Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1982-03-11 / 59. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 1982. III. 11. Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) az elmúlt ötéves tervidőszakban 1830 lakással gyarapodott az állami, a szövetkezeti illetve a vállalati lakásállomány, magánerőből pedig 93 lakást építettek fel. A jelenlegi ötéves tervidőszakban felépül a Nyugat-lakótelep, ahol a komplex lakásépítés keretében 384 lakást adnak át az arra váróknak és magánerőből 309 családi ház épül fel. A város nyugati részében a Dunaszerdahelyi Járási Építőipari Vállalat építi az új lakótelepet. A felvételen Posztos László és Bányák József az előregyártott ajtóáthidaló elemet helyezi el (Felvétel: Štefan Petráš - ČSTK) Egy szűkebb esztendő után RÉSZLETES VISSZATEKINTÉS Ahol nemcsak az objektív nehézségekre hivatkoznak A kalászosok természtése a Királyi (Kráľ) Efsz gazdálkodásában is döntő, érthető hát, ha a múlt évi eredmények elmaradtak a várakozástól. A mostoha időjárás következtében ugyanis gabonából mindössze 3,82 tonnás hektárhozamot értek el, ami jóval kevesebb a tervezettnél. Szerencsére a szemes kukorica javított valamicskét a mérlegen, hiszen ebből a növényfajtából a tervezett 4,9 tonna helyett 5,15 tonna átlagtermést értek el. A változatlanul munkaigényes cukorrépa termesztése is sikeresnek mondható, hiszen egy hektárról 39,6 tonnás átlagtermést gyűjtöttek be. A dohánytermesztés eredményesnek tartható, meg nem is. Amennyire bosszantotta az ágazat dolgozóit, hogy tavasszal 25 hektáron teljesen víz alá került, s elpusztult a kipalántá- zott növényzet, annyira örültek a 45 hektár termésének, amelyet a tavalyinál kilogrammoként 10 koronával magasabb átlagáron értékesítettek. A zöldségtermesztés immár évek óta a szövetkezet legjövedelmezőbb ágazatai közé tartozik, ezt igazolta az elmúlt esztendő is. gazdaság- és szociálpolitikájának kialakításában és megvalósításában, a társadalom irányításában és igazgatásában. Ez tükrözi a szövetkezeti parasztság osztályában végbement szociális-politikai változásokat. Ez az osztály jellegét, munkájának és életének módját illetően közelebb került a munkásosztályhoz és ma már nemcsak szövetségese, hanem a szocializmus aktív, közvetlen megvalósítója vidéken. Ezt megerősítették az 1968-69-es válságos évek, amikor a jobboldali kommunistaellenes erőknek nem sikerült megingatniuk a szövetkezeti parasztságnak a szocializmusba vetett hitét és egyetlen egy szövetkezet sem oszlott fel. Nagymértékben megváltozott a mezőgazdaságban a bérezés és általában az egész szociális ellátás, amely már nem különbözik a többi osztály ellátásától. Az elmúlt évtizedben sikerült megállítani a mezőgazdasági dolgozók kor- összetételének kedvezőtlen irányzatát. 1978-ban az efsz-ben dolgozók átlagéletkora 44,4 év volt (1973-ban 45,7 és 1967-ben 46,6). A szövetkezeti parasztság osztályának megváltozása tükrözi azt a tényt, hogy Csehszlovákiában áthidaltuk a város és a falu közti alapvető különbségeket. A műveltségi szint emelkedése, a mezőgazdasági és az ipari munka jellegének közeledése, a művelődési lehetőségek és a kulturális értékek megközelíthetősége kifejezi a falvai nkban végbement forradalmi változásokat. Amint a CSKP XVI. kongresszusa hangsúlyozta, ,,a szövetkezeti parasztság osztálya azonosul a munkás- osztály ideológiájával és egyre szorosabb szálakiúzik a szocialista társadalom érdekeihez és szükségleteihez.“ Szoros kapcsolat A szocialista társadalomban jelentős, pótolhatatlan szerepe van az értelmiség társadalmi csoportjának. A munkásosztállyal és a szövetkezeti parasztság osztáAz állattenyésztés terén mind a hasznosságot, mind az állomány biztosítását illetően gondjai voltak a szövetkezetnek. Nem kis erőfeszítést követelt meg az ágazat dolgozóitól, hogy mindezek ellenére teljesíteni tudták 953 tonnás húseladási tervüket. A tejtermelési terv céljait viszont nem érték el; az előirányzott 3300 liter helyett csupán 3028 litert értékesítettek egy tehéntől. Sokat vitatott ágazata volt a nagyüzemi gazdálkodásnak a gépesítése. Az ütőképesség megtartásáért egyre több szó esett a gazdaságos üzemanyagfogyasztásról, az eszközök hatékony alkalmazásáról, hiszen a megszabott üzemanyag-mennyiséget 54,4 tonnával lépték túl, amiért nem számíthatnak különösebb dicséretre az illetékesek. Hogy a szövetkezet végül is 1 073 000 koronás tiszta nyereséggel zárta az esztendőt, ebben közrejátszott a már említett néhány ágazat sikeres tervteljesítésén kívül a melléküzemági termelés, a szövetkezet építőcsoportja és asztalosműhelye is. Az idei feladatokat illetően Gyölyával egységben összekapcsolja a tudományos-technikai forradalom eredményeit a szocializmus vívmányaival. Ez a folyamat, valamint az a követelmény, hogy a tudományt, mint termelőerőt tökéletesíteni kell, az értelmiség számbeli növekedéséhez vezet. A népesség 22,3 százaléka 1978-ban az értelmiséghez tartozott (1972- ben 20,9 százalék). További számbeli növekedése a fejlődés törvényszerűsége. Az értelmiség rétegében végbement szociálisgazdasági változások szempontjából kiemelhetjük a tudományosműszaki értelmiség gyarapodásának gyors ütemét és a munkás- osztállyal való közvetlen kapcsolatának elmélyülését. Egyre több az olyan értelmiségi munkakör, amely közvetlenül összekapcsolódik a termeléssel. Ezek a folyamatok azonban nem változtatják meg az értelmiség társadalmi-politikai jellegét olyan értelemben, hogy a változások hatásaként átvehet- né a társadalomban a vezető szerepet. E változások eredményeképpen nem változott meg az értelmiség szerepe a termelési viszonyokban. A változások csupán azt eredményezik, hogy elmélyül az értelmiség és a munkásosztály közti kapcsolat. A munkásosztály vezető szerepét támadó burzsoá teoretikusok elit elméletei tehát tudományos szempontból alaptalanok. Értelmiségünk szociális-politikai jellemzése azt bizonyítja, hogy többsége helyesen értelmezi a szocialista társadalomban betöltött szerepét. Bekapcsolódik az összes haladó forradalmi változás végrehajtásába. „Szoros kapcsolat fűzi a munkásosztályhoz és a szövetkezeti parasztsághoz. Közös érdekük az ország politikai, gazdasági és kulturális fejlődése, összekapcsolják őket a szocializmus és a kommunizmus eredményei“. A XVI. pártkongresszus megállapítása rámutat értelmiségünk fejlődésének legfontosabb tényeire. A fejlett szocializmus építésének viszonyai között az érkér János, a gazdaság vezetője elmondotta, hogy még a múlt esztendeinél is jóval igényesebbek, hiszen 5350 tonna szemes takarmány kitermelését irányozza elő a terv. A legfontosabb feladatok egyike lesz a gyorsan fejlesztett állatállomány számára a szükséges mennyiségű tömegtakarmány megtermelése. Ennek érdekében mozgósítani kell a meglévő tartalékokat. A szálas takarmány termesztésének fokozása érdekében mintegy 500 hektáron végeznek istállótrágyázást, 300 hektáron pótolják a talaj mészszükségletét, s a réteken és legelőkön legalább 265 hektáron végeznek úgynevezett felszíni talajjavítási munkálatokat. Az idén tervbe vették 700 tonna takarmány szárítását is a lé- nártfalvai (Lenártovce) közös szárítóüzemben. Az állattenyésztés terén bizonyos átcsoportosításokat határoztak el. A sertéshizlalásban áttérnek az úgynevezett nedves etetési módra, ennek keretében hasznosítják a közeli tejfeldolgozó üzem melléktermékeit, a fölözött tejet és a savót.-hatelmiségnek tág tere van az érvényesüléshez. Továbbra is időszerű kérdés azonban elkötelezettségének fokozása, s a munkásosztályhoz fűződő kapcsolatának elmélyítése. A vezető erő a munkásosztály marad A munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség változásainak értékelése azt mutatja, hogy tovább mélyül szocialista jellegük. Az osztályok, illetve rétegek közti kapcsolatok a szocializmus építésében folytatott kölcsönös együttműködésen alapulnak, ez teszi lehetővé további közeledésüket. A sokoldalú, történelmi szempontból hosszú távú folyamatot jelentő közeledés vezető ereje a munkásosztály marad. A létező osztályok és szociális csoportok ebben a folyamatban nem szűnnek meg, nem válnak a dolgozók semleges tömegévé. A közeledés folyamatának az a lényege, hogy fokozatosan az összes dolgozó magáévá teszi a munkásosztály céljait. Azonos álláspontra helyezkednek szocialista rendszerünk támogatását, a társadalmi tulajdont, a kollektív érdekeket, a dolgozók internacionalista egységét, a kizsákmányolást, és a háború elleni harcot illetően. A közeledés folyamata kiterjed az egész szociális területre is - a munkafeltételekre, a szociális ellátásra, a műveltség, és a kultúra fejlődésére stb. A szocialista életmód kialakításáról van szó. Az elmúlt időszakban végzett szociológiai felmérések megerősítették, hogy társadalmunk eredményesen építi a szocializmust. Ugyanakkor rámutattak azokra a fogyatékosságokra is, amelyeket meg kell oldanunk a további eredményes előrehaladásunk érdekében. Megerősítették azt a megcáfolhatatlan tényt is, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének alapvető feltétele továbbra is a munkásosztály vezető szerepe. MICHAL DIENEŠ A 7. ötéves tervidőszak első évének eredményeit, gondjait, valamint az 1982. évi feladatokat tárgyalta az Újbódvai (Nová Bod- va) Egységes Földművesszövet- kezet' tagsága. A tanácskozást Hutkay István, a pártszervezet elnöke, a szövetkezet alelnöke nyitotta meg és vezette. A beszámolót, mely részletesen, tárgyilagosan, kritikusan és önkritikusan ismertette az eredményeket, a nehézségeket és hibákat a szövetkezet minden ágazatában, Köteles János mérnök, a szövetkezet elnöke terjesztette elő. Szemes terményekből 57 vagonnal termeltek többet a tervezett mennyiségnél. Ilyen magas hektárhozamot, mint a múlt évben, a szövetkezet fennállása óta még nem értek el. Ez a dolgozók és vezetők becsületes munkáját dicséri, melyben nagy szerepet játszott a növénytermesztők és gé- pesítök jó együttműködése. Erre a jövőben még nagyobb szükség lesz, hiszen az idén még nehezebb feladatok várnak megoldásra. Szemes terményekből 75 020 tonnát kell kitermelniük. Malomipari célokra 2142 tonna búzát, sörárpából 2210 tonnát terveztek eladásra. Az eredmények elérése megköveteli az idejében és jó minőségben elvégzett talajművelést. A növénytermesztés alapvető feladataihoz tartozik, hogy az állattenyésztés számára elegendő takarmányról gondoskodjon. Tavaly jó eredményeket értek el a silókukorica termesztésében. Nagyobb lemaradás a szőlő termesztésében mutatkozott. Ennek fő oka, hogy a vegetációs idő alatt fagy érte, s nagy veszteségeket okozott a jégeső is. így a tervet csupán 33,5 százalékra sikerült teljesíteniük. A szövetkezet másik fontos ágazata az állattenyésztés. A tavalyi feladatok e téren is nagyon igényesek voltak, sok nehézséget, buktatót kellett leküzdeniük. Noha egyes fajták esetében nem teljesítették az előírt tervet, az eladási tervfeladatoknak eleget tudtak tenni. Szavasmarha-állományuk 1959 darabból áll. Itt mutatkozott a legnagyobb lemaradás, különösen a tejtermelés, a borjúellés és -elválasztás terén. A tejtermelésben tehenenként 89 literrel maradtak terven alul, s minőségben sem érték el a tervezett szintet. A lemaradás fő okát a takarmányhiány és a egyoldalú táplálkozás okozta. Ennek következtében, ahol a siló volt túlsúlyban, az állatállomány elhízott, s ez komoly belső szervi megbetegedéseket okozott. Ezért fokozatosan új egyedekkel frissítik fel az állományt. Az objektív okokon kívül az eredmények csökkenésében nagyban hozzájárultak az egyes állattartó telepeken maguk a dolgozók is. Sok volt a rendellenesség, a fegyelmezetlenség. Előfordult az is, hogy egyes esetekben a részlegvezetőnek kellett ellátnia az állatokat, mert a dolgozó igazolatlanul távolmaradt a munkahelyétől. A vezetőknek és a dolgozóknak is nagyobb gondot kell a jövőben fordítaniuk a munkaerkölcs javítására, a színvonalas, lelkiismeretes munka fokozására. Különösen az üszőtartásban tapasztaltak fegyelmezetlenséget, s ez természetesen az eredmények rovására ment. Ezért február elsejétől^ij berezési rendszert vezettek be, ennek segítségével nagyobb jutalomban részesítik a becsületes munkát, a hanyagokat pedig szigorú megrovásban részesítik. Jóllehet az eladási tervüket minden téren teljesítették, lemaradás mutatkozott a sertés-, a juh- és a baromfitenyésztésben. Ezt a gyengébb szaporulat, s különösen a baromfi esetében a magas elhullási szám okozta. Itt sem hivatkoztak csupán objektív nehézségekre. A beszámoló bírálóan rámutatott egyes részlegek vezetőinek és dolgozóinak hibájára, megjelölte azokat a módszereket, melyek segítségéve^ helyrehozhatók a hibák, fokozható a mennyiségi termelés és javítható a minőség. A juhtenyésztésben a nagy számú állomány ellenére sem érték el a tervet sem a saját, sem a gyapjú előállítása terén. Magas volt az ellhullás is, a tervezett takarmánymennyiséget is túllépték. Ezen a téren az eredmények javítására a szövetkezet vezetősége radikális módszereket dolgozott ki. A korszerű nagyüzemi mező- gazdaság elképzelhetetlen jól működő, üzemképes géppark nélkül. A beszámoló részletesen foglalkozott ezzel is. Egy hektár területre 11 606 korona értékű gép jut, de jövőben nagyobb gondot kell fordítani a gépek ésszerű kihasználására. Egy példa. Az elmúlt évben egy traktor 1290 órát dolgozott. A gépeket akkor használják ki megfelelően, ha legalább 1500 órát dolgoznak. A gépparkra fordított kiadások reális összhangban vannak a teljesítménnyel. Sajnos, a gépek tervezett szintű üzemanyagfogyasztását túllépték, ami 600 ezer korona veszteséget jelentett. Ezért a jövőben fokozni kell az ellenőrzést, teljesen megszüntetni az üresjáratokat, nagyobb felelősségérzetre nevelni a gépek kezelőit. A szövetkezet jelentős termelési részlege melléküzemága, a kőfejtő üzem. Különböző termékeket állítanak elő saját szükségletükre és a környező mezőgazdasági üzemek részére. A melléküzemág működése több mint 5 millió korona bevételt jelentett a szövetkezetnek. A nehézségek ellenére a szövetkezet nyereségesen zárta a 7. ötéves tervidőszak első évét. A elemzés, mérlegelés, részletes visszatekintés feltárta a felmerülő hibák és hiányosságok okait is, megvilágította kiküszöbölésük lehetőségét és módját. Az újbódvai szövetkezet fennállása óta a járás, sőt a kerület legjobb szövetkezetei közé'tartozik. A vezetők és minden dolgozó érzi, hogy ez még becsületesebb munkára, jobb eredmények elérésére kötelezik őket. FECSÓ PÁL A Choltice na Pardubicku-i Efsz-ben a napokban ugyancsak megjelentek a mezőgazdasági repülőgépek az egyes parcellák fölött. A Slovair Mníchové Hradište-i részlegének, valamint a Pardubicei Agrokémiai Vállalat dolgozói végzik ezt a fontos műveletet. A kedvező időjárás lehetővé teszi a trágyázás ily módon történő meggyorsítását azokon a parcellákon, amelyekbe a szövetkezet tavaszi árpát illetve cukorrépát szándékozik vetni. Ha megfelelőek a repülési viszonyok, akkor naponta 40 tonna műtrágyát is a talajra tudnak juttatni a Čmelák repülőgéppel (Felvétel: ČTK - Jiŕí Šourek)
