Új Szó, 1982. május (35. évfolyam, 102-127. szám)

1982-05-21 / 119. szám, péntek

Nemcsak a hagyományokat ápolják Ha a nagykütösi (Veľký Krtíš) járásban Hrušov község nevét említik, szinte mindenki képzeletében a népviseletbe öltözött asszonyok, lányok jelennek meg. A faluban ugyanis még ma is híven ragaszkodnak a hagyományokhoz, a népviselethez, a szokásokhoz. Ottjártamkor valamennyi lányos ház előtt feldíszített májusfa állt. De hogy nemcsak a múltat őrzik előszeretettel, hanem nagyon is a jelennek, illetve a jövőnek élnek, arról az iskolába tett látogatásom alkalmával győződ­tem meg. tyúkok kapirgáltak, csirkék szalad­gáltak. Ez utóbbiakból hatvanat tartanak, az ólakban pedig nyula- kat tenyésztenek.- Nemcsak növénytermesztési, hanem állattenyésztési szakkör is működik iskolánkban Vezetője Anton Bendík, az iskola gondno­ka. Ez a kisállattenyésztők biro­dalma - tájékoztatott kísérőm. Húszezer korona haszon Naponta 280-300 ebéd készül az iskola konyhájában. Az óvodá­soknak is itt főznek. Kert az iskola mellett 1979 szeptemberében nyitották meg a korszerű, 12 tantermes szlovák tanítási nyelvű alapiskolát. Közel 300 tanuló látogatja: hely­beliek, valamint Csalról (Celovce) és Ipolynyékről (Vinica) járnak ide. Igaz, a tornáterem még nem kész, de az iskola környéke szépen ren­dezett.- A régi iskola mellett nem volt kert, s nagyon örültünk, hogy itt lehetőségünk lesz a kerti munkát a gyakorlatban is oktatni - mon­dotta Rudolf Vavro, az iskola igaz­gatója. Ö volt a lelkes kezdeményezők egyike. Nemcsak arra törekedett, hogy szép legyen a környezetük, hanem arra is, hogy minden talpa­latnyi földet hasznosítsanak. Kö­rülbelül 60 árat müveinek meg.- Az első évben nem is lehetett művelésről beszélni, hisz a rossz talajba még az ásót se tudtuk belenyomni. Úgy hordták teher­gépkocsival ide a földet - idézte fel a kezdeti nehézségeket Zsig- mond Ernő tanító. - Megérte a fá­radságot, mindannyian örülünk a kertnek. Zöldség, csirkék, nyulak Az épület melletti ágyásokban már zöldell a hagymaszár, a zöld­ségmagok csírái is emelgetik a föl­det. A műhelyek ablakaiból para­dicsom- és paprikapalánták nyúj­tóznak a nap felé.- Nem volt bátorságunk még a palántákat kiültetni, féltünk, hogy megfagynak - kalauzol a kertben Zsigmond Ernő. - A fóliasátorban szépen kikelt a retek. Ott a túlolda­lon burgonya van elültetve az al­mafák között, de a fák még fiata­lok, nem lesz nagy az árnyékuk. Ezeket a körtefákat nemrég ültet­tük. A kerítés melletti fákat az erdőből hoztuk a gyerekekkel, azokon mutattuk be nekik az ol­tást. Szőlőt is ültettünk. Pótolhatatlan élményeik és le­hetőségeik vannak a hrušovi isko­lásoknak. Megtanulhatják a nö­vénytermesztés alapjait, nemcsak a gépekkel, a szerszámokkal is­merkednek meg a műhelyben végzett gyakorlatok során. Igaz, nem egyformán viszonyulnak a mezőgazdasági munkához, so­kan az iskola kertjében fogtak elő­ször kapát (annak ellenére, hogy falusiak). Az udvar távolabbi részében sakor az itt tenyésztett csirkékből készült az ünnepi ebéd - tette hozzá az igazgató. Támogatják a kezdeményezőket Követésre méltó a hrušovi pél­da. Az iskola pedagógusai, az al­kalmazottak és a tanuioK Duszkék kertjükre, állataikra. A lelkes kez­deményezőket sokan támogatták, az ipolynyéki Béke Efsz gépeket, trágyát adott, s ha szükséges, most is készségesen segít. A köz­ség kisállattenyésztői nemcsak ta­nácsokkal szolgálnak a tanulók­nak, hanem a takarmány beszer­zésével is segítenek. A konyhai ételmaradékot ugyan hasznosít­ják, de gabonára is szükségük van. Az állatorvos is megnézi időnként a tenyészetet. A szülök a nehezebb munkát szívesen vál­► ■ ■■ 1 mnmtmmmmimm .................n........ i ................- . irT-", KO MMENTÁLJUK I é -.................... ,Á A konyha alkalmazottjai is segítenek a kerti munkákban (Záhorský István felvétele) Megfizethetetlen segítség számunkra ez a kert - újságolta Dobos Lászlóné, a konyha veze­tője. - Nem zökkenőmentes a községben a zöldségellátás, ezért különösen jól jön a saját termés. Tavaly két tonna burgo­nya termett itt. Majdnem egész évben elég volt. Lecsót, paradi­csompürét készítettünk és uborkát is konzerváltunk. Káposztából is sok termett.-A múlt évben kb. 20 ezer korona értékű zöldséget termesz­tettünk kertünkben: paradicsomot, paprikát, babot, uborkát, hagymát, fokhagymát. Ezekből nagyon ke­veset kellett vásárolnunk. Az így megtakarított pénzből gyümölcsöt vettünk a gyermekeknek, s maradt még pénz a télapó-csomagokra is. Tavaly a kilencedikesek búcsúzá­lalják, mert tudják, gyermekeiknek kettős hasznuk van az iskolán kí­vül is végzett tevékenységből: megtanulják becsülni a kétkezi munkát s az iskolai étkezdében változatosabb, jobb ételt kap­nak. DEÁK TERÉZ NAGY ÁRAT FIZETÜNK Végre az időjárás kedvezőre fordult. Főleg a hétvégeken, közutaink túlzsúfoltak. Aki csak teheti - mintegy ötmillió embereknek van hajtási jogosítványa autóba ül, hogy víkend- házában vagy üdülőhelyeken kipihenje egész heti fáradal­mait, együtt töltse el a munkaszüneti napokát a családjával. Mások kerékpárra ülnek, de vannak olyanok is, akik a saját településük utcáin szeretnek sétálni. Mindez nem is volna baj, ha nem feledkeznének meg az elővigyázatosságról, arról, hogy a közutakon csakis szabályosan lehet közlekedni. Hazánkban naponta mintegy kétszáz súlyos közlekedési baleset történik, amelyek következtében a statisztika szerint öt ember életét veszti, húszat pedig súlyos sérüléssel szállí­tanak kórházba. A sérültek közül sokan életük végéig magu­kon viselik a tragédia következményét, rokkantak lesznek. A gondatlanságból eredő közúti balesetek áldozatául egész családok esnek, házastársak maradnak özvegyen, sok gyer­mek pedig árván. Sajnos a súlyos következményeket csak akkor tudatosítjuk kellően, ha a környezetünkben történik meg a baj. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a legtöbb közlekedési balesetet meg lehetett volna előzni, ha nem mondott volna csődöt az emberi tényező, ha megtartották volna a közlekedési szabályokat. Evek óta a közúti balesetek okai közt az első helyen a gyorshajtás áll, amit az ellenőrzések is bizonyítanak, valamint az a tény, hogy a balesetek mintegy negyven százaléka lakott területen történik. Kevesen tudatosítják, hogy az „akadály“ észleléstől a megállásig a gépjármű a sebességtől függően több tíz métert tesz meg. Éppen ezért a településeken szigorúan be kell tartani a megengedett sebességet, és arra is oda kell figyelni, mi történik az út két oldalán, nem játszanak-e a közelben gyerekek. Sajnos, igen sok gépjárművezető vezetés közben útitársaival szórakozik, s csak akkor döbben rá mulasztására, amikor gázolás miatt a bíróság elé kerül. Sok bajt okoz az előnyszabály meg nem adása, a szabály­talan előzés, és nem kis mértékben az ittas vezetés. Az utóbbi következtében csupán a nyugat-szlovákiai kerületben tavaly 88 karambol történt. A szórakozásra minden embernek joga van, de arra nem, hogy ittas állapotban a volánhoz ülve saját és embertársai életét veszélyeztesse. A közlekedésren­dészet emberei a jövőben az eddiginél még szigorúbban lépnek fel azokkal szemben, akik vezetés előtt szeszes italt fogyasztottak, sőt, minden esetben rövidebb-hosszabb időre bevonják tőlük a hajtási jogosítványt. Az idén az egész turista főidényt fokozott közlekedésbiztonsági időszaknak tekintik. A közbiztonsági szervek nem lesznek elnézőek azokkal szemben sem, akik gépjárművének műszaki állapota nem kifogástalan. A gyalogosokkal és a kerékpárosokkal szemben szintén nagyobb szigor szükséges, mert gyakran megfeledkeznek arról, hogy nem ők a közúti közlekedés egyedüli résztvevői. A közúti balesetek tetemes népgazdasági kárt is okoznak. Csupán az Állami Biztosító kártérítés címén évente több mint egymilliárd koronát fizet ki. Ez valamint a további károk, a legóvatosabb becslések szerint is évente 5-6 milliárd koronától fosztja meg népgazdaságunkat. Egyszóval nagy árat fizetünk a gondatlanságért, a felelőtlenségért. Legyünk tehát mindnyájan körültekintőbbek, óvatosabbak, hogy min­dig épen és egészségesen térhessünk haza. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ ________________________ Természetvédelem alatt első­sorban a tudományos, kulturális vagy egyéb szempontból ki­emelkedő jelentőségű természeti értékek védelmét, megőrzését és rendeltetésszerű fenntartását ért­jük. Tudatos formában a XIX. szá­zad első felében jelentkezett, ami nem kis mértékben volt köszönhe­tő Alexander v. Humboldt német természettudós nagy jelentőségű munkásságának. Persze azóta ez a tevékenység jóval szélesebb kö­rű és szervezettebb lett. A modern természetvédelem a természeti értékeket igyekszik megóvni az őket veszélyeztető emberi tevékenység elől. A termé­szetet védenünk kell a levegő és a víz szennyezésétől, a védett állatfajokat - többek között - a mezőgazdaságban használt vegyszerek káros hatásától, erde- inket pedig például attól, hogy en­gedély nélkül hétvégi názakkal te­lepítsék be őket stb. Ügyelni kell az ásványi kincsek környezetnek nem ártó kiaknázására is. A tennivalók nemzetközi jellege megkívánja az államok együttmű­ködését. Svájcban 1948-ban ala­kult meg a Nemzetközi Termé­szetvédelmi Unió (IUCN), az UNESCO, valamint a FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezögazga- sági Szervezete) tanácsadó szer­ve. Ez tölti be a világ természetvé­delmi dokumentációs és egyezte­tő központjának a szerepét. Hazánkban az állami és az ön­kéntes társadalmi természetvé­delmi szervezetek figyelme első­sorban a megkülönböztetett gon­doskodást követelő és érdemlő táj­egységekre, például az állami ter­mészetvédelmi rezervátumokra, továbbá egyes lelőhelyekre, ter­mészeti emlékekre, növényekre és állatfajokra irányul. A Szlovák Szocialista Köztársaság területén működik a Szlovákiai Természet- védők Szövetsége (Slovenský zväz ochrancov prírody a krajiny - SZOPK). Fő céljának tekinti a természetbarátok társulását és szakmai oktatását. Hatásosan együttműködik az állami termé­szetvédelmi szervekkel, amelyek­kel sok esetben közös akciókat szervez. Alapszervezetei ma már Szlovákia minden járásában mű­ködnek. Soraikba beléphet min­den 15 éven felüli csehszlovák állampolgár. Az alapszervezete­ken belül különben lehetséges a szakosodás is. Működnek pél­dául ornitológus, zoológus, botani­kus, geológus szekciók, amelyek fontos szerepet töltenek be a szer­vezet tevékenységében. KARABA ERVIN Az agyér-meg betegedések Az agy vérellátási zavarai miatt előforduló megbetegedéseknek széles skálája ismeretes. Ezek ko­moly betegségnek számítanak, mivel nagyfokú munkaképtelensé­get okoznak, s az európai orszá­gokban előforduló halálesetek te­kintetében a harmadik helyen áll­nak. Az agy vérkeringésében előál­lott zavaroknak többféle oka lehet. Például az agyér megbetegedése vagy az agy vérkeringési zavara, amely a szívelégtelenség miatt fellépő általános vérkeringési za­varból eredhet, de legfőképp az agyerek elmeszesedése. Az arterioszklerózis vagyis érel­meszesedés alatt azt a folyamatot értjük, amikor az érfalra bizonyos anyagok (lipoproteinek) rakódnak le, amelynek következtében ér­szűkület, sőt később érelzáródás is előfordulhat. Az így megvasta­godott érfal kevésbé rugalmas, nem tud eléggé ellenállni a vér­nyomásnak, és gyorsabban meg­reped. Az érelmeszesedési folyamatot meggyorsíthatja a magas vérnyo­más, a cukorbaj, az elhízás, vala­mint a dohányzás, vagyis a niko­tin. További fontos tényező, amely meggyorsíthatja az arterioszklero- tikus folyamatot, a hosszú ideig tartó lelki feszültség, a stressz, amely egyrészt magas vérnyo­más, másrészt hormonális zava­rok formájában jelentkezik. Mivel ez a betegség főképp idősebb em­bereknél fordul elő, több olyan tényező is befolyásolja, amely az idős kor velejárója. A magas vérnyomás megfelelő kezelést és állandó ellenőrzést igényel. A kezelés elhanyagolása komoly veszélyekkel járhat. Meg kell említenünk, hogy mind a ma­gas, mind a túl alacsony vérnyo­más egyaránt veszélyes lehet. Ilyen esetben nagyon fontos a he­lyes táplálkozás, mellőzni kell a sót, a fűszereket, a füstölt és a zsíros húsokat, a feketekávét és az alkoholt. Az orvos előírásainak megtartásával csökkenthető a magas vérnyomás és meglassít­ható az agyérelmeszesedés kifej­lődése. Az agyi arterioszklerózisban szenvedő betegek fejfájásról, in­gerlékenységről, lelki elesettség- ről panaszkodnak. A betegség egyik leggyakoribb tünete az em- lékezőtehettség romlása és az al­vászavarok. Mivel az éjszakai al­vás felületes vagy megszakad, a beteg nappal aluszékony. Az előrehaladott qgyérelme- szesedés esetén számos szubjek­tív panasz léphet fel: arc- és vég­tag zsibbadás vagy a felső és alsó végtag zsibbadása ugyanazon az oldalon, esetleg az egyik vagy mindkét végtag gyengülése, szé­dülés, bizonytalan járás, hányin­gervagy hányás, átmeneti beszéd­zavarok, esetleg látászavarok. A tünetek külön-külön vagy együt­tesen is felléphetnek, aszerint, hogy az agy mely részén állt elő a vérkeringési zavar. Minden egyes tünet komoly figyelmezte­tésnek számít, amely ideggyógyá­szati szakorvosi kivizsgálást és megfelelő gyógykezelést igényel. Az agyi arterioszklerózis továb­bi tünete, amely minden előzetes jel nélkül bekövetkezhet, a test egyik oldalának megbénulása, amit népiesen agyszélütésnek ne­veznek. Itt már komoly agyvérke- ringési zavarról van szó, amely minden esetben gondos kórházi kezelést igényel. Az agyér-megbetegedések to­vábbi csoportjába tartozik az agy­vérzés. Az arterioszklerozisos fo­lyamat következtében megvasta­godott érfal nem tud ellenállni a magas vérnyomásnak, megre­ped, s beáll az agyvérzés. A beteg ilyenkor hirtelen fejfájást érez, tes­tének egyik fele megbénul, be­széd- és tudatzavar léphet fel. Agyvérzés előfordulhat születési, fejlődési érrendszeri panaszok mi­att is. Itt kell megemlítenünk, hogy az agyvérzést adott feltételek ese­tén kiválthatja a nehéz teher fele­melése, a nagyfokú felindultság, nehéz széklet esetén az erőlködés is. E komoly betegség megelőzé­se érdekében a következőket ajánljuk: 1. Ne dohányozzanak - a dohányzás minden formája nagyon árt az érrendszernek, kü­lönösen a szív- és agyereknek. 2. A táplálék legyen alacsony, kalória- értékű, főképp sovány húsokból, zöldségből, gyümölcsből álljon. Az állati zsírokat növényi olajjal kell helyettesíteni. 3. Ügyelni kell a normális testsúly megőrzésére. 4. Nagyon fontos a helyes élet és munkarend, a megfelelő mennyi­ségű alvás. Naponta több órát tar­tózkodjanak a friss levegőn, mo­zogjanak, és végezzenek nem túl megerőltető fizikai munkát is. 5. Kerüljék a konfliktusokat, a stresszhelyzeteket, a felindu­lást stb. Tudatosítani kell, hogy a világon semmi sem olyan fontos, mint saját egészségünk. 6. Ne fo­gyasszanak alkoholt. Az alkohol károsan hat az agy idegsejtjeire és az érrendszerre. 7. Főképp az olyan ember ne fogyasszon erős feketét, akinél már megállapították a magas vérnyomást. 8. Ne te­gyék ki magukat túlságosan erős napsütésnek és ne használjanak forró fürdőt. DR. ROSOĽANKA KAMILA ÚJ SZÚ 4 1982. V. 21. VÉDD ÉS ÓVD! Természetvédelemről röviden

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents