Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-29 / 100. szám, csütörtök
Vita az SZLKP Központi Bizottságának ülésén JÚLIUS HANUS elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, az SZSZK kormánya elnökhelyettesének felszólalása Az SZSZK kormánya főleg a XV. pártkongresszus után arra törekedett, hogy tökéletesítse a nemzeti bizottságok irányításának rendszerét. A CSKP XVI. kongresz-. szusa és az SZLKP kongresszusa határozatainak teljesítésére több konkrét intézkedést foganatosított azzal a céllal, hogy a nemzeti bizottságok minden szintjén és a minisztériumokban egyöntetűen értelmezzék felelősségüket a párt és a kormány határozatainak megvalósításáért és nemcsak a kiemelt feladatok teljesítése, hanem az állampolgárok mindennapi életét érintő összes fontos kérdés megoldása során. Az intézkedések azonban nem tükröződnek teljes mértékben az összes minisztérium és kerületi nemzeti bizottság munkájában, azon ágazatok és területek problémáinak megoldásánál, amelyekért a kormánynak felelősek. A helyzetet természetesen differenciáltan kell megítélni. Azokon a területeken, ahol a kormány és a minisztériumok irányító munkája jó volt, pozitívan befolyásolta a nemzeti bizottságok által irányított területeken elért eredményeket is. Tudatosítjuk, hogy a kormány, a minisztériumok és a nemzeti bizottságok munkájának hatékonyságát és színvonalát illetően számos tartalékkal rendelkezünk. Olyan hibák is előfordulnak, melyek megszüntetése nélkül nem tudunk megbirkózni a nemzeti bizottságok bonyolult és igényes feladataival. Elsősorban arról van szó, hogy a nemzeti bizottságok összes szintjén az irányításban magjavítsák a döntések előkészítését, elsősorban az ágazatok és a nemzeti bizottságok tevékenysége koncepciós kérdéseit illetően. El kell érni, hogy ezek a határozatok minden esetben objektív elemzésekből induljanak ki, figyelembe véve a megoldások reális lehetőségeit. Amennyiben azt akarjuk, hogy a kormány és a nemzeti bizottságok irányító munkája jó legyen, magas szintre kell emelni a megismerés folyamatát. Ez megköveteli, hogy megszervezzük a jó tájékoztatást. A Belügyminisztériumnak, mint a kormány szervének különleges szerepe van a nemzeti bizottságok irányításában. Tekintettel arra, hogy a nemzeti bizottságoknak jelentős szerepük van a szocialista társadalomban, a minisztériumra nagy felelősség hárul. Ezért szüntelenül javítani kell munkáját a nemzeti bizottságok vonatkozásában. A kormányban a nemzeti bizottságok munkája egybehangzójának szerepét kell betöltenie. A kormány a nemzeti bizottságok irányításának fontosságát figyelembe vette tanácsadó szervei rendszerének kialakítása során is, amikor a többi szocialista ország példáját követve kormánytanácsot létesített a nemzeti bizottságok irányítására, amelynek élén a kormány alelnöke áll. A tanács feladata, hogy megtárgyalja és tájékoztassa a kormányt a nemzeti bizottságok építésével, helyzetével, jogkörével, apparátusuk struktúrájával, irányításukkal, munkájuk egybehangolásával és ellenőrzésével kapcsolatos javaslatokról, különös tekintettel a nemzeti bizottságoknak a központi szervek által nyújtott segítsége megszilárdítására. A kormány tanácsadó szerveinek rendszerében más szervek is foglalkoznak a nemzeti bizottságok kérdéseivel, így például a kormány nemzetiségi tanácsa, törvényhozó tanácsa, környezetvédelmi tanácsa, honvédelmi, test- nevelési és sporttanácsa Bár igaz, hogy kialakítottuk a nemzeti bizottságok kormány általi irányításának rendszerét, de ez még nem jelenti, hogy ez a rendszer automatikusan hibátlanul működik. Az SZSZK kormánya rendszeresen fogalalkozik e rendszer tevékenységével, értékeli az eredményeket, arra törekedve, hogy tovább javítsa munkáját. El akarjuk érni, hogy közvetlen kapcsolata legyen a különböző szintű nemzeti bizottságokkal. Fontos feladat, amelynek állandó figyelmet szentelünk a beruházások. A beruházási lehetőségek bizonyos korlátozása az egész népgazdaságban és a nemzeti bizottságokban is megköveteli, hogy a beruházásokat, a Z-akciót is beleértve, a legfontosabb szükségletek kielégítésére, főleg a megkezdett építkezések befejezésére irányítsuk. Fel kell lépni az új építkezések megkezdésére vonatkozó helyi követelményekkel szemben, amennyiben ezek az építkezések nincsenek jól előkészítve és a kivitelezést sem biztosították. Felelősségteljesen tudatosítanunk kell, hogy nincs fölösleges pénzünk és nem tudunk minden szükségletet egyszerre kielégíteni. Ezért a beruházásokat elsősorban a legfontosabb városokba és központi községekbe kell összpontosítanunk. A nemzeti bizottságokkal együtt főleg a lakásépítést az eddiginél határozottabban azokba a településekbe kell koncentrálnunk, ahol ez segítséget jelent a munkaerő stabilizálásában és a termelési kapacitások jobb kihasználásában. A környezetvédelemben még mindig sok a fogyatékosság. Ezért a nemzeti bizottságoknak az eddiginél sokkal céltudatosabban és következetesebben kell járniuk. Aktivizálniuk kell a nemzeti bizottságok tanácsai mellett működő környezetvédelmi bizottságokat. A nemzeti bizottságok, mint állami szervek kettős funkciót töltenek be, ellenőrzik a törvényesség megtartását, főleg az általuk irányított területen működő gazdasági szervezeteket és ugyanakkor szervezik saját tevékenységüket a környezetvédelem területén. Ezeknek a feladatoknak a megvalósítása nem mindig hálás megbízatás, de ugyanakkor tudatosítani kell, hogy megvalósításuk társadalmi jelentőségű. IMRICH KONÍK elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Bratislavai Közlekedési Vállalat gépkocsivezetőjének felszólalása A bratislavai városi tömeg- közlekedést az elmúlt évtizedben érezhetően befolyásolta a város dinamikus fejlődése. Hozzá kell tennünk, hogy a tömegközlekedés jelentős mértékben elmarad a város fejlődése mögött. Ennek kedvezőtlen hatását ma is érezzük. A forgalmat főként autóbuszok bonyolítják le. A 6. ötéves tervidőszakban a kelleténél kevesebb gázolaj állt rendelkezésre, és ez a hiány a 7. ötéves tervidőszakban tovább tart. 1981-ben a teljesítmények 74,5 százalékát autóbuszok érték el, a villamosokra 17,6, a trolibuszokra 7,9 százalék jutott. A gázolajhiány következtében ésszerűsíteni, sőt több esetben korlátozni kellett az autóbusz-forgalmat, ami kedvezőtlenül hatott a szolgáltatások minőségére. A Bratislavai Közlekedési Vállalat dolgozói a városi tömegközlekedés problémáinak megoldására törekszenek. Mindenekelőtt igyekeznek intenzíven fejleszteni a vállalat műszaki alapját. A 7. ötéves tervidőszakban főként a reggeli és a délutáni csúcsforgalomban kell gondoskodnunk az utasszállítási igények kielégítéséről, miközben nem szabad túllépni a megszabott gázolajfogyasztást. A 7. ötéves tervidőszakban ezért fontos feladat a villamos- és a trolibusz-közlekedés fejlesztése. Tekintetbe kell ezt venni a beruházások meghatározása során. A villamos- és az autóbusz-forgalmat úgy kell megszervezni, hogy a közös szakaszokon maximális mértékben leépítjük az autóbuszforgalmat. A városi tömegközlekedés energiaigényességének csökkentésével a napokban vállalatunk pártszervezete és gazdasági vezetősége is foglalkozott. Megállapítottuk, hogy tavaly több mint 800 tonnával sikerült csökkenteni a gázolaj-fogyasztást. További intézkedéseket is elfogadtunk. A következő években a gázolajfogyasztást már nem lehet csak szervezési intézkedésekkel csökkenteni, hanem tovább kell növelni a villamos vontatás részarányát. Ennek a feltételei viszonylag kedvezőek, mert szerencsére nem szüntettük meg a trolibusz-forgalmat. Most nagy gondot fordítunk e forgalom műszaki alapjának fejlesztésére. Bratislava legnagyobb közlekedési problémája az új petržalkai városnegyed és a városközpont NAGY KÁZMÉR elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, a Komáromi (Komárno) Járási Nemzeti Bizottság elnökének felszólalása A hatékonyság növelésének, a gazdaságosságnak, a munka minőségének és tartalékaink hasznosításának követelménye teljes mértékben vonatkozik a nemzeti bizottságokra is. Ezt szem előtt tartva, rendkívüli figyelmet fordítunk a mezőgazdasági földalap védelmére és felhasználására. Ennek az összpontosított gondoskodásunknak köszönhetően a járásban a legutóbbi két ötéves tervidőszakban nem csökkent már sem a mezőgazdasági, sem a szántóföld területe. Ellenkezőleg, a jóváhagyott hatásos intézkedéseknek köszönhetően, az 1976-1981-es években a mező- gazdasági földterület 705, sőt, szántóföld 1585 hektárral gyarapodott. Különösképpen arra ügyelünk, hogy a beruházások során eltávolított termőföldet felhasználják a korábban belterjesen nem művelt föld termővé tételére.“Figyelmeztetni szeretnék azonban arra, hogy nálunk a földterület minőségi besorolása, amely még az Auszt- ria-Magyarország idején érvényes szabályokhoz igazodik, nagyon elavult s nem felel meg a föld tényleges értékének. Ezért szükségesnek tekintjük ennek a besorolási rendszernek gyors átértékelését. A járásban rendkívüli figyelmet szentelünk a mezőgazdasági föld helyes és mind jobb kihasználásának is, mégpedig kertbaráti célokra. Ebben az esztendőben is felülvizsgáltuk a még megmüveletlen földterületet. Ennek segítségével további 32,8 hektárnyi ilyen földterületet állapítottunk meg, s ebből ez idén csaknem 30 hektárt adunk át használatba. A mezőgazdasági földalap és az erdők védelmét, valamint hatékony felhasználását a környezeti viszonyok formálásával és védelmével szoros összefüggésben biztosítjuk. Ezzel összefüggnek a szilárd halmazállapotú háztartási hulladék tárolásának problémái is. A korábban e célra használt homok- és kavicsbányák stb. már lényegében beteltek, fokozatosan rekultiváltuk őket és ezen a területen ismét mezőgazdasági termelés folyik. Új megoldási formákat keresünk tehát és már kidolgoztuk az olyan védett tárolóhelyek létesítésének terveit, amelyeket - miután megtelnek - egyszerű, olcsó eljárással visszaadhatjuk eredeti rendeltetésüknek. A párt XVI. kongresszusán, a CSKP KB 6. ülésén és mai ülésünkön is sok bíráló szó hangzott el a lakossági szolgáltatások színvonalával, terjedelmével és minőségével kapcsolatban. Véleményem szerint joggal. Viszont, ha kritikus szemmel tekintünk a lakosság anyagi szükségletei kielégítésének erre a fontos területére, látnunk kell a szolgáltatás nyújtásának feltételeit is, amelyek nem kis mértékben gátolják az előrelépést. A lakossági szolgáltatások viszonylag alacsony jövedelmezősége mellett nem érhetők el a kitűzött célok. Vagy vegyünk egy másik példát. A szolgáltatóüzemek feladatai teljesítése értékelésének olyan a módja, hogy ez - akkor, amikor szüntelenül az anyag, az energia és a nyersanyag megtakarításáról beszélünk - a szolgáltatást nyújtó dolgozót közvetve az anyaggal és az alkatrészekkel való pazarlásra készteti. Mégpedig ahelyett, hogy tevékenységében jobban érvényesítse szaktudását és az élő munkát. Nézetem szerint a szolgáltatások módszertanában és irányításában az ilyen aránytalanságok fokozatos kiküszöbölése meggyorsítja a szolgáltatások javítása és bővítése alapvető feltételeinek megteremtését. Járásunkban a nemzeti bizottságok a beruházások területén céltudatosan csökkentik a befejezetlen létesítmények számát. Tisztában vagyunk annak szükségével, hogy tökéletesítenünk kell a nemzeti bizottságok tevékenységét. Rendkívüli figyelmet szentelünk az irányító és az ellenőrző munka tökéletesítésének A választott szervekben rendszeresen értékeljük és ellenőrizzük az államigazgatás szakosztályok általi gyakorlását, valamint a jóváhagyott határozatok teljesítését. A nemzeti bizottságok tevékenységében azonban még mindig magas fokú az ügykezelési igényesség. Ennek oka a nagyszámú bonyolult jogszabály és irányelv. A nemzeti bizottságoknak hozzávetőleg 1800 ilyen előíráshoz kell igazodniuk. A központi szervek, de a felsőbb fokú nemzeti bizottságok is sok utasítást adnak ki. Járási nemzeti bizottságunkon tavaly 9536 lakossági és szervezeti beadványt intéztünk el és 8391 elsőfokú döntést adtunk ki. Ezeknek 98 százalékát az előírt 30 napos határidőn belül intéztük el. Az ügyintézés színvonaláról tanúskodik, hogy a döntéseknek nem egész egy százalékát fellebbezték meg s ennek is két harmadát indokolatlanul. BRANISLAV BÍR0Š elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, az Ipari Szövetkezetek Szlovákiai Szövetsége elnökének a felszólalása összeköttetésének biztosítása. Az új városrész a Duna jobb partján felerészben már felépült, a többi lakást a közeljövőben adják át. Lemaradás mutatkozik a petržalkai városnegyedben a járulékos létesítmények építése és a közlekedés fejlesztése terén, ami a közlekedési helyzet lényeges rosszabbodásához vezet. Hiszen 1985-ben, csúcsforgalomban óránként 31 300 utast kell átszállítani Petržalkából a Duna bal partjára, ebből 24 ezer utast tömeg- közlekedési eszközökkel. Ehhez mintegy 300 autóbuszra van szükség. Ezért jobban kell gondoskodni a petržalkai városrész és a városközpont összeköttetéséről, amit 1986-ig nagy teljesítményű gyorsvasút üzemeltetésével oldunk meg. A nemzeti bizottságokkal együtt nagy felelősséget vállalnak magukra a fizetett szolgáltatások fejlesztéséből az ipari szövetkezetek is. Az ipari szövetkezetek tagjai örömmel üdvözölték a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének határozatát a fizetett szolgáltatások hatékonyabb fejlesztésével kapcsolatban, s azt, hogy az e téren felmerülő nehézségek enyhítése támogatást kapott a CSKP KB és az SZLKP KB mostani ülésén is. Az elfogadott alapelvek értelmében úgy kell módosítani az eddig érvényben levő irányelveket ezen a téren, hogy a kevés embert foglalkoztató szakipari munkák végzésére a szakembereket csoportosan illetve egyéni úton is felkészíthessék. Elsősorban a hiányzó javító szakemberek képzésére gondolunk. Az ipari szövetkezetek vezető gazdasági dolgozóinak döntése nagy mértékben hat a munka hatékonyságának növelésére. A vállalkozói kedv erőteljesebb kibontakozását egyéb gazdasági szabályozón kívül gátolja az ár is. Árpolitikával jelentősen befolyásolható a kereslet és a kínálat viszonya, az, hogy milyen lesz a kereslet egyik vagy másik szolgáltatás iránt. Az ipari szövetkezetekben például nem kifizetődő a ruhanemű, a cipó, a sportszerek és hasonló cikkek javításának a vállalása. Ha az ipari szövetkezetekben ezeket a veszteségeket nem ellensúlyoznánk a nyereség elosztásával, akkor ezt a munkát a meggyőzés és az adminisztratív intézkedések ellenére korlátozott mennyiségben vállalnánk. Természetes, hogy az ipari szövetkezeteket a munkatermelékenység növelésére, a költségek csökkentésére és a jelenleg érvényben levő árak mellett a nyereséges termelésre ösztönözzük. Néhány esetben ezt nem sikerült elérnünk, és véleményem szerint az alapelvek helyesen követelik meg, hogy a szolgáltatások árában tükröződjenek a nyersanyagok, az anyagok árának, valamint a bérek mozgásának objektív hatásai, s hogy elejét vegyük a munkák és a szolgáltatások ára erőteljesebb változásának. Ugyancsak helyes, hogy bővül a gyorsjavítási, a szombati, a vasárnapi javítások és egyéb sajátos tevékenységek esetében a fizetési pótlék rendszere. Ezek az intézkedések lehetővé teszik, hogy néhány autószerviz a munkaszüneti napokon is üzemeljen, anélkül, hogy arra az ipari szövetkezet ráfizetne. Az ipari szövetkezetekben a kapacitások kihasználása érdekében alkalmazzuk az idényjellegű árakat, oly módon, ahogy azt az alapelvek lehetővé teszik. Sok gondot okoznak a szolgáltatásokban az anyagi-műszaki ellátás fogyatékosságai is. Néhánynak az oka a reszortszemléletben rejlik, vagy abban, hogy nem veszik figyelembe a gazdasági terveket, és a nem megfelelő gazdasági szabályozót alkalmazzák. Az áruellátásban, főleg a pótalkatrészekkel való ellátásban számos fogyatékosság éppen azáltal keletkezik, hogy a szükséges pót- alkatrész eladását az egész részegység eladásához kötik. így történik meg, hogy a megrendelőnek azt a pótalkatrészt is meg kell vásárolnia, amelyre semmi szüksége nincs. A szolgáltatások fejlesztése szorosan kapcsolódik a beruházásokhoz. E téren az ipari szövetkezetekben is sok gonddal küszködünk. Városainkban nagyon sok az olyan épület, melyet szanálásra ítéltek, noha még éveken át adhatnának - persze alapos felújítás után - jó helyet a szolgáltatásoknak. E szempontból jó tapasztalatokra tettünk szert Bratislavában. Végezetül néhány szót arról, ami nehezíti a szolgáltatásokban is a munkát. Tapasztalataink bizonyítják, hogy a hanyag munka, a könnyelműség, a protekcionizmus, a korrupció stb. elleni küzdelem annál sikeresebb lesz, minél jobban kihasználjuk a különböző, s mindenekelőtt a gazdasági szabályozókat. ÚJ SZÚ 6 1982. IV. 29.
