Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1982-03-08 / 56. szám, hétfő

ÚJ szú

3

1982. III. 8.

Jozef Lenárt elvtárs beszéde

(Folytatás az 1. oldalról)

Joggal vagyunk büszkék arra, hogy a szocialista országépítés éveiben hazánkban - és ezen belül Szlovákiában - hatalmas anya- gi-müszaki alapot hoztunk létre. Hiszen az állóeszközök értéke Csehszlovákiában 1434 milliárd korona, ebből Szlovákiában 424 milliárd korona Országunk az egy főre jutó acéltermelés terén az első a világon, a fűtőanyag- és az, energiaellátásban a másodikok vagyunk, s szintén az elsők kózé sorakoztunk fel a vas- és a henge- reltáru-felhasználásban. A gazdasági fejlődésre támaszkodva lényegesen emelkedett az életszínvonal és a közélelmezés színvonala is. A felszabadulás óta 2 826 000, ebből Szlovákiában 1 056 000 lakás épült. A szocializmus megteremtette a lehetőségeket az emberek alkotó erőinek kibontakozásához, elmélyült a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség s főleg a fiatal nemzedék műveltsége és nőtt szakmai rátermettsége. A jelenkor azonban megköveteli, hogy a szocializmus előnyeit kihasználva a jelen és a jövő szükségleteinek szintjén fel tudjuk használni a belső tartalékokat. Ezt a követelményt növeli az, hogy emelkednek a költségek, a különféle nyers- és alapanyagok, valamint az energiahordozók árai. Nem becsüljük le és nem becsülhetjük le a külső tényezőknek népgazdaságunkra gyakorolt hatását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy túlbecsüljük vagy abszolutizáljuk ezt a befolyást és leplezzük saját hibáinkat és fogyatékosságainkat. Jól tudjuk, hogy ez mihez vezet, milyen következményei vannak. Megérezzük az ilyen magatartás következményét a mindennapi életben, pl. a hazai piacon, ahol nem tudják kielégíteni a keresletet élelmiszerekből és egyes iparcikkekből. Ezt főként a termelés és a kereskedelem elégtelen együttműködése és az okozza, hogy a termelés még mindig nem eléggé érdekelt az emberek konkrét szükségleteinek kielégítésében, s fogyatékosságok vannak az áruelosztásban és az eladás kulturáltságában.

Ugyanígy nem lehetünk elégedettek a szolgáltatások terjedelmével és minőségével, azzal, hogy gyakran sokáig kell várakozni a lábbeli, az elektromos cikkek megjavítására, a lakás karbantartási munkáira és a háztartási munkát megkönnyítő szolgáltatásokra. Az évzáró taggyűléseken a dolgozók munkába szállításának fogyatékosságait is joggal bírálták. Igen, takarékoskodni kell az üzemanyagokkal, de javítani kell és kulturáltabbá kell tenni az emberek munkába szállítását. A szocialista társadalom ésszerűséget és becsületességet követel meg a kereskedelemtől, ezzel ellentétben állnak az olyan visszásságok, mint a hiánycikkek „pult alatti eladása“. Ezek a jelenségek szöges ellentétben állnak a szocializmus lényegével, pártunk politikájával, a XVI. pártkongresszus irányvonalával. A központi bizottság ezeket a jelenségeket bírálta és bírálja s határozataiban rámutat megszüntetésük lehetőségeire.

A jelenlegi időszakban az a legfontosabb cél, hogy elérjük a kívánt fordulatot a népgazdaság in- tenzifikálásában. Szükséges, hogy a termelő és a nem termelő szférában egyaránt érvényesüljön a maximális gazdaságosság és célszerűség elve. Ennek legfontosabb útja a legújabb tudományos és műszaki ismeretek merész fel- használása. Mindezt már nemegyszer hangsúlyoztuk és a jövőben is hangsúlyozni fogjuk. Szűkig van arra - és a legfőbb ideje - hogy a jó és helyes elhatározásokat tettekre váltsuk, s ennek érdekében a folyamatokat céltudatosan irányítsuk.

Amint tudjuk, a szövetségi kormány - a népgazdaság helyzetéből kiindulva, tekintetbe véve a hústermelés jelenlegi lehetőségeit és költségeit - úgy döntött, hogy emeli egyes húsfajták és húsipari termékek, valamint a rizs és néhány más árucikk fogyasztói árát. Hogy enyhítsük az áremelkedés hatását, emeltük a nyugdíjak, a családi pótlékok összegét, s fokoztuk a rokkantak szociális támogatását. Ez nem volt könnyű és népszerű döntés, de ez a megoldás objektívan szükségszerűvé vált, s a dolgozók többsége elfogadta ezt a döntést. Ez a lépés is eszünkbe juttatja, hogy a társadalom nem fogyaszthat többet, mint amennyit létrehoz, ha nem akar eladósodni. A létrehozott erőforrásokat ésszerűen kell felhasználnunk, hogy az emberek szükségleteinek kielégítésén kívül gondoskodjunk a népgazdaság és az egész társadalom céltudatos fejlesztéséről, valamint szocialista hazánk védelméről. Gazdasági és szociális programunk sikeres megvalósításának kulcsa az állami és a gazdasági szervek irányító

munkájának megjavítása. Joggal várjuk el azt, amit már a XVI. kongresszus leszögezett és amit a CSKP Központi Bizottsága nemrég újra hangsúlyozott, hogy az irányítás minden területén a helyzet és a problémák alapos ismerete alapján dolgozzanak és hozzanak határozatokat. Mindig meg kell találni az optimális megoldást, például az idei tervfeladatok lebontása során is.

Nagyon helyes, hogy a szak- szervezetek teljes támogatásukról biztosítják a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedések végrehajtását. Tény azonban, hogy ezen intézkedések szelleme még nem jutott el minden irányító szervhez. Itt arra gondolunk, hogy céltudatosabban és határozottabban kell életbe léptetni az önálló elszámolási rendszert. Nagyra értékeljük, hogy ezt a feladatot a szakszervezetek magukévá tették. Egyúttal szükséges, hogy a központi szervek minél előbb megkezdjék az intézkedések további tökéletesítését, különösen a beruházások és a fejlesztés irányítása, a tudomány és a technika felhasználása, a szocialista gazdasági integráció meggyorsítása terén. Ezzel kapcsolatban szeretnék röviden kitérni a normákra. Nem egy probléma elemzése során megállapítjuk, hogy pontos és szüntelenül tökéletesített normák és számítások nélkül nem lehet rend a gazdálkodásban, méltányosság a bérezésben, nem fejlődhet gyümölcsözően és hatékonyan a munkakezdeményezés. Ezért a szakszervezeti szervezeteknek hatékonyabban kellene küzdeniük a sikerek és a balsikerek előidézőinek anonimitása ellen, a gazdaságosság, a hatékonyság és a minőség megteremtéséért, bírálóbban és igényesebben kellene eljárniuk a gazdasági vezetéssel szemben. Meggyőződésünk, hogy a terv teljesítéséért, a párt és a szakszervezetek közös stratégiai irányvonalának megvalósításáért folytatott küzdelemben a szakszervezetek fontos tényezők lesznek

A népgazdaság fejlesztése és az emberek jólétéről való gondoskodás terén kitűzött célok megkövetelik, hogy az irányítás és a tervezés minőségének javításán, a bérezés szocialista elveinek érvényesítésén túlmenően jobban felhasználjuk a szocializmusnak azt a hatalmas előnyét és erejét, amelyet a dolgozók alkotó kezdeményezése, az irányításban való öntudatos részvétele jelent. Ezzel kapcsolatban a XVI. pártkongresszus kiemelte annak szükségességét, hogy tovább növekedjen a szakszervezetek kezdeményező szerepe és felelőssége a társadalom szociális és gazdasági fejlesztése terén. A dolgozók ebben való részvételének fontos formáját jelenthetik a termelési értekezletek. Ezzel a lehetőséggel sajnos nem mindenütt élnek. A műhelyekben és az üzemegységekben megrendezik ugyan a termelési értekezleteket, az emberek felvetik a problémákat, de javaslataik nem mindig találnak termékeny talajra. Ezért határozottan törekedni kell e deformáció megszüntetésére, meg kell vizsgálni a javaslatokat, s a munkások és a technikusok bevonásával kell

őket megvalósítani. Amikor a dolgozóknak az irányításban való részvételéről beszélünk, ezt nem azonosíthatjuk a termelési értekezleten vagy a gyűlésen való részvételükkel. Azt kell célunknak tartanunk, hogy a dolgozókat konkrétan bevonjuk a problémák megoldásába. Azt akarjuk, hogy kongresszusuk behatóan foglalkozzon a dolgozók kezdeményezésének és a szocialista munkaversenynek fejlesztésével.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az együttes kötelezettségek vállalása nagyban előmozdítja a termékek minőségének javítását, egységbe fogja a kivitelezők erőfeszítéseit. Nagyon örültem annak, amikor nemrég a Jaslov- ské Bohunice-i atomerőműben tanúja lehettem az új együttes kötelezettségvállalásnak. A kollektívák felajánlották, hogy lerövidítik a tervbe vett javítások határidejét, ami lehetővé teszi 310 millió kilowattóra áram előállítását terven felül. Sajnos, azt is meg kell állapítanunk, hogy az ilyen példákból még mindig kevés van. Pedig nagy szükség lenne az együttes kötelezettségekre számos iparcikk és élelmiszeripari termék minőségének javítása céljából, valamint a szolgáltatóiparban. Hiszen e kötelezettségek segítségével meg lehet szüntetni a reszortokon belül és a reszortok között meglevő mesterséges korlátokat, a szállítói-megrendelői kapcsolatok fogyatékosságait. Meggyőződésünk, hogy a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa és az ágazati szakszervezeti szövetségek hagyományaik szellemében mindent megtesznek azért, hogy növeljék a kiváló minőségű termékek részarányát, s elősegítsék a beruházások határidőn belüli átadását

Már beszéltünk -arról, hogyan járulnak hozzá a szakszervezetek gazdasági programunk megvalósításához és a dolgozók alkotó kezdeményezésének fejlesztéséhez. Ennek az erőfeszítésnek társadalmunkban egyedüli célja van: az ember jóléte, szociális és lét- biztonságának megszilárdítása. Gazdasági és szociális programunk egységet alkot, mert cáfolhatatlan igazság: ahogyan dolgozunk, úgy fogunk élni. Ebből a szemszögből kell néznünk a népgazdaság-fejlesztési terv kidolgozását és főként teljesítését. Ha megvizsgáljuk a jelenlegi helyzetet, láthatjuk, hogy vállalataink, szervezeteink, intézményeink - indokolatlanul - eltérő módon gondoskodnak a dolgozók szociális és életfeltételeinek javításáról.

Igaz ugyan, hogy a gazdasági vezetőség és a szakszervezeti szervezet jó gazdasági eredmények elérésére való törekvésétől függ a szociális ellátottság színvonala, például az üzemi étkeztetés helyzete vagy a lakáskérdés megoldása. Ott, ahol ezeken a területeken problémák vannak, rendszerint megállapítjuk, hogy a szakszervezeti szervezet nem tölti be megfelelő módon szerepét, nem biztosítja a dolgozók törvényes jogait. Határozottan többet kell tenni a munkavédelem terén is. Jelentésük megállapítja, hogy csökkent az üzemi balesetek száma. De bennünket minden haláleset és egészségi károsodás aggaszt. Ezért szükség van a technológiai fegyelem és a munkavédelmi normák szigorú megtartására. Növelni kell Szlovákia hozzájárulását a munkavédelmi eszközök gyártásához, mert ezen eszközöknek jelenleg csak 17 százalékát állítják elő Szlovákiában, ami nem felel meg szükségleteinknek és nem meríti ki lehetőségeinket.

A jelenlegi nemzetközi helyzet, a fejlett szocialista társadalom építésének igényes feladatai és az osztályellenség felforgató propagandája elleni harc megkövetelik, hogy a dolgozók millióit tömörítő Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban is elmélyítsük az eszmei és a politikai nevelő munkát. Ezt annak érdekében tesszük, hogy az emberek minden helyzetben jól tudjanak tájékozódni, hogy ügyünk igaza meggyőződésükké váljon. Ezt különösen az ifjúságnál kell elérnünk, amelynek társadalmi szerepe egyre növekszik.

A múlt évben emlékeztünk meg a CSKP megalapításának 60. évfordulójáról és az idén ünnepeljük a Vörös Szakszervezetek létrejöttének 60. évfordulóját. Feltehetjük a kérdést, mire tanít bennünket szakszervezeti mozgalmunk eddigi útja, mit mondanak e tapasztalatok a jelen kornak. Mindenekelőtt azt kell felismernünk: a munkásosztálynak ahhoz, hogy kivívja szociális szabadságát, forradalmi pártra van szüksége. Olyan pártra, amely a marxizmus-leninizmus tudományos tanításával vértezi fel magát és hűen szolgálja osztályának ügyét. Ezért az öntudatos munkások hazánkban is megalakították a kommunista pártot. További tanulság az, hogy rendkívüli jelentősége van a munkásosztály és a többi dolgozó egységének. Ezen egység megtestesítője a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom. Dolgozóink kemény küzdelmek és keserű tapasztalatok árán tanulták meg, hogy szükség van erre az egységre, amely forradalmi erőt ad, s csak ezen egység segítségével érhetik el céljaikat. Ezt bizonyítja a Februári Győzelem és a szocializmus építésének egész időszaka. Másrészt arról is meggyőződhettünk, hogy ezen egység bárminemű meggyengülése árt a dolgozóknak. Osztályellenségeink megpróbálják bomlasztani a forradalmi szakszervezetek egységét. A válság éveiben népünk megismerhette, hogy az egység meggyengülése az ellen- forradalom és az imperializmus malmára hajtja a vizet és veszélyezteti a szocialista vívmányokat. Ugyanez a helyzet most Lengyel- országban. Támogatjuk a lengyel kommunistákat, hazafiakat, forradalmi szakszervezeti tagokat és sikert kívánunk a szocializmus megszilárdításáért, forradalmi egységükért vívott harcukhoz

A szakszervezetek munkájával szemben támasztott növekvő igények megkövetelik a szakszervezeti tisztségviselők és irányító szervek felkészültségének javítását, sokrétű tevékenységének fejlesztését. Ez szükségessé teszi, hogy az egész szakszervezeti mozgalomban kezdeményező és alkotó munkát végezzenek, megoldják a dolgozók égető problémáit. Ennek érdekében is emelni kell az alapszervezetek taggyűléseinek színvonalát. Szükséges, hogy a szakszervezeti tisztségviselők mozgalmuk hagyományaihoz hűen alkotó módon fejlesszék tevékenységüket a szakszervezetek

lenini elvei szellemében, hogy odaadó hívei legyenek a szocializmusnak, tudjanak bánni az emberekkel. Konkrét eredményeik legyenek a szakszervezeti munka minőségének és hatékonyságának mércéi.

A szakszervezetek munkájának rendkívül fontos területe a békéért, a dolgozók azon alapvető jogáért folytatott küzdelem, hogy békében élhessenek. A béke megőrzése, az emberiségnek az atomháborútól való megmentése jelenleg a legfontosabb feladat, mert az Egyesült Államok reakciós köreinek és szövetségeseiknek hibájából növekszik a háborús veszély. Az imperializmus legszélsőségesebb erői igyekeznek az enyhülési politikát szembenállássá változtatni. Az állítólagos szovjet veszély ürügyén további fegyver- rendszereket akarnak telepíteni a nyugat-európai országokban, még akkor is, ha ezzel Európát „korlátozott atomháború“ színterévé változtatják. Megpróbálják megbontani a stratégiai egyensúlyt, katonai fölényre szert tenni a béke erőivel szemben. Az amerikai imperializmus reakciós körei nemcsak fenyegetőznek a háborúval, hanem közvetlenül vagy közvetetten háborút is vívnak a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen. A forradalmi és a hazafias erők növekvő aktivitása azonban megmutatja, hogy a legdrágább és a legkorszerűbb fegyverekkel sem lehet megállítani a nemzetközi haladást. Az Egyesült Államok fokozza a fegyverkezést, mert ez óriási nyereségeket jelent a hadiipari komplexum számára. A fegyverkezés terhét és a kiéleződött válság következményeit a dolgozóknak kell viselniük. Ezzel szemben a Szovjetunió és a többi szocialista ország nem törekszik konfrontációra, ellene van a feszültség kiélezésének és a fegyverkezési hajsza fokozásának. Néhány napja Brezsnyev elvtárs ismét hangsúlyozta: síkra- szállunk azért, hogy gyakorlati lépések történjenek a halaszthatatlan problémák megoldására elsősorban a leszerelés területén.

A napokban került sor Kubában a X. szakszervezeti világkongresszusra. E tanácskozást a világ dolgozói millióinak azon aktivitása jellemezte, amelynek célja a békéért és a szociális szabadságért vívott harc. A kongresszus résztvevői egyetértettek abban, hogy a népek békemozgalma elválaszthatatlanul összefügg a világ dolgozóinak alapvető érdekeivel. Nagyra értékelték a Szovjetunió és a többi szocialista ország hozzájárulását e küzdelemhez.

Beszédének befejező részében Lenárt elvtárs kiemelte: a mindennapi életben nemcsak sikerek vannak, számos problémával és nehézséggel kell megküzdeni. Realisták vagyunk és tudjuk, hogy ez egyes emberekben aggodalmakat kelt, amihez az is hozzájárul, hogy osztályellenségeink igyekeznek megtörni a saját erőnkbe vetett hitet. Azt állítják például, hogy az iparosítás feladatait ugyan teljesítettük, de a népgazdaság intenzifikálásában már nem érünk el sikert. Mély meggyőződésünk, hogy biztosítani tudjuk szocialista társadalmunk dinamikus és sokoldalú fejlődését Derűlátásunk azon alapul, hogy a szocializmus győzelmével megnövekedett politikai és gazdasági erőnk; nagy tapasztalatokra tettünk szert. A jelenlegi időszak még jobban lehetővé teszi és egyben megköveteli, hogy a szocializmus előnyeit egybekapcsoljuk a tudomá- nyos-technikai forradalom vívmányaival. Biztonságérzetünket és derűlátásunkat arra alapozzuk, hogy az egyre erősödő szocialista közösséghez tartozunk, részt veszünk a szocialista gazdasági integrációban, valamint a béke megőrzéséért és szilárdításáért folytatott küzdelemben. Biztonság- érzetünk és derűlátásunk ezenkívül arra is támaszkodik, hogy összes értékünk alkotója és haszonélvezője maga a nép, a városok és a falvak lakossága, amelyet a munkásosztály vezet élcsapatával, Csehszlovákia Kommunista Pártjával az élen.

A FÖ CÉL: A DOLGOZOK JÓLÉTE