Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1982-03-13 / 61. szám, szombat
Minden esztendő más Azonos feltételek, eltérő eredmények • Parcellák elosztása sorsolással • Romlott a tej minősége • A pártoktatás és a komplex intézkedés Eredetileg csak a pártoktatásról akartam beszélgetni Szabó Dániel agrármérnökkel, a Felsöszeli (Horné Saliby) Egységes Földművesszövetkezet üzemi pártbizottságának előadójával, de csakhamar rá kellett jönnöm, hogy ez a téma mennyire összefügg más kérdésekkel. Ez természetes is, mivel az elméletnek a gyakorlatból kell kiindulnia, a megtanultakat a mindennapi munkában kell kamatoztatni. A smolenicei Chemolak vállalat dolgozói az elmúlt 10 esztendő során nagy gondot fordítottak-a termékfejlesztésre. 1972 óta nyolcvan új festékanyag-oldószer és adalékanyag gyártását kezdték meg. Tavaly 25 termék gyártását vezették be, s ezekből 2700 tonnát állítottak elő 30 millió korona értékben. A képen: Milan Drobný az egyik új terméket, a szintetikus gyantát előállító berendezésen a hűtővíz áramlását ellenőrzi. (Drahotín Šulla felvétele — ČSTK) Ahhoz, hogy valaki jó előadó lehessen, megfelelő elméleti ismeretekre és gyakorlati tapasztalatokra van szüksége. Ezt Szabó Dániel is vallja, aki tagja a Szövetkezeti Földművesek Szakszervezeti Szövetsége Központi Bizottságának, s képviselője a helyi nemzeti bizottságnak. A legutóbbi zárszámadás óta a szövetkezet alelnöki tisztségét is ellátja. A mezőgazdasági főiskolát 1970-ben végezte el. 1972-től 1975-ig főmérnöke volt a gazdaságnak, utána pedig főagronómusa. Elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemét, s az egyéves politikai iskolát. Harminchat éves.- Nálunk már ötödik éve középfokú a pártoktatás, s október elsejétől június 15-ig tart - mondja. - Jelenleg a párt gazdaságpolitikáját tanulmányozzuk. Az üzemi pártbizottság irányításával hét körben 126 párttag és 26 pártonkívüli vesz részt a pártoktatásban. Pártalapszervezetünk négy tagja esti egyetemre jár. A tagjelöltek politikai nevelését viszont a járási pártbizottság szervezi. Az előadások témái közül a hozzám legközelebb állókat választom. Lehetőleg olyanokat, amelyek kapcsolatosak a termeléssel. Az idén az emberek aktivitásával, a munkakezdeményezéssel akarok foglalkozni. Ezek a témák mindig élénk A figyelmet a termelési feladatokra összpontosítják Kommunisták a nyilvános pártgyűlés előtt ÚJ SZÚ 1982. 111.13. A vágsellyei (Šaľa) Duslo Vállalatnál dolgozó ezer kommunista huszonegy alapszervezetben tömörül. A januárban és februárban megtartott év eleji pártgyűléseken a tagság kilencvennégy százaléka vett részt, és közülük minden ötödik felszólalt a vitában. Štefan Vince, az üzemi pártbizottság elnöke rövid, de annál többet mondó adatsorral kezdte beszélgetésünket, amely során a nyilvános pártgyűléseket és e gyűlésekkel szemben támasztott igényeket vitattuk meg.- A politikai-nevelő és -szervező tevékenység mellett az év eleji taggyűléseken a termelést segítő pártmunka minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott, így mindaz, amit a párttagok határozatban rögzítettek, közvetlenül vagy közvetve elsősorban az idei termelési feladatok teljesítését szolgálja. Itt van például a négyes számú alapszervezet, amely a központi gépgyártó részleg kommunistáit tömöríti - mutat a találomra felnyitott iratgyűjtő egyik lapjára, amelyben az év eleji taggyűlések jegyzőkönyveit és határozatait kapcsolták be. - A részleg kommunistái elhatározták, hogy az év folyamán kilenc százalékkal növelik a munkatermelékenységet. Ezzel kapcsolatosan szélesítik a szaratovi munkamódszer szerint dolgozók számát, és megteremtik a scsokini módszer alkalmazásának feltételeit. További pártalapszervezeteket is említett. A példák közös tanulságaként a kommunisták szilárd elhatározását emelte ki, miszerint a termelési feladatokat a nehézségek ellenére is teljesíteni akarják. Hangsúlyozta azt is, hogy a sikerhez ennyi még nem elég. A kommunisták ugyanis az üzem dolgozóinak mintegy a hatodát teszik ki, a termelési feladatokat pedig az egész kollektívára méretezték. Fontos és lényeges tehát, hogy az év eleji párttaggyűléseken hozott határozatok teljesítésére minden dolgozót megnyerjenek.- Az alapszervezetek kommunistáitól elvárjuk, hogy a nyilvános taggyűlésen konkrét elképzelésekkel és javaslatokkal álljanak dolgozótársaik elé. így az eszmecsere tárgyszerű lesz, olyan, amely valóban hozzájárul a belső tartalékok feltárásához, és meghatározza értékesítésük módját- összegezte a soron levő nyilvános taggyűlések feladatát az üzemi pártbizottság elnöke. Elmondta azt is, hogy véleménye szerint ez nem lesz sem egyszerű, sem könnyű, hiszen a feladatok igényesek, a feltételek pedig a korábbiaknál is nehezebbek, de a kommunisták az év eleji taggyűléseken mégis magasra emelték a mércét. Például a kettes számú alapszervezetben elhatározták, hogy a kombinált műtrágyát gyártó részlegen az utolsó munkanapon azokkal az erőforrásokkal és azokból az alapanyagokból fognak termelni, amit az év folyamán a nagyobb fokú hasznosítással megtakarítanak. Aztán javasolta, melyik párt- alapszervezetről írjak részletesebben a huszonegy közül. A javasolt alapszervezet elnöke Otó Achs épp az egyik részlegen tartózkodott. Amíg megkeresték, Ján Kohút mérnökkel, a műtrágyagyártó üzem vezetőjével az anyagtakarékosságról beszélgettem. O mondja:- Számokban kifejezve ez ki- lencszáz tonna kombinált műtrágyát jelent, s ennek a mennyiségnek az előállításához hatszázezer korona értékű alapanyagra van szükség. E számok azonban a részlegen dolgozó kommunisták kezdeményezésének teljes értékét még megközelítően sem fejezik ki. Vállalásuk meghirdetésekor ugyanis az üzem többi részlegén dolgozókat, sőt a többi üzem kollektíváit is felszólították, hogy kövessék példájukat, s hasonló elhatározásokkal járáljanak hozzá a tervfeladatok teljesítéséhez. Időközben a pártelnök is megérkezett, így azt, hogy a kommunisták az év eleji taggyűlés vitájában milyen problémákra mutattak rá - amelyekről természetesen a nyilvános taggyűlésen is szó lesz majd már az ő jelenlétében vitattuk meg.- A taggyűlésen nemcsak hangoztattuk a tartalékok feltárásának és hasznosításának fontosságát, hanem konkrétan azt is megmondtuk, hogy hol és mi okoz a termelésben nehézségeket. Peter Pokorný mester például a termelési értekezletek fontosságára mutatott rá. Javaslatokat tett azok még értékesebbé tételére. Bírálta karbantartó kollégáit, akik a javítások befejeztével a törmeléket és az elhasználódott alkatrészeket a műhelyben, a gép mellett „felejtik“, s ezzel lényegében a termelésben okoznak kiesést. Zdena Sabová, a csomagoló részleg dolgozója a szaratovi munkamódszer előnyeit részletezte. A részleg dolgozóinak valóban dicséretére válik, hogy megrendelőink az utóbbi két év folyamán a csomagolás miatt egyetlenegyszer sem reklamáltak. Bírálóan és jogosan mutatott rá viszont azokra a problémákra, amelyeket a nem megfelelő állapotban előállított vagonok okoznak. Szerinte oda kellene hatni, hogy az államvasutak következtesebben ellenőrizze a vagonokat és szigorúbban büntesse a felelőtlen használókat. Jaroslav Barcúch karbantartó is saját munkájuk jobbá tételének lehetőségeit boncolgatta, de a vállalat karbantartóitól is nagyobb támogatást kért.- Ilyen és egész sor hasonlóan konkrét észrevétellel kapcsolatban kell most mindenkinek elmondania a saját nézetét, megtennie javaslatát - vette át a szót az üzem vezetője. - Az a nyíltság, kritikus és önkritikus hangnem, ami az év eleji pártgyűlést jellemezte, nekem, mint a termelésért felelős vezetőnek nagy segítségemre volt és van. Mint kommunista azon vagyok, hogy a nyilvános taggyűlésen is hasonló tárgyilagossággal szóljunk a problémákról. Mindketten kiemelték, hogy e számvetés elsődlegesen a szubjektív jellegű tartalékok és hiányosságok feltárására irányul, vagyis olyan problémák néven nevezésére, amelyek mögött az ember és munkájának minősége van. Az igényes feladatok teljesítése a munkahelyen mindenkitől kezdeményező magatartást követel. Az ugyanis, hogy valaki elvégzi a rábízott feladatot, még nem elég. Lényeges, hogy ezen kívül milyen egyéni plusszal járul hozzá a végső sikerekhez. Részt vesz-e például az újító mozgalomban, be- tartja-e a munkabiztonsági előírásokat, vagy hajlandó-e bővíteni szakismeretét, hogy szükség esetén más-más feladat elvégzését is rábízhassák. Ezt megértetni, elfogadtatni mindenkivel - a soron levő nyilvános taggyűlések elsődleges feladata. EGRI FERENC vitát váltanak ki. Megbeszéljük például, miért nem lehet egyes munkaterületeken szocialista munkabrigádot létrehozni. Megvitatjuk a prémiumrendszert is. A dolgozók rámutattnak arra is, hogy az azonos feltételek ellenére miért eltérőek az eredmények. Például az istállókban teljesen azonos feltételek közt dolgozik minden állatgondozó. Ezt többek között úgy érjük el, hogy kisorsoljuk, ki melyik üszőt fogja gondozni. Minden üszőnek száma van, s már évek óta a csoportvezető jelenlétében kalapból húzzák ki az állatgondozók az üszők számát tartalmazó cédulát. Ugyanígy járunk el a növénytermesztésben: a megművelésre kimért parcellák számát is kisorsoljuk. így senki se mondhatja, hogy vele igazságtalanul bánunk, ő távolabbi vagy gyo- mosabb parcellát kapott. Megegyezés alapján persze egymásközt cserélhetnek a tagok, ha mégis elégedetlenek, senkit sem okolhatnak. Mindezek ellenére mutatkoznak eltérések az eredményekben. Például a fejési átlagban. Pedig a takarmány is minden esetben azonos. A különbségekre Andrikovics József, az üzemi pártbizottság elnöke is figyelmeztet:- Bizony nem mindenkinek egyforma a parcellája - szól közbe. - Magam is sok fajta munkát láttam a földeken. Van, aki nem is végezte el idejében feladatát.- És annak mi a következménye? - kérdem.- Felmértük, milyen kárt okozott a hanyagság, s aszerint jártunk el. Volt, aki nem kapta meg a cukoradagot, volt akinek levonták a prémiumát, vagy büntetést fizetett. Aki már korábban is volt büntetve, azzal szemben természetesen szigorúbban jártunk el. A gondozásra kimért parcellákon a szövetkezet cukorrépát, cikóriát illetve fűszerpaprikát termeszt. Parcellát minden tag (még az állattenyésztők is) köteles vállalni. Egy-egy tagra a három növényből összesen mintegy 45 ár jut. A mennyiség attól is függ, mekkora területen sikerül az efsz-nek biztosítania a vegyszerezést. A tárgyilagosságra való törekvés és az igényesség megkövetelése is hozzájárult, hogy a gazdaság tavaly gabonatermesztésben az első, kukoricatermesztésben és az öntözőberendezések kihasználásában pedig a harmadik helyen végzett a galántai járás szövetkezeteinek versenyében. Nem érték el a tervezett hektárhozamot a cukorrépa termesztésében. Ennek okát főleg a vetőmag minőségében látják. Fontosnak tartják azonban a vetőgépek átszerelését is azért, hogy a magot mélyebben juttassák a talajba. A hektárhozam azzal is növelhető, ha a betakarításnál csökkentik a veszteséget. Zöldségtermesztési eredményeik is gyöngébbek. Sőt, a gyümölcstermesztéssel sem lehetnek elégedettek. Ennek az is oka, hogy a 27 hektáros gyümölcsös eddig hat helyen terül el. Ezért a jövőben teljesen új gyümölcsöst telepítenek. A telepítést 1983-ban kezdik meg. Az állattenyésztés tavalyi eredményei közül mindenekelőtt az érdemel figyelmet, hogy száz tehéntől 102,5 borjút és egy-egy kocától 18,51 malacot választottak el. Aggasztja viszont a szövetkezet dolgozóit, hogy az idén romlott a tej minősége, jóllehet új hűtő- berendezéseket is vásároltak. Sőt, a tavalyi eredményekhez viszonyítva a tej mennyisége is csökkent, bár február végéig 103 százalékra teljesítették a tervet. A minőségromlás oka még felderítésre vár. A tej mikroszkopikus vizsgálata egyelőre nem árult el semmit, a zsírtartalommal sincs baj. Az idei pártoktatáson sok szó esik a komplex intézkedésekről is. Ezekről Szabó elvtárs többek közt ezt mondta:- Szövetkezetünkben is pontosan kidolgoztuk, mire irányuljanak a komplex intézkedések. Például arra, hogy ne csökkenjen a termőföld területe. A hozzáférhetetlen, nagyüzemi művelésre alkalmatlan kis parcellákat átadjuk a kertbarátoknak. A jövőben még gondosabban fogjuk kezelni az istállótrágyát. Tavaly első ízben sikerült szántóföldünk 27 százalékára istállótrágyát juttatni. A jövőben gondosabban választjuk meg az egyes növényfajtákat, és következetesebbek leszünk az agrotechnikai előírások megtartásában. A komplex intézkedések értelmében növeljük a tarlókeverékek területét. Ugyancsak növeljük (a múlt évi 600 tonnáról 200 tonnára) a szemcsutkás takarmány meny- nyiségét. Az IKR-rendszerű kukoricatermesztést tavaly kezdtük meg. Az új módszer tanulmányozása céljából egy hetet a magyar- országi Bábolnában töltöttem. Járásunk agronómusaival együtt többször részt vettem azon az előadássorozaton is, amelyen a kuko- ricatermesztésröl volt szó. Ma a szakembereknek is szüntelenül tanulnia kell. Egyebek közt a szaklapokból. A hazai szakfolyóiratokon kívül figyelemmel kísérem a Magyar Mezőgazdaság című kiadványt. Szövetkezetünk tagjai számára nemcsak a politikai irodalom hozzáférhető, hanem a szakkönyvek is. Az embereknek mind politikailag mind szakmailag tovább kell magukat képezniük. Az egyre növekvő igények ezt mindenkitől megkövetelik.- Kivált a munka szervezése igényes - mondja a szövetkezet alelnöke. - Hisz, mindig adódik valami új dolog. A mezőgazdaságban az a legszebb, hogy semmi sem ismétlődik meg. Minden esztendő más. Ilyenkor mi, mezőgazdasági dolgozók már csak az időjárást lessük. Rugdossuk a hantokat, hogy lehet-e már vetni. Négyszázhatvanhárom hektár tavaszi árpát kell elvetnünk. A munkára jól felkészültünk. A felkészülésnek természetesen a pártoktatás is részét képezi, hisz hozzájárul a feladatok megismertetéséhez és a emberek magatartásának kialakításához. FÜLÖPIMRE Huszonöt tehervonat kokszot szállítottak terven felül tavaly az Ostrava-karvinái Kokszipari Vállalat öt üzemének dolgozói. A sikerhez nagymértékben hozzájárult a 90 szakosított munkabrigád és az a 15 kollektíva, amely e cím elnyeréséért versenyez. A legsikeresebb munkacsoportok egyike Július Gabal brigádja, amely az ostra- vai Februári Győzelem Kokszgyárban dolgozik. A képen: Pavel Pa- koá, a kollektíva egyik tagja.
