok kü­lönböző mikroorganizmusokból mesterségesen is előállíthatók. Noha az enzimek rendkívüli tu­lajdonságai több mint egy évszá­zada ismertek, széles körű hasz­nosításukat csak a tudomány tette lehetővé. Az enzimeknek köszön­hetően növelhető a termelési fo­lyamatok hatékonysága, értéke­síthetők egyes hulladékok, s meg­oldhatók az élelmiszer- és a takar­mányhiánnyal kapcsolatos problé­mák is. A hazai enzimprogram kereté­ben az intézetdolgozói búzalisztből olyan tápot készítettek, amely ki­válóan alkalmas az elválasztott borjak és malacok etetésére. Az enzimek ma már a legtöbb mosó­szerből sem hiányoznak. A textil-, a papír- és a bőriparban ugyan­olyan jó szolgálatokat tesznek, mint a kohászatban. A mérnök szavai szerint nagy jövő vár ezen az úton a fa- és a papírhulladék, a fakéreg és a szalma feldolgozására. Meg­felelő enzimek kiválasztásával és felhasználásával gyógyszerek, édesítőszerek, sőt még üzem­anyagok is készíthetők a cellulóz­tartalmú hulladékokból. Az Élelmiszeripari Kutatóintézet szorosan együttműködik a KGST- országok hasonló irányzatú kuta­tóintézeteivel, a hazai főiskolák egyes tanszékeivel, valamint a Csehszlovák Tudományos Aka­démia számos intézetével, például a Molekuláris Biológiai Intézettel. Már folynak a tanácskozások az enzim-műveséről, valamint az en­zimtartalmú permetezőanyagok­ról, amelyek az ember egészségét veszélyeztető gyomirtószereket fogják felváltani. KARDOS MÁRTA A galántai járásban a mezőgazdasági földek öntözésére a FREGAT típusú szovjet gyártmányú berendezéseket is felhasználják. Felvé­telünkön a nagyfödémesi (Veľké Úľany) Béke Efsz földjén Michal Widerman az öntözőberendezés működését ellenőrzi. (Blažej Palkovič felvétele - ČSTK) Sokoldalúan fokozzák a növénytermesztés intenzitását BÍZNAK A JÓ HOZAMOKBAN A hodosi (Vydrany) Dukla Egy­séges Földművesszövetkezet nö­vénytermesztői a májusi esők elle­nére maximálisan kihasználják az öntözőberendezéseket. Kopec Ist­ván, öntözési technikus irányítá­sával hosszabbított műszakokban öntözik az őszi és a tavaszi veté­seket. Főleg az őszi búza és a lu­cerna öntözéséről gondoskodnak. Tapasztalataik szerint az idejében elkezdett öntözés jelentős mérték­ben növeli a gabonafélék és a ta­karmánynövények hozamát. Az öntözési technikus elmond­ta, hogy öt szivattyúház segítsé­gével 2000 hektár területet tudnak öntözni, s egy-egy szakaszban 40-50 mm-es csapadéknak meg­felelő vizet jutattatnak a talajba. A 970 hektár őszi búza öntözését rövidesen be kell fejezniük, ezután a 320 hektárnyi cukorrépa öntözé­sét is elkezdik. Baán László agronómus elége­detten nyilatkozik az öntözés eredményeiről. A vetések, a lucer­na és a füves keverékek egyenle­tesen fejlődtek, s az intenzív ön­tözés elősegítette a műtrágyák és a gyomirtó vegyszerek hasznosí­tását. A múlt évhez viszonyítva lucernából gyengébb lesz ugyan az első kaszálás, de járási vi­szonylatban még így is jó eredmény­re számítanak. Baán elvtárs elmondta továbbá, hogy az idén 270 hektáron ter­mesztenek tavaszi árpát, s fajtakí­sérletekkel is foglalkoznak. Az új fajták szára erősebb, ellenállób­bak a megdőléssel szemben, s az eddigieknél nagyobb hozamokat is várnak tőlük. Árpából egyébként 5 tonnás hektárhozamot tervez­nek, s a növényzet jelenlegi álla­pota szerint nagyon bíznak az elé­résében. Az eső is sokat segített, a vetések erőteljes fejlődésnek in­dultak. A cukorrépának is kedve­zett a csapadék, s ritkábban kelt helyeken a szárazság miatt ed­dig nem csírázó magvak is kikel­tek. Sajnos, még így is ki kellett szántani 20 hektárnyi cukorrépa- vetést, amely jelentős szélkárt szenvedett. Lényeges változásokat vezet­tek be a kukorica termesztésében. A dercsikai (Jurová) Egységes Földmüvesszövetkezettel együtt bekapcsolódtak az iparszerü ku- korucatermesztési rendszer (IKR) kísérleti alkalmazásába, amitől je­lentős hozamnövekedést várnak. Egy 170 hektáros területen ma­gyar gépsorokkal, magyarországi szakemberek irányításával végez­ték el a vetést. A magyar szakem­berek továbbra is állandó tanácsa­dói szolgálatot nyújtanak, figye­lemmel kísérik a növények fejlő­dését, s az egész tenyészidő alatt végzett növényvédelmi munkákat, összesen 850 hektáron termesz­tenek szemes kukoricát, a vetését agrotechnikai határidőn belül elvé­gezték, s 237 hektáron silókukori­cát is vetettek. Szépen fejlődik az őszi repce és az őszi árpa, a szó­ját is elvetették. Ahol csak lehet, intenzív öntözéssel akarják hely­rehozni a tavaszi kedvezőtlen idő­járás következményeit. KRASCSENICS GÉZA Vásárfia a Strojsmalttól A közszükségleti cikkek idei vá­sárán ezekben a napokban a láto­gatók a kiállított termékek között megtalálják a Strojsmalt termelési gazdasági egység gyártmányait is. Az országos hatáskörű Stroj­smalt tíz vállalata közül nyolc vesz részt a vásáron: a Zlaté Moravce-i Calex, az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit, a myjavai Szlovák Szerelvénygyár, a poprá- di Tatramat, a füleki (Fiľakovo) Kovosmalt, a České Budéjovice-i Sfinx, a Frýdlant nad Ostravicí-i Norma és a Roudnice riad Labem-i Meva vállalat. Olyan termékeket állítanak ki elsősorban, amelyeket már sorozatban gyártanak, de új­donságokkal is meglepik a vásár­lókat, melyek gyártását az idei év harmadik és negyedik negyedévé­ben kezdik meg. E termékek közül nem egyet már láthattak a vásár­lók a XIII. Nemzetközi Gépipari Vásáron is. Például az arany­éremmel jutalmazott M-0-70-es jelzésű mélyhűtőt, a Calex vállalat termékét. A Tatramat vállalat új­donsága egy elektromos vízmele­gítő és kétféle automata mosógép. A füleki Kovosmalt FIKOTERM D 4 jelzésű kályhája is nagy ér­deklődésre számíthat, mivel szén­nel és fával egyaránt jól fűthető. A Sfinx vállalat többféle edény- készletet mutat be és árusít a vá­sáron. A Strojsmalt termelési-gazda­sági egységnek 69 szerviszszol- gáltató részlege üzemel az or­szágban. Ezek a részlegek új termékeket mu­tatnak be és ja­vítják a termelé­si-gazdasági egység vállalata­inak termékeit. A brnói vásáron árusítanak pótal­katrészeket is. A Sfinx vállalat egyik mutatós edénykészlete (Archív felvétel) KLÁRA KOZÁKOVÁ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents