Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám, szerda

ÚJ szú 5 1982. III. 3. Az elkötelezettség útján A Szocialista Ifjúsági Szövetség 1979 márciusában megtartott II. kongesszusa óta az ifjúsági mozgalomban országszerte figyelemre méltó eredmények születtek. A SZISZ ma már a fiatalság igen jelentős részét tömöríti szervezett egységbe, s jó feltételeket biztosít világnézetük és személyiségük formálásához, önmegvaló­sításuk kiteljesítéséhez. A Szocialista Ifjúsági Szövetség afapszerve- zeteiben ez időtájt folynak az évzáró taggyűlések, tehát a fiatalok a mérlegkészítés időszakát élik. Tóbisz Katalin, a SZISZ Rozsnyói (Rožňava) Járási Bizottságának elnöknőjét ezúttal mi is azért kerestük fel, hogy afféle mérlegkészítésre kérjük meg, jóllehet minket nem statisztikai jellegű kimutatások - sokkal inkább azok a jelenségek érdekelnének, amelyeket az utóbbi három évben figyeltek meg a járás ifjúsági mozgalmában. A csehszlovák „atomóra“ már több mint negyedszázada a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia prágai Rádiótechnikai és Elektro­technikai Intézetében van. Az óra maximális sietése vagy késése csak egy tizedmilliárd másodperc naponta. így az atomóra annyira pontos, hogy egy másodpercet csak háromezer év alatt siet vagy késik. A képen: Jitka Patová az etalon ellenőrzését végzi. (Petr Matička felvétele - ČTK) A követelményekhez igazodva Fontosnak tartják a pártcsoportok növekvő szerepét- Azzal kezdeném - mondja Tóbisz Katalin hogy az egysé­ges Szocialista Ifjúsági Szövetség kiépítése jársunkban egy megkez­dett, de még korántsem befejezett ügy. A SZISZ II. kongresszusának időszakában 232 alapszerveze­tünkben valamivel több, mint öte­zer tag dolgozott. A rozsnyói já­rásban egyébként közel huszon­ötezer harminc évnél fiatalabb em­ber él. Jelenleg a SZISZ 246 alap­szervezete 7094 tagot tömörít. Itt most fel tehető a kérdés, hogy ez a részarány kielégítő-e vagy sem? Nos, el kell mondanom, nekünk soha sem volt olyan célunk, hogy minden áron bővítsük a sorainkat. Kezdettől fogva minőségi munká­ra törekedtünk, következésképp olyan fiatalokat igyekeztünk fel­venni sorainkba, akik tényleg dol­gozni akartak. Tapasztalataink azt mutatják, hogy helyesen jártunk el. A SZISZ-nek ma már jól meg­alapozott tekintélye van, s szá­munkra mindennél iólesőbb érzés, hogy egyre több fiatal kéri felvéte­lét sorainkba.- A minőségi munka ma minde­nütt meghatározó. Hogyan viszo­nyulnak e kérdéshez a fiatalok?- A minőségi munkának sok összetevője van, mégis úgy ér­zem, hogy az igény kialakítása a legfontosabb. Ebben persze meghatározó szerepe van a mai környezetünkön kívül a gyökerek­nek is, tehát apáink, nagyapáink tanulságos életének, Rozsnyó és vidéke köztudottan gazdag mun­kásmozgalmi- és forradalmi ha­gyományokkal rendelkezik. Szo­cialista Ifjúsági Szövetségünkben mi a tagság múltismeretének kia­lakítására megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk. Úgy érzem, ezekre alapozva - és ismerve a mát - fiataljaink többsége felis­merte, hogy most elsősorban a munka frontján, a népgazdasági feladatok teljesítésében kell pél­damutatóan helytállniuk. Járá­sunkban negyvennégy ifjúsági Őszinteség, nyíltság, bírálat és önbírálat - ezekkel a szavakkal jellemezhető a legtömörebben a bratislavai Nemzetközi Nőnap Vállalat első pártalapszervezete februári taggyűlésének légköre. A pártbizottság beszámolója rész­letesen elemezte a szervezet múlt évi munkáját, illetve az alapszer­vezet hatáskörébe tartozó fonoda és csévéző • részleg dolgozóinak helytállását a termelési feladatok teljesítésében. A helytállást szó- szerint kell érteni, hiszen a tervfel­adatok teljesítése egyáltalán nem volt könnyű. Hogy miért? Objektív okoknál fogva. Ezek közül leg­alább néhányat megemlítünk. Min­denekelőtt a pótalkatrészek és se­gédanyagok hiányát, valamint a munkaerőgondokat. Hogy mégis sikerült a kitűzött célok elérése, annak egyik magyarázata a dolgo­zók többletmunkavállalása. Ha kellett túlóráztak, illetve szomba­ton is dolgoztak. Külön kiemelte a taggyűlés be­számolója a szocialista munkabri­gádok és a SZISZ-tagok érdemeit a tervfeladatok teljesítésében. Ezt Jozef Šramo, a pártbizottság elnö­ke sem győzte eleget hangsúlyoz­ni, amikor röviddel a tanácskozás után beszélgettem vele. A párt- szervezet hatáskörében hat szo­cialista munkabrigád létesült. Božena Vrtíková brigádja, melynek aranyjelvényes tagjai is vannak, már októberben teljesítet­te a termelési tervet. Akárcsak Emilia Kuriaková kollektívája, vagy Mária Slemanská ifjúsági bri­gádja. De nemcsak kollektívák, kollektíva működik, közülük har­minchét az utóbbi évek folyamán rendkívüli szép eredményeket ért el. A lubeníki magnezitbányában dol­gozó, Jozef Šgorica vezette 15-tagú Ján Brocko Ifjúsági Munkabrigád eredményeire például szlovákia- szerte felfigyeltek, s az sem véletlen, hogy a nevük bekerült a SZISZ KB emlékkönyvébe. Őgoricáék a CSKP XVI. kongresszusa tiszte­letére például úgynevezett „16 példás munkahét“ ledolgozását vállalták, s erre szólították fel a já­rás, a kerület valamennyi ifjúsági munkakollektíváját. A 16 hét alatt tervfeladataikat jóval száz száza­lék felett teljesítették és lendületük azután sem lankadt. A 7. ötéves tervidőszak első évi feladatait már 1981. október 3-án teljesítették és év végéig még több, mint 1500 méter bányafúrást végeztek, Hoz­zájuk hasonló jó munkát végeztek ugyanebben a bányában a Milan Sitár vezette hattagú ifjúsági vá­járbrigád is. Ugyanez mondható el egyébként a rozsnyói vasércbá­nyában dolgozó Holečko Tibor négytagú brigádjáról is, az ő telje­sítménynormájuk tavaly egy hó­napban sem volt 125 százalék alatt! A Nižná Slaná-i bányában dolgozó SZISZ-tagok pedig 4 vál­lalati és 2 üzemi rekordot döntöt­tek meg a múlt évben. De ugyan­így sorolhatnám Gadányi Istvá- nék, Csák Istvánék, Štefan Danči- kék és a többiek valóban rendkívül példamutató munkáját.- Nem áll fenn annak a veszé­lye, hogy túlzottan anyagiasokká válnak ezek a fiatalok?- Ismerem őket, s fenntartások mékül állíthatom, hogy nincs ilyen veszély. Hogy becsületeseh, ren­desen dolgoznak, az elsősorban az elkötelezettségük jele, meg­győződésem, hogy az anyagi mo­tiváció csak másodlagos. Tudja, ezeknek a fiataloknak a nagyobb része kommunista - és azt hiszem ezzel mindent megmondtam! Ezek a fiúk és lányok nemcsak hanem egyének is - összesen 45- en. A pártbizottság beszámolója természetesen azoknak a nevét is megemlítette, akik nem teljesítik feladataikat, nem tartják be a munkafegyelmet, igazolatlanul kimaradnak a munkából. Erre a kérdésre a felszólalók is kitértek. Eva Hrušková például arra figyel­meztetett, hogy még mindig akad­nak, akik mindennel szemben kö­zömbösek, nem jó a munkához való viszonyuk. Akik egyszerűen azt vallják, hogy valahogy majd csak lesz. Az ilyenekkel szemben szigorúan fel kell lépni, felelősség­re kell őket vonni. Következete­sebben kell érvényesíteni azt az elvet, hogy aki többet ad, az töb­bet is kapjon. Szó volt a vitában a már említett pótalkatrészhiányról is. Ernest Stoh elvtárs, a fonórész­leg vezetője arra mutatott rá, hogy ez a gondjuk már régen tart. Amennyire lehetséges, önerőből oldják meg. Állandó jellegű problé­ma a vállalatnál az is, hogy sok dolgozó gyermekgondozási sza­badságon van. A tíz felszólaló egyike Michal Vozár volt, aki a második pártcso­port vezetője. Többek között azt emelte ki, milyen nehéz a tagjelöl­tek kiválasztása, mivel a vállalat­nál külföldiek is dolgoznak. Vozár elvtárs egyben önkritikát gyako­rolt. A beszámoló ugyanis elma­rasztalta azért, hogy többször hi­ányzott a pártoktatásról. Azt is szóvátette a beszámoló, hogy pártcsoportja nem elég aktív a vi­tában. a munkában, hanem a társadalmi és politikai életben is igyekeznek helytállni. Hogy mást ne mondjak, SZISZ-tahjaink közül 80-an a vnb, 30-an a jnb, 3-an a knb képviselői és van képviselőnk a Szövetségi Gyűlésben is.- A falvakban élő és a mező­gazdaságban dolgozó fiatalokat is ehhez hasonlóan sikerült aktivizál­ni? - Járásunkban 72 falusi- és 14 mezőgazdasági SZISZ-szervezet működik. A SZISZ II. kongresszu­sa óta ezekben is sikerült aktivi­zálni a tagságot és bizonyos minő­ségi előrehaladás is felmutatható, noha nem tagadjuk vezetési-szer­vezési szempontból ezekkel a szervezetekkel van a legtöbb gondunk. A gondok tulajdonkép­pen pedig abból adódnak, hogy a falusi fiatalok nagy része csak a hétvégeket tölti otthon, azaz szervezeti életet is csak ekkor él­het, mert hétközben a városban tanul, vagy az ottani üzenekben dolgozik. Viszont, ahol már a kö­zösség ilyen körülmények között is kialakult, lehet és kell is dolgoz­ni. A dernőiek (Drnava) például megtalálták a lehetőségeket. Aktív klubéletet élnek, de nem riadnak vissza a társadalmi munkától sem. A helyi nemzeti bizottság válasz­tási programjának teljesítéséből ők vállalják magukra a legtöbbet. Tavaly például a községi temető­ben a ravatalozó építése felett vállaltak védnökséget. Sokrétű, tartalmas munkájukkal a SZISZ ^kerületi bizottságának vándorser­legét is elnyerték. Hozzájuk ha­sonló jó eredményeket mutat fel a Nižná Slaná-i, a pačai falusi szervezetünk is. A mezőgazdasá­gi SZISZ-szervezetek közül a rozsnyói és a jolsvai állami gaz­daságokban található a két legjob­ban működő szervezet. Biztatóak a hosszúszói fiatalok kezdemé­nyezései is. Ifjúsági szövetségünk járási konferenciáján ezekről a ta­pasztalatokról, illetve az itt felme­rülő problémákról minden bizony­nyal sokat fogunk vitatkozni, s biz­tos vagyok benne, hogy megtalál­juk az előrelépés lehetőségeit. Az idén egyébként a vlachovoi, a ge­merská polomai, a roštári és a honcei efsz-ekben akarjuk meg­alakítani a Szocialista Ifjúsági Szövetséget. A jövőben az egyik legfontosabb feladatunknak fogjuk tartani, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat is olyan munka­aktivitásra serkentsük, mint az ipari üzemekben dolgozókat. SZASZÁK GYÖRGY A pártoktatást nem az alapszer­vezetek szervezik; hanem az üze­mi pártbizottság. A tagok részvé­telét az előadásokon javítani kell, bár igazolatlan hiányzások eddig sem fordultak elő. A pártoktatás különböző körökben valósul meg. A tagjelölteket alapfokra osztották be. Figyelemre méltó Viliam Pavlo­vié felszólalása, aki azt hangsú­lyozta, hogy a pártoktatás értéke­lésénél nem elég abból kiindulni, vajon hányán hiányoztak. Ezután főleg azt kell értékelni, hogyan használják fel a gyakorlatban az emberek a pártoktatáson hallotta­kat. Az oktatásnak hozzá kell já­rulnia ahhoz, hogy résztvevőinek egységes nézete alakuljon ki és szilárduljon kommunista meggyő­ződésük, bővüljenek politikai is­mereteik. Hogy az oktatás részt­vevői váljanak a pártpolitika agitá­toraivá munkahelyükön. A tanácskozást, melyen részt vett Anna Dudová, az üzemi párt- bizottság elnöke is, valóban a nyíltság jellemezte. De egyben a feladatok megoldásához vezető út keresése is. Ezt azért szüksé­ges kiemelni, mert a pártalapszer­vezet csak (3 éve) alakult meg. A pártalapszevezetnek 58 tagja van, jobbára fiatalok, s többségük­ben nők. A tíz tagjelölt közt egyet­len férfi sincs. A mindennapi fel­adatok teljesítésében is elsősor­ban a fiatalokra és a nőkre kell számítaniuk. Természetesen az idősebbek értékes tapasztalatai­nak felhasználásával. FÜLÖPIMRE Számos tény bizonyítja a csi- csói (Čičov) falusi pártalapszerve­zet politikai erejét, tekintélyét. Az év eleji tagsági gyűlésen Szüllő Gyula pártelnök beszámolójában aprólékosan, részletesen taglalva és elemezve fel is sorolta ezeket a tényeket. Megállapította, hogy az 53 kommunistát és 2 tagjelöltet számláló szervezet működési ter­ve következetes megvalósításával elérte: a belső pártélet rendsze­res, minőségében szüntelenül ja­vuló. Kósa Gyula alelnök vezeté­sével és irányításával a pártokta­tás folyamatos és színvonalas. A párttagok és a pártonkívüliek kapcsolatában példásan érvénye­sül a kommunisták irányító és szervező munkája, hiszen az agi­tációs központ, melynek vezetője Kovács Ferenc pedagógus, elis­merő oklevelet kapott a járási párt- bizottságtól. A községfejlesztési és társadalmi munkában elért si­kerek, hogy Z-akcióban 2 millió korona értékű üzletházat építet­tek, megkezdték a 18 tantermes iskola építését, a Nemzeti Front helyi bizottságábán működő kom­munisták szervező munkáját di­csérik. A beszámolóban a helyi politika sikereit elemezve szóba került több komoly probléma is. Elsősor­ban a pártcsoportok tevékenysé­gének értékelésekor, öt pártcso­port működik, de nem mindegyik teljesíti a feladatokat maradéktala­nul. A pedagógusoké, melynek vezetője Fördős Kálmán iskola- igazgató, valamint az állami alkal­mazottakat és nyugdíjasokat tö­mörítő pártcsoport tevékenysége példás. Elismeréssel szólt a párt­elnök arról a tényről, hogy az iskola tanulóinak tanulmányi elő­menetele kiváló, a felmérések szerint járási viszonylatban a szlo­vák és magyar nyelv oktatása mi­nősítésekor harmadik, a matema­tika oktatása minősítésekor tizedik helyezést értek el a tanulók dolgo­zataik alapján. Nem gond a kö­zépiskolákba jelentkezők felvétele sem, hiszen tavaly 18 jelentkező közül csak egyet nem vettek fel. A szaktanintézetekbe jelentkező­ket is jól felkészítik. Sokan közülük kiváló tanulmányi előmenetelt elérve tanulnak bányászati és ka­tonai szaktanintézetekben. Balázs Klára pionírvezető munkájának si­kerét külön is méltatta a beszámo­ló. A másik pártcsoport tevékeny­ségének értékelésekor hasonló módon, elismerő szavakkal mél­tatta a beszámoló, hogy a művelő­dési ház, melynek igazgatója Ba­log Béla elvtárs, igazi központja a község kulturális életének, könyvtára meg is kapta az orszá­gos szintű kitüntetést, a „Példás könyvtár“ címet. A további három pártcsoport te­vékenységének értékelésekor vi­szont a tettekre ösztönző, javítást sürgető bíráló szó kapott hang­súlyt. Ennek a három pártcsoport­nak 35 földmüvesszövetkezetben dolgozó kommunista a tagja. A műhelyekben a növénytermesz­tésben és az állattenyésztésben működő pártcsoportok közül főleg az utóbbit illették a bíráló szavak, hiszen az efsz állattenyésztése csak 84 százalékra teljesítette a bevétel tervét, a malacelválasz­tás kocánként, átlagosan számít­va csak 13,5 élő malac volt, egyes fiaztatókban pedig kevesebb. Tizennégyen kértek szót a vitá­ban. A községfejlesztési problé­mákkal kapcsolatosan megállapí­tották, hogy eredményes volt a második pártcsoport sürgető és szervező közreműködése a köz­ségi vízvezeték továbbépítése kérdésében. Eddig csak 150 lakó­házba vezették be a jó, egészsé­ges vizet szolgáltató vezetéket, mintegy 430 lakóházat mellőztek, mert nem volt rá sem költségve­tés, sem építőkapacitás. A problé­mát azonban megoldották, a kö­vetkező 3 évben 1,2 millió koronás költséggel, a lakosok tevékeny hozzájárulásával mindegyik lakó­házba bevezetik. Nem kerülték ki a felszólalók a fájó problémát, az efsz állatte­nyésztésében mutatkozó gondo­kat sem. Véleményt formáltak ar­ról, hogy miként, hogyan töltötte be szerepét a pártcsoport. Egyút­tal javaslatok is születtek, hogy milyen kérdésekben kellene előbbre lépni, miben szükséges változást elérni. Figyelembe vet­ték a felkészültséget, anyagi és szakmai vonatkozásban egyaránt, a jelenlegi pártmegbízatások telje­sítését. A bíráló és önkritikus ész­revételek minden esetben segítő szándékúak voltak. Mind a vita, mind a határozato­kat megelőző, rövid megbeszélés során azt hangoztatták, hogy a kö­vetelményekhez igazodva kell a pártcsoportok tevékenységét megszervezni. Egy pillanatig sem volt kétséges, a jövőben többet várnak a pártcsoportoktól, több kezdeményezést. Figyelmeztettek a felszólalók: a pártcsoportok ne csak saját tevékenységüket minő­sítsék, úgy, ahogyan ők látják, amilyen szándék vezérli tetteiket, hanem értékeljék, minősítsék azo­kat is, akiket közvetlenül vagy köz­vetve irányítanak. A felismert lehetőség, hogy a pártcsoportok növekvő szerepe döntő változást eredményezhet, a pártcsoportok céltudatos, jól szervezett akciói növelhetik, ki­bontakoztathatják a széles körű aktivitást, nem maradt csupán em­lítés. Bekerült a határozatba is. a pártcsoportoknak számot kell adniuk, legalább félévenként egy­szer, hogy milyen mértékben cse­lekvő részesei a párt politikája megvalósításának, miként látják el az időszerű, politikai, gazdasági és kulturális teendőket. A csicsói kommunisták éveleji tagsági gyűlése a beszámolót kö­vető vitával és a jól megalapozott határozatok elfogadásával nyil­vánvaló jelét adta: erősítik, fokoz­zák a párttagság egységes cse­lekvését. HAJDÚ ANDRÁS Szilárd meggyőződéssel

Next

/
Thumbnails
Contents