Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-08 / 83. szám, csütörtök
Jakoby Gyula - cseh szemmel avagy megkésett születésnapi jegyzet A JAVULÁS JELEI Látogatóban a Lévai Gépipari Szakközépiskolában Úgy három éwel ezelőtt a Prágai Képzőművészeti Akadémia otthonosan tág műtermében František Jiroudek, a kortárs cseh festészet egyik vezető egyénisége beszélt a szlovákiai magyar festészethez kötődő élményeiről. Amikor Jakoby Gyula nevét említette, mérhetetlen volt az örömöm. Jiroudek, ez a világszerte megbecsült, pedagógiai és művészi szigoráról egyaránt neves, nehezen szóra bírható művész különös elragadtatással, nagyon elismerően szólt az általam is megszeretett, lényem legmélyebb dimenzióit is megérintő Jakoby-féle piktúráról. Ebből a véleményből akkor egy kicsit rólunk, a Szlovákiában élő magyarok szellemiségéről is minősítést véltem kihallani. A Výtvarná kultura idei első számában megjelent Portrét Júlia Ja- kobyho (Jakoby Gyula portréja) című értékelő jellegű írás olvasásakor is hasonló örömérzés töltött el. Többek között azért, mert a tudtommal Brnóban élő művészettörténész Zdenék Janói Jakoby magányos pályáját, alkotói módszerét és szerény életvitelét Jan Zrzavýéval párosította, aki nemcsak századunk festészetének európai rangú alakja, de a latin költészetből eredeztethető gondolkozásával számomra azt is jelenti a cseh s egyben a világ képzőművészetében, amit Vladimír Holan jelent a cseh, illetve a világirodalomban. Holan a Hó című versében így ír: ,,Ha nem is volna csend a földön, /már megálmodtad ezt a havazást./ Magas vagy. / Minél kevesebb gesztust. / Semmi látványosat. Persze, ez a ,,minél kevesebb gesztus... semmi látványos“Jakoby ra, az olcsó publicisztikai fogással, tévesen „kassai remetének“ titulált magánemberre értendő csupán, s nem a szüntelen mobilitást, a robbanás pillanatát sugalló Ja- koby-müvekre, amelyeket négy alkotói periódusba sorol Zdenék Janči. A húszas évek Jakoby-festé- szetét akvarel l-ihletésűnek minősíti. A harmincas-negyvenes években Jakoby ,,festészetébe bevonul a rajzszerű felfogásám Janči e rajz-ihletésű korszak elemzéséhez hozzáfűzi, hogy egyáltalán nem hagyományos értelemben veendő rajz-felfogásról van szó. A második világháborút követő korszakról csupán annyit említ, hogy Jakoby alakjai ekkor deformálódtak, művészetének meghatározója a groteszk, az irónia és az önirónia, valamint Ma Kassán (Košice) mesejátékot mutat be a Magyar Területi Színház Thália Színpada. A becsületes molnárlegény című mesejáték írója Gyüre Lajos, akinek személyében egyben színpadi szerzőt is avatnak. A színház műsortájékoztatója a mesejátékról előzetesként mindössze ennyit árul el: „Valamennyi közép-európai nemzet mesevilágában föllelhető a szegény, becsületes molnárlegény története, aki szorgalmával és éles eszével győz a rossz hatalmak felett. A Népművelési Intézet 1980-as mesepályázatán első díjat nyert mesejáték mind pedagógiai-etikai, mind esztétikai szempontból megfelel a gyermekszínjátszás korszerű kritériumainak. “ • A költőként indult Gyüre Lajost, a kassai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium tanárát pár nappal a bemutató előtt kértük meg a beszélgetésre. Mindenekelőtt arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi késztette műfaj- váltásra?- Az író emberekre általában az jellemző, hogy húszéves korukban verseket költenek és később, amikor egyre több átélt probléma, gond sűrűsödik össze bennük, valahogy szükségét érzik a műfaji gyarapodásnak. Ez a mesejáték a szarkazmus lett, de míg egyéb alkotói korszaka stílusjegyeinek, szemléletmódosulásainak elemzésekor viszonylag pontosan kitapintja a Jakoby művészetét befolyásoló történelmi-társadalmi, lélektani-fiziológiai tényezőket, ennél a korszaknál ezt nem teszi meg. Negyedik korszakának a hatvanas évektől napjainkig tartó időszakot határozza meg: ,,A művész alkotásait ebben az időben a magas fokú stilizáltság, a színek mély tisztasága és expresszivitása jellemzi (majd a hetvenes években a kifinomultság is), s több kompozíciójában az illuzórikus tartományok eliminálásával az imaginárius tartományok kihangsúlyozásának lehetünk tanúi.“ írása ötödik bekezdésében, amelyben Ensor, Soutine, Rouault, Bonnard és Matisse műveiben föllelhetö szociális, pszichikai és művészeti jegyeket a kassai festőével párosítja, emeli igazán az európai festészet élmezőnyébe Ja- kobyt. Megemlíti: bár Jakoby csupán a kassai (Košice) avantgard nagy egyéniségét, Kővárit, valamint a francia Chagallt ismeri el szellemi atyjának, ,,kizárhatatlan Kokoschka és /főként az utóbbi tíz esztendőben) Bacon hatása“. Majd így fogalmaz: „Az utóbbi tizenöt esztendőben született alkotások zöme háború utáni képzőművészetünk csúcsteljesítményeihez tartozik, függetlenül attól, hogy (Jakoby művészetéhez - SZ. L. megj.) hiába keresnénk párhuzamokat (talán Bauer Szilárd kivételével) Szlovákiában“ És a tanulmány utolsó mondata: „Hozzá kell tennem, hogy éppen a kultúrák (a magyar és a szlovák - SZ. L. megj.) szinkrációjának van a legnagyobb szerepe abban, hogy Jakoby festészete internacionalista jellegű, s hogy már régtől a szlovákiai képzőművészeti kultúra örök és elválaszthatatlan értékeihez tartozik. “ Zdenék Janči, a morva művészet- történész aki nagyon találóan hangsúlyozta Jakoby festészetének internacionalista jellegét, írásának utolsó bekezdését ezzel a mondattal kezdi: „a szlovák művészettörtéaz első ilyen próbálkozásom, de tartós müfajváltásról esetemben talán nem beszélhetünk. • Milyen gyökerei vannak ennek a próbálkozásnak?- A gyökerek egyértelműen gyermekkoromba nyúlnak vissza. Nagyapám jó mesélő volt; szinte az egész falu gyermekeinek mondott mesét - olyan meséket, melyeket még az ő gyermekkorából őrzött meg az emlékezete, de olyanokat is, amelyeket valahol olvasott és kiegészített a saját élményvilágával. Azok a mesék, amelyeket tőle hallottam ma is nagyon elevenen élnek bennem. 1979-ben a Fábry-napokon az is felvetődött, hogy kevés a gyer- mekszínmű. Egyedül Gál Sándor: Szürke ló című mesejátéka az, ami irodalmilag is elismerhető. Ott született meg bennem a gondolat, hogy mesejátékot írjak. Az említett Fábry-napok egyébként Batta Györgyre és Gágyor Péterre is hatással lehettek, mert ők is írtak egy-egy mesejátékot, melyeket színházunk közönsége már láthatott. • Minden színpadi alkotás a bemutatóval válik élővé. Az élet- rekeltés a színházi szakemberek feladata. Milyennek tartja a Thália műhelymunkáját?- A mesejátékom nem az első neti irodalom gyakorlatilag egyáltalán nem tesz említést Jakoby művészetével összefüggésben a kultúrák szinkrációjának hatásáról.“ Persze, az eddig felsoroltakkal együtt is rólunk, a szlovákiai magyarok szellemiségének értékeléséről (is) szól a tanulmánya, hiszen természetes, hogy a szlovákiai magyar képzőművészet nesztora olyan életérzéseket vitt fel vásznaira, amely belőlünk s hozzánk is szóló történelmi tanulságokkal szolgálnak. Ezt a véleményt maga Jakoby Gyula fogalmazta meg, amikor Szverdlov utcai, múzeumnak is beillő lakásában köszöntöttük hetvenkilencedik születésnapján. Igen, Jakoby Gyula március 28-án lépett életének nyolcvanadik esztendejébe. Zdenék Janči hét fekete-fehér és egy színes reprodukcióval négy oldalon megjelentetett, alapos művészeti értékelést nyújtó - nyilván másoknak is örömet szerző - tanulmányának recenzálásával hadd kössem egybe a kissé megkésett születésnapi jókívánságot. A sajnos gyakran betegeskedő Jakoby Gyulának főként egészséget kívánunk, s azt, hogy életének nyolcvanadik esztendejébe lépve még sok-sok megrázó erejű alkotással gazdagítsa mind a magyar, mind a szlovák, s persze, azt az európai képzőművészetet is, amelybe nagy-nagy elismeréssel most a Cseh Képzőművészek Szövetségének kéthavonként megjelenő lapja is méltán emelte. SZIGETI LÁSZLÓ megfogalmazásban kerül bemutatásra, ahogy megírtam. Csendes László rendezői elképzeléseit meghallgatva magam is fontosnak tartottam több változtatást eszközölni. A rendező ötleteként a meseszövés mozgatója a háttérben álló öregapó lett, aki szinte sámáni erővel rendelkezik. Az ő irányítása szerint bonyolítja és igazgatja az eseményeket a két manó: a rosz- szat megszüntetik, a jót segítik. S mivel a molnárlegény a próbát kiállja, megkapja jutalmát. Erről hadd ne mondjak többet, jöjjenek el a gyerekek a színházba és nézzék meg a történetet. • Milyen érzéssel várja a bemutatót?- A premier felnőtt közönség előtt lesz, amit nem tartok szerencsésnek, mert a mesejáték a gyermeki lélek világára épített. Köszönjük a beszélgetést, és bízunk benne, hogy mesejátéka kedvező fogadtatásban részesül. A becsületes molnárlegény főszerepeit Hizsnyai Zoltán és Kádek Rita játssza. A mesejáték díszlet- tervezője Kopócs Tibor, a zenét Ág Tibor szerezte, a koreográfiát Varga Ervin készítette, a darabot Csendes László rendezte. A bemutató előadást ma 19 órakor tartják a kassai Thália Színpadon. SZASZÁK GYÖRGY Ebben az iskolában a vendég csupán az igazgatói iroda ajtaján kopogtathat, a tanítást nem zavarhatja jelenlétével. Emiatt aztán itt üljük körül az asztalt: az igazgató, helyettese, tanárok, diákok és jómagam. Mindnyájuk hétköznapjairól, gondjairól beszélgetünk:- A Lévai Gépipari Szakközép- iskola 1976 szeptemberében nyílt meg, s aztóta rohamos fejlődésen ment keresztül - mondja bevezetőjében Viktor Orgonáé igazgató. - Korszerű épületben tanítunk, laboratóriumaink és tanműhelyeink fölszerelése 13 millió koronát ér. A diákok többsége a nyitrai, lévai és érsekújvári járásból való, de vannak itt Malacky és Galánta környékéről is. Iskolánk profilja az általános gépipar, az esetleges szakosodásról csak távlatilag lehet beszélni. Azonban megpróbáljuk növendékeink érdeklődését a környék gépipari üzemeire irányítani.- A mostani iskolaév egyik sajátossága önöknél, hogy szeptembertől magyar osztályt nyitottak, melyben a kémiát, fizikát, matematikát, polgári nevelést és történelmet a diákok anyanyelvén tanítják. Hallhatnánk első lépéseikről?- Az osztály létrehozásáról 1981 májusáig nem tudtunk, így erre nem készülhettünk fel. Éppen a tavalyi iskolaévben egészítettük ki teljes létszámra pedagógusgárdánkat. Szlovákia minden részéből vettünk fel tanárokat és nem számítottunk arra, hogy más nyelvű oktatás is lesz nálunk, mert erről akkor még nem tudtunk. Az osztály megnyitásának bejelentése felelősségérzetet ébresztett bennünk - de meg is lepett hiszen szeptember elsejére olyan légkört kellett teremtenünk, melyben a gyerekek jól érzik majd magukat és zökkenők nélkül bekapcsolódhatnak az iskola életébe. A pedagóguskérdés megoldásában előnyünkre volt, hogy Jozef Hain tanárunk beszéli mindkét nyelvet, s így rábízhattuk a matematika, fizika és kémia tanítását. A magyar nyelvet, történelmet és polgári nevelést Laczkó Margit tanárnő vállalta el, aki hetente öt órát tanít nálunk. A többi szaktan- tárgyat tanító pedagógus nem tud magyarul. Jómagam is rendszeresen érdeklődöm az I. D osztály eredményei és hétköznapjai iránt, többször külön foglalkozom problémáikkal. Azt is el akarnánk érni, hogy a diákok megértsék: ebben az iskolában alapkövetelmény a szlovák nyelv ismerete is, mert számos szaktantárgyat ezen a nyelven tanítunk. Sokan azt hitték, mikor ide jöttek, hogy mindent magyarul fognak tanulni. Ez csak Komáromban van így. Azt hiszem, az osztályban - egy-két kivételtől eltekintve - tűrhetően tudnak és értenek szlovákul. Ivan Kravárik igazgatóhelyettes szavai szerint Alexander Britka azért lett az I. D. osztályfőnöke, mert azonkívül, hogy tud magyarul, jó pedagógus és bonyolult helyzetekben is talál megoldást. Osztályfőnöki tapasztalatait így foglalja össze:- Az első félév tanulmányi eredményei nem a legkedvezőbbek. Előmenetelét tekintve az osztály iskolánk leggyengébbjei közé tartozik. Azért mégis két csoportba osztanám őket: a közepesen és gyengén tanulókra. De ha összehasonlítjuk a negyed- és félév eredményeit, akkor jelentős javulást tapasztalhatunk. Még így is az osztály előmenetelben a leggyengébbek között maradt. Az egyes tantárgyak eredményei közt nincsenek lényeges különbségek, inkább azt figyeltem meg, hogy a gyengébb tanulók a mindkét nyelven tanított tantárgyakban egyformán gyengék, ami az én óráimon kifejezökészségi nehézségekben mutatkozik meg. Úgy érzem azonban, az osztály diákjainak többsége az iskolát elég jól elvégezheti. Erre azért merek következtetni, mert minél jobban beilleszkednek, annál kevesebb gond van velük. S ezt osztályfőnöki segítségemmel én is támogatom. Jozef Hain az említett fontos szaktantárgyakat tanítja az I. D-ben. így vélekedik az osztályról:- Némi tapasztalataink már voltak eddig is, mert minden évben valamennyi osztályban van két- három magyar iskolából érkező diákunk. Fölkészülésükkel eleddig nem voltak különösebb gondjaink, a kezdeti nyelvi nehézségeket fokozatosan leküzdötték. Mivel a többi első osztályban is tanítok, egy alapvető különbséget most mégis észre kellett vennem. Az I. D. fölkészültsége gyöngébb a többiekénél. Ennek okát abban látom, hogy az alapiskolákkal eléggé későn - majdnem a felvételi vizsgák előtt - tudatták az osztály megnyitását, így kevés volt az érdeklődő, s ezért nem válogathattunk, mint a szlovák osztályokban. Érthető aztán, hogy valamivel gyengébb képességű tanulókból állt össze az osztály, de a többihez viszonyítva, például matematikából csupán tizedekben mérhető, nem nagy különbség van érdemjegyeik átlaga közt. Gondot okoz az is, hogy a magyar nyelvű magyarázat után a szlovák szakkifejezéseket ugyan átvesszük, de bővebb magyarázatra már nem jut idő. A tanterv - főleg az első osztályban - nagyon sűrített. Még hozzátenném: az általam tanított tantárgyakban javulást tapasztalok. Ehhez, úgy gondolom, hozzájárult az első szülői értekezlet is, amelyen nyíltan beszéltünk közös gondjainkról, és utána a javulás jelei mutatkoztak a tanulmányi eredményekben. Hetente óráim egy- harmadát ebben az osztályban tanítom le, így eléggé ismerem őket. Beszélgetésünket végighallgatta az osztály négy tanulója. Most rajtuk a sor. önmagukról lassan, tőmondatokban árulnak el egyet- mást. A véletlen hozta, hogy mindnyájan beutazók. Válaszaik egy nehéz felelés nyomott hagulatára emlékeztetnek. Sivok Katalin a gyengébb tanulók egyike. Maga sem tudja eldönteni, hogy tanulmánya eredményeivel elégedett legyen-e vagy se. Lány létére is a legkönnyebbnek a műhelymunkát tartja. A gépészetet az iskolában kedvelte meg. Előtte más pályára, elárusítónőnek készült. Füri Gizella közepes előmene- telű, rangidős az osztályban. Eddig már más iskolában is próbálkozott, innen is elkészült, de az iskolaigazgató marasztalta. A műszaki jellegű tantárgyak okoznak neki legtöbb gondot, ő is a gyakorlati órákhoz áll közelebb. Hancko József, osztályelnökhöz híven a legjobb tanulók közé tartozik.- Itt már a követelmények nagyobbak, mint az alapiskolában voltak. Kölcsönösen segítünk egymásnak, főleg a gyengébbeknek magyarázzuk el az anyagot, ha nem értették meg. Hogy miért mégis a tudásbeli különbség? Nem mindenki tud jól szlovákul és sokat is hiányoznak. A lemaradást pedig már nehezebb behozni. Molnár István beszéde is elárulja, hogy még gyengén beszél szlovákul. A műhelymunkát szereti, ehhez csatlakozik a gépekhez való vonzalma.- Barátaimtól hallottam az iskoláról, ők csalogattak ide és segítenek most is, ha tudnak. Az alapiskolában mindig kitüntetett voltam, de itt rossz jegyeim vannak. Ott egyszerűbb dolgokat tanultunk, még matematikából és kémiából is. Nem véletlenül hangzott el az egyik véleményben a szülői értekezlet jótékony hatása, mert a tanárok, szülők, diákok összefogása a Lévai Gépipari Szakközépiskola I. D osztályában is változásokat hozhat. Egyelőre a javulás jelei mutatkoznak. Persze, fontos lenne az oktató-nevelő munka feltételeinek a javítása és szükséges lenne, ha a jövőben az alapiskolák is nagyobb érdeklődést tanúsítanának a lévai gépipari iránt, s több jobb képességű tanuló jelentkezne ide, mert a felvételin csak így érhető el a kellő választási lehetőség. J. MÉSZÁROS KÁROLY Új mesejáték - új színpadi szerző BEMUTATÓ ELŐTTI BESZÉLGETÉS GYÜRE LAJOSSAL Jakoby Gyula: Kép (olaj, 1970) ÚJ SZÓ 6 1982. IV. 8.
