Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-16 / 89. szám, péntek
Karel Hoffmann előadói beszéde a szakszervezetek X. kongresszusán ÉJ SZÚ 5 1982. IV. 16. növelnünk kell a dolgozók részvételét a tervalkotásban és a tervek megvalósításában megköveteli, hogy foglalkozzunk a termelési értekezletek kihasználatlanságának okaival. A termelési értekezletek, a dolgozók javaslatai a szocialista demokrácia fejlesztésének elválaszthatatlan részét képezik. Ezért a gazdasági vezetőkkel együtt hozzá kell járulnunk a helyzet javításához, annak eléréséhez, hogy a dolgozók konkrétan érdekeltek legyenek a termelés fogyatékosságainak kiküszöbölésében, az egyenletes tervteljesítésben. A termelési értekezleteket a mestereknek és a szakszervezeti bizalmiaknak gondosan elő kell készíteniük, s napirendjükre az adott munkahely időszerű problémáit kell tűzni, s a dolgozók javaslatait gondosan felül kell bírálni. Nem feledkezhetünk meg az üzemek és vállalatok kollektív szerződéseiről sem. A kormánnyal közösen jóváhagyott alapelvek beváltak, a kollektív szerződések jelentősége vitathatatlanul megnövekedett. El kell azonban érnünk, hogy a gazdasági vezetők nagyobb jelentőséget tulajdonítsanak a szerződéseknek, s ezért a szövetségi kormány elnökségével megállapodtunk abban, hogy felújítjuk a kollektív szerződések nyilvántartását az illetékes gazdasági és szakszervezeti szervek által. Következetesen szem előtt kell tartani azt az alapelvet, hogy mindenütt, ahol üzemi szakszervezeti bizottság van, kollektív szerződést kell kötni. Figyelmeztetni szeretnénk arra, hogy a szerződések megkötésekor nem korlátozhatják az üzemi bizottságok jogkörét és ezáltal a dolgozók részvételét sem a vállalati kérdések eldöntésében. Annak ellenére, hogy a bérezés terén kifejtett szakszervezeti munka bizonyos mértékben javult az utóbbi években, meg kell mondanunk, hogy a szakszervezeti szervezeteknek ezen a téren kifejtett tevékenysége nagymértékben eltérő. Sok munkahelyen, a termelésben és a nem termelési szférában is, az üzemi bizottságok még nem tanúsítanak kellő figyelmet a bérezés kérdéseinek. Még mindig tanúi lehetünk az egyenlősdi- nek. A béreket sokszor még min dig nem a konkrét munkaeredmények szerint határozzák meg. Ez megsérti azok érdekeit, akik jól és becsületesen dolgoznak. A CSSZSZK kormánya a Szak- szervezetek Központi Tanácsával megállapodva jóváhagyta a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelésének programját. A döntő azonban az, hogy az üzemekben és vállalatoknál hogyan sikerül érvényesíteni a következetes differenciálást a bérezésben, hogyan sikerül növelni a prémiumok és jutalmak hatékonyságát és milyen aktivitással kapcsolódnak be a szakszervezeti bizottságok az ezzel kapcsolatos problémák megoldásába. A 7. ötéves tervidőszakban előtérbe kerülnek a racionális munkaerő-gazdálkodás kérdései. A népgazdaságban végrehajtott szerkezeti változások következtében egyes esetekben szükségessé válik, hogy a dolgozókat az egyik üzemből egy másikba csoportosítsuk át. A szakszervezeteknek ügyelniük kell arra, hogy ezek a dolgozók segítséget kapjanak a munkahelyi beilleszkedésben, az új szakképzettség megszerzésében, abban, hogy kihasználják képességeiket és megkapják a megérdemelt jutalmat. Körültekintően kell megoldani a fiatal szakemberek érvényesülésének problémáit is. Teljes mértékben támogatjuk a kormánynak az adminisztratív dolgozók számának csökkentésére vonatkozó terveit. III. Tökéletesítsük a dolgozók munka- és életkörülményeit. Amint azt a CSKP XVI. kongresszusa megállapította, az elmúlt időszakban jó eredményeket értünk el a dolgozók élet- és munka- körülményeinek javításában. A kongresszus értékelte a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom hozzájárulását az eredmények eléréséhez. Ez megnyilvánult az üzemi balesetek számának állandó csökkenésében, az üzemi étkeztetés fejlesztésében, a szak- szervezeti üdültetés javításában és bővítésében, az üzemi gyermekintézmények hálózatának bővítésében, a dolgozó anyák megsegítésére hozott intézkedésekben, az üzemorvosi ellátás javításában, valamint a munkajogi viszonyok megszilárdításában. Meggyőződésünk, hogy az eredmények még jobbak lehetnének, ha ezen a téren minden vállalatnál és üzemben kellő erőfeszítéseket tennének. így például sok gazdasági szerv lebecsüli a munka- és életkörülmények kérdését, a szakszervezeti szervek észrevételeit és kéréseit nemkívánatos zaklatásnak tekintik. Maguk a szakszervezeti szervek és szervezetek sem elég következetesek a dolgozók törvényes jogainak védelmében. Ez gyengíti a szakszervezetek tekintélyét. A vállalatok szociálpolitikája a dolgozókról való gondoskodás legfontosabb területe, amelyen a szakszervezeteknek pótolhatatlan szerepük van. Itt nyilvánul meg a mindennapi gyakorlatban a szakszervezetek kettős feladata - a termelés fejlesztésének, valamint a dolgozókról való gondoskodásnak szentelt állandó figyelem. Ezen a téren sok a kötelességünk, legyen szó a munkakörülmények javításáról, a munkavédelemről, a nehéz testi munka kiküszöböléséről, az új és a régi üzemek szociális ellátottságáról, a túlórák számának csökkentéséről, a foglalkozási ártalmak kiküszöböléséről, az életkörülmények javításáról. Annak ellenére, hogy gyakran foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel, be kell ismernünk, hogy az eredmények nem olyanok, amilyeneket el szeretnénk érni. Ennek többek között az az oka, hogy egyes felelős dolgozók nem értik meg a kérdés fontosságát. A szakszervezeti tisztségviselők pedig gyakran csak regisztrálják a fogyatékosságokat. Tudatosítani kell: ahogyan az életszínvonal nem emelkedhet a termelés fejlesztése nélkül, a termelés sem fejleszthető, ha nem javítjuk az élet- és munkakörülményeket. A szakszervezetek jogkörébe tartozik a munkavédelem társadalmi ellenőrzése. A szakszervezeti szervek hozzájárulásával fokozatosan csökkent az üzemi balesetek száma, de sok probléma megoldatlan maradt. Az ún. veszélyes munkahelyek száma sajnos azokban az üzemekben is növekszik, ahol új technológiát vezetnek be. Elégedetlenségünket kell kifejeznünk a személyes védőeszközök gyártásával kapcsolatos sokéves probléma vontatott megoldása miatt. Ha az illetékesek tiszteletben tartanák a szövetségi kormány és az SZKT intézkedéseit és a vállalatok határozottan rendet teremtenének a védőeszközök használatát és karbantartását illetően, ma kevesebb lenne a gondunk. Mivel a helyzet nem ilyen, újból visszatérünk a kérdéshez. Egyre több a jogos panasz az üzemegészségügyi ellátással kapcsolatban. Elvárjuk, hogy az egészségügyi szervek foglalkozzanak ezekkel, bővítsék az üzemi egészségügyi létesítmények hálózatát, s egyúttal emeljék a már létező létesítmények színvonalát, stabilizálják az üzemorvosi helyeket, s az orvosok többet foglalkozzanak a megelőző gondoskodással. Fokozott figyelmet szentelünk az üzemétkeztetés javításának és bővítésének. Meg kell határozni az üzemi éttermek normáit, korszerűsíteni kell az éttermeket és a konyhákat. Nem szabad megengedni, hogy miközben több százmillió koronát fordítunk a termelő- eszközökre és az új létesítményekre, megfontolatlanul csökkentsék a szociális berendezések építésére, illetve korszerűsítésére előirányzott összegeket. Fokozott felelősség terheli az üzemi és vállalati szakszervezeti bizottságokat azért, hogy helyesen döntsenek a szövetkezeti stabilizációs lakások odaítéléséről. Elsősorban a munkáscsaládokra, a többgyermekes családokra és a fiatal házaspárokra kell gondolniuk. Fontos feladat a munkás- szállók, a szaktanintézetek ellátottságának és üzemeltetésének ellenőrzése is. Tovább akarjuk javítani a szak- szervezeti üdültetést. A szakszervezeti beruházások keretében előnyben részesítjük az új, korszerű üdülők építését, bővítjük a családi üdültetést és a rehabilitációval egybekötött üdülési lehetőségeket. Szakszervezeteink is részt vesznek a gyermekekről való gondoskodásban. Ezért folytatjuk a szakszervezeti pionirtáborok hálózatának bővítését A szocialista munkaviszonyok megszilárdításának fontos eszköze a munkajogi és bérezési szabályok megtartásának társadalmi ellenőrzése, ami a szakszervezetek feladata. Szocialista társadalmunkban is fontos feladat a dolgozók jogainak védelme. A szak- szervezeti szerveknek nem szabad megtűrniük a Munkatörvénykönyv és más rendeletek megsértését. A dolgozókról való komplex gondoskodáshoz tartozik a szak- szervezeti szervek felelőssége a dolgozók életkörülményeinek javításáért lakóhelyükön is. Tudjuk, hogy a dolgozókról való gondoskodást ma befolyásolják a lényegesen bonyolultabb gazdasági feltételek. Törekvésünket ennek ellenére tovább fokozzuk. IV. Emeljük a dolgozók eszmei és kulturális színvonalát A szocialista építés igényes feladatait csakis úgy valósíthatjuk meg, ha tagjainkat a társadalom érdekében kifejtett egyre jobb munkára mozgósítjuk. A gyakorlat ezt mutatja, hogy a szocialista fejlődés nagyobb igényeket támaszt a dolgozók öntudatával és ismereteivel, társadalmi felelősségérzetével, fegyelmezettségével, gondolkodásmódjával és meggyőződésével szemben. A mai viszonyok között, amikor rendkívül kiéleződik az ideológiai harc a kapitalizmus és a szocializmus között, a szakszervezeteknek fokozott mértékben kell bekapcsolódniuk a dolgozók tudatának alakításáért folytatott küzdelembe. A szakszervezetek nevelő hatásának fokozása megköveteli az elmélet és a gyakorlat szoros összekapcsol ását. E rőfesz ítései n- ket arra fordítjuk, hogy a szakszervezeti tagok alaposan megismerjék a XVI. pártkongresszus dokumentumait, megértsék kommunista pártunk politikáját, megértsék a fejlett szocialista társadalom építésének törvényszerűségeit. Tömegpolitikai munkánk és gazdasági propagandánk feladata, hogy a dolgozókat munkahelyi feladataik jó teljesítésére mozgósítsuk. Szüntelenül emlékeztetni fogunk arra, mitől függ társadalmunk fejlődése, arra, hogy életünk teljes mértékben attól függ, hogyan dolgozunk. El kell ismernünk, hogy a szakszervezeti szervezetekben a nevelő munka ma még jelentős mértékben általános, nem elég rugalmas, nem készteti az embert arra, hogy hangot adjon véleményének. Harcolnunk kell saját gyengéink, hibáink és fogyatékosságaink ellen. A szakszervezeti munkában nem tűrhetjük meg a kispolgári megnyilvánulásokat, az élősködést, az önzést, azok magatartását, akik a lehető legtöbbet akarnak kapni a társadalomtól, miközben keveset adnak, A dolgozók szocialista tudatának, erkölcsének és munkához való viszonyának kialakításában rendkívül nagy szerepet tulajdonítunk a kollektíváknak. A szakszervezeti szakaszok, a szocialista munkabrigádok és más kollektívák a legjobb nevelők, ők formálják az emberek gondolkodását, akaratát és cselekedeteit. A polgári és köz- gazdasági ismeretek bővítésében fontos szerepe van a szakszervezeti tagok politikai oktatásának. Ezen a téren az elmúlt években sokat tettünk. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelnünk a fiatal tagok nevelésének, ezért a jövőben fokozott együttműködést folytatunk a SZISZ-szervezetekkel. V. Szilárdítsuk meg a szak- szervezetek egységét, ak- cióképességét és növeljük tekintélyét A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerepének elmélyítése elképzelhetetlen a szakszervezeti élet tökéletesítése, a szak- szervezeti szervek irányító és szervező munkájának javítása nélkül. A szakszervezetek IX. kongresszusa óta nőtt az alapszervezetek és a tagok aktivitása. Rendszeresebben megtartották a taggyűléseket, s így a tagok részt vehettek a kollektívák életével és munkájával kapcsolatos fontos kérdésekről való döntésekben. A kongresszusi előkészületek alapján megállapíthatjuk, hogy tagjainak többsége pozitívan értékeli a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerepét, de sokuk szerint a szakszervezetek nem reagálnak elég rugalmasan a társadalmi fejlődés új jelenségeire, a dolgozók szükségleteire és egyes esetekben nem védik elég bátran érdekeiket. A szakszervezetek X. kongresszusa után tovább kell tökéletesíteni az egész mozgalom tevékenységét. Csak így tudjuk megszilárdítani a dolgozóknak a szakszervezetekbe vetett bizalmát. Állandó feladatunk a forradalmi szakszervezetek egységének megszilárdítása és megvédése. Ennek fontos eszközei az aktivitási tervek. A szakszervezetek munkájának eredménye a tagok aktivitásától, a több mint 27 ezer alapszervezet és 250 ezer szakszervezeti szakasz munkájától függ. A tagok tettre készsége azonban csak akkor képzelhető el, ha azonosulnak nemcsak a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom céljaival és programjával, hanem alapszervezetük tevékenységével is. A tagsági gyűlések azonban nagyon sok esetben formálisak. A funkcionáriusok és tagok nem egy esetben rámutatnak erre, de nem sokat tesznek a helyzet javításáért. A helyzeten javítani kell, el kell érni, hogy a gyűlések nyíltak legyenek, konstruktív vita folyjon, mindenütt reagáljanak a dolgozók észrevételeire. Tovább kell tökéletesítenünk az egész szakszervezeti apparátus munkáját, de sohasem szabad elfelejtenünk, hogy a szakszervezeti munka eredményessége elsősorban a több százezer tisztségviselő áldozatos, önkéntes munkájától függ. Rájuk támaszkodunk, őket kell sokoldalúan támogatnunk. Az alapszervezetekre vonatkozó rendeletek megváltoztatásával kiemeljük a szakszervezeti szakaszok és a szakaszbizalmiak feladatát. A további módosítások a revíziós bizottságok munkájára vonatkoznak. Szerepüket úgy kell megszilárdítanunk, hogy teljes mértékben fő feladataikra összpontosíthassák figyelmüket - az illetékes szerv gazdálkodásának ellenőrzésére - és így megakadályozzák a szakszervezetek eszközeivel való visszaélést. A politikai szervező munka hatékonysága, a szakszervezeteken belüli demokrácia elmélyülése, a szervezeti felépítés tökéletesítése, az apparátus jobb munkája és főleg az önkénteá aktíva kibővítése dönt arról, hogyan emelkedik a szak- szervezeti tevékenység színvonala, hogyan sikerül megszilárdítanunk a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom egységét, akcióképességét és társadalmi tekintélyét. VI. Szilárdítsuk a nemzetközi szakszervezeti mozgalommal való internacionalista szolidaritást és osztá ly szövetséget Aggodalommal állapítjuk meg, hogy előző kongresszusunkhoz viszonyítva ma sokkal bonyolultabb külpolitikai helyzetben élünk. A világimperializmus fokozza háborús előkészületeit, egyre több pusztító fegyvert gyárt, amivel veszélyezteti az emberi civilizációt. A Reagan-kormányzat a hadiipari komplexum érdekeit érvényesíti és Európát nukleáris hadszíntérré akarja változtatni. Az imperializmus legreakció- sabb erői veszélyes tervei meghiúsításának útját a Szovjetunió békepolitikája mutatja meg. A haladó emberiség az egész világon támogatja az SZKP békepolitikáját, amellyel Csehszlovákia is teljes mértékben azonosul. Teljes mértékben egyetértünk a CSKP XVI. kongresszusának azzal a megállapításával, miszerint a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szoros szövetségben mindent megteszünk a béke megőrzéséért, azért, hogy kedvező feltételeket teremtsünk a szocialista társadalom építéséhez. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom nemzetközi tevékenységének súlypontja továbbra is sokoldalú kapcsolataink fejlesztése a Szovjetunió és a többi szocialista ország szakszervezeteivel. A szakszervezetek tapasztalat- cseréje és együttműködése hozzájárul a szocialista országok egységének megszilárdításához, az egyes országok és az egész közösség népgazdaságának fejlesztéséhez. Nem engedjük meg a szocializmus ellenségeinek, hogy gyengítsék országaink egységét. Nem sikerül ez az ellenséges erőknek a Lengyel Népköztársaságban sem. A szocialistaellenes erők ellenforradalmi terveinek meghiúsítása megteremtette Lengyelországban a feltételeket a szocialista rend felújításához. Teljes mértékben támogatjuk ezeket az intézkedéseket és továbbra is támogatni fogjuk azokat a lengyel szakszervezeti tagokat és erőket, amelyek az ország szocialista rpegújhodásáért küzdenek. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom a proletár internacionalizmushoz hűen mindig támogatta Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fejlődő országainak haladó szakszervezeteit, nemzeti felszabadító, imperialistaellenes erőit. A jövőben is szilárdítani fogjuk osztályszolidaritásunkat és együttműködésünket a tőkés országok szakszervezeteivel, támogatni fogjuk a munkanélküliség, az infláció és a kizsákmányolás ellen folytatott küzdelmüket. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom ötéves tevékenységének mérlege kedvező. Kongresz- szusunk jubileumi kongresszus. Meggyőződésünk, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom történetében tanácskozásunkat a szakszervezeti munka továbbfejlesztéséhez hozzájáruló kongresszusként tartják majd nyilván. ^ Javasolom, hogy a kongreszszusi határozatban a következő alapvető célokat tűzzük ki az előttünk álló évekre: 1. a szakszervezetek felelősségének fokozása a CSKP politikájának megvalósításáért, a munkás- osztály hatalmának megszilárdításáért, a szocializmus politikai rendszerének fejlesztéséért, az FSZM társadalmi szerepének fokozása: 2. a munkásosztály és a többi dolgozó alkotó erejének széles körű kibontakoztatása a társadalom gazdasági fejlesztése érdekében; 3. a munkásosztály és a többi dolgozó élet- és munkakörülményeiről való gondoskodás tökéletesítése; 4. a dolgozók eszmei és kulturális színvonalának emelése; 5. a szakszervezetek egységének, akcióképességének és tekintélyének növelése; 6. a nemzetközi szakszervezeti mozgalommal való internacionalista szolidaritás és osztályszövetség megszilárdítása a béke és a szociális haladás érdekében. E célok megvalósítása nem lesz könnyű. Igényes munka áll előttünk. Bonyolult időszakban élünk, sok nehézséget kell majd leküzdenünk. Eltökéltségünk azonban abból a tudatból ered, hogy igazságos ügyért, a CSKP programjának megvalósításáért küzdünk.
