Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-03 / 79. szám, szombat
ÚJ szú 3 1982. IV. 3. A közöspiaci csúcs margójára Aranykortól-válságkórig Argentína megszállta a Falkland-szigeteket A BT is foglalkozott a viszállyal • Az USA aktivizálódik (ČSTK) - Az argentin katonai junta megerősítette, hogy fegyveres erői megszállták a brit fennhatóság alá tartozó Falkland-szige- teket. A Buenos Aires-i rádió által sugárzott közleményében a junta leszögezi: az argentin fegyveres erők azért harcolnak, hogy az ország fennhatósága alá kerüljön a szigetcsoport. A londoni nemzetközi telefon- szolgálat közölte, hogy tegnap reggel megszakadt az összeköttetés a Falkland-szigetekkel. Margaret Thatcher brit miniszterelnök tegnap összehívta a kormányt, hogy megtárgyalja az argentin-brit válságot. A kormány délután tájékoztatta a parlamentet a helyzetről. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnapra virradóra foglalkozott Nagy-Britannia és Argentína viszályáról, amely a Falklajd-szige- tek kapcsán robbant ki. Ez a konfliktus a két ország katonai összetűzésével fenyeget. Argentína és Nagy-Britannia a Biztonsági Tanács ülésén egymást kölcsönösen a szigetek elleni „agresszió előkészítésével“ vádolta. A Falkland- szigetek 1833 óta a brit gyarmatbirodalomhoz tartoznak, de Argentína saját területének tekinti. A Biztonsági Tanács mértékletességre szólította fel a két felet és felkérte őket, hogy a vitás kérdéseket diplomáciai úton rendezzék. Az argentin elnök csütörtök este tanácskozott katonai szakértőivel és tegnap reggel rendkívüli ülésre gyűlt össze az argentin kormány. Nyugati terv a namíbiai rendezésre (ČSTK) - Roelof Botha, a Délafrikai Köztársaság külügyminisztere gyakorlatilag elutasította az ún. namíbiai összekötő csoport „új“ módosított javaslatait a namíbiai választások lebonyolításával kapcsolatban. Az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország és az NSZK küldöttsége csütörtökön a Dél-afrikai Köztársaságba utazott. Céljuk többek között az, hogy találkozzanak Sam Nujomával, a SWAPO elnökével. A namíbiai probléma rendezésére készített nyugati terv nagyban különbözik az ENSZ javaslataitól. A választási mód a fehér kisebbség privilégiumait megőrizné, .és megerősítené a multinacionális társaságok és a délafrikai tőke helyzetét. A Falkland-szigetekkel kapcsolatos viszályt követően az Egyesült Államok is aktivizálódott. A Buenos Aires-i amerikai nagykövet az elmúlt órákban kétszer tett látogatást az argentin külügyminisztériumban, amit a helyi megfigyelők közvetlen összefüggésbe hoznak Washington óhajával, miszerint saját érdekei szerint akarja kihasználni a stratégiailag jelentős szigetcsoporttal kapcsolatos viszályt. Európai körúton az ENSZ főtitkára (ČSTK) - Római látogatásával kezdte meg első külföldi útját főtitkári tisztségben Javier Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára. Tizennyolc napon belül ellátogat Genf be, Bécsbe és Belgrádba, hogy megismerkedjen az ENSZ Európában székelő intézményeinek tevékenységével. Rómában az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének kétnapos ülését fogja vezetni, találkozni fog Szpirosz Kiprianu ciprusi elnökkel és az olasz vezetőkkel. 180 ezer politikai fogoly, 374, a razziák során elhunyt személy és 70 halálra kínzott - ilyen a mérlege a törökországi katonai junta másfél éves uralmának Kezdetben a katonai vezetés azt állította, hogy hasonló szigorral jár el a baloldali és a jobboldali szélsőségesekkel szemben egyaránt, az új megtorlást hullám azonban egyértelműen a demokratikus szervezetek képviselőit sújtja. Képünkön: napjaink török városainak tipikus utcaképe. A katonák,,gyanús“ személyek csoportját őrzik. (Telefoto: ČSTK) SALVADOR A demokratikus erők a választási színjátékról (ČSTK) - A salvadori Farabun- do Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) és a Forradalmi Demokratikus Front (FDR) nyilatkozatot adott ki az országban egy héttel ezelőtt megtartott választási színjátékról. A nyilatkozat szerint a választási komédia arra volt jó, hogy legalizálja a fasiszták belépését a kormányba, akiket a Nemzeti Republikánus Szövetség (ARENA) tömörít. A választási komédia elnevezés létjogosultságát bizonyítja az a hivatalos nyilatkozat is, mely szerint a választásokon 1 200 000 szavazó vett rész, habár a központi választási bizottság közlése szerint csak 800 000 szavazólapot adott ki. A „választások“ nyomán fokozódnak az ellentétek az ország irányítására törekvő jobboldali és szélsőjobboldali csoportok között. Ďuarte, a katonai polgári junta eddigi vezetője kijelentette, hogy bár pártja, a klerikális párt nem szerzett 50 százalék feletti többséget - a szavazatok 42 százalékát szerezte meg mégis „mandátuma van a néptől arra, hogy tovább irányítsa az országot Meglehetősen kényes helyzetbe került az Egyesült Államok a „választások“ után, mikor a salvadori politikai pártok egymás között a hatalom megosztásáról vitatkoznak. Az első washingtoni reagálások nem hagynak kétséget afelől, hogy az Egyesült Államok nem kíván felhagyni a Salvador belügyeibe való beavatkozással. A szélsőjobb győzelme ugyan nehezítette a Fehér Ház helyzetét főleg az újabb katonai segélyprogram elfogadtatását illetően, de Washingtonban úgy nyilatkoztak, hogy támogatnak bárminemű kormányt Salvadorban. így vélekedett többek között maga Haig külügyminiszter is. tabban tiltakozó lakosság mozgalmára. Azoknak, akik már jártak itt, Strauss hívei már nehezen magyarázhatják meg, hogy az amerikaiak „csak jót akarnak a németeknek“. Elhagyjuk Grefrathot, és Hins- bec felé vesszük az irányt. Az autóbuszban élénk vita kerekedik, és vezetőink nem győznek válaszolni. „Mikor kezdődött el a háborúellenes mozgalom?“- 1979-ben mértük fel először az itt levő amerikai berendezéseket“ - mondja Georg. „Kezdetben csak néhány ilyen objektumról tudtunk, fokozatosan azonban tudomást szereztünk mindegyikről. Azt is megtudtuk, milyen szerepet szán nekünk a NATO 1979 decemberi határozata az új amerikai közepes hatótávolságú rakéták telepítéséről. Az emberek érdeklődését már az első dokumentáció felkeltette. Nagyon csodálkoztak “ És hogyan jöttek rá, hogy hol vannak az atomrakéták“ „Penner, a hadügyminisztérium szociáldemokrata párti államtitkára azt állította, hogy itt nincsenek semmiféle atomrakéták“ - mondja Hans. „Csakhogy az amerikai tisztek ezt a titkot nem tudták megőrizni. Hozzánk Asbeckbe már tavaly májusban új amerikai speciális egységeket vezényeltek. Polgármesterünknek — aki egyébként a CDU tagja - sem akarták megmondani, milyen fegyverek vannak itt Hinsbeckhez közeledünk. Már messziről látni a szögesdrótokat, figyelmeztető táblákat és az őrtornyokat. A fűvel benőtt dombocskák és a rajtuk levő acélajtók azt sejtetik, hogy ezekben a raktárakban fegyverek rejlenek. Kellő távolságban maradunk s a civilruhás, valamint az egyenruhás rendőrök gépkocsijaikkal közelebb jönnek hozzánk, azt figyelik, nem fényképezünk-e. A nem messze levő széles kapun az építkezés nyomai láthatók, s belül, a kerítés mögött is szorgalmasan dolgoznak a teherautók. A környéken már néhány hónapja szóbeszéd az itteni építkezési láz. Az emberek ezt a legrosszabbal hozzák összefüggésbe: attól tartanak, hogy itt helyezik el a szárnyas rakétákat. Nem akarjuk fölöslegesen felingerelni a rendőröket és továbbhajtunk. A 221-es számú úton haladunk Kaldenkirchenből Arsbeckbe Az út az amerikaiaknak állítólag igen szűk, sok rajta a kanyar és a kereszteződés. Ez pedig nem kedvező rakéták szállítása szempontjából. Ezért új utat követelnek, kereszteződések és fényjelzések nélkül A hatóságok teljesítik óhajukat, és az új út 1983-ig elkészül Állítólag kevésbé lesz veszélyes az itteni lakosságra nézve Hisz megtörtént az is, hogy a rakétákat szállító autók eltévedtek, és Hollandiában lyukadtak ki Más alkalommal egy Pershing-1 típusú rakétát szállító jármű az út melletti kertbe csúszott. A tulajdonos persze sokáig nem tudott magához térni a sokktól, az amerikaiak azonban elviccelték a dolgot. Arsbeck nem nagy község, azonban az Alsó-Rajna vidéki békemozgalom már fogalomnak számít. Azok szereztek neki elismerést, akik nem sajnálták a fáradságot és egyáltalán nem veszélytelen munkába kezdtek, szervezik azok tiltakozó akcióit, akik nem hajlandók a mostani és a következő Pershingek árnyékában aludni. Amikor az ezzel a munkával járó veszélyekről faggatjuk kísérőinket, Hans tiltakozik, hogy erre most nincs idő gondolni „Az ars- becki húsvéti békemenetet készítjük elő S hogyha tízezer ember jön el, számukra szálláshelyet kell szerezni Nagy dolog, hogy már öt paraszt felkínálta legelőjét, hogy azon sátrakat építsünk Ez egy évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. Az is jelentős eredménynek számít, hogy több mint 40 üzlet és irodahelyiség közül 31 - ben engedélyezték plakátjaink felragasztását Aki nem ismerte As- becket, nem tudja mit jelent ez.“ Beszállunk az autóbuszba és visszaindulunk Bonnba. Valamennyiünk zsebében ott lapul a húsvéti menetre szóló meghívó. „Aztán biztosan jöjjenek el“ - kérte Hans és Georg, amikor búcsút vettünk tőlük. „Meglátják, hogy az emberek számára nem közömbös ez a nukleáris lőporos hordó.“ JAN KOVAFMK A laposan megszervezték- s mint utólag kiderült, egyenesen túlszervezték - a Közös Piac megalakulásának negyed- százados jubileumán, a hét elején megtartott brüsszeli csúcsértekezletet. Alaposság ide, körültekintés oda, az alkalomhoz illő ünnepi, derűs hangulat még így sem sikerült. Pedig a forgatókönyv igazi mesteri alapossággal készült, mert jóelőre mindent úgy rendeztek el, hogy az állam- és kormányfői összejövetelről kizárják a vitákra okot adható témákat, s az egész jóformán a koccintgatások közbeni „mosolydiplomácia“ fóruma legyen. Ami gond akad a közösség házatáján, arról lehet vitatkozni csúcs előtt, csúcs után, csak épp ott nem. Az előző hétre ütemezték be a tíz tagország külügyminisztereinek tanácskozását, ők vitatkoztak a közösség még mindig nem teljesen kész idei költségvetéséről, amely állandó bírálatok célpontja. Persze, ezúttal is eredménytelenül, de az igazat megvallva nem nagyon lehetett megegyezésre számítani, hiszen ez a kérdés lényegében a pénzügyminiszterek „asztala“, s mint elsőszámú illetékeseknek, nekik kellett volna ebben megegyezniük. Ám a problémát a brüsszeli központ a rangosabbnak tartott külügyminiszteri tanácskozásra bízta, ez is jelzi, úgy vélték, a nézeteltérések olyan súlyosak, hogy a diplomáciák vezetőinek jelenlétére van szükség. De ez sem segített. A mindenre gondoló szervezők előbb a külügyminisztereket ültették asztalhoz, majd a csúcs másnapján már a mezőgazdasági minisztereket hívták össze, hogy kísérletet tegyenek a megegyezésre az új mezőgazdasági felvásárlási árakról, melyeknek már április elsejétől érvénybe kellett volna lépniük. Tegnap esti hírek szerint azonban még mindig nem jött létre megállapodás az új árakról. Ez történt tehát a csúcs előtt, illetve utána, s a két esemény közé ékelték magát a csúcstalálkozót. A túlzottan körültekintő előkészítés azonban nem hozta meg a gyümölcsét. Amiről úgy tervezték, hogy erről a külügyminiszterek, majd később a pénzügyminiszterek elvitatkozgathatnak, az a jubileumi ülésen szintén terítékre került. Habár az eszmecserék zártkörűek voltak, az előszeretettel „kandalló melletti csevegésnek“ nevezett konzultációkról sokat elárul Gaston Thornnak, az Európai Közösségek Bizottsága elnökének a sajtóértekezleten tett kijelentése. A belga diplomata úgy vélekedett, a csúcs után, ha lehet még nagyobbak a tagországok közötti súrlódások, mint korábban. Vagyis mindaz szóba került, amit egyáltalán nem oda szántak. V égső soron ez várható is volt, hiszen a britek jelezték: ismét előrukkolnak a régóta hangozta(ČSTK) - A brit kormány jóváhagyta azt a tervet, amely szerinte lépést jelent az északír probléma megoldása felé. A terv szerint 78- tagú északír tartományi parlamentet alakítanának, amelynek azonban csak konzultatív jogköre lenne, és ezenkívül egy végrehajtó szervet is létesítenének. Az új londoni terv azt a látszatot kelti, hogy a brit kormány a régóta tartó ulsteri politikai válság megol(ČSTK) - Az atomfegyverek ellen harcoló brit orvosok szervezete nyílt levelet intézett Margaret Thatcher konzervatív kormányfőhöz, melynek szövegét több londoni napilap is teljes terjedelemben közölte. A levél hangsúlyozza, hogy semmi sem indokolja az atomfegyverek bevetését, sem pedig további gyártását. A dokumentumot mintegy 1500 brit orvos és egészségügyi dolgozó írta alá, fitott követelésükkel, miszerint csökkentsék az aránytalanul nagy brit hozzájárulást a közösség költségvetéséhez. A többi kilenc ezt hevesen ellenezte. Talán-talán abba később beleegyeznének, hogy fokozatosan néhány százezer fontot lefaragjanak a brit befizetésből, habár erre csak végső megoldásként lennének hajlandók. (Nevezetesen akkor, ha a brit kormány beváltaná fenyegetését, hogy netán kilép a Közös Piacból.) London pedig már most ennel többet akar: nemcsak kevesebbet fizetni a jövőben, hanem visszamenőleg visszakapni az 1973-as belépés óta befizetett hozzájárulásból. Ezt a berzenkedő partnerek kereken elutasítják, de legfőképpen Párizs ellenzi. London a francia ellenkezést bőségesen viszonozza: a britek viszont ellenzik, hogy emeljék 16 százalékkal a mezőgazdasági termékek felvásárlási árait, úgy ahogy azt a francia kisparasztok követelik. A „ha te így, én is úgy“ kötélhúzás folytatódik, s a jelek szerint egyik fél sem enged, illetve nem hagyja magát. E hagyományos ellenségeskedés mellett az újoncnak számító görögök is külön gondot jelentenek. Az athéni magatartás ugyancsak alaposan megzavarta a jubileumi csúcs eredetileg idillikusra tervezett légkörét. Papandreu kormányfő különleges elbánást kért Görögország számára, mert szerinte az előírások nem veszik kellően figyelembe a legelmaradottabb tagországok érdekeit. Érdemi választ nem kapott, ezt is a csúcs utáni időszakban kell megoldani, akárcsak a 11 milliós munkanélküliség, a kétszámjegyű infláció, a gazdasági visszaesés súlyos problémáit - ahogy azt a csúcstalálkozó résztvevői ajánlották egymásnak. Az igazság az, hogy a csúcstalálkozó ennél rosszabbul is végződhetett volna, de a résztvevők ezt a luxust egyszerűen nem engedhették meg maguknak. Gondosan ügyelve a látszatra, kellett, hogy a záróközleményben a nézet- eltérések helyett a nézetazonosság tükröződjön. így került a nyilatkozat utolsó bekezdésébe az egységet demonstráló szakasz a lengyel szükségállapot elítéléséről, a Szovjetunió ezzel kapcsolatos bírálatáról. S hogy egyúttal az atlanti szolidaritást is demonstrálják, washingtoni stílusban jelezték, hogy az említettek miatt a jövőben megfontolják a szocialista országoknak nyújtandó hitelek kérdését. É vforduló volt ez a csúcs harso- názás nélkül. Az ötvenes évek optimizmusa rég a múlté, s ha akkor a Közös Piacban a kezdeti felbuzdulásból aranykorról beszéltek, most joggal beszélhetünk válságkórról. P. VONYIK ERZSÉBET dására törekszik. Valójában azonban a „miniparlamentet“ és a „minikormányt“ semmiféle gyakorlati jogkörrel nem ruháznák fel. A kritikus északír helyzet viszont mindaddig nem javul, amíg fennáll az azt kiváltó tényleges ok - a közvetlen brit önkény, a brit csapatok jelenléte, a megtorló intézkedések érvényessége, valamint a tartomány London általi gazdasági kizsákmányolása. gyelmeztetve az atomfegyverek bevetésének katasztrofális következményeire. Az atomkonfkliktus olyan méretű tömeges halált, megbetegedéseket, sérüléseket okozna, amilyenre a történelemben eddig nem volt példa. A polgári védelemben foganatosított intézkedések elenyésző jelentőségűek lennének. A biztonság egyedüli garantálásának módja az atomkatasztrófa elhárítása - figyelmeztetnek a brit orvosok. Ez lenne a megoldás? Brit orvosok az atomfegyverek ellen