Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1982-03-04 / 53. szám, csütörtök
A párt a néppel - a nép a párttal KOMMENTÁLJUK E napokban ért véget a pártalapszervezetek 1982. évi évnyitó konferenciáinak időszaka. Értékelték az eredményeket, a CSKP XVI. kongresszusa programjának teljesítését és kitűzték a pártalapszervezetek ez évi feladatait. A PÁRTALAPSZERVEZETEK értékelték, hogy viszonyaik között hogyan sikerült a politikai, gazdasági és ideológiai feladatok teljesítése. Egyidejűleg konkrét, a politikai-szervező, ideológiai nevelő és tömegpolitikai munka fejlesztésére vonatkozó intézkedéseket foganatosítottak. Amit az elmúlt időszakban elvégeztünk, az nem volt kevés. A párt és a kommunisták, s a pártalap-' szervezetek voltak a társadalmi élet mozgató erői. A kommunisták és pártonkívüliek igyekezetének eredményeként a népgazdaság minden ágazatában sok pozitív eredményt felmutathatunk. Ez a megállapítás persze nem vonatkozik minden pártalapszervezetre, sem minden kommunistára, mert nem harcolt mindenki azonos következetességgel, s önfeláldozó- an a párthatározatok teljesítéséért. Sajnos, nem küzdött mindenki egyforma aktivitással a sorainkat gyöngítő hibák, a kényelemszeretet, a közönyösség, a formalizmus, a vezetés hibái és az emberek tudatában tovább élő előítéletek ellen. Ezekről a kérdésekről nyíltan, felelősségük teljes tudatában beszéltek a kommunisták a tagsági gyűléseken, határozatokat fogadtak el, hogy a hiányosságokat mielőbb kiküszöbölhessék. A tanácskozásokhoz közvetlenül kapcsolódnak a nyilvános pártgyülések, amelyeken- a CSKP KB Elnökségének 1981 novemberi határozata értelmében- ismertetik és megvitatják a dolgozókkal a pártgyűlések eredményeit, aktivizálják őket, s a közös cél érdekében használják fel kezdeményezésüket. A gyűlések előkészítésébe bekapcsolódnak azok a kommunisták, akik a gazdasági életet irányítják, a nemzeti bizottságokban és a társadalmi szervezetekben dolgoznak. A CSKP KB abból indul ki, hogy a kommunista párt tevékenységének legfontosabb ismertető jele a párt és a nép egységének szüntelen szilárdítása és megújítása, a társadalom erkölcsi és politikai egységének elmélyítése. A kommunista párt csak úgy érheti el céljait, ha szoros kapcsolatban van a dolgozó tömegekkel. A párt megingathatatlanul bizik a népben, a nép alkotó erejében, ez azon tulajdonságok egyike, amely pártunkat a burzsoá pártoktól megkülönbözteti. A CSKP hangsúlyozza, hogy a szocializmus és a kommunizmus építése, alkotó továbbfejlesztése a milliós tömegek aktivitásának eredménye. A párt azért erős, mert szoros kapcsolatban van a néppel, ismeri életét és szükségleteit. Pártunk programja a munkásosztály és a nép legsajátosabb érdekeit fejezi ki. A párt azért jött létre, hogy harcoljon a nép ügyéért és szolgálja a népet. A dolgozó nép akaratából lett a CSKP társadalmunk vezető és irányító ereje. PÁRTUNK ÉS A TESTVÉRPÁRTOK történelmi tapasztalatai megtanítottak, mily fontos a párt- politika megvalósítása szempontjából, hogy megnyerjük a dolgozó nép széles rétegeit. Minden munkahelyen meg kell magyarázni politikánk szempontjait, szándékainkat, ismertetni a gondokat is, s mozgósítani népünket a közös célokért. Szembe kell szállnunk a helytelen nézetekkel és minden kísérlettel, amely diszkreditálni igyekszik gazdasági és szociális politikánkat. . Minket, kommunistákat az a tudat erősít, hogy helyes úton járunk. Vannak nehézségek, zátonyok és akadályok, de minden törekvésünk egybeesik a társadalmi fejlődés irányával, objektív törvényszerűségeivel. Előre nézünk, a célunk világos. Fáradhatatlanul keressük a nehézségek és akadályok leküzdésének módját, a haladás útját. A kommunisták akkor is teszik a dolgukat, ha mások tétováznak, pánikba esnek, nem látják a távlati célokat, s a szükséges intézkedések és a látszólag megoldhatatlan problémák miatt mindent feketének látnak. A kommunisták értékes tulajdonsága, hogy optimisták, van valóságérzékük, mérlegelik a helyzetet, nem becsülik le a nehézségeket, hanem elemzik és levonják a szükséges következtetéseket. Céljaink - illetve a tagsági gyűlésen hozott határozatok - megvalósításáért sokat kell tennünk, meg kell nyernünk a dolgozó tömegeket. Ezért szentelünk nagy figyelmet a nyilvános pártgyűlések tartalmi előkészítésének, mert itt kell beszélni a jó tapasztalatokról, név szerint kiemelni a legjobb dolgozókat, általánosítani jó eredményekhez vezető tapasztalataikat. Fel kell tárni a problémákat s rá kell mutatni a hibákra, meg kell találnunk elhárításuk módját. A dolgozók értékelik azt a nyíltságot, amellyel a párt a társadalom további fejlődésének feladatait, egy-egy munkahely gondjait megvitatja. A MUNKAHELYEKEN megtartott nyilvános pártgyülések lehetővé teszik, hogy megvitassák a munkahelyi feladatokat, s a kérdések megoldásához javaslataival minden dolgozó hozzájárulhasson. Megvan annak lehetősége is, hogy a legjobb dolgozók és munkakollektívák progresszív tapasztalatait általánosítsák. A termelésben fel kell tárni a tartalékokat. A bósi (Gabčíkovo) Csehszlovák-Szovjet Barátság Állami Gazdaság az egyik legnagyobb gyümölcstermelő a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban. Gyümölcsösének területe több mint 100 hektár. Jelenleg több mint 40 000 almafa metszését végzik, ezt a munkát március 15-ig, 15 nappal a határidő előtt akarják befejezni. A képen: Hölgyei Gábor (baloldalt) és Alfonz Feneš almafát metsz. (Blažej Palkovič felvétele - ČSTK) Takarékoskodnunk kell a nyersanyaggal, a takarmányokkal és az energiahordozókkal. Rá kell mutatni a szervező és irányító munka hiányosságaira, be kell tartani a technológiai és munkafegyelmet. Csak úgy jutunk előre, ha nem alkuszunk meg, hanem bátran feltárjuk a gyenge pontokat, a hibákat és hiányosságokat. A pártnak nem érdeke a hibák leplezése. Ellenkezőleg: már nem egyszer hangsúlyozta, hogy nem járhatjuk az olcsó ígérgetések és a népszerűséghajhászás útját. A népnek mindig igazat mondunk, ha ez néha keserű és népszerűtlen is. Az emberek a múltban is mindig megértettek és támogattak, s reméljük, hogy így lesz most is. A gyakorlat megtanított, hogy a párt és a nép kapcsolata az irányítás módszereiben is megnyilvánul. A legfontosabb és döntő módszer a tömegek meggyőzése és megnyerése a párt politikája számára. Ezért nem foglalkozhatnak általánosságokkal a nyilvános pártgyűlésre készített beszámolók, hanem egy adott munkahely konkrét feladatai és problémái megoldására kell irányulniuk. Csak a konkrét, kritikai elemeket tartalmazó elemzés és valóságfeltárás nyomán bontakozik ki a dolgozók kezdeményezése, s ezt - a nyilvános gyűlések eredményeinek tanúsága szerint - nem sikerül mindenütt teljes mértékben elérnünk. A TAPASZTALATOK arra tanítanak, hogy az emberek jobban viszonyulnak a dolgokhoz, ha beleszólhatnak a határozatok meghozásába, kivehetik részüket a munkából, a problémák megoldásából, ha alkotó munkát végezhetnek. Az alapszervezeti bizottságok minden munka- és lakóhelyen forduljanak nyíltan és bizalommal a dolgozókhoz, s kérjék, vegyenek részt a bonyolult feladatok megoldásában. El kell érnünk, hogy a nyilvános gyűlések ne legyenek formálisak, konkrét célra irányuljanak, s ne csak azért hívják össze, mert erre valaki utasítást adott. Tudnunk kell: a párt feladata nem csak az, hogy megvilágítsa a pártpolitikát a dolgozók előtt. Szervezi, s politikája helyességéről meggyőzi a dolgozókat és bekapcsolja őket a megvalósításért folytatott küzdelembe. A párt egyidejűleg elvárja, hogy a nyilvános pártgyülések a dolgozókat nyugtalanító munkahelyi problémák megismerésének gazdag forrásává váljanak. A nyilvános pártgyűlések után az lesz a párt-, az állami és a társadalmi szervek feladata, hogy felelősségük teljes tudatában értékeljék és gondosan elemezzék a dolgozók hozzászólásait és javaslatait, oldják meg a felvetett problémákat és az ésszerű javaslatokat igyekezzenek megvalósítani. A gyakorlatból tudjuk, hogy a gyűléseken olyan igények is felmerülnek, amelyek teljesítése meghaladja erőnket, lehetőségeinket és képességeinket. Ezekre is reagálni kell, válaszolni kell a dolgozóknak abban az értelemben, ahogyan a XVI. kongresszus indokolt, miszerint minden társadalom csak annyit oszthat szét, amennyit megtermelt. A tartalékokból sokáig nem élhetnénk, adósságokból élni viszont nem akarunk és nem is fogunk. Egyetlen járható út az olyan új források létrehozása, amelyek lehetővé teszik az elért életszínvonal megtartását és javí- tását A NYILVÁNOS PÁRTGYÜLÉSEK szervezése nem lehet véletlenszerű. Kifejezésre kell juttatni azokat az erőfeszítéseket, melyeket pártunk az 1982-es év feladatainak és a XVI. pártkongresszus programjának teljesítéséért tesz. A tömegek megnyerése és meggyőzése, az alkotó erőbe vetett bizalom, az a művészet, hogy megértjük a nép gondjait és felhasználjuk tapasztalatait - ezek a lenini munkastílus legfontosabb vonásai. Ez tette lehetővé, hogy a párt tevékenysége minden szakaszában helyesen irányítsa a forradalmi mozgalmat és vezesse a dolgozók küzdelmét a szocializmusért és a kommunizmusért. Dr. JÁN MACHYNIAK VEZETÉS ÉS IRÁNYÍTÁS A vezetésnek és az irányításnak az eddigieknél rugalmasabban kell alkalmazkodnia a belső és a külső feltételekhez. Jelenleg - de a jövőben még inkább - a vezetés és az irányítás fogyatékosságai kedvezőtlenebb hatást gyakorolhatnak a fejlődésre, mint korábban. Tehát tudatosítani kell, hogy az új körülmények között a vezetőkre sokkal nagyobb felelősség hárul. Az utóbbi időben sokat beszélünk, írunk e kérdésekről, de a gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy sok még a tennivaló e téren. Nagy, még távolról sem kihasznált forrásunk a kádertartalék. Tehát jobban előtérbe kell állítanunk a vezetők kiválasztásának, nevelésének kérdését. Ahogyan előrehaladunk a fejlett szocializmus építésében, egyre nagyobb mértékben nő a vezetőkkel szemben támasztott követelmény. A vezetőknek lépést kell tartaniuk az új követelményekkel. A magasabb fokú műveltség birtokában általános reflexszé kell fejleszteni az igényességet és a kulturáltabb munkaszervezést s irányítást. Nem lehet közömbös senki számára, hogy milyen vezető áll egy üzem, mezőgazdaság vagy intézmény élén. Ez a követelmény fogalmazódott meg a CSKP XVI. kongresszusán is: „A vezető dolgozó tekintélye a párt és a szocialista társadalom nagy tőkéje. Ezt nem szabad kockáztatnunk. Ezt minden dolgozónak, közeli munkatársnak és elsősorban azoknak kell tudatosítaniuk, akik a vezetőt funkcióba javasolják, illetve jóváhagyják.“ Kedvező jelenség, hogy egyre több helyen kezdik felismerni e követelmény időszerűségét. Néhány hete jártam szűkebb hazámban, a Bodrogközben. Nagy megelégedéssel újságolta egyik pártelnök ismerősöm: „Lassan nálunk is megtörik a jég. Egy sor szövetkezet élére új elnököt választottak.“ Azt is elmondta, hogy ők is új elnököt kaptak, egy agrármérnököt, tapasztalt mezőgazdászt. Azóta változóban a légkör a szövetkezetben. Javult a munkafegyelem, a munkaszervezés, nagyobb a rend, az emberek szívesebben dolgoznak, s többet is keresnek. Vagyis érvényesül az a szocialista elv, hogy már az egyéni érdek tartalmazza a társadalmi érdeket is. Mint a példa is mutatja, az effaja szemlélet csak úgy alakulhat ki, ha a vezetők komolyan veszik, amit csinálnak. Ha munkájukban érvényesül a politikai, szakmai, erkölcsi alkalmasság és a vezetői készség. Köztudott, hogy a vezetők kiválasztásának és nevelésének legfontosabb színtere a munkahely. Mindenekelőtt azoké, akik kitűntek a munkában, s közéleti tevékenységükkel is felhívják magukra a figyelmet. Ma már a pártszervezetek közül is egyre többen ismerik fel ezt a lehetőséget, s egyre nagyobb figyelmet fordítanak a hatáskörükben dolgazó vezetők irányító, szervező munkájának minősítésére. Értékelik, hogy a társadalom és a szűkebb közösség érdekeinek megfelelően végzik-e munkájukat, irányításuk alatt, hogyan fejlődik a rájuk bízott gazdaság. Elvárják tőlük a személyes példamutatást a munkában, a magánéletben, a szakmai feladatok ellátásában, a közéleti tevékenységben. A tapasztalatok mutatják, hogy ott van a legkevesebb probléma, ahol a pártszervezet minden tagja egységesen értelmezi a vezetőkkel szemben támasztott politikai, szakmai, vezetői követelményeket, Persze, ma már a vezetők kiválasztásában a szakmai, politikai, erkölcsi követelmények mellett egyre inkább meghatározó a bátor kezdeményezőkészség és a rendet, fegyelmet megkövetelő rátermettség. El kell érni, hogy minden munkahelyen, pártszervezetben természetes legyen a tehetséges, rátermett dolgozók vezetővé nevelése és jelölése. TÖRÖK ELEMÉR A pártélet hírei A Plzeňi škoda Müvek kovácsoló üzeme második pártalap- szervezetének januári taggyűlését gondosan előkészítették. A tagság elé terjesztett beszámoló nemcsak puszta számadatokat tartalmazott, de feltárta az előző esztendő hibáit, illetve azok okait is. Rámutatott arra, miért nem tudtak elegendő kovácsolt anyagot gyártani, s miért nem sikerült csökkenteni a balesetek számarányát. Az év eleji taggyűlés természetesen kitűzte az alapszervezetre váró fő feladatokat is. A tanácskozáson részletesen foglalkoztak az üzem dolgozóinak kötelezettségvállalásaival, melyek közül kiemelkedik a gépek és berendezések szocialista gondoskodásba vétele, az energiatakarékoskodás és a minőség javítása. Az ENERGOINVEST (a Cseh Energetikai Művek Konszern keretében működik) 51 tagú párt- alapszervezete év eleji taggyűlésén megállapította, hogy a több mint három és fél milliárd koronát kitévő beruházási tervét mintegy 96 százalékra teljesítette. A lemaradás oka, hogy a Prunerov II. Erőmű építéséhez a lengyel partner nem szállította le a szükséges berendezéseket. Elégedettek lehetnek viszont az üzem dolgozói azzal, hogy a tavaly üzembe helyezett létesítményeknél ritkábban fordul elő meghibásodás, mint régebben, s ez megmutatkozik a gazdasági eredményekben. A belső pártmunkáról szólva a taggyűlés bírálta az agitációs kollektívák tevékenységét. A Jihlavai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság kommunistái januári taggyűlésükön elégedetten nyugtázhatták, hogy a járás mező- gazdasági dolgozói 1981-ben tel jesítették, sőt túlteljesítették a repce- és burgonyatermelés tervét, s a tervezettnél hatszázezer literrel több tejet adtak el. Ám rámutattak arra, hogy a járásban jelentős tartalékai vannak a len, a hüvelyesek és a takarmánynövények termesztésének, s nem lehetnek elégedettek a szarvasmarha súlygyarapodásával sem. Az év eleji taggyűlésen elhangzott beszámoló világosan kimondta: más módszereket alkalmazva kell előkészíteni a takarmánykeverékeket, mivel a takarmánybehozatal csökkenésével számolnak. A pártalapszervezet hatáskörében dolgozó kommunisták fontos feladatnak tekintik a szarvasmarha- és sertéstakarmányozás rendszerének átdolgozását, hogy e tevékenység összhangban álljon a megváltozott körülményekkel. xxx A Trenčíni Merina vállalatnál a gazdasági vezetők rendszeresen felülvizsgálják a fogyasztási normákat, s az ilyen felmérések eredményeként a gazdasági tervek kidolgozása során progresszívebbé teszik a normákat. Az üzemi pártbizottság figyelemmel kíséri az embereknek a hatékonysághoz és a minőséghez való hozzáállását. A komplex intézkedések követelményeinek megfelelően nagy gondot fordítanak a nyersanyagbehozatal csökkentésére, a tüzelőanyaggal való takarékoskodásra. -füll J SZÚ 4 1982. III. 4.
