Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-08 / 83. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1982. IV. 8. FELZÁRKÓZNAK AZ IGÉNYEKHEZ TOVÁBB JAVUL AZ ELLÁTÁS A GYÜMÖLCSFACSEMETÉKBŐL ÉS A ZÖLDSÉGMAGVAKBÓL kés gyümölcsöktől fosztja meg a társadalmat.- Ezeket a követelményeket nagyon jól ismerjük, ezért haté­kony intézkedéseket tettünk a helyzet javítására - folytatja tá­jékoztatását Alexander Fleisch- man. - Az idén hat nagyüzemi faiskolát létesítünk, amelyekben átlagosan 200-300 ezer facseme­tét és 150-200 ezer cserjecseme­tét fogunk termelni. Arról is gon­doskodtunk, hogy egész Szlováki­ában eredményesebb legyen Fiatalok a déli út építésén A fiatalok lelkes munkájukkal már számos, a népgazdaság szá­mára rendkívül fontos építkezés­ből vették ki részüket. A szlovákiai ifjúsági vasútvonal a Kralupyi Kau- csukgyár, a Tušimice II. és a Mél- ník III. Hőerőmű az ifjúsági építő­tábor egy-egy mérföldköve. E gazdag hagyomány új láncsze­meként a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség III. országos építőtábora Prága fő úthálózatának kiépítésé­hez járul hozzá. A SZISZ II. kongresszusa hang­súlyozta, hogy valamennyi kerület fiataljainak tiszteletbeli feladata a főváros fejlesztési terve gyakor­lati megvalósításához való hoz­zájárulás. Prága egyik legfőbb gondja ma a város közlekedésé­nek javítása, korszerűsítése. A gyors és gazdaságos közleke­dés feltétele a metró és a mintegy 240 km hosszú főúthálózat kiépí­tése. Az új úthálózat első szaka­sza 2000-ben készül el. A vasúti és építői vállalat elsőrendű célja az elmúlt években az északi út­szakasz megépítése volt. Ennek átadása után (tavaly december­ben) a főváros életéhez ugyan­csak rendkívül fontos 20 km-es hosszú „déli út“ építésére össz­pontosítottak. A déli út 6 önálló szakaszból áll, közülük az első már az idén elkészül, teljességé­ben pedig 1988-ban a Barrandov- híd befejezésével lesz használha­tó. összeköti majd a Brnóba és Bratislavába vezető egyes számú, valamint a Plzeňbe irányuló au­tópályát. A Palacky- és Jirásek-híd tehermentesítése mellett fontos­ságát növeli az is, hogy ezen az útszakaszon szállítják majd a dél­nyugati városrész építéséhez szükséges tetemes mennyiségű építőanyagot. Végezetül nem kis mértékben hozzájárul a prágai környezet javításához és a mai követelményeknek megfelelő út­szakasz időt, benzint és gázolajat takarít majd meg. Mindez igazolja az építkezés fontosságát, s azt, hogy a déli út megépítése nem véletlenül vált a SZISZ harmadik országos építő­táborává. Igényes építkezésről van szó, a fővárosban az útépítés sokkal bonyolultabb, mint bárhol másutt. Egy km-es útszakaszon Prágában átlagban 3-4 hidat kell felépíteni, ami a költségeket is jelentősen megnöveli. A déli út része az országnak talán legna­gyobb hídja, a Barrandov-híd is, melynek területe a Gottwald völgy-híd területének csaknem háromszorosa. A műszakilag igényes út- és hídépítés vonzza a fiatalokat, s mivel a főváros építéséről van szó, lehetőség nyílik Prága beható megismerésére is. Az ország kü­lönböző tájairól kiváló fiatal szak­emberek - ácsok, kőművesek, villanyszerelők - kapcsolódtak be az elmúlt hetekben a főváros szá­mára égetően fontos építkezésbe. Egy év múlva új érdeklődök cso­portja váltja fel őket, a nyári vaká­ció idején pedig a baráti országok diákjai is segítenek majd az épít­kezésen. (ma) A kertbarátok és a gyümölcster­meléssel foglalkozó mezőgazda- sági nagyüzemek egyre nagyobb választékban igényelnek facse­metéket. Hiány mutatkozik azon­ban a csonthéjas gyümölcsfélék­ből, főleg sárga- és őszibarackból, cseresznyéből és meggyből, de szilvából is. Nemrég cikket is kö­zöltünk erről a kérdésről, amely­ben Andrej Kotier, a Kertbarátok Szlovákiai Szövetségének osz­tályvezetője egyetértett ezzel a megállapítással. A csonthéja­sokból valóban kevés a facseme­te, miközben az ültetöanyagokat és a kertészeti vetömagvakat szállító Semex szakágazati válla­latnak fölöslegei vannak az almás- termésűekből. Ezért Alexander Fleischman okleveles kertészhez, a Semex vállalat termelési és érté­kesítési igazgatóhelyetteséhez fordultunk, hogy objektív tájékoz­tatást kapjunk erről a kedvezőtlen helyzetről. A Semex jelenleg 95 féle virágma­got és mintegy 50 féle zöldségma­got szállít a kereskedelmi hálózat­ba - magyarázza Kornél Schultz mérnök, a Semex vállalat üzem­igazgatója A zöldségmagvak csomagolási részlegének dolgozói, közöttük az előtér­ben látható Mária Žitná és Brigita Polákoviőová megkapták a szocialista munkabrigád aranyjelvényét- Annak több oka is van, hogy jelenleg miért van hiány egyes facsemetékből - kezdi válaszát a feltett kérdésre az illetékes szak­ember. - Előbb azonban vállala­tunk általános tevékenységéről szeretnék szólni. A Semex nem­csak saját nemesítő állomásain gondoskodik a facsemeték terme­léséről, az elosztás azonban teljes mértékben a mi feladatunk. Ismer­jük a választékban tapasztalható kedvezőtlen helyzetet, amit na­gyon sajnálunk, de egyelőre nem tudunk javítani rajta. Ez ugyanis nemcsak tőlünk függ. Azt azonban szeretném megjegyezni, hogy amíg ‘1977-ben 660 000 gyü­mölcsfacsemetét értékesítettünk, tavaly már töbl^ mint 820 000 da­rabot. Az említett időszakban a bogyóstermésű cserjecseme­tékből, vagyis egresből, ribiszké­ből, málnából stb. 120 ezer darab­ról 530 ezer darabra nőtt a terme­lésünk. A CSKP KB 4. ülése határozott támogatásban részesítette a kert­barátok tevékenységét. Ma min­den járásban arra törekednek, hogy a lehető legjobban kihasz­náljanak minden parlagon heverő területet. Szinte törvényszerű, hogy a kertészkedők lényegesen több gyümölcsfa- és cserjecseme­tét igényelnek, mint korábban. Ar­ra a kérdésre tehát, hogy miért kevés a facsemete a csonthéjas gyümölcsökből, egyszerűen is le­hetne válaszolni, de a kérdés sok­kal bonyolultabb. A Semex a való­ságban a szocialista szektor igé­nyeit a kívánt választék szempont­jából is kielégítette, a szövetség és általában a kertbarátok igényeit azonban már nem sikerült fedezni. Az 1977 óta eltelt időszakban a fa­csemeték iránti igény 1 200 000 darabra, vagyis mintegy 93 száza­lékkal növekedett. A csonthéja­sokból mutatkozó hiányt részben az is okozta, hogy az alanyneve­léshez nem állt rendelkezésre ele­gendő mag. A nagy érdeklődés hátterében azt is látni kell, hogy a csonthéjas gyümölcsfélék felvá­sárlási ára általában előnyösebb, mint az almástermésü gyümöl­csöké. Valamit azonban tenni kell. Ez a helyzet számos kertbarátnak el­veszi a kedvét a gyümölcster­mesztéstől, s minden lekésett év a facsemeték kiültetésében érté­Csaknem egy hónap választ el a Fekete-Vágon épülő csúcserömű utolsó előtti 110 megawattos turboaggregátja próbaüzemelésének megkezdésétől. A felvételen František Kľuska és Miloš Šima (jobbról) turbinaszerelés közben (Felvétel ČSTK - Vladimír Gabčo) Hárman a Szegellö-dűlőn A rügyező fákkal szegélyezett parcellán két traktor mozog. Úgy tűnik az egyik keresztbe-hosszá- ba jár, vagy köröket ír a tábla közepén. Hiába várom, nem érke­zik meg a főút széléhez. Balogh Jenő, a vetőgépet vontató Zetor 6911-es típusú traktor vezetője magyarázza a talajművelés forté­lyait:- Füsi Gyula símítóz, mégpedig tapasztalataik alapján a szántás irányával szemben rézsút vontatja a talajegyengető, lazító gépeket, hogy jobban szétmálljanak a hantok. Morzsolgatja a porhanyós rö- qöcskéket, és hozzáértően meg­jegyzi:- Jobb is lehetne a talaj, ha a símítózás előtt hengerrel tömí- tettük volna. Úgy látszik üzem­anyagtakarékosságból, vagy más okból ki kellett hagynunk ezt a ta­lajelőkészítési műveletet, (gy vi­szont többet szenved a traktor, mert a magvető csövek több ellen­állásba ütköznek, és a vetőgép félrehúzza a traktort. Bizony ne­héz tartani az irányt. Magyarázza, hogy a Szegellő- -dűlőben még elég nehéz körül­mények között dolgoznak. A reg­geli órákban puha a föld, csak tíz óra felé indulhatnak. Este viszont megnyújtják a műszakot. Az időjá­rástól függően hét-nyolc óráig is dolgoznak. Addig mennek a gé­pekkel, amíg látnak. Igyekezniük kell, mert a másik vetőgépet von­tató traktor még mindig üzemkép­telen. A hidraulikus berendezés nem bírja megemelni a forgóban a vetőgépet. Fel kell készülniük tehát, hogy a tervezettnél nagyobb területen kell elvetniük a cukor­répát.- Kerékpáron érkezik egy mun­karuhás ember. Németh Vince traktoros a pihenési időszakban elugrott ebédelni. A segédtrakto­rossal felváltva kezelik, vezetik a traktort. Csak néha-néha állnak meg néhány percre. Jól szervezik a munkát, és ennek köszönhetően naponta 15 hektáron is elvetik a cukorrépát. Beszélik, volt idő­szak, amikor még szervezetteb­ben folyt a munka. Hárman kezel­tek egy traktort és egy vetógépet. Akkor a napi teljesítmény 30 hek­tár volt. A munkakörülmények is jobbak voltak, mert hajnali öt óra­kor indulhattak és késő estig dol­gozhattak. A pihent traktoros átnézi a Sa­xonia A-697-es tizenkétsoros ve­tőgépet. Mindent rendben talál. Elégedetten mondja indulásra ké­szülődés közben:- Az idén még nem volt na­gyobb baj ezzel a vetőgéppel. Igaz, korongokat kellett cserél­nünk, de ez a munka nem tartott túl sokáig. A drazsírozott mag ve­téséhez kilenclyukú korongot kel­lett volna használni. Mivel apróob magot kaptunk, a tizennyolclyukú korongokat kellett beszerelnünk. Kissé bosszankodtunk a többlet- munka miatt, de mit tehetünk. A három éve együtt dolgozó traktoroskettős jól ismeri a nehéz­ségeket, az eredményeket, és a terveket is. Azt is tudják, hogy 150 hektárba kell elvetniük a cu­korrépát, méghozzá idejében. Elújságolják, hogy tavaly közel 40 tonna volt a cukorrépa hektárho­zama. Az idén még többet akar­nak. Szíwel-lélekkel végzik mun­kájukat. Németh István tavaly is a legjobb traktorosok közé tarto­zott a járásban. A tavaszi munkák gyors és jó minőségben való vég­zéséért elismerő oklevelet és tár­gyi ajándékot kapott. Mégegyszer ellenőrzi a gépe­ket, órájára tekint és indítja a traktort. A tábla végén ügyesen megfordul, és a hidraulikus beren­dezéssel a földre engedi az ekét, leengedi a sorjelzőt és indul a táb­lába. Pár perc múlva porfelhőbe burkolva halad a távolban látható fasor felé. BALLA JÓZSEF a csonthéjas magvak felvásárlása az alanyok kitermeléséhez. Kibő- vítjük továbbá az anyatelepeket a bogyósgyümölcsűek vegetatív szaporításához, amihez progresz- szív technológiai irányzatokat ve­zetünk be. Az említett intézkedé­seken kívül a faiskolati termelés irányítására, valamint a faiskolai termékek elosztására ez év január elsejétől szakágazati vállalatunk­ban egy önálló központot létesítet­tünk. Mint ismeretes, a Semex válla­lat kielégítő mértékben fedezi a szükségleteket zöldségmagvak­ból és dísznövényekből. Ez a megállapítás a fajtaválasztékra is elmondható. Arról, hogy miként gondoskodnak a szükséges mennyiségű alapanyagról, s ho­gyan érik el a szabványnak meg­felelő minőséget, Kornel Schultz mérnök, üzemigazgató tájékozta­tott:- A vetőmagvak termelésére szerződéseket kötünk a termesz­tőkkel. A felvásárolt zöldség- és virágmagvakat a mi technológiai gépsorainkon dolgozzuk fel, a csomagolás előtt szigorú csírá- zási és minőségi próbákat vég­zünk, hogy a kevésbé értékes magvak ne kerüljenek a kereske­delmi hálózatba. Ha elégségesnek is tűnik a vá­laszték ezekből a magvakból, az üzem dolgozói mégsem elégedet­tek. Rendszeresen kevés például a virághagymák, főleg a tulipán- hagymák mennyisége és válasz­téka. A zöldségmagvaknál nincse­nek ugyan ilyen kirívó problémák, bár itt is előfordul, hogy a nagy megrendelők szükségleteinek ki­elégítése után nem jut elegendő a kiskereskedelmi hálózatba. Ho­gyan lehetne megoldani ezt a problémát?- Tulajdonképpen a termelők­nél van a megoldás kulcsa - ma­gyarázza Schultz mérnök. - Saj­nos, a jelentékeny munkaerő­szükséglet, valamint a vetőmag- termesztés alacsony fokú gépesí­tése miatt a mi termesztésünk nem áll a kívánt színvonalon. A szükségleteket ezért behozatal­ból is fedezzük, ez azonban a vá­laszték kiszélesítésére is szolgál az egyes fajtákból. Szeretnénk azonban jobban kihasználni a ve­tőmagtermesztés hazai lehetősé­geit, amiben a kertbarátok segít­ségére is számítunk. JOZEF SLUKA Daniela Žitná a vetőmagvak csírázóképességét vizsgálja a laboratórium­ban (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents