Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1982-03-11 / 59. szám, csütörtök
jfiSnVlHKi''' A KÜLDÖTTEK MONDTÁK A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szlovákiai kongresszusán, a tanácskozások közötti szünetekben a küldöttekkel beszélgetve arra voltam kíváncsi, hogy a hallottak, tapasztaltak alapján milyen problémák foglalkoztatják őket. Három küldöttől személyesen is megkérdeztem: Saját munkahelyükön melyik tervfeladat teljesítését fogják sürgetően szorgalmazni? A dolgozók érdekvédelme szempontjából mi lesz első, legfontosabb teendőjük? Bodnár Éva, a tiszacsernői (Čierna nad Tisou) vasútállomás kocsitakarítója, a depó dolgozóinak szakszervezeti bizalmija:- Ami a tervfeladatok teljesítését illeti, mint mondani szokás, nem jöttem üres kézzel a kongresszusra, mert a mi, 58 tagú szocialista . munkabrigádunk, melynek vezetője Vakles János elvtárs, már a kongresszus előtt elhatározta: önként és ingyenes társadalmi munkával segíteni fogjuk a kocsiszín és a hozzátartozó épületek mielőbbi újjáépítését. A kőművesek már megkezdték a munkát, munkabrigádunk tagjai, asszonyok és lányok, mellettük segédmunkásként dolgozva eddig 15 000 korona értékű munkát végeztek el. Most következik az ajtók, az ablakok festése. Ezt is vállaltuk. A számítások szerint mintegy 28 000 korona értékű munkáról van szó. Fontos számunkra a kocsiszín újjáépítése, mert ha elkészül, gyorsabban kitakaríthatjuk a beérkező szerelvényeket.- A dolgozókról való gondoskodás terén nagy problémánk: az éjszakai műszakokban dolgozóknak nem tudunk meleg ételeket adni. Csak átmeneti, úgynevezett szükségmegoldásnak tekintjük, hogy havonta egyszer adagolva konzerveket kapnak. Magunk kerestük a probléma megoldását és meg is találtuk. Ha másként nem lehetséges, munkabrigádunk egyik tagjának a munkakörét, munkafeladatát magunkra vállaljuk, ó a konyhán fog dolgozni, s az étel szállítását is megszervezzük. Ez lesz a legelső teendőnk. Mikóczi Tibor, a bratislavai Városi Építőipari Vállalat festője, szakszervezeti aktivista.- Az építőipari dolgozók címére szólva itt, a kongresszuson is elhangzott, hogy mi fontos: a határidők megtartása, a minőség. Néha lemaradunk, igaz. A 96 százalékos tervteljesítés nem 100 százalék. Nyári Ferenc részlegvezetővel, Végh Vince mesterrel és persze a többiekkel közösen a legutóbbi termelési értekezleten megvitattuk ezt a problémát. A megoldás - és ez nem csak tőlünk függ - javítani kell a munkaszervezést, gyorsabban, jobban kell gondoskodni a munkahelyek anyaggal való ellátásáról. Jobb fúvógépeket kell a festők kezébe adni. Es itt, a kongresszusi tanácskozáson került szóba, ami a mi munkánkra is vonatkozik: hiányzanak az újítási javaslatok, az ötletek, ésszerűsítések. Ezeket fogom szorgalmazni, mert a mi szakmánkban is érvényes, hogy nagyobb hatékonysággal kell dolgozni.- És ebből adódik a dolgozókról való gondoskodás fokozása. Üdültetés, a gyermekek pionírtábori üdültetése, meg hasonlók, rendszeresek nálunk. Ami fontos: a dolgozók szakmai továbbképzése. Vállalatunk minden lehetőséget megad, egyik munkatársunk tavaly mesteriskolában tanult, magasabb fokú szakmai képzettséget szerzett. Mondom: egy. Ez kevés. A legfontosabb teendő az hát, hogy ösztönözzük a többieket, gondoskodjunk a kedvezmények megadásáról. Csak akkor várhatunk újítási javaslatokat, ésszerűsítő ötleteket. Sokrétű egészségügyi felvilágosító munkát végez a lakosság körében a Csehszlovák Vöröskereszt golianovi (nyitrai járás) helyi szervezete. 246 tagja példásan gondoskodik az idős emberekről, tanfolyamokat szervez a Vöröskereszt új tagjai számára, és irányítja az önkéntes véradók mozgalmát. A képen: Dr. Viera Jedličková véradás előtt megvizsgálja Lukáč Šlosárt, jobboldalt Eva Verešová ápolónő. (Amand Absolon felvétele - ČSTK) Több új terméket juttatnak a piacra A FOGYASZTÓK ÉRDEKÉBEN A Kelet-szlovákiai Baror,ififeldolgozó Vállalat többek között arról is közismert, hogy a baromfihúsból készített termékei innová- lásának immár hagyományai vannak, s 1974 óta 36 fajta új termékkel jelentkezett. Jozef Čukan, a vállalat termékfejlesztési osztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy ez év januárjában elkezdték további három új termék: a vadhús-szalámi, a baromfikolbász és a füstölt szalonnával ízesített konyhakész csirke gyártását. Tőle tudtuk meg, hogy vállalatuk a fogyasztók érdekében bővebb választékot, nagyobb mennyiségű, jobb minőségű és több új terméket ad piacra a jövőben.- Milyen visszhangot vált ki ez a törekvés a fogyasztók körében?- Kedvező visszahangról számolhatok be, ami örömmel tölt el bennünket. A fogyasztók egyre nagyobb számban vásárolják termékeinket. Baromfiból készült termékeinkből képesek vagyunk kielégíteni minden igényt a kerületben. A kassai, a prešovi és a kežmaroki üzemeinkben gyártott termékeink választéka közismert a fogyasztók körében, mert ezek megtalálhatók az üzletekben.- Az idén milyen új termékek készítését kezdik el?- Vállalatunk innovációs programja alapján nyolcfajta új termék készítésén dolgozunk 1982-ben. Lesz közte diétás termék is, mint például a csirke- és pulykavirsli. A termékfejlesztés jó úton halad vállalatunknál, öt új termék gyártása folyamatban van. Ezekből az idén közel 120 tonnát, mintegy ötmillió korona értékben adunk a kereskedelmi hálózatba. Természetesen árutermelésünket azokra a termékekre irányítjuk, melyek iránt legnagyobb a fogyasztók érdeklődése (KULIK) Cégény László, a rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Építőipari Vállalat villanyszerelője, pártcsoportvezető, szakszervezeti bizalmi:- Hiánytalanul teljesítjük a tervfeladatokat, mert amióta Ondrej Blažej mérnök személyében új igazgatót kaptunk, jobb a munka szervezettsége. A kompié^ intézkedések következetes érvényesítése nyomán sokat javult a munkafegyelem, mindenki tudja, mikor, miért dolgozik, mindenki saját ellenőre, saját „főnöke“. Probléma azonban, ami a munkaütemet lassítja, hogy sok a megkezdett és félbehagyott munka. Például, most is tizenöt építkezésen kell a villanyszerelési munkálatokat szervezni, minél előbb befejezni. Oka. az akadozó anyagellátás. Sürgős, nagyon sürgős teendő ezt megjavítani.- Eddig sem feledkeztünk meg a dolgozók érdekeinek védelméről, életkörülményeik fokozatos javításáról. FelépítettüMa kurinci tó mellett vállalatunk üdülőjét. Igyekszünk majd minél jobban kihasználni. Fájó problémánk is van persze. Nem is egy, hanem kettő. Ami nem közvetlenül tőlünk függ: a munkaruhák, főleg a bakancsok minőségének kifogásolhatósága. Két hétig tart egy pár bakancs jó állapota, utána átázik. Mások ugyan, de itt a kongresszuson is megmondták: akik készítik, gondoljanak ránk. Másik probléma: sok a fiatal, és nincsenek tanműhelyek. A mi műhelyünk is szűk, alig férünk el benne, mert különben jól felszerelt. Szaktanintézetünknek viszont nincs műhelye. Legfontosabb teendőnk tehát ez lesz, ennek a létesítése. Mondhatom úgyis, hogy érdekvédelmi munkánk első számú feladata a minket követő munkásnemzedék sorsának alakítása, formálása. Hogy az útjuk jól kitaposott legyen, hogy majd biztosabban, gyorsabban haladjanak... HAJDÚ ANDRÁS .... n n ^ KO MMENTÁLJUK - ... SZ ISZ-alapszervezet - mint ajánló A tagság létszáma, összetétele már eleve meghatározza egy-egy pártalapszervezet munkájának minőségét. Az alapszervezetekben ezért is mindenkor kiemelt feladat a párttagok nevelése és az új tagok felvétele, s ugyancsak a fentiekből adódik, hogy a párt különböző fórumain a tagság létszámának növelése és minőségének javítása gyakran napirendi pont. A gyakoriságnak persze más oka is van. Nevezetesen az, hogy még mindig vannak pártalapszervezetek, ahol a tagság összetételének javításáért keveset tesznek. Ilyen szempontból a legáltalánosabb, a legtöbb helyen fellelhető hiányosság, hogy a pártalapszervezet a tagjelöltek kiválasztásában és nevelésében nem működik szorosan együtt a SZISZ- alapszervezettel. Nem egyszer azért, mert nincs is mivel, a pártalapszervezet mellett nem alakult még meg az ifjúsági alapszervezet. (Lásd több egységes földművesszövetkezet példáját.) Egy másik változat, hogy a helyi ipari, mezőgazdasági, vagy szolgáltató üzemben dolgozó fiatalokat a SZISZ falusi alapszervezet tömöríti, s ezzel a pártalapszervezetek a tagjelöltek kiválasztásában és nevelésében nem tudnak (akarnak?) tartósan együttműködni. S az is előfordul, hogy valamilyen okból ugyanazon üzemen belül sem vállal részt a SZISZ-alapszervezet a párt utánpótlásának neveléséből. Az SZLKP Komáromi (Komárno) Járási Bizottsága egyik plenáris ülésén - amelyen a tagsági alap fejlesztésében és minősége javításában elért eredményeket értékelték -, a sikereket bizonyító tényeken kívül a számokból az is kiderült, hogy a SZISZ-alapszervezetek a harmincöt évesnél fiatalabb tagjelölteknek csak mintegy harmadával vállalták az ajánló szerepét és feladatait. A jelenség persze nem járási sajátosság, másutt is hasonló a helyzet. Következményei számos alapszervezetben fellelhetők: magas a párttagok átlagéletkora, illetve elenyésző a kommunista és tagjelölt SZISZ-tagok részaránya az ifjúsági alapszervezet taglétszámához viszonyítva. Már önmagukban ezek is komoly hiányosságok, mégis csak a kisebbik részét teszik ki a problémáknak. Ha ugyanis azt vesszük alapul, hogy a pártnak a politikailag legérettebb fiatalok körében kell az utánpótlást keresnie, s úgy helyes, ha az ifjúkommunisták előbb a SZISZ-munkában tesznek szert kellő tapasztalatokra, akkor az ifjúsági szervezet részéről az ajánló szerepének vállalása hatványozottan fontossá válik. Mert az a tény, hogy egy-egy pártalapszervezet taggyűlésén a jelenlevők között szép számmal látunk fiatal arcokat még csak azt bizonyítja, hogy az adott szervezetben terv szerint folyik a fiatalítás. Az viszont már egyáltalán nem biztos, hogy a párttagjelölt fiatalok, ifjúkommunisták érdeklődési körükhöz közelálló, úgymond rájuk szabott feladatokat kaptak. Hol csinálják ezt jól? Nem vitás, ott, ahol a SZISZ-alapszer- vezet is kiveszi részét a tagjelöltségre alkalmas fiatalok kiválasztásából és párttaggá neveléséből. Ahol vállalja az ajánló szerepét, s az ebből adódó kötelességek szellemében feladatokat ad a tagjelöltnek, rendszeresen értékeli munkáját és egyéniségének fejlődését. EGRI FERENC A TÁRSADALOM OSZTÁLYÖSSZETÉTELE A FEJLETT SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK IDŐSZAKÁBAN A hetvenes és nyolcvanas években társadalmunk szociális osztályösszetételének alakulása azoknak a változásoknak a szerves folytatását jelenti, amelyeket az előző időszakban elértünk. Tovább mélyült a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság osztályának és az értelmiség szociális csoportjának szocialista jellege. A munkás- osztály történelmi célja értelmében eredményesen folytatódott az osztályok és csoportok közeledésének folyamata. Minőségi és mennyiségi változások A munkásosztály a tudomá- nyos-technikai forradalom viszonyai között is a társadalom vezető ereje, a munkásosztály szavatolja a szocialista építést. A legújabb szociológiai felmérések azt mutatják, hogy ebben az osztályban minőségi és mennyiségi változások mentek végbe, de ezek a felmérések ugyanakkor megerősítik: ennek az osztálynak a vezető szerepe jogos és szükséges társadalmunkban. 1978-ban a lakosság gazdaságilag aktív részének 58,2 százaléka a munkásosztályhoz tartozott (1972-ben 60,6 százalék). A hetvenes években enyhén csökkent a munkásosztály részaránya, miközben azonban a munkások száma gyakorlatilag változatlan maradt. A munkásosztály nem termelő csoportjaiban abszolút és relatív növekedést tapasztaltunk, míg a termelő csoportban éppen ellenkezőleg. Az ilyen minőségi jellegű irányzatot tükrözi az a tény is, hogy társadalmunk extenzív fejlesztésével elértük ennek az osztálynak a „meny- nyiségi határát“. A munkásosztály további számbeli növekedése nem feltételezhető. Igazuk van tehát azoknak, akik azt állítják, hogy a munkásosztály már teljesítette feladatát? Természetesen nem. Állításuk nem tükrözi az objektív valóságot. A munkásosztály relatív növekedésének megszűnése nem jelenti azt, hogy társadalmunkban csökken ennek az osztálynak vezető ereje. A marxizmus annak ellenére, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a munkásosztály számának, nem tartja abszolút döntőnek ezt a mutatót. Ennek az az oka, hogy a vezető szerep nem a társadalomban betöltött számszerű elsőségből ered, hanerrt a termelési viszonyokban betöltött objektív szerepből, ami viszont minőségi mutató. Ugyanakkor ez a két szempont nem állítható egymással szembe, dialektikus egységben kell ezeket értelmezni. A munkásosztályon belül jelentős minőségi változások mentek végbe. Ez az irányzat a nyolcvanas években előreláthatóan tovább mélyül. Az ilyen változások közül megemlítjük a munka tartalmának és jellegének megváltozását, a munka egyre bonyolultabbá válik és egyre jobban értelmiségi jelleget ölt. Jelentős változások mentek végbe az ágazati, szakmai és szakképzettségi struktúrában. Ennek következtében megváltoznak a munkásosztály hagyományos szakmái, olyanok keletkeznek, amelyek a fizikai és a szellemi munka határán állnak. Új típusú termelő alakul ki, akinek tevékenységében a fizikai munka egyre harmonikusabban összekapcsolódik a szellemi tevékenységgel. A fejlett szocializmus építésének időszakában tovább nő a munkás- osztály műveltségi, műszaki és általános kulturális színvonala. Fokozatosan megváltozik a munkás funkciója a termelési folyamatban. Háttérbe szorul a tulajdonképpeni végrehajtási fázis és túlsúlyba kerül az előkészítés, az irányítás és az ellenőrzés. A munkásosztály minőségi változásában különleges szerepe van tudata megváltozásának. Ennek legszembeötlőbb megnyilvánulása a munkásosztály termelési és politikai aktivitásnak növekedése. A munka iránti viszony azonos a szocializmus iránti viszonnyal és a munkásosztály éppen ezen a területen nyilvánítja ki elválaszthatatlan kapcsolatát az új társadalommal. Az öntudatos munka és politikai aktivitás, a magas szintű társadalmi felelősségtudat, a nehézségek leküzdése, az új és a haladó támogatása, az áldozat- készség, a kollektivizmus, a magas szintű politikai szervezettség és az internacionalizmus - ez jellemzi elsősorban munkásosztályunkat. Nemcsak szövetséges A szocialista építés során nagy változások mentek végbe a szövetkezeti parasztság életében is. A hetvenes években tovább csökkent részaránya társadalmunk ösztályösszetételében. 1980-ban a gazdaságilag aktív népesség 6,5 százalékát képviselte (Szlovákiában 9 százalékát), míg 1972- ben 6,6 százalékát (Szlovákiában 9,4 százalékát). A tudományostechnikai forradalom eredményeinek érvényesítése következtében további munkaerők szabadulnak fel a mezőgazdaságban. (A múlthoz viszonyítva az eddiginél kevesebb). A munka tartalmában és jellegében végbemenő változásokkal együtt tovább csökken ennek az osztálynak részaránya. A szövetkezeti parasztság osztályában végbemenő változások eredményeként ez az osztály teljes mértékben hú a szocializmushoz. Üj társadalmi helyzete abban is tükröződik, hogy aktív politikai és közéleti tevékenységet fejt ki, részt vesz a párt és az állam ÚJ SZÚ 4 1982. III. 11.
