Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1982-03-01 / 50. szám, hétfő

ÚJ szú

3

1982. III. 1.

A siker alapja a jó felkészülés

MAGUK GYÁRTJÁK A HIÁNYZÓ ALKATRÉSZEKET- Most is nagyon sok a munkánk, habár február van, s az idei tél is valahogy nehezen akar búcsút venni - mondja beszélgetésünk kezdetén Štefan Lenčéš, a nyitrai (Nitra) járásban gazdálkodó sládečkovcei Haladás Efsz alelnöke. - Az állattenyésztésben nem hanyagolhatjuk el'a napi feladatok teljesítését, közben az elmúlt időszak mérlegét készítget- jük, amiről az évzáró közgyűlésen számolunk be, pontosítjuk az idei termelési tervet, s főleg a gépeket készítjük elő a tavaszi mezei munkákhoz. A növénytermesztésben kitűzött idei célok maximális erőkifejtést és gondoskodást követelnek meg a munka minden szakaszán,- Számításaik szerint mikor kezdődhetnek el a tavaszi mezei munkák?- Sajnos, ezt nem lehet előre megjósolni, hiszen minden évben másképp alakul a helyzet. Már olyan évek is voltak, amikor február végén kezdhettük a vetést. Rendszerint azonban március második dekádja mutatkozik a legalkalmasabbnak. Néha azonban a kora tavaszi időjárás annyira kedvezőtlenül alakul, hogy csak áprilisban lehet elkezdeni a vetést. Bízunk benne, hogy az idén erre nem kerül sor, annál is inkább, mert felőlünk akár már holnap is elkezdődhetnének a legigényesebb tavaszi munkák.

Imrich Skalický és Peter Straň á k gépjavítók tapasztalt szakemberek a traktorok javításában

de főleg a talajelókészítésben, a növényápolásban, s a minimális veszteséggel járó betakarítás

szervezési és gépi feltételeinek biztosításában.

A sládečkovcei szövetkezet tagjai 5432 hektár mezőgazdasági földterületen, ebből 5045 hektár szántóterületen gazdálkodnak. Az idei feladatokra már az ősz folyamán jól felkészültek, amikor idejében és jó minőségben elvetettek 1200 hektár őszi búzát, 100 hektár őszi árpát, valamint több mint 200 hektár őszi takarmánykeveréket. A munka jó minőségét a januári mezei leltár is bizonyította. Az őszi vetések állapota jó, de rendszeresen figyelik a fejlődését. Az időjárás ugyanis eléggé ingadozó. Látogatásunk napján éppen befejezték a* nitrogénes fejtrágyázást, amit a növényzet tényleges állapotához igazodva végeztek el. Az őszi mélyszántást szintén idejében végezték el, amivel megteremtették a feltételeket a tavaszi vetésű, főleg a technikai növények magágyának jó előkészítéséhez.- Milyen feladatokat kell elvégezni a tavaszi munkák első szakaszában?- A termelési tervünk szerint 664 hektáron vetünk tavaszi árpát, amihez természetesen jól elő kell készítenünk a talajt. A vetőmag már a raktárban van. A vetést technológiai gépsorral végezzük el, hogy a talaj minél kevesebb nedvességet veszítsen. Komoly feladatokat jelent a talajelőkészítés a többi növényhez is, hiszen cukorrépát 370 hektáron, szemes kukoricát 1000 hektáron, silókukoricát 420 hektáron, napraforgót pedig 500 hektáron vetünk. Ezeken kívül az idén 120 hektáron termesztünk fűszerpaprikát, s a 200 hektáron termesztett lucernából is a lehető legjobb hozamot akarjuk elérni. Ami pedig az előirányzott termelési eredményeket illeti, szemes terményekből összesen 15 531 tonnát, cukorrépából 12 580 tonnát, napraforgóból 1000 tonnát, paprikából 180 tonnát, a tömegtakarmányokból pedig szárazanyagban számítva 11 140 tonnát akarunk betakarítani. Az utóbbi elegendő lenne az állattenyésztés ez irányú szükségletének teljes fedezéséhez. A felsorolt számok is bizonyítják, hogy tetemes mennyiségű munkáról van szó, amit aránylag rövid idő alatt kell majd elvégezni, ezért most minden a gépek javítása és az egész géppark gondos előkészítése körül forog.

Ján Beke hegesztő az egyik ŠT-180-as traktor sebességváltó szekrényét javítja

Az alelnök bátor kijelentésének megvan az alapja. Ebben a szövetkezetben ugyanis az őszi munkák befejezése után azonnal hoz- zálláttak a géppark javításához, az újabb idényre való előkészítéséhez. Tapasztalatból tudják, hogy a nagy hektárhozamok alapvető feltétele a megbízhatóan üzemeltethető gépi felszerelés. A gépek téli javítását úgy szervezték meg, hogy a traktorosok is részt vesznek azoknak az erő- és munkagépeknek a javításában, amelyekkel tavasztól késő őszig dolgoznak. A gépjavítók segédeikkel, a traktorosokkal együtt különösen nagy gondot fordítanak a különböző függesztett talajművelési eszközök, valamint a vetögépek javítására. A traktorosok a legjobban tudják, hogy munka közben melyik gép, illetve annak melyik része szokott a leggyakrabban meghi- básodni, ezért a javításban való együttműködésük saját munkatelgos, úgy döntöttek, hogy amit csak lehet, saját maguk készítenek el. Rendszerint különböző csavarokról, csapokról, hüvelyekről és egyéb hiánycikkekről van szó. Főleg ennek köszönhető, hogy látogatásunk napján már megjavítva, készen álltak a gabona- és a cu- korrépa-vetőgépek, s a símítók, a hengerek és a kombi nátorok javítását is befejezték.

A gépek javítására fordított körültekintő gondoskodásnak azonban más oka is van. Főleg az, hogy a gépek jelentős része alaposan elhasználódott, ezért egyre gyakrabban fordulnak elő meghibásodások. Ebben a helyzetben nagyon sokat jelent a Štefan Ble- ho mérnök által vezetett komplex racionalizációs brigád tevékenysége. E brigád magvát öt tapasztalt technikus és gépjavító képezi, akikhez a megoldandó problémák terjedelmének és jelentőségének megfelelően esetenként további brigádtagok is társulnak. Az elmúlt évben ez a komplex racionalizációs brigád hat jelentős feladatot oldott meg a szövetkezet számára. A Bábolna típusú gabonaszárítónál például különböző módosításokkal csökkentették a veszteségeket, növelték a gabonatisztítók teljesítményét, s gépesítették a betakarítás utáni kezelés nehéz fizikai munkáit, például megszüntették a zsákolást. Az idén a brigád tagjai öt feladat megoldását tűzték célul. Ezek között szerepel a felújított tehénistállók anyagtakarékos berendezésének elkészítése, az új borjúnevelö műszaki berendezésének a tökéletesítése, valamint az olyan feladatok, amelyek a takarékosabb üzemanyag- és energiafelhasználásra irányulnak. Számos újító is van a brigád törzs- és alkalmi tagjai között, akik főleg az alkatrészek felújításában és gyártásában jeleskednek, mint például Vojtech Lenický, Imrich Skalický és Jozef Orešanský vasesztergályosok. A komplex brigádban dolgozó gépjavítók közül főleg Štefan Skalický, Peter Stra- ňák és Vít Koňan neve érdemel említést.

Štefan Lenický, a gépjavító műhely vezetője, a komplex racionalizációs brigád alapítói közé tartozik. Panaszkodva mondja, hogy az alkatrészek hiánya állandó problémát jelent, de a dolgozók kezdeményező munkája alapján eddig csaknem minden meghibásodást ki tudtak javítani.- Jelenleg a traktorok javítását szeretnénk befejezni - mondja,

Jozef Pápay és Štefan Kučera gépjavítók Dezider Tóth traktorossal a kombájnok javítására szakosították magukat (A szerző felvételei)

jesítményeik szempontjából is nagyon hasznos. A javítóműhelyekben szorgoskodó mintegy 70 dolgozónak több mint a fele csak alkalmi gépjavító, a valóságban traktoros.

A műhelyek aránylag jól el vannak látva szerszámgépekkel és szerszámokkal. Erre nagy szükség van, mert egy ilyen mezőgazdasági nagyüzem egyes hiánycikknek számító alkatrészek felújítása, illetve legyártása nélkül nehezen tudná elvégezni a gépek javítását. A korábbi évek tapasztalatai alapján itt is felmérték az alkatrészellátás területén fennálló helyzetet, s ha ez nem is gazdasá- de a Skoda ŠT-180 traktorok javítása elég sok gondot okoz. Ezekhez olyan alkatrészek hiányzanak, amelyeket a mi feltételeink között nem tudunk legyártani. Rövidesen a kukorica-vetőgépek, a műtrágyaszórók, a kombináto- rok és a boronák javítását is befejezzük. Ezzel egyidőben folyamatban van a gabonakombájnok és a takarmánybegyűjtők javítása. Igyekszünk minden percet kihasználni, mert az időjárás rövidesen megváltozhat, s a traktorosok elhagyják a műhelyeket, hogy a mezőkön folytathassák a munkájukat.

JOZEF SLUKA

ÜTEMESEN FEJLŐDNEK

MAGYARORSZÁG ÉS CSEHSZLOVÁKIA KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAI

Magyarország egyik legjelentősebb külkereskedelmi partner Cseh- szlovákia.A két ország egymást kiegészítő gazdasági szerkezete, valamint a több száz kilométeres közös határ szinte kínálja az együttműködés különböző formáit. Az eddigi eredmények mindenképpen biztatóak, de azt is rögtön hozzá kell tenni, hogy a lehetőségeket korántsem használtuk még ki maradéktalanul.

Az eltelt évtizedekben ütemesen növekedett a két ország kereskedelmi forgalma. A hetvenes évek elején a gyorsabb - évii 10-10 százalékos - növekedés volt a jellemző, de az évtized végén is 8-10 százalékos éves átlagos emelkedést jegyeztek fel. A jelenlegi ötéves tervidőszakra (1981-1985) mintegy 5,6 milliárd rubeles forgalmat irányoztak elő ami azt jelenti, hogy a két ország között a külgazdasági kapcsolatok minőségi átrendezésére van szükség. A forgalom növekedésének feltételeit az együttműködés további formáiban kell keresni.

A jelenlegi ötéves időszak első esztendeje lezárult. Az újabb, öt százalékos növekedés, 1,1 milliárdos összforgalmat jelentett. Az összesített adatok igazolták az előzetes várakozást. A két ország közötti forgalomban több mint 50 százalékos részesedéssel, meghatározó tényező maradt a gépipari termékek kivitele. A fogyasztási cikkek mintegy 20 százalékkal részesednek a forgalomból. Az utóbbi cikkcsoportban a magyar export legjelentősebb tételei a gyógyszerek, s textiláruk, az elektromos és elektronikus háztartási eszközök és írószerek. Az import oldalon a személygépkocsik, a textiláruk és az elektromos háztartási gépek állnak a fontossági lista élén.

Egyre nagyobb jelentőséget kap a korábban megkezdett választékcsere. Ma már ennek fontossága túlnőtt az előző évek keretein és az így lebonyolított forgalom az alapellátás részévé vált. A kishatármenti-, a belkereskedelmi-, és a szövetkezeti áruforgalom értéke 1981-ben elérte a negyvenmillió rubelt. Mindkét részről nagy figyelmet fordítanak erre az együttműködési formára. Tavaly nyáron közösen tanulmányozták

a fogyasztási cikkek forgalmának növekedési lehetőségeit.

A magyar-csehszlovák külgazdasági kapcsolatokat a gazdaságilag fejlett országok kereskedelme jellemzi. Ennek egyik lényeges vonása, hogy az összeforgalom- ban a szakosított, valamint a kooperációban gyártott termékek aránya eléri a 35 százalékot. Ezen belül a fogyasztási cikkek csoportjában a hagyományosan szakosodott iparcikkek hányada különösen fontos jelentőségű. A hagyományokból eredő együttműködési alkalmakon túl az elmúlt években a gazdasági élet számos területén realizálódtak további együttműködési formák, például a vegyiparban, a gyógyszeriparban és a gumiiparban. A legfontosabb kooperáció a járműiparban valósult meg. A Győri Rába Vagon- és Gépgyár mellső-, és hátsó hidakat szállít csehszlovák partnereinek, a közúti járművek, az építő- és útépítő gépek, az emelő- és szállítógépek, a mezőgazdasági berendezések gyártásához.

Az idei tavaszi Brnói Nemzetközi Fogyasztásicikk Vásáron való magyar részvétel is a hatékony piackutatási programba illeszthető. A kiállító vállalatok egymás árukínálatának még alaposabb megismerésére szeretnék a brnói jelenlétet felhasználni. A szokásos árubemutató mellett fórumot kívánnak teremteni a szakemberek és a külkereskedők találkozásához. A cél az, hogy a személyes kontaktusok megteremtésével megteremtsék a forgalom növelésének további lehetőségeit. A Hungexpo Külkereskedelmi Vásár- és Propaganda Iroda szervezésében ezzel a nem titkolt szándékkal jelentkeznek a magyar vállalatok ezen a fontos külkereskedelmi eseményen.

ŠTEIGERVALD JÓZSEF

Tervek az NDK mezőgazdaságában

A Német Demokratikus Köztársaságban az ország alapanyagszükségletének 50 százalékát a mezőgazdaság elégíti ki, és a nemzeti jövedelem 10 százaléka is innen származik.

Jelenleg a mezőgazdasági termékekből az önellátás mértéke eléri a 91 százalékot, ezen belül az állati termékekből a belső szükségletet a termelés teljes egészében fedezi. 1980-ban 23,3 kilóval több húst fogyasztottak az NDK polgárai, mint 10 évvel korábban, amely mintegy 30 százalékos növekedésnek felel meg. Az NDK- beli szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a fogyasztói árak változatlanok maradtak, és azt ígérik, hogy ,,az élelmiszerárak stabilak

is maradnak“. Ennek alapja a termelékenység javulása.

Az elmúlt öt esztendőben mező- gazdasági beruházásokra 25,4 milliárd márkát költöttek, s ennek eredményeként az állóeszközállomány 29 százalékkal nőtt. A fejlesztési eszközök ésszerű hasznosításának a szükségességére mind többen figyelmeztetnek. Az új ötéves terv szigorúbb energiafelhasználási lehetőségekkel és szűkössé váló erőforrásokkal számol A takarmányimportot erőteljesen csökkenteni akarják. Ezért a tervben a növénytermesztést - ahol az átlagtermés az elmúlt öt évben nem változott és 35,8 mázsa volt - 1985-ig 39-39,5 mázsára kívánják növelni. (f)

Alkoholos autók Brazíliában

mű gépkocsik iránti keresletet. (Valójában az üzemanyagban csak 30 százalék az alkohol részaránya.) Mivel az alkoholos kocsik legtöbbje nem kerül többe, mint benzinmotoros megfelelője, teljesítménye alig kisebb, ám jóval olcsóbban üzemel, a fogyasztók hamar megkedvelték a kis Volkswageneket: etilalkohol-ütemű volt az összes eladott gépkocsik mintegy 80 százaléka. Ma, fél évvel később, ez az arány mindössze 10 százalék. Az autósok nem látják biztosítottnak a zavartalan üzem- anyag-ellátást, a kormány fjedig egyre csökkenti a programnak nyújtott szubvenciót.

(HVG)

Fél év alatt egynyolcadára csökkent az alkoholüzemű gépkocsik iránti kereslet Brazíliában. Miközben a kormány változatlanul kitart „Proalcooľ ‘-programja mellett, egyre többen kételkednek sikerében: a mezőgazdasági szakemberek a termőterületek elkótyavetyélését vetik fel, a vevők az új üzemanyag drágulását rosz- szallják.

Brazíliában, ahol az ,,egy gépkocsira eső alkoholfogyasztás“ a világon a legnagyobb, úgy tűnik, mind a gyártók, mind a fogyasztók kezdenek kijózanodni. Alig fél esztendővel ezelőtt a kezdeti sikerektől megrészegült autógyárak alig győzték kielégíteni az alkoholüze-