Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-02 / 78. szám, péntek
Bővítjük a népi ellenőrzés üzemi bizottságainak bázisát A: ellenőrzés demokratizmusának elmélyítése KOMMENTÁLJUK Pártunk, főleg attól kezdve, hogy élére Gustáv Husák elvtárs irányításával új vezetőség került, a szocialista ellenőrzés szerepének valamint a vele szembeni követelményeknek megvalósítása érdekében szüntelen figyelmet fordít az ellenőrzés lenini elvei fejlesztésére. Ebben az irányítás szerves részét látja a fejlett szocialista társadalom építése folyamatában. Figyelme homlokterében áll az ellenőrzés tömegességéről, osztályjel legéről és pártosságáról szóló lenini gondolatok továbbfejlesztése, ami eredményeinek nyilvánosságra hozásával egyetemben megteremti és szavatolja sikerének előfeltételeit, összhangban a társadalmi érdekekkel. A Szovjetuniónak, a szocialista közösség többi országának és hazánknak a sok esztendős gyakorlat által igazolt tapasztalatai egyértelműen igazolják, hogy a népi ellenőrzés a szocialista demokrácia fontos formája. Ezzel egyidejűleg bevált eszköze a munkások, a szövetkezeti földművesek és dolgozó értelmiség elidegeníthetetlen jogának - az ellenőrzés közvetítésével részt venni az irányításban. Nálunk a szocialista ellenőrzésnek ezt a lényegét a népi ellenőrző bizottságok testesítik meg. A gyárakban elsősorban a népi ellenőrzés üzemi bizottságai a munkás- osztály fontos ellenőrző szervei. Közvetlenül és általában ismerik az üzemek, az egyes munkahelyek helyzetét, nap-nap után találkoznak az élet problémáival, látják az emberek magatartását, hozzáállásukat a feladatok teljesítéséhez. Ez megteremti annak előfeltételeit, hogy a feladatok megvalósítását az igényelt minőségben és hatékonyságban cselekvően ^elősegítsék, idejében hozzájáruljanak a problémák megoldásához, a fogyatékosságok és okaik kiküszöböléséhez és közvetlenül hassanak a hibák megelőzésére. Tömören kifejezve, nincs olyan hivatásos ellenőrző rendszer, amely bármennyire is szándékolná ezt, ennyire közvetlenül ismerné a való helyzetet, az emberek gondolkodásmódját, cselekedeteit és kapcsolataikat. Erről tanúskodnak az SZSZK kormánya és a nemzeti bizottságok hatásköréhez tartozó szervezetekben jelenleg működő 42 üzemi népi ellenőrző bizottság munkásságának általánosított ta-. pasztalatai is. Több ellenőrzés és panaszkivizsgálás megerősítette, hogy azokban az üzemekben és szervezetekben, amelyekben a pártbizottságok vezetésével és a gazdasági vezetés támogatásával jól működnek a népi ellenőrzés üzemi bizottságai, ott megelőzhető a különféle pazarlás, a társadalmi tulajdon dézsmálása, a tisztséggel, a szolgálati beosztással való visszaélés és az egyéb társadalomellenes megnyilvánulások. Ez nem kis mértékben kedvezően hat a dolgozók tudatára. A népi ellenőrzésben a saját szervüket látják, amely erejével és eszközeivel - cselekvő segítségükre támaszkodva - rugalmasan és tárgyilagosan tájékoztathatja a párt- szervezetet és a gazdasági vezetést az ellenőrzés eredményeiről. A párt központi bizottsága nagyon gondosan mérlegeli, hogyan lehet továbbfejleszteni a népi ellenőrzés üzemi bizottságai szervezeti felépítésében és tevékenységében a szocialista ellenőrzés lenini alapelveit. Ez elsősorban arra vonatkozik, hogy káderösszetételükben és általában tevékenységükben elmélyüljön a párt befolyása sí mind több dolgozó önként résztvegyen az ellenőrzésben. A központi bizottság ennek során kiindul a hatvanas évek tapasztalataiból is, amikor ilyen üzemi bizottságokat tömeges méretekben “hoztak létre (országosan 28 078 taggal 2908 volt a számuk), politikailag nem minden esetben eléggé megfontoltan. Sikeres munkájukhoz nem teremtették meg mindenütt és a megfelelő szinten a politikai, a káder- és az egyéb feltételeket. így azután - önhibájukon kívül - ezek a fontos ellenőrző intézmények lejáratták magukat, fokozatosan magukra hagyták ’ őket és csekély kivételtől eltekintve, megszűntek aktívan dolgozni. A CSKP KB Elnöksége kiindulva ebből a tényből, valamint a pártban és a társadalomban bekövetkezett válság tapasztalataival foglalkozó dokumentumból, jóváhagyta azt az elvet, hogy a népi ellenőrzés további üzemi bizottságait hozzák létre (Szlovákiában negyvenet) azokban a kulcsfontosságú üzemekben, amelyekben megteremtették tevékenységük káder- és egyéb feltételeit. A párt gondoskodása az ilyen üzemi bizottságok céltudatos építéséről és tevékenységük fejlesztéséről konkrét módon kifejezésre jut a CSKP KB Elnöksége tavaly decemberi dokumentumában: A párt vezető szerepe érvényesítésének elvei a népi ellenőrzés bizottságaiban. Ezek az elvek felhívják a párt szerveinek és szervezeteinek a figyelmét arra, hogy gondoskodjanak a népi ellenőrzés bizottságairól, elsősorban káderellátottságukról, munkásságuk irányításáról, az ellenőrzési tapasztalatok hasznosításáról a pártmunkában és az ellenőrző tevékenységgel szembeni igényesség növeléséről. Az ilyen rendszeres segítség létrehozza annak valós feltételeit, hogy a népi ellenőrzés üzemi bizottságai még aktívabban, és még nagyobb politikai elkötelezettséggel, hatásosabban szolgálják a pártszervezeteket, jobban segítsék a gazdasági vezetést a tervfeladatok teljesítésében, a fegyelem megszilárdításában, a társadalmi érdekek és szükségletek következetes kielégítésében. A központi pártszervek dokumentumai meghatározzák a népi ellenőrzés tevékenységének politikai tartalmát. Főleg abban a vonatkozásban, hogy minden szerve tökéletesítse munkásságát. A párt vezetésével figyelmét összpontosítsa az állami tervfeladatok teljesítésének, a munka hatékonyságának és minőségének ellenőrzésére. Továbbá a párt- és a kormányhatározatok következetes teljesítésének, az állami fegyelem megtartásának az ellenőrzésére. Egyéb feladataik közé tartozik a megállapított fogyatékosságok gyors és következetes kiküszöbölése, a felelős személyekkel szembeni következtetések levonása és a hibák nagyobb mérvű megelőzése. Ezek az üzemi bizottságok fokozatosan mind több dolgozót vonjanak be aktív tevékenységükbe, ami nevelésüknek és az irányításban való részvételüknek egyik legjárhatóbb útja. • Politikai és gazdasági életünk egyéb területeihez hasonlóan, a népi ellenőrzés üzemi bizottságaiban is a sikeres munka a káderektől, valamint kiválasztásuk osztálypolitikai ismérveitől függ. A népi ellenőrzés üzemi bizottságában való tagság fontos pártfeladat. A pártszerveknek és az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának általánosított tapasztalata egyértelműen megerősíti annak az eljárásnak a helyességét, hogy az üzemi ellenőrző bizottságokba olyan kommunistákat és pártonkí- vülieket emelnek ki, akik a munkában példaadóak, az üzemi dolgozók kollektíváiban természetes tekintélynek örvendenek, és van szervezőkészségük. Egy további tapasztalat szerint helyes, ha ezekben a szervekben a tagoknak legalább az ötven százaléka munkás, amiben megnyilvánul az ellenőrzés osztályjellegének az elmélyülése. Ilyen káderismérvekből kiindulva kellene a társadalmi szervezeteknek is jelölniük ezekbe az üzemi bizottságokba tisztségviselőket és politikailag elkötelezett tagjaikat. Ugyanakkor a SZISZ soraiból a fiatalok cselekvő részvétele az üzemi ellenőrző bizottságok tevékenységében fontos további nevelésük, politikai fejlődésük, élettapasztalataik gyarapodása, erkölcsi és akarati tulajdonságaik szilárdulása szempontjából is. Az üzemi bizottságok jó működésének további fontos feltétele, hogy kialakítsák a népi ellenőrök aktíváját és fejlesszék együttműködésüket a társadalmi szervezetekkel, főképp a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalommal, a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel és a Szlovákiai Nőszövetséggel. Ez lehetővé teszi a népi ellenőrzés jelenlétét mindenütt, hogy hatásosan érvényesítsék a párt irányvonalát, javítsák a munka hatékonyságát és minőségét, szilárdítsák az öntudatos fegyelmet. Jelenleg a párt szervei és szervezetei vezetésével, a népi ellenőrző bizottságok cselekvő segítségével, előkészületek folynak újabb üzemi bizottságok létesítésére. A feladat az, hogy e folyamat keretében az üzemek gazdasági vezetése és a társadalmi szervezetek helyesen megértsék és értékeljék azokat az intézkedéseket, valamint jelentőségüket, amelyeket a párt központi bizottsága foganatosított, hogy növelje a dolgozók részvételét az irányításban, a népi ellenőrzés üzemi bizottságai közvetítésével. A szocialista ellenőrzés továbbfejlesztésének ugyanis az a módja, hogy az emberek aktívan, önként részt vesznek az ellenőrzésben s nem a hivatásos ellenőrző apparátus bővítése, jóllehet az továbbra is - természetesen - ellenőrző rendszerünk fontos láncszeme. A fejlett szocialista társadalom építése folyamatában a pártnak a szocialista demokrácia fejlesztését célzó igyekezete az ellenőrzés területén is a dolgozók teljes támogatására talál. Helyénvaló követelmény, hogy az üzemek igazgatói és a társadalmi szervezetek még jobban tudatosítsák, a népi ellenőrzés üzemi bizottságai a saját ellenőrző szerveik és társadalmi szempontból nagyon fontos, nem könnyű munkájuk számára megteremtsék az előfeltételeket. A dolgozók jelentős ellenőrző eszközéről van szó, amely cselekvő segítségükkel, ha szerényen is, aktívan hat az emberek gondolkodásmódjára és cselekvésére, annak érdekében, hogy sikeresen megoldjuk a CSKP XVI. kongresz- szusán kitűzött igényes gazdaság- és szociálpolitikai feladatokat. ŠTEFAN FERENCEI miniszter, az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának elnöke Szakszervezeti jogsegély Különösebb magyarázatra nem szorul, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tetemes feladatainak legfontosabbika a dolgozók jogos érdekeinek képviselete. A „jogos“ fogalomra azért tesszük a hangsúlyt, mert akadnak személyi érdekek, amelyek ugyan önmagukban nem marasztalhatóak el, de ilyen vagy amolyan oknál fogva nem tekinthetőek jogosaknak. Egyszerűen azért, mert nem felelnek meg a társadalom érdekének, vagy akárcsak a lehetőségeinek. Ha viszont a dolgozó jogos igényéről, követelményéről, esetleg a munkával, a munkaadóval kapcsolatos bíráló észrevételéről, vagyis olyan kérdésről van szó, amelyben éppen a munkahelyi viták megelőzése, illetve számuk csökkentése kívánja meg az egyéni és a társadalmi érdek gondos, következetes összehangolását, akkor a szakszervezetnek ezt a tisztjét feltétlenül vállalnia kell. Vállalja is, bár nem minden szerve és szervezete azonos következetességgel. De ahol ezt így vállalja, ott nagy a szerepe annak az intézményes formának, amelyről sok dolgozónk talán nem is tud, vagy ha igen, akkor még szükség esetében sem veszi igénybe. A szakszervezet jogsegélyszolgálatáról beszélünk. Ezt az FSZM alapszabályzata úgy rögzíti, hogy a szervezet tagjának jogában áll bármelyik szakszervezeti szervtől igényelni jogai védelmét, hozzáfordulni észrevételeivel és panaszaival, amennyiben meggyőződése szerint a munkaadó, a gazdasági vezetés megsérti a munkajogi előírásokat, a munkaszerződést, a munkarendet, esetleg a kollektív szerződést. A jogsegély számos módját a szakszervezet jogsegélyrendje szabályozza. Mégpedig úgy, hogy az ügykezelés tárgyilagos legyen, megfeleljen a törvényes előírásoknak, amelyeket a gazdasági vezetésnek és a beosztottaknak egyaránt tiszteletben kell tartaniuk. A különben ingyenes jogsegélynyújtás kiterjed arra is, hogy az illetékes szakszervezeti szervek tanácsokkal látják el a szervezett dolgozókat, mindenekelőtt megválaszolják munkajogi jellegű kérdéseiket. Egyes esetekben a szakszervezeti tag bíróság előtti képviseletét is vállalhatják. Ez vonatkozik például a munkaviszonyról és a munkaegyezségekről szóló munkajogi perekre, továbbá az újítási javaslatokkal és a szociális gondoskodás egyes kérdéseivel összefüggő perekre. Annak érdekében, hogy a szakszervezeti jogsegélynyújtásból nem kis részt vállaló alsóbb szervek, például a szak- szervezeti bizalmik, a részleg-, a műhelybizottságok és az üzemi szervezetek, de a felsőbb szervek tisztségviselői is e tekintetben még színvonalasabb tevékenységet fejtsenek ki, az eddiginél is jobbá kell tenni rendszeres munkajogi oktatásukat. Más vonatkozásban nem kevésbé fontos, az adott lehetőségekkel élve, elmélyíteni a gazdasági vezetők jogismeretét. Ez annál is inkább szükséges, mivel így megelőzhetőek a dolgozók által joggal sérelmezhető döntéseik. Egyidejűleg kivédhető az olyan „ügyeskedők“ nem ritka mesterkedése, akik szinte betéve ismerve jogszabályainkat - a vezető, vagy a szakszervezeti szerv formai hibáival visszaélve - kibújnak a felelősségük alól. Az ilyen és a hasonló fogyatékosságok felszámolása előnyösen hozzájárulna ahhoz, hogy a szakszervezeti tagok a szükséges, indokolt esetekben jobban éljenek a szakszervezeti jogsegély intézményével. G^( y [VAN , .. „ — A mozgás szerepe a gyermek fejlődésében Általános nézet, hogy a gyermeknevelést mindjárt a születéskor kell elkezdeni. A fiatal anyák egészségügyi központjainkban megkapják a tanácsokat nemcsak a táplálás, alvás, friss levegőn való tartózkodás fontosságáról, hanem arról is, hogy milyen mozgás- gyakorlatokra van szüksége a csecsemőnek, hogy harmonikusan fejlődjön. Pedagógusok, pszichológusok és gyermekgyógyászok egységesen azt a nézetet vallják, hogy a céltudatos testmozgásra való nevelés kihat a gyermek egyéniségének formálására, az izomzat fejlődésére, a csontok rendes képződésére, az anyagcserére, légzésre, a gyermek idegrendszerére, egyszóval az összes testi és lelki funkció optimális működésére. A csecsemő- és gyermekkor a szervezet fejlődésének legfontosabb szakasza, és némely ebben a korban elkövetett hibát később lehetetlen, vagy csak nehezen lehet helyrehozni. Példaként említhetjük a kisgyermeknek a vízhez való szoktatását. Ismeretes, hogy nagyobb gyermeknél a víz már félelmet vagy iszonyt válthat ki. Hibás nézet, hogy a gyermeket nem kell mozgásra tanítani, ösztökélni, ezt magától is megtanulja. Tudatosítanunk kell, hogy állandóan nőnek a szellemi munkával szemben támasztott követelmények, ezáltal csökken a természetes mozgásra maradt idő, egészségtelen életmód fejlődhet ki, ami pedig visszahat a szellemi teljesítményre. És éppen a mozgás, testnevelés, sport az, ami az ember egyoldalú, intellektuális megterhelését ellensúlyozza. Bölcsődékben és óvodákban a mozgást és a testnevelést tudományos kutatások eredményei alapján dolgozták ki. Fő hangsúlyt a levegőn való testgyakorlásra, a gyermek edzésére, spontán mozgására helyezik. Egyre több a jól felszerelt óvoda, ahol megvan a lehetőség a gyermek sokoldalú mozgására. Helyes azonban, ha a szülő otthon naponta gyakorol gyermekével. Ha a szülő a gyermekkel rendszeresen tornászik.ez nem csak a gyermek szervezetére hat kedvezően, hanem jobb viszony alakul ki közöttük, a szülő a gyermek lelki világához közelebb jut, a gyermek nevelése és irányítása könnyebbé válik. Óvodába járó és otthon is tornászó gyermekek a kutatások szerint jobban összpontosítanak, gyorsabb a felfogóképességük, lá- tási-hallási ingerekre készségesebben reagálnak, jobb a kombináló készségük, mint az egykorú, nem tornászó társaiké. A testnevelőnek, szülőnek mindig arra kell törekednie, hogy torna közben a gyermek figyelmét lekössék. Ha a gyakorlatok nem elég érdekesek, vagy a követelmények alacsonyak, a gyermek elveszíti az érdeklődését, és az ilyen torna nevelési szempontból alacsony értékű. Az iskoláskorban végzett céltudatos mozgás a tornaórán belül szintén nem elegendő. Minden szülőnek arra kell törekednie, hogy gyermekének naponta legyen lehetősége a levegőn futkosni, ugrálni, mászni, hintázni, csúszkálni' természetesen az évszak és az időjárás figyelem- bevételével. Minél többet mozog a gyermek, annál ügyesebb, gyorsabb, mozgékonyabb, bátrabb lesz, annál jobban eszik és alszik, a betegségekkel szemben ellenál- lóbb lesz. A játék a legjobb és leghatásosabb nevelőeszköz. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a gyermekek az utóbbi időben kevesebbet játszanak mint régebben. Városokban egyre kevesebb az erre a célra megfelelő hely, de az elmondottak a falusi gyermekekre is vonatkoznak. Befolyásolja ezt a televízió, a passzív szórakozások és időtöltések (lemezhallgatás, magnózás). A fogócskázás- nál, ami az egyik legegyszerűbb játék, a gyermek egy perc alatt annyi mozgást végez, mint egy óráig tartó normális tevékenység során. A legegyszerűbb játék is tehát rövid időn belül ellensúlyozhatja az ülőhelyzet káros hatását. A játék azért is fontos, mert harmonikusan az egész testet megmozgatja. A kollektív játék neveli a gyermekben az igazságszeretetet, odaadást, kitartást, merészséget, akaraterőt és fegyelmezettséget, továbbá élesíti a látását, hallását, fejleszti figyelmét, intelligenciáját. A szülőnek és nevelőnek mindig szem előtt kell tartania a gyermek testi és lelki edzettségét, korát. Az iskolás gyermeknél még arra is figyelnünk kell, hogy mielőtt megkezdi a délutáni szellemi tevékenységét, a tanulást, aktívan pihenjen, amit játszással, kerékpározással, labdázással, a friss levegőn való mozgással érhet el. Dr. KARASOVÁ MILADA,CSc. ÚJ SZÚ 4 1982. IV. 2.
