Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-16 / 89. szám, péntek

A Szakszervezetek Központi Tanácsának beszámolója a IX, kongresszus óta végzett munkáról és a fejlett szocialista társadalom építésének további időszakában az FSZM feladatairól Karel Hoffmann előadói beszéde a szakszervezetek X. kongresszusán A legutóbbi kongresszus óta öt év telt el. Az alapszabályzat értel­mében a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa számot ad a szak- szervezetek X. kongresszusának az elvégzett munkáról, s javasla­tokat tesz a jövőt illetően. Az el­múlt öt év során Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével, a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal testvéri egységben jelentős haladást értünk el a fejlett szocialista társadalom építésé­ben. Míg a tőkés világban elmé­lyült az általános válság, a szocia­lista Csehszlovákiában - eltekint­ve nehézségeinktől - további hala­dást értünk el, fejlődött a népgaz­daság és emelkedett a dolgozók életszínvonala. Törekvésünket megnehezítet­ték a kedvezőtlen külső feltételek. Elsősorban a kiéleződő nemzet­közi feszültségre, az imperializ­mus diszkriminációs politikájára gondolok. Kedvezőtlenebbek let­tek a kiviteli, a behozatali és a hi­tellehetőségek, élesebb lett a kon­kurencia a külföldi piacon és emelkedtek a nyersanyagok, az energia és az élelmiszer árai. A párt XVI. kongresszusa részle­tesen elemezte az új helyzetet, és felhívta a figyelmet arra, hogy gaz­daságunk nem készült fel az ilyen akadályok leküzdésére. A terve­zés sem tartott lépést a változá­sokkal. Nem sikerült fordulatot elérni a hatékonyság növelésére, a gazdaságosság fokozására és a minőség javítására irányuló stra­tégiai irányvonal megvalósításá­ban. Ezért nem sikerült elérnünk a nemzeti jövedelem növekedésé­nek tervezett ütemét. A szociális program egyes pontjairól le kellett mondanunk, ennek ellenére a 6. ötéves tervidőszakban a progra­mot lényegében teljesítettük. Nőtt a társadalmi fogyasztás, emelked­tek az átlagbérek, megszilárdult a dolgozók szociális biztonsága. Fejlődött az oktatásügy, a tudo­mány, a kultúra, elmélyült a szo­cialista demokrácia. Tovább mé­lyült nemzeteink és nemzetisége­ink gazdasági és kulturális közele­désének folyamata, a szakszerve­zeti mozgalom jelentős szerepet töltött be a szocialista társadalom tévesztésében. Tudjuk, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom egysé­ge és sokrétű tevékenysége csak­is Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának következetes megvalósításával mélyülhet el. Amint a kidolgozott részletes be­számoló megállapítja, a szak- szervezetek IX. és X. kongresz- szusa között nagy erőfeszítéseket tettünk a szakszervezetek szere­pének megvalósításáért a szak- szervezetek feladatának lenini ér­telmezésével összhangban. Meg­állapíthatjuk, hogy a IX. kongresz- szus által meghatározott feladata­inkat általában eredményesen tel­jesítettük. Nem tagadjuk azonban, hogy a szakszerveti munká­ban még mindig sok a fogyatékos­ság és a probléma. Ezekre ismé­telten felhívták figyelmünket a kongresszusi előkészületek so­rán. A jövőben határozott küzdel­met kell folytatni ezek kiküszöbö­léséért, és mindent meg kell ten­nünk azért, hogy a szakszervezeti mozgalom az új, igényesebb felté­telek között is helyt álljon. A XVI. pártkongresszuson a központi bizottság Gustáv Hu­sák elvtárs által előterjesztett be­számolója megállapította: „A tár­sadalom elvárja a szakszerveze­tektől, hogy még jelentősebb kez­deményező szerepet és felelőssé­get vállaljanak a társadalom szoci­ális és gazdasági fejlesztése biz­tosításában.“ Határozottan kije­lenthetjük, hogy ennek az elvárás­nak eleget teszünk. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tevé­kenysége szilárd alapjának tekinti Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusának határozatait. I. Fokozzuk a szakszerve­zetek felelősségét a CSKP politikájának megvalósításáért, a mun­kásosztály hatalmának megszilárdításáért, a szo­cializmus politikai rend­szerének fejlesztéséért, s növeljük a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom társadalmi szerepét! Minél bonyolultabbak a belső és külső feltételek, minél nehe­zebb feladatokat teljesítünk, annál felelősségteljesebb feladatok há­rulnak a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalomra. Ahhoz, hogy a társadalmi élet valamennyi terü­letén eredményesen megoldjuk feladatainkat, mozgósítanunk kell a munkásosztály és a többi dolgo­zó alkotó erejét, meg kell szilárdí­tanunk a szakszervezetek szere­pét. Mi, szakszervezeti tagok tel­jes mértékben elismerjük a kom­munista párt társadalmi vezető szerepét. Azt akarjuk, hogy a párt politikája közel álljon a néphez, közérthető legyen s az összes szakszervezeti tag megértse, hogy ez a politika megfelel létér­dekeinek. A forradalmi szakszervezetek fő társadalmi ereje mindig a munkás- osztály volt. Alapvető kötelessé­günk ügyelni arra, hogy a munkás- osztály teljes mértékben kifejt­hesse aktivitását, bővüljön részvé­tele az irányításban és igazgatás­ban, az ország politikai, gazdasági és kulturális fejlesztésében. A munkásosztály öntudatától szervezettségétől és fegyelme­zettségétől függ a szocialista élet­mód kialakítása, a szocialista épí­tés újabb sikerei. Elsősorban ebből a szempont­ból kell gyorsabban, korunk köve­telményeinek megfelelően módo­sítani a szakszervezetek munká­ját. Tevékenységünkkel hozzá fo­gunk járulni a munkásosztály ha­talmának megszilárdításához. A szakszervezeti mozgalom a to­vábbiakban is céljának tartja a munkásosztály és a szövetkeze­ti parasztság szövetségének meg­szilárdítását. Ez a szövetség meg­nyilvánul az FSZM és a Szövetke­zeti Földművesek Szövetségének együttműködésében is, amelyet tovább akarunk fejleszteni. A fejlett szocialista társadalom további építésének programja, amely elválaszthatatlanul össze­kapcsolódik a kultúra és a művelt­ség, a tudomány és a technika fejlesztésével, megköveteli, hogy a szakszervezetek hozzájárulja­nak a munkásosztály és az értel­miség együttműködésének elmé­lyítéséhez. Törvényszerűen elő­térbe kerül a tudományos és mű­szaki értelmiséggel folytatott együttműködés. El kell érnünk, hogy a tudományos és műszaki dolgozók a szakszervezeti moz­galom keretében érvényesíteni tudják érdekeiket és szükségletei­ket, s továbbfejlesszék együttmű­ködésüket a munkásosztállyal és a többi dolgozóval. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom soraiban tömöríti a Nemzeti Front szervezetei és politikai pártjai tagjainak többsé­gét. Ezért Csehszlovákia Kommu­nista Pártja vezetésével jelentős szerepet tölt be társadalmunk osz­tályainak és szociális csoportjai­nak közeledésében, nemzeteink és nemzetiségeink internaciona- lisfa közösségének megszilárdítá­sában. Jelentősen hozzájárul a nép erkölcsi politikai egységé­nek megerősítéséhez. A szocialista demokrácia fejlesztésével össz­hangban növelni kell a szakszer­vezetek részvételét a Nemzeti Front tevékenységében. Továbbra is elmélyítjük együttműködésünket a SZISZ-szel, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségével, a Tudományos-Műszaki Társa­sággal, a Nőszövetséggel, a CSSZBSZ-szel, a Csehszlovák Testnevelési Szövetséggel, a Vö­röskereszttel és a többi szerve­zettel. A szocialista társadalom fej­lesztése során egyre jobban elő­térbe kerül a szakszervezetek és a szocialista állam viszonyának kérdése. Ez a viszony tükrözi ér­dekeink azonosságát. Abból indu­lunk ki, hogy a szocialista állam a munkásosztály hatalmát képvi­seli. Tudatosítjuk, hogy az állam és a szakszervezetek objektíve eltérő szerepet töltenek be a szo­cializmus politikai rendszerében, s ennek következménye a munka- megosztás és a felelősség specifi­kus meghatározása. Előfordul azonban, hogy megsértik ezt az alapelvet, lebecsülik a szakszer­vezetek szerepét, megsértik a jó együttműködés szabályait és a szakszervezetek törvényes jo­gait. Ezt nem hagyhatjuk figyel­men kívül. A lényeg az, hogy az ilyen jelenségeket folyamatosan ki tudjuk küszöbölni a szocialista jogrend szellemében. Ezt szava­tolja Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető szerepe. Ré­szünkről mindent megteszünk azért, hogy az állami szervek és szakszervezetek együttműködése a szocializmus és a dolgozók ér­dekeinek megfelelően fejlődjön. A Szakszervezetek Központi Ta­nácsa ügyel arra, hogy a szak- szervezeti szervek minden szinten éljenek jogaikkal. Szükségesnek tartjuk, hogy bíráljuk azokat az állami és gazdasági tisztségvise­lőket, akik figyelmen kívül hagyják a szakszervezeti szervek és a dol­gozók jogait. Ugyanúgy bírálni kell azonban azokat a szakszervezeti szerveket is, amelyek nem élnek jogaikkal. Ezzel kapcsolatban meg kell mondanunk, hogy az utóbbi évek­ben nagyon beváltak a s Szak- szervezetek Központi Tanácsa Titkárságának és a CSSZSZK kormánya Elnökségének közös tanácskozásai. Hasonló tanácsko­zások folynak köztársasági, szak­ágazati, kerületi és járási szinten is. A jövőben az eddiginél na­gyobb mértékben kell élni azzal a módszerrel, hogy az állami és szakszervezeti szervek közösen vitatják meg a feladatok megoldá­sát a társadalmi erők és források mozgósítása érdekében. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a szakszervezeti szervek és a nemzeti bizottságok együttmű­ködésének. A jövőben azoknak a szakszervezeti funkcionáriusok­nak is, akiket a nemzeti bizottsá­gok képviselőivé választottak, na­gyobb mértékben kell elősegíteni­ük azt az együttműködést. Az utóbbi években számos jog­szabály és határozat született, amely bővíti a szakszervezeti szervek és az üzemi bizottságok jogkörét. A szakszervezetek tevé­kenységére vonatkozó törvények és jogszabályok azt tanúsítják, hogy Csehszlovákiában a szak­szervezetek széles körű jogokat élveznek. A jogszabályok és rendeletek különböző időszakokban szület­tek, ezért szükséges, hogy egyes rendeleteket összhangba hozzuk az új feltételekkel, elsősorban a komplex intézkedésekkel. Ugyancsak fontos, hogy jogilag szabályozzuk az üzemi, vállalati szakszervezeti bizottságok, vala­mint a felsőbb szintű szakszerve­zeti szervek viszonyát a gazdasá­gi vezetéssel. Azt javasoljuk, hogy a kongresszus bízza meg a Szak- szervezetek Központi Tanácsát az erre vonatkozó javaslatok kidolgo­zásával és jóváhagyásával. Amint a XVI. pártkongresszus hangsúlyozta, a szakszervezetek tevékenysége sok szempontból pótolhatatlan. Ezzel kapcsolatban újból emlékeztetünk Vlagyimir lljics Lenin szavaira, miszerint a szak- szervezetek az irányítás, a gaz­dálkodás és a kommunizmus isko­lái. A szakszervezeti mozgalom szocializmusban betöltött szere­pének ez az érvényes, állandóan élő jellemzése. II. Fejlesszük a munkásosz­tály és a többi dolgozó alkotó erejét társadal­munk gazdasági fejlesz­tése érdekében A szakszervezetek IX. kong­resszusa óta a társadalom gazda­sági és szociális fejlesztésében elért eredményeink a dolgozók ál­dozatos munkájának gyümölcsei. Ebből az alkalomból is köszönetét mondunk azoknak a kollektívák­nak és egyéneknek, akik becsüle­tes munkájukkal hozzájárultak a jó eredmények eléréséhez. Egyúttal elismeréssel nyugtázzuk azon dolgozók kezdeményezését, akik becsülettel teljesítették a szak- szervezetek X. kongresszusa tisz­teletére vállalt felajánlásaikat és kezdeményezően hozzájárultak a 7. ötéves tervidőszak második éve nehéz feladatainak megvaló­sításához. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak pótolhatatlan sze­repe van a dolgozók kezdeménye­zésének fejlesztésében, a szocia­lista versenyben. A XVI. pártkong­resszuson a központi bizottság beszámolója hangsúlyozta, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom elsőrendű feladatai közé tartozik a jövőben is a kezdemé­nyezés fejlesztése, a szocialista verseny kibontakoztatása. Az em­berek kezdeményezésének mind nagyobb kibontakozása nálunk je­lentős mértékben a szakszerveze­tektől függ. Nem szabad megen­gednünk, hogy a formalizmus, a fölösleges papírmunka és a szervező munka hiányosságai értéktelenné tegyék a dolgozók aktivitását és áldozatkészségét. El kell ismernünk, hogy a mun­kakezdeményezés fejlesztésében a számos pozitív eredmény elle­nére a szocialista versenyben még mindig sok a fogyatékosság. A népgazdaság mai feladatainak teljesítését konkrétan és differen­ciáltan kell megítélnünk, ismerve az egyes ágazatok, vállalatok és üzemek helyzetét, úgy, hogy a mai tömegjellegű versenymozgalom elérje a kívánt minőséget és gaz­dasági eredményességet. Ez csak akkor érhető el, ha a verseny köz­pontját a nagy hatékonyság, a ki­váló minőség, a gazdaságosság, a tudományos-műszaki haladás irányvonala képezi. Feladataink közül ismét meg­említjük a tüzelőanyagokkal, az energiával, fémekkel és más nyersanyagokkal való jobb gaz­dálkodást, a termékek minőségé­nek javítását, a hiánycikkek szá­mának csökkentését és a beruhá­zási tervek teljesítését. Minket is felelősség terhel azért, hogy több üzemben még mindig hallatlanul rossz gazdálko­dás és pazarlás tanúi lehetünk. Nem tűrhetjük meg, hogy a szak- szervezeti funkcionáriusok és a gazdasági vezetők figyelmen kí­vül hagyják ezeket a kérdéseket. Minden szinten foglalkozniuk kell az elvtársaknak a termelés ener­gia- és anyagigényességének csökkentésével, a tüzelőanyag, az energia, a fémek, a különböző nyersanyagok és a munkaidő jobb kihasználásával. Ez vonatkozik a termékek minőségének javításá­ra is. A tapasztalatok szerint a kol­lektívák és az egyének kezdemé­nyezése gyakran csak formális, mivel nem párosul céltudatosan a termeléselőkészítő szakaszok dolgozóinak törekvésével. Ma, amikor jelentősen korlátozzuk a beruházásokat, különösen fon­tos; hogy a kezdeményezést az átadási határidők és a költségter­vezetek megtartására, a tervezett mutatók elérésére összponto­sítsuk. A munkakezdeményezés fej­lesztésének és a felajánlásoknak kedvezően kellene befolyásolniuk a komplex intézkedések beveze­tését. Ezért az összes dolgozónak magáévá kell tennie a komplex intézkedések alapelveit. Az egész nem termelési szférá­ban is szigorítani kell a gazdasági követelményeket, és racionálisan kell felhasználni az anyagi és pénz­ügyi forrásokat. Az emberek pél­dául jogosan ütköznek meg azon, hogy miért emelkednek a szolgál­tatások árai, amikor azok nem elég rugalmasak és a minőségük sem megfelelő. A szocialista kötelezettségvál­lalások értékéről és a versenyzés színvonaláról a céltudatos szerve­ző és nevelő munka dönt. A ver­seny azonban nem fejlődhet ked­vezően ott, ahol nem folyamatos az anyagellátás, ahol nem jó a munka és a termelés szervezé­se. A végtermékek termelőinek és a szállítóknak a törekvését egye­sítik többek között a közös szocia­lista felajánlások. A versenyzésben pótolhatatlan szerepe van a szocialista mun­kabrigád cím elnyerésére kifejtett törekvésnek. A brigádok figyelem­reméltó eredményei jogosan elis­merést érdemelnek. Vannak azonban olyan kollektívák is, ame­lyeknek tevékenysége nem felel meg a kritériumoknak, s amelyek­nek munkája nem különbözik az átlagos kollektívák teljesítményei­től. Mi is felelősek vagyunk azért, hogy a szocialista munkabrigád címet elnyert kollektívák valóban különbözzenek a többi munkakol­lektívától. A tudomány és a termelés kap­csolatának elmélyítésében fontos szerepük van a komplex racionali­zációs brigádoknak. A szakszer­vezeti szerveknek a jövőben az eddiginél még jobban fejleszteniük kell az ésszerűsítést, főleg a gép­iparban, támogatniuk kell az újítók és a feltalálók kezdeményezését A népgazdaság intenzív fejlesz­tésében rendkívül fontos a Szov­jetunióval és a többi KGST-or- szággal a tudomány, a technika és a kutatás területén folytatott együttműködésünk. Ezen a téren jobban kihasználhatjuk a kooperá­ló vállalatok kollektíváinak kezde­ményezését, ezt tanúsítják az in­ternacionalista versenyzés első eredményei a közös csehszlovák­szovjet tervek megvalósítása során. A szocialista társadalom fejlő­dése döntő mértékben attól függ, hogyan növekszik a dolgozók részvétele az irányításban. A dol­gozók részvételének elmélyülésé­vel párhuzamosan nő érdeklődésük a tervteljesítés iránt. Ez nagy igé­nyeket támaszt a gazdasági veze­tőkkel és a szakszervezeti szer­vekkel szemben is. Sajnos, a gaz­dasági vezetők többsége még mindig nem értékeli kellőképpen a dolgozók szerepét a tervalkotás­ban és a jóváhagyott feladatok lebontásában. A párt követelmé­nyeivel összhangban nemegyszer bírálóan mutattunk rá arra, hogy a tervező és irányító szervek olyan rövid határidőkön belül követelik meg a tervjavaslatokat, hogy azo­kat gyakorlatilag nem vitathatják meg a kollektívákkal, a szocialista munkabrigádokkal a termelési ér­tekezleteken, sőt gyakran az üze­mi szakszervezeti bizottságokon sem. Aggasztó jelenség, hogy az üzemi bizottságoknak nem egész 50 százaléka él azzal a törvényes jogával, hogy állást foglaljon az évi tervekkel kapcsolatban. Ráadásul sok üzemi bizottság támogatja az utólagos beruházások és dotációk követelését, figyelmen kívül hagy­va társadalmi érdekeket és a tar­talékokat. A komplex intézkedések lehető­vé tették a kezdeményező terve­zés módszerének érvényesítését. Ahhoz azonban, hogy ez a mód­szer hatékonnyá váljon, meg kell teremteni a feltételeket. Ez a mód­szer nem érvényesülhet csupán azért, mert hozzájárul a kollektív anyagi érdekeltség növekedésé­hez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felsőbb szervek nem res­pektálják minden esetben a kez­deményező tervezés alapelveit, a szakszervezetek kötelessége, hogy minden munkahelyen meg­követeljék a gazdasági vezetőktől, tájékoztassák a kollektívákat, a brigádokat, milyen feltételek kö­zött fogadhatnak el nagyobb terv­feladatokat és milyen problémákra kell figyelmüket összpontosítani­uk A kezdeményező tervezés eredményességének feltétele a szakszervezetek átgondolt szer­vező és neveiö munkája.^ Annak szükségessége, hogy ÚJ SZÚ 4 1982. IV. 16.

Next

/
Thumbnails
Contents