Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-29 / 100. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 1982. IV. 29. Vita az SZLKP Központi Bizottságának ülésén ŽELMÍRA KLOBUŠIAKOVÁ elvtársnőnek, az SZLKP KB tagjának, a Liptovský Mikuláš-i Járási Szakszervezeti Tanács titkárának felszólalása RUDOLF DOMIN elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a partizánskei Augusztus 29. Üzemek mesterének felszólalása Az egészségügy szakaszán dolgozók a Liptovský Mikuláš-i járásban is a CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozataiból kiindulva végzik munkájukat. Igényes feladatokról van szó a gyógyászat és a betegségmegelőzés szakaszán, a káderellátás javításában és az egészségügyi férőhelyek számának bővítésében. A 6. ötéves tervidőszakban járásunkban 98-cal növekedett az orvosok száma, 231-gyei az egészségügyben dolgozók száma és 210-zel a bölcsődei férőhelyek száma. Beruházásokra 24 millió koronát fordítottunk. Az 1976-1980-as években járásunkban az egészségügyi költségek 619 millió koronát tettek ki. Az utóbbi években lényegesen javultak járási viszonylatban az egészségügyi szolgáltatások. Ez abban is megnyilvánul, hogy növekszik a délutáni rendelöórák száma a gyermekorvosi, a fogorvosi, a szemorvosi és egyéb szakorvosi rendelőintézetekben. Ez kedvezően hat az üzemekben a munkaidő kihasználására, a munkafegyelem megszilárdítására. Minden évben növekszik a megelőző kivizsgálások száma. Az egészségügyi létesítmények hálózatát úgy bővítjük, hogy az egészségügyi szolgáltatás a lehető legkönnyebben elérhető legyen minden lakos számára. A járások között azonban indokolatlan különbségek vannak az egészségügyben dolgozók számát illetően Járásunkban száz ágyra 53,34 egészségügyi dolgozó jut, noha a kerületi átlag 75 dolgozó. Már néhány éve várunk arra, hogy az Egészségügyi Minisztérium egységes normákat bocsát ki, amelyek segítenének a különbségek felszámolásában. Fő szociális feladataik közé tartozik az idős betegekről való gondoskodás. Távlati terveikben szerepel a vlachyi szociális otthon felújítása, ebben krónikus betegségben szenvedőket és pszichiátriai kezelésre szorulókat helyezünk el. Már több éve sok gondunk van a Korytnica fürdőhellyel, amelyet főleg a műtéten átesett betegek keresnek fel. Sajnos, nagyon kevés a férőhely az igények kielégítésére. Újabban sok gondot okoz számunkra a Korytnica gyógyvíz palackozása is. A Liptovský Mikuláš-i járásban 37 körzeti orvos és 23 üzemi orvos működik. Egy körzetre átlagosan 3405 lakos esik. Az üzemi orvosok a dolgozók 65 százalékáról gondoskodnak. Rendkívüli figyelmet szentelnek a mező- és az erdő- gazdaságban dolgozóknak. Jó eredményeket érünk el a nőkről való egészségügyi gondoskodásban, és kiépített a fogorvosi és egyéb egészségügyi szolgáltató hálózat is. Valamennyien tudjuk, hogy szocialista egészségügyünk magas színvonalú, s hogy államunk óriási eszközöket fordít fejlesztésére. Tudjuk azonban azt is, hol szorít bennünket a cipő, melyek a gyenge pontjaink. Járási egészségügyi intézményünk például bizottságot alapított a korrupció elleni küzdelemre, de mindeddig csupán néhány névtelen feljelentéssel foglalkozott, amelyről nem sikerült bebizonyítaniuk, hogy volt alapjuk. A korrupció, sajnos, továbbra is rontja egészségügyünk jó hírét. Úgy vélem, a hibát másutt kell keresni. Van egy törvényünk, amelynek alapján büntethető a lefizetett és lefizető is, s ez jogi szempontból helyesnek tűnik. A baj azonban az, hogy a gyakorlatban szirífe lehetetlen érvényesíteni ezt a törvényt, mivel mindkét fél saját érdekében hallgat az igazságról. ŠTEFAN LAZAR elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, az SZSZK belügyminiszterének felszólalása A helyi és a városi nemzeti bizottságok a hatáskörükbe tartozó államigazgatási ügyeknek több mint 53 százalékát intézik. Ezért is szükséges az első fokozatú nemzeti bizottságok jogkörének fokozatos bővítése, ami célja a CSKP KB 6. ülésén megtanácskozott intézkedéseknek is. Leszögezhetjük, hogy ezeknek megvalósításával az államigazgatás gyakorlása közelebb kerül a lakossághoz, s a városokban, valamint a falvakon létrejönnek a nemzeti bizottságok munkája általános javulásának kedvező szervezési, káder- és jogi előfeltételei. Ebből az következik, hogy a központi községektől eltekintve, változtatásokat kell eszközölni a városi nemzeti bizottságok tevékenységének tökéletesítésére is, mégpedig úgy, hogy részben átveszik a felsőbb szintű nemzeti bizottságok jogkörét. A kidolgozás alatt álló intézkedések célja a városokat négy csoportba sorolni lakosságuk száma, ipari bázisuk és strukturális ellátottságuk alapján. Ennek során tekintetbe veszik a fürdővárosok és az üdülést szolgáló területek sajátos feltételeit is. A városi nemzeti bizottságok tehát rendelkezni fognak a komplex fejlesztésükhöz szükséges hatáskörrel. Az említett okoknál fogva a gazdasági, a szociális és a kulturális fejlesztés és a lakossági szükségletek kielégítésének biztosítása során a nemzeti bizottságok jogkörének rendezése logikus és teljesen indokolt. A központi községek helyi nemzeti bizottságainak nagyobb hatáskörük lesz ez év július elsejétől, amikor hatályba lép a novelizált törvény. A járási nemzeti bizottságoknak a kerületi nemzeti bizottságok által jóváhagyott javaslatai alapján csak olyan községeket választottunk ki, amelyek központi jellegűek mind ellátottságukat, mind fekvésüket és az egész környező területtel való közlekedési összefüggésüket tekintve. Szem előtt tartottuk a nemzeti bizottságokról szóló törvény ide vágó cikkelyét is, amely szerint az ilyen fontos döntéshez a lakosság beleegyezése is szükséges. Jelenleg a Szlovák Szocialista Köztársaságban 54 olyan kiválasztott község van, amelyekben a helyi nemzeti bizottságoknak nagyobb lesz a jogkörük, vagyis átveszik a járási nemzeti bizottságok hatáskörének egy részét. Jogi vonatkozásban a központi községek helyi nemzeti bizottságainak jogköre bővül a vízgazdaság, a társadalombiztosítás, az iskolaügy, a mezőgazdaság, a lakás- gazdálkodás és részben a tűzvédelem és a közlekedés államigazgatási területén. Tehát azokon a területeken, amelyekkel az állampolgárok a leggyakrabban kerülnek kapcsolatba. Ennek nagy politikai hordereje van, hiszen az államigazgatás gyakorlása közelebb kerül a lakossághoz, s ezen túlmenően a konkrét viszonyok tüzetes ismerete lehetővé teszi ügyeik rugalmasabb és szakavatottabb intézését. Meg kell azonban mondanom, hogy nem elegendő csupán a jogkör bővítése. Feltétlen követelmény a választott szerveket megtanítani arra, hogy élni tudjanak ezzel a hatáskörrel, s a központi községek nemzeti bizottságait el kell látni képesített apparátussal, hogy jól teljesíthesse a szerteágazóbb feladatokat. Azzal is számolunk, hogy a központi községek egyes helyi nemzeti bizottságai, amelyek ennek előfeltételeivel rendelkeznek, betöltik majd az első fokozatú építkezési hivatal szerepkörét is. Ezáltal az egyéni építkezők számára jóval könnyebbé válik a családi házak építésének előkészítése és maga az építkezés is. A központi községek hnb-inek fontos joga lesz az, hogy az általuk nem irányított szervezetektől is segítséget igényeljenek a kedvező környezeti viszonyok megteremtéséhez és általában az adott terület fejlesztéséhez. Továbbra is véleményezni fogják a jnb-k koncepcióit, terveit és költségvetését. A központi községek kialakítása magas fokú igényeket támaszt a nemzeti bizottságok tisztségviselőinek, képviselőinek és aktivistáinak politikai-nevelő és szervező munkájával szemben is. Főleg azért, mivel csak tapasztalatszerzést, valamint az ismeretek tüzetes kiértékelését követően fogunk hozzá a községek további egyesítéséhez. Semmiképp sem szabad lanyhulnia az eszmei-nevelő munkának, valamint a társadalmi szervezetek, az állampolgári és egyéb bizottságok, illetve nemzeti bizottsági aktívák tevékenységének, és elsősorban a lakosság kezdeményezésének és elkötelezettségének azokban a községekben, amelyekben nem lesz nemzeti bizottság. Ellenkezőleg, itt még sokkal intenzívebben kell fejleszteni a bevált formákat, az új feltételek között keresni a szocialista demokrácia elmélyítésének, atömeg- politikai munkának új útját-mód- ját, hogy szüntelenül formálják az állampolgárok szocialista tudatát és cselekvését. Ezért ezekben a községekben a szokásos módon polgári bizottságok létesülnek. A nemzeti bizottságok tevékenységével kapcsolatban szólnunk kell a lakossági panaszok, közérdekű bejelentések és javaslatok intézésének tapasztalatairól is. Tavaly a nemzeti bizottságok és az általuk irányított szervezetek csaknem 20 ezer ilyen beadványt kaptak. Ezek többnyire a szolgáltatásokra, a lakásgazdálkodásra, a lakások és a házak karbantartására, a nemzeti bizottságok, vagy az általuk irányított szervezetek tisztségviselőinek és dolgozóinak felelőtlen munkájára vonatkoztak. Jóllehet számuk 1980-hoz képest némileg csökkent, mégis ennek alapján tárgyilagosan lemérhetjük, hogy a nemzeti bizottságok nem járnak el mindenütt úgy, ahogy ezt a törvény és egyéb jogszabály előírja. Az államigazgatás közelebb kerülése a lakossághoz továbbá megkívánja az adott helyzet tüzetes elemzését, és összhangban a központi községek helyi nemzeti bizottságai bővülő jogkörével, a kerületi és a járási nemzeti bizottságok apparátusa dolgozóinak legmegfelelőbb módosított beosztását. A központi községekben ezen felül nélkülözhetetlen követelmény, hogy az egyes dolgozók „univerzálisak“ legyenek, vagyis több államigazgatási szakasz feladatait legyenek képesek ellátni. A nemzeti bizottságok politikaiszervező szerepével, főleg a központi községekben, összefügg a lakossági szolgáltatások biztosítása, elsősorban a falvakon. Jelenleg 885 községben több mint 10 ezer dolgozót foglalkoztató kis szolgáltatóüzem működik. Viszont nem lehetünk elégedettek azzal, hogy tevékenységüknek csupán egyötöde lakossági szolgáltatás. Az ifjúság munkáshivatásokra történő felkészítése sokoldalú tökéletesítésének fontosságára és jelentőségére hívta fel a figyelmet a CSKP XVI. kongresszusa, amikor beszámolója hangsúlyozta, hogy a párt szervei, az egyes tárcák, a termelési-gazdasági egységek, a vállalatok, az FSZM és a SZISZ elsőrendű feladataik egyikének tekintsék a fiatal szakmunkások nevelését. Partizánskéban az Augusztus 29. Üzemek közép fokú szaktanintézetében a szakmunkás-tanulók 90 százaléka folytatja tanulmányait az új szakágakban, a többi pedig a klasszikus tanulmányi szakágakban, amelyekben a jövő esztendőben már nem nyitnak osztályt. Emellett ebben az intézetben tovább tanulnak a dolgozók középiskoláinak végzett tanulói is és biztosítjuk a szakmunkások nevelését az ipari szövetkezetek, valamint a lábbelit javító szolgáltatóüzemek számára. Ebben a tanévben a szakmunkás-tanulók száma 981. A szakmunkás-tanulók száma 1984-től növekedni fog, noha jelenleg a komoly problémák egyike, hogy nem teljesítjük a szakmunkás-tanulók toborzásának tervét. Az oktatási-nevelési folyamat minősége és hatékonysága javításának előfeltétele, hogy az eddiginél nagyobb mértékben alkalmazzák a korszerű oktatási technikát és az új tanítási segédeszközöket. Feltétlenül bővíteni kell a tantermek, a szakmai képzést szolgáló műhelyek számát. Az utóbbiakat korszerűsíteni kell, ellátva a szükséges technikával és anyagilag- műszakilag növelve az okt^tá^on kívüli nevelő munka ellátottságát is. Az intézet pártszervezete és vezetősége az oktató szakmai és pedagógiai képesítése mellett figyelmet szentel politikai és ideológiai színvonaluk emelésének is. Minden gazdasági és pedagógiai dolgozót bevontunk a pártoktatásba. A kommunisták és az egész pártszervezet tevékenységének fontos része a legjobb szakmun- kás-tanulók felkészítése a CSKP soraiba történő belépésre. Tanintézetünkben az 1976-1981-es években 102 szakmunkás-tanulót vettünk fel a párt tagjelöltjei soraiba. Többségük bevált nemcsak felelős dolgozóként, hanem a pártnak is hasznos tagjelöltje és tagja, illetve aktív tagja a SZISZ- nek. Fogyatékosság az, hogy miután a tagjelölt az iskolát elvégezve belép a munkafolyamatba, fellazul a kapcsolat közte és az ajánlója között. Az üzemi pártbizottság a helyzet javítására lépéseket tett, amelyek szavatolják ennek a kapcsolatnak az elmélyülését. Fiatal munkásnemzedékünk kommunista nevelésében és arcéle formálásában fontos szerepe van a SZISZ-szervezetnek, amely a szakszervezettel együtt részt vesz a szocialista munkabrigádok szakmunkás-tanulókból összetevődő utánpótlásának létrehozásában is. Nagyrabecsüljük főleg a SZISZ-tagok Zenit-mozgalmát és a Fiatalok Fényszórója elnevezésű mozgalom Örseit. Középfokú szaktanintézetünkben rendkívüli figyelmet szentelünk a világnézeti nevelés elmélyítésének. Tapasztalataink arról tanúskodnak, hogy a tudományos világnézetet elsajátító fiatalok rendszerint bekapcsolódnak a politikai tevékenységbe, nagyobb fokú öntudatos alkotó aktivitást fejtenek ki és alárendelik magukat a társadalmi érdekeknek. RUŽENA TICHÁ elvtársnönek, az SZLKP KB póttagjának, a novákyi Vilhelm Pieck Vegyiüzemek munkásnőjének felszólalása A prievidzai járásban az új lakótelepeken lemaradt a járulékos beruházások építése, sőt sok esetben az új lakások építése, és a régi lakások lebontása miatt felszámoltak üzleteket és szolgáltató létesítményeket. A lakásépítésben gyakorlatilag csak arra törekszünk, hogy a bányák és az ipari üzemek számára stabilizáljuk a munkaerőket. Lemarad a szociális esetek rendezése és igen elégtelen a szolgáltatásban dolgozók szükségleteinek kielégítése is. A CSKP XV. és XVI. kongresz- szusa határozataival összhangban, a CSKP Központi Bizottsága, a CSSZSZK kormánya és az SZKT komplex intézkedések keretében törekszik javítani a bányászokról való szociális gondoskodáson, élet- és munkafeltételeiken. Ezeket az intézkedéseket azonban komplex módon és teljes terjedelmében kell végrehajtani. A bányákban növekszik a dolgozók átlagkeresete, amely járásunkban, a kerülethez és az egész köztársasághoz hasonlóan, viszonylag a legmagasabb. Ezáltal azonban rendkívül megnőtt a lakosság vásárlóereje. Milyen nálunk a helyzet a kereskedelmi kínálat terén? Az említett okoknál fogva az elégtelen bolthálózat, valamint a hiányos ellátás gyakran váltja ki a lakosok elégedetlenségét. A hosszan tartó legkomolyabb problémák egyike, hogy nem rendelkezünk a kenyér és a péksütemény előállításához szükséges kapacitással, nem épült ki eléggé a kereskedelemnek, a bútor, a textil és általában az iparcikkek értékesítésének anyagi-műszaki alapja. Foglalkozni kell az olyan ipari árucikkek szállításának kérdésével, amelyek már hosszabb ideje hiányoznak piacunkról. Ide tartozik például az üveg, a porcelán, a zománcedény, a villamos fogyasztók, a varrógépek, az összerakható kerékpárok, sportszerek, főleg a téli időszakra, tévé- és rádiókészülékek, hűtőgépek, automata mosógépek, beleértve a drágább árucikkeket is. Külön fel szeretném hívni a figyelmet arra„ hogy továbbra is problémák adódnak a toalettpapírral és az egyéb higiéniai cikkekkel való ellátásban. Az élelmiszer tekintetében gyakran tapasztalható hiányosság a tejtermékekkel, gyümölccsel, zöldséggel, baromfival és a 12 fokos sörrel való ellátásban. Nagy nehézségeket okoz a dolgozók munkába és munkából való szállítása, tekintettel az autóbuszok befogadóképességére. Ennek következtében az utazás sem kulturált. A szlovákiai Szén- és Lignitbányák toborzási területe a nyugat-, a közép- és a kelet-szlovákiai kerület. Az eddigi tapasztalatok szerint megállapíthatjuk, hogy egyes járások a toborzás során nem igazodnak az 1974. évi 33. számú törvényhez. Olyan dolgozókat irányítanak a bányákba, akik közül sokan, miután betanulnak és felveszik a toborzási illetményt, ki- kimaradoznak a munkából, s miattuk nem teljesítik a tervfeladatokat. Miután erre a fogyatékosságra felhívtuk a figyelmet, az SZSZK Munka- és Szociálisügyi minisztériuma utasítást adott, hogy csak olyan állampolgárokat toborozzanak a bányákba, akik lelkiismeretesek és hajlandóak becsületesen dolgozni. Ennek ellenére sok járásban ezt a figyelmeztetést nem veszik komolyan.
