Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-07 / 82. szám, szerda
ÉSSZERŰBB ÜGYINTÉZÉST Adalékok a műszaki-gazdasági dolgozók létszámkérdéséhez f ... i, KO MMENTÁLJUK A műszaki-gazdasági dolgozók létszáma a népgazdaságban, illetve a munkásokhoz viszonyított arányuk az egyes vállalatokban gyakran foglalkoztatja a közgazdászokat. A helyes következtetések levonásához azonban mélyebben, nemzetközi összehasonlítások alapján is meg kell vizsgálni ezt a kérdést. Ha például összehasonlítjuk Népi Ellenőrzési Bizottsága felüla műszaki-gazdasági dolgozók vizsgálta a kimutatások készítése arányszámait Csehszlovákiában és felhasználása terén fennálló és az iparilag fejlett tőkés orszá- helyzetet. Az ellenőrzések kimugokban, nem tapasztalunk nagy tatták, hogy a különböző kimutatákülönbségeket. A kitermelő és sok, jelentések, elemzések, tervea feldolgozó ipar egyes ágazatai- zési formulák száma a mezőgazban 1977-ben elvégzett felméré- daságban is állandóan növekszik, sek szerint Csehszlovákia kitér- habár ezeknek csak egy töredékét melő iparában csak 24 százalékós használják ki a tényleges irányítávolt a nem munkás hivatású dől- si munkában. A Trnavai Efsz-ben gozók részaránya, míg az NSZK- például egy év alatt a különböző ban 26,7, az Egyesült Államokban kimutatásokban 280 040 adatot pedig 33 százalékos. A feldolgozó tüntettek fel, a Trnavai Járási iparban az NSZK-ban 26,1, az Mezőgazdasági Igazgatóságon Egyesült Államokban pedig 29,1 149 632 adatot, a Bratislavai Keszázalékos volt ez az arány. rületi Mezőgazdasági IgazgatósáAz említett adatok alapján arra gon pedig 733 000 adatot. A külehetne következtetni, hogy fölös- lönböző kimutatások elkészítéséleges nagy lármát csapni ebben hez az említett szövetkezetben a kérdésben, hiszen alapjában vé- körülbelül 14 500 munkaórára, ve rendben mennek a dolgok a járási mezőgazdasági igazgatóA kérdés azonban nem ilyen egy- ságon 6500 munkaórára, a kerüleszerű. Az egyes vállalatokban ti mezőgazdasági igazgatóságon ugyanis nagyon eltérő a helyzet, pedig mintegy 18 000 munkaórára néhol aránytalanul sok, néhol pe- volt szükség, dig túl kevés a műszaki-gazdasági dolgozók létszáma, s az sem mind- „Kigondolt“ kimutatások egy, hogy ezek mivel foglalkoznak. Hasonló a helyzet a népgazdaTÚIméretezett m®s ágazataiban. Különösen . . ■e.Ttríir.jó igényes munkát jelent az államilag aaminiSZiraciO nem kötelező, jóváhagyás nélkül A tudományos-műszaki hala- bevezetett kimutatások kitöltése, dással összefüggésben szükség- a különböző kiegészítő jelentések szerű változásokra kerül sor és elemzések elkészítése. Ezek a munkaerő szerkezetében E ha- a jóváhagyott kimutatási rendszer ladás hordozói elsősorban a mű- terjedelmének körülbelül a kétszeszaki dolgozók, akiknek nélkülöz- rését képezik, hetetlen szerepük van a tudomá- A nem törvényesített ügyintényos kutatás eredményeinek gya- zés terjedelmét bírságolással is korlati hasznosításában, s a tér- lehetne csökkenteni. Ha az ellenmelés fejlesztésében. őrző szervek büntetnék az olyan új A műszaki-gazdasági dolgozók jelentések és kimutatások „kigonkategóriáját azonban gazdasági dolását“, amelyek adatait bárki és ügyintézési dolgozók is képe- megtalálhatja a bevezetett statiszzik. Az ügyintézési munkák tömé- tikai nyilvántartásból, bizonyára ge viszont elviselhetetlenül meg- lényeges mértékben csökkenne nőtt a népgazdaságunkban. Min- a fölösleges papírmunka. Ennek den új vezető beosztású személy a kérdésnek azonban egy másik arra törekszik, hogy minél több, oldala is van. Az ügyintézési dolkülönböző szempontokból feldől- gozók bőséges létszáma az irágozott adathoz jusson, ami állan- nyitás különböző szintjein arra dóan növeli a tájékoztató kimuta- ösztönzi a vezetőket, hogy beosztások számát. tottjaik számára munkát „találAz elmúlt évben a CSSZSZK janak“ Ha idehaza megtermelhető, miért hozzuk be? Népgazdaság - a nép gazdasága Kifejezetten hasznos visszatekinteni néha a megtett útra, összegezni az eredményeket, és az eredmények alapján megfogalmazni a további teendőket. Néhány nappal ezelőtt a Szövetségi Gyűlés fórumán is ezt tette Ľubomír Štrougal, amikor a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája 4. ülése elé terjesztette beszámolóját az idestova már egy esztendeje nyilvánosságra hozott kormányprogram teljesítéséről, gazdaságunk fejlődéséről. Megnyugtató, hogy a kormányprogram teljesítésének értékelésekor a beszámolóban sok jó eredményről is szó eshetett a nép választotta képviselők körében. Ezeket az adatokat megelégedéssel olvashattuk a napi sajtóban. Figyelmünket azonban az sem kerülte el, hogy a kormány jelentésének komoly hányadát azok a megállapítások tették ki, amelyek lényege ezekkel a szavakkal fejezhető ki: „így kellett volna!“ Ezek a gondolatok vonatkoztak a komplex intézkedések érvényesítésére, csakúgy, mint a beruházások kivitelezésére, a gyártmányfejlesztésre, a külkereskedelemre stb. Nem véletlen, hogy a fejlődést tükröző számok mellett jócskán szerepeltek a beszámolóban az ilyen jellegű megállapítások, hiszen az anyagköltségek érezhető csökkennése, a saját termelési érték mutatójának múlt évi túlteljesítése, a nyereségképzésben és a termelő alapok rentabilitásában elért kedvező eredmények ellenére sok a jogos bírálnivaló. Az önálló elszámolás, az érdem szerinti jutalmazás, bérezés alapelveinek érvényesítésével kapcsolatban a beszámoló még csupán azt állapíthatta meg, hogy „vannak e téren példamutató vállalataink, amelyek tapasztalatait széles körben kellene hasznosítani.“ Akárcsak a kezdeményező tervezés alapelveit, amelyek érvényesítésével bizony nem lehetünk különösebben elégedettek. Mire is épül tulajdonképpen a kezdeményező tervezés? Arra, hogy a népgazdaság - a nép gazdasága, vagyis hogy mindenki felelős a végső eredmények alakulásáért. Nem véletlenül hangsúlyozta a beszámoló, hogy a gazdasági vezetők legfontosabb kötelességei közé tartozik az alkotó légkör megteremtése és az olyan feltételek kialakítása, amelyek közepette a felszínre kerülnek a szerszámgépkezelő fejében megfogalmazott újítási javaslatok is. S nemcsak a felszínre kerülnek, hanem meg is valósulnak. Nem egy vállalat, szakágazat példája bizonyítja, hogy az újítások révén olyan megoldások születtek, amelyek testet öltve a külföldön értékesített licenceink számát is gyarapították, többször hasznot hajtva így a népgazdaságnak. A jó gazdasági vezető törődik azzal, hogy ösztönözze a dolgozókat az alkotó kezdeményezésre és ötleteik közreadására. A komplex intézkedések lehetőséget nyújtanak a kezdeményezés szélesebb körű kibontakoztatására, s ami ugyancsak nem mellékes, a nép- gazdasági szempontból legfontosabb területekre irányítja e hasznos tevékenységbe bekapcsolódók figyelmét. Az sem mellékes, hogy a kormányprogram eddigi teljesítésének felmérésekor és az elért eredmények ismertetésekor a kormányelnök az említett szempontokból közelítette meg a kérdést. Azért nem mellékes, mert a nép képviselőinek széles köre előtt beszélt a sürgősen javításra szoruló hibákról, a lemaradásokról. Arról, hogy a komplex intézkedések érvényesítésében eddig megtett lépések csupán a kezdetet jelentik népgazdaságunk intenzív fejlesztésében. A folytatásból pedig az egész népnek ki kell vennie a részét. A mezőgazdasági üzemek, termelési-gazdasági egységek, kutatóintézetek vezetőinek termelési értekezletén hallottam, hogy a korai burgonya termelését a helyi viszonyoknak megfelelően minden járásban szakosítják. Az egyik felszólaló a kijelölt mezőgazdasági üzemek közül megemlítette a Bősi (Gabčíkovo) Állami Gazdaságot. Mivel megkezdődött a korai burgonya ültetése, elindultam a gazdaságba, hogy hírt adjak irányító- és szaktanácsadó tevékenységükről. Arról volt szó, hogy ez a gazdaság vállal felelősséget a termelési rendszer helyes alkalmazásáért. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon Jozef Mikulec főmérnök meglepetésemre arról tájékoztatott, hogy a szakosítást nem valósíthatták meg. Éppen eleget kellett kilincselniük, hogy a mezőgazdasági üzemek elvállalják a tervezett 180 hektár korai burgonya termesztését. Szutter Pál agronómus részletesen beszélt a gondokról. Kénytelenek voltak tizenöt mezőgazda- sági üzembe elosztani a korai burgonya termesztését, egy-egy mezőgazdasági üzem csak tíz hektárnyi területet hagyott a korai burgonyának. Az irányító, a szaktanácsadó tevékenység tehát felaprózódott. Tetőzi a nehézségeket, hogy csak egy burgonyavetőgépük van. A vetőburgonyát még ősszel megkapták a Liptovský Mikuláš-i és a martini járásból. Gyorsan átválogatták, és megállapították, hogy a vetőburgonya 31 százaléka romlandó, vagy ültetésre alkalmatlan. Kora tavasszal újra átválogatták és fóliasátrak alá rakták csíráztatásra. Egyes mezőgazda- sági üzemekben rendkívüli nagyok voltak a tárolással járó veszteségek. A Zlaté Klasy-i Efsz-ben a vetöburgonya 30 százaléka, az Ekecsiben (Okoő) 25 százaléka, a Dercsikaiban (Jurová) 30 százaléka, az Albáriban (Dolný Bar) 51 százaléka romlott meg, vagy vált ültetésre alkalmatlanná. A válogatás, ellenőrzés után a járási mezőgazdasági igazgatóság még 25 tonna vetőburgonyát igényelt a Slovosivótól. ígéretet kaptak, hogy a kért mennyiséget idejében leszállítják. Egyes mező- gazdasági üzemek vezetői viszont attól tartanak, hogy az előző évekhez hasonlóan késve kapják meg a vetőburgonyát, és emiatt már csak az őszi időszakban értékesíthetik termését. Az előzetes értesülések után látogattam meg a Bősi Állami Gazdaságot, ahol Kováts Gyula mérnök, a gazdaság igazgatója tájékoztatott a korai burgonyatermesztés eredményeiről, és arról is beszélt, hogy miért nem vállalták el a termelési rendszer felett a védnökséget.- A tervek szerint a járásban mi irányítottuk volna a korai burgonya termesztését, az induláshoz azonban legalább 13 millió koronát kellett volna fordítanunk tároló, csíráztató helyiségek építésére, gépek beszerzésére. Eddig azonban egy koronát sem kaptunk, ezért mindössze tíz hektáron termesztjük a korai burgonyát. A 180 hektárból tehát csak eny- nyi maradt a védnöküzemnek. A Nagymegyeri (Calovo) Efsz évek óta szívesen termeli a korai burgonyát, mert jó hasznot hoz, magas a hozama. Morva József mérnök, a szövetkezet főagronó- musa szerint csak akkor tesznek szert jelentős nyereségre, ha a termést június 25-től július 10-ig értékesíthetik, mégpedig kiloKözponti szabályozással vagy önálló döntésekkel? A műszaki-gazdasági dolgozók egyszeri létszámcsökkentése az egész népgazdaságban hozott ugyan azonnali eredményeket, de a létszámok később újból feltöltődtek. Különböző egyszerű és bonyolultabb taktikai lépéseket alkalmazva a legtöbb helyen elérték, hogy a vizsgált időponthoz a műszaki-gazdasági dolgozók állománya az előírt keretek között legyen. A műszaki-gazdasági dolgozók létszámának a munkáshivatású dolgozók létszámához viszonyított arányát bizonyos szabványok alapján központilag is lehet szabályozni, de a vállalatokra is ráruházható ez a hatáskör, hogy az önálló elszámolási rendszer keretében saját maguk döntsenek ezekről az arányokról. Ugyanis vállalati szinten ismerik a legjobban, hogy feltételeik között milyen arány a legcélszerűbb. A műszaki-gazdasági dolgozók létszámnormáinak érvényesítésével jó eredményeket értek el a csehországi és a szlovákiai építőiparban, ahol három éve vezették be ezeket. Amíg például az 1970-1977-es években a műszaki-gazdasági dolgozók létszáma az építőipari reszortokban évi átlagban 3,44 százalékkal növekedett, az 1978-1979-es években ez a növekedés megszűnt, 1980- ban pedig csökkenés következett be. Az új gazdasági szabályozók, a munkaerő-megtakarítás alapján felhasználható béreszközök bizonyára sokkal folyamatosabb és zökkenőmentesebb úton oldják majd meg ezeket a kérdéseket. A kezdeményező tervezés rendszere, az'optirnális szervezési és irányítási változat kiválasztása a gazdasági szabályozók egész rendszerével együtt fokozatosan elősegíti, hogy az intenzívebb termelés új és igényesebb követelményei között a műszaki-gazda- sági dolgozók létszáma és a munkások létszámához viszonyított aránya az ésszerűség keretei között maradjon KŐVÁRI IVÁN grammonként 3,50 koronáért. A hektáronkénti bevétel 35 ezer korona. A betakarítás után gyorsan felszántják, és karfiolt, kelkáposztát vagy karalábét ültetnek a burgonya helyébe. Ezzel együtt így a hektáronkénti bevétel 80 000-100 000 korona körül alakul Az agronómus többször is megismételte, ha korán értékesíthetik a korai burgonyát, akkor érdemes termelni, és ha tudnák, hogy kilogrammonként megkapják érte a 3,50-et, akkor nagyobb területen is termelnék. Ilyen árért érdemes itthon termelni korai burgonyát, és jóval kevesebbe kerül, mintha külföldről hoznánk be. Ebben a szövetkezetben ötéves átlagban 9-10 tonnás hektárhozamot értek el korai burgonyából, s az idén is megteremtették a nagy hozam feltételét. Fűtött fóliasátrakban csíráztatták a vetőburgonyát. A csírák olyan tömörek (a leghosszabb két ^centiméter) hogy géppel is ültethetők a gumók, nem törik le a csíra. Az említett időszakban jó tapasztalatokat szereztek a vető burgonya tárolására, gondozására. A prizmákba rácsozatott és hőkivezető kéményeket helyeztek. Rendszeresen ellenőrizték a hő ingadozását. Ennek köszönhető, hogy a tárolással járó veszteség alig öt százalék volt. A járásban - főleg amint az utolsó példa is bizonyítja - nagyon jók a feltételek a korai burgonya termesztésére, amely korán értékesítve nagy hasznot hoz. A tizenöt mezőgazdasági üzem lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy csökkenthetjük a behozatalt és hazai termésből a múlt évhez viszonyítva jóval többet adhatunk el a lakosságnak. BALLA JÓZSEF PÁKOZDI GERTRUD A Malackyi Erdőgazdasági üzem legjobban gazdálkodó részlege a sološnicai. Jó eredményeit nem utolsósorban az egyes kollektívák között kialakult szocialista munkaversenynek köszönheti. A versenyző munkacsoportok közül a legkiválóbb a Jozef Čák vezette háromtagú kollektíva, amely a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyez. Vállalásaik főleg a fakitermelési ütemterv megtartására és feladataik túlteljesítésére vonatkoznak. A felvételek Plavecký Mikuláš környékén készültek, ahol Jozef Čák csoportja dolgozik. Felső képünkön Jozef Čák a bükk törzsét fűrészeli. Alsó képünkön Rudolf Vanek a vontatóhoz erősíti a kivágott fatörzset. (Peter Šimončík felvétele - ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1982. IV. 7.
