Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1982-03-03 / 52. szám, szerda
Peter Colotka elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) mind több gyümölcsöt érlel. Olyan alkotások láttak napvilágot, amelyekre méltán figyeltek fel hazánkban és külföldön is. Itt a Duna partján és szerte e hazáiban a levegő és a föld illata a tavasz közeledtét sejteti, önökkel együtt mi is abban reménykedünk, hogy ez a tanácskozás is az új termést megalapozó tavasszal lesz hasonlatos: olyan légkört teremtenek, olyan magvas gondolatokat mondanak el, amelyek kellő talajt biztosítanak a még gazdagabb terméshez, a figyelemre méltó új alkotások megszületéséhez. örömmel nyugtázzuk, tisztelt elvtársak, hogy íróink és művészeink döntő többsége haladó és forradalmi hagyományainkból merítve, a válságos évek tapasztalatait is szem előtt tartva szilárdan a szocializmus talaján áll s elkötelezett alkotó munkájával cselekvő- en vesz részt fejlett szocialista társadalmunk további anyagi és szellemi gazdagításában. Mi vagyunk az a nemzedék, amelynek történelmi feladata, hogy forradalmi múltunkra - a csehek és a szlovákok közös állama létrejöttének, Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának, a Szlovák Nemzeti Felkelés, felszabadulásunk, amelyet a szovjet hadseregnek köszönhetünk és a Győzelmes Február máig ható jelentőségére - alapozva azok soraiban haladjunk előre, akik Október eszméitől áthatva következetes harcot vívnak a kizsákmányolás, a nemzeti és szociális elnyomás és a gyarmatosítás minden megnyilvánulása, és a háborús uszítok ellen. Colotka elvtárs ezután azt hangsúlyozta, történelmi tények igazolják: csak a szocialista társadalmi rendszer képes arra, hogy biztosítsa a dolgozók millióinak anyagi és szellemi felemelkedését, a munkához, a művelődéshez való jogát, és szavatolja szociális és létbiztonságát.- Természetesen a szocializmus eredményei nem csökkent- hetik éleslátásunkat, nem hunyhatunk szemet afölött, hogy kétségtelen sikereink mellett problémákkal, számos hiányossággal és káros jelenséggel küzködünk. Belső konfliktusokkal, ám olyan ellentmondásokkal is, amelyek az egész világon felütötték a fejüket. Colotka elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy dinamikus előrehaladásunk csak mélyreható változásokkal, céltudatosabb beruházással, tervezéssel és hatékonyabb munkával képzelhető el. Minden szakaszon harcolni kell az emberi önzés és harácsolás különféle megnyilvánulásai ellen, bírálni kell azokat, akik mindenben csak önmaguk érdekeit és hasznát lesik, nem törődve a társadalmi érdekkel és erkölcsi normákkal.- Az irodalom egyik fontos szerepe, hogy e harcban cselekvően vegyen részt, napjaink és a közeljövő követelményeinek megfelelően formálja az emberek tudatát, életszemléletét. Társadalmunknak olyan dolgozókra van szüksége, akik meggyőződéssel szállnak síkra nagyszabású céljaink valóra váltásáért, nehézségeink és az előrehaladásunkat gátoló akadályok leküzdéséért. Ezért is nagyra értékeljük irodalmunkat, amely az élet szeretetére, humánumra, alkotó munkára, szellemi gazdagodásra nevel. Reálisan ábrázolja a valóságot és nem kendőzi el gondjainkat, nehézségeinket sem. Neves elődeink életművére, haladó és forradalmi hagyományainkra támaszkodva az irodalmi életben is harcolni kell a szocialista erkölcs normáinak megtartása, a pártosság és népiség elveinek következetes alkalmazása érdekében. Irodalmunkban, művészeti életünkben sincs helye a különböző kispolgári, önző és egyéb káros megnyilvánulásoknak.- Jelenünk és jövőnk szempontjából egyaránt helyénvaló lesz, ha irodalmunk minden területe továbbfejlődik, olvasóink új és színvonalas versesköteteket, regényeket, novellákat olvashatnak, s drámairodalmunk is felzárkózik ehhez a fejlődéshez. Nyilván egyetértenek velem abban is, hogy mozgalmas korunk, eseményekkel teli életünk minden művész számára elegendő ötlettel, témával szolgál. A művészet és a művész érdeklődésének homlokterében mindig az ember állt; életigenlése és az a heroikus küzdelme, amely révén önmagát gazdagította, a természetet pedig saját igényeinek megfelelően próbálta alakítani. Kortárs művészeink egyik legfőbb ihletője kétségtelenül a szocialista társadalmat építő dolgozó ember, az ö vágya és cselekedetei, sokrétű, olykor a drámai elemeket sem nélkülöző élete. Távol áll tőlem, hogy valóságunk megszépítését vagy torzítását kérjem önöktől, hiszen a teljes igazság, a mű igazmondása az alkotó pártosságának és az alkotás értékének egyik legfontosabb fokmérője. Teljes mértékben egyetértünk önökkel abban, hogy az életben felbukkanó konfliktusokat, nehézségeket nem lehet megkerülni, ezekről beszélni kell, ezeket meg kell oldani, tehát nem lenne helyes, ha irodalmunk minderről hallgatna. Érvényes azonban az a követelmény, hogy az alkotókat és műveiket a forradalmi optimizmus - amely a szocializmus építőinek sajátja - hassa át.- Szóltam már arról, hogy az irodalom nem létezhet a valóság kritikus szemlélete nélkül. A kritika társadalmi életünk egyik fontos eszköze. Ennek megfelelően jobban ki kell használnunk a szatirikus műfajokat is. A színvonalas mű az írótól tehetséget, közéleti bátorságot és nagyfokú társadalmi felelősséget követel meg.- Költőink és íróink képesek arra, hogy hűen ábrázolják nagyszerű korunkat és hőseit. Minden bizonnyal megvan minden adottságuk ahhoz is, hogy kipellengérezzék és elítéljék életünk rút jelenségeit, az elavult polgári erkölcs napjainkban is felbukkanó maradványait. Természetesen a hibák és a nehézségek bírálatának semmi köze sincs a pesszimizmushoz, a szkepticizmushoz és a nihilizmushoz; mindezek idegenek a szocialista alkotótól, hiszen az ilyefajta alapállás egyáltalán nem nevezhető művészeti kritikának, s elítélendő azért is, mert nem segíti elő a kibontakozást és az előrehaladást, hanem ellenkezőleg, eddigi értékeinket és a társadalom alkotó folyamatait kérdőjelezi meg. Továbbra is együtt kell munkálkodnunk azért, hogy kortárs irodalmunk és művészetünk a szülőföld szeretetére, dolgozó népünk iránti megbecsülésre neveljen, s főleg az ifjú nemzedékben tovább erősítse a cséhszlovák ha- zafiság és internacionalizmus szellemét. E céljaink megvalósulásában határozottabb és egyértelműbb segítséget nyújthatna a marxista kritika és irodalomtudomány is. Szocialista kultúránk egyik erőssége a múltban az volt, hogy olyan kiemelkedő kritikusi egyéniségekkel rendelkezett, mint Zdenék Nejedlý, Bedrich Václavek, Eduard Urx, Vlado dementis, Alexander Matúška, a nemrég elhunyt Michal Chorvát és mások. Jelenleg is több tehetséges kritikusunk tevékenykedik. Bízunk abban, hogy a kritika napjainkban és a jövőben sem köny- nyíti meg a feladatát azáltal, hogy az új alkotások leírására szorítkozik, hanem a marxista eszmei és esztétikai kritériumokat következetesen érvényesítve hozzájárul az értékkiválasztódáshoz, az új értékek felmutatásához és társadalmi méretű népszerűsítéséhez. A továbbiakban arról beszélt, hogy napjainkban fokozni kell a szlovák, a cseh és a nemzetiségi irodalmak értékeinek cseréjét, egymás alaposabb megismerése és megbecsülése érdekében.- Ezen az úton haladva a csehszlovák kultúra újabb értékekkel gazdagíthatja a szocialista világ- kultúra tárházát, amely a haladó hagyományokra támaszkodva napjaink egyik fontos jelensége és tényezője. A jövőben is támogatni fogjuk a szocialista országok, különösen a fejlett és értékekben rendkívül gazdag szovjet kultúrával való sokoldalú és hatékony együttműködést. A szovjet kultúra méltán váltott ki elismerést és szerez egyre nagyobb megbecsülést az egész világon.- További előrehaladásunk, sikeres munkánk - többek között a kultúra és a művészet további fejlődésének is - egyik alapvető feltétele a nyugodt belpolitikai légkör, lakosságunk békés élete. Mindannyian örömmel állapíthatjuk meg: társadalmunkban ez a két fontos feltétel teljes mértékben adott. Magatartásuk érdekében azonban szükség van az aktív harcra, eszmei-politikai stabilitásunk megőrzéséért szüntelenül vissza kell térniük nemcsak a múlt tapasztalataihoz, hanem a Tanulságokhoz is, elsősorban azért, mert e dokumentum következtetései ma is hatékony fegyverül szolgálnak abban, hogy megakadályozzuk a szocializmustól idegen eszmék becsempészését társadalmi életünkbe. Úgy vélem senkit sem kell meggyőznünk annak tudatosítására, hogy külföldi és belföldi - olykor pontosan nem is meghatározó - osztályellenségeink erre törekednek, hiszen ez az egyetlen esélyük, amellyel gyengíthetik és bomlaszthatják a szocialista országok társadalmi rendszerét. Beszédének további részében az amerikai és más imperialista körök háborús terveiről, antikom- munista és szovjetellenes megnyilvánulásairól, napjaink feszült nemzetközi helyzetéről, s mindezek kapcsán a békeharc időszerűségéről és jelentőségéről, az írók és a művészek fokozott felelősségéről szólt. A művészek egyik nemes feladata, hogy támogassák a Szovjetunió, a többi szocialista ország és a világ haladó erőinek békeharcát.- Engedjék meg - mondta végezetül Colotka elvtárs -, hogy köszönetét mondjak sikerekben gazdag alkotó munkájukért, melynek révén tovább gazdagították szocialista kultúránk tárházát, népünk szellemi életét és erkölcsi értékeit. Kívánom önöknek, hogy dolgozó népünket szolgáló nemes küldetésüket továbbra is siker koronázza, s nekünk valamennyiünknek azt, hogy nyugodt légkörben, békében éljünk; tudásunkkal és szívünk minden melegével szocialista hazánk felvirágoztatásáért munkálkodjunk. KOMMENTÁLJUK Jól és idejében Bár még helyenként hótakaró borítja a határt, mégis feltartóztathatatlanul közeledik a tavasz. Földműveseink tervezgetik a tavaszi munkák első szakaszának a megkezdését. Néhány gép már szórja a műtrágyát. A Slovair repülőgépei is szórják a tápanyagot az ősziekre. A legtöbb munka azonban most a mezőgazdasági üzemek, gép- és traktorállomások, járási gépjavítóüzemek műhelyeiben van. Sürget az idő, idejében elő kell készíteni, üzemképessé tenni a gépeket, hogy ha kell, indulhassanak. És ez igen fontos, mert jó és gyors munkát csak jó gépekkel lehet végezni. Tudatában vannak ennek a mezőgazdasági üzemek vezetői , ezért a legjobb szerelőket hosszabbított vagy éjjeli műszakokban is foglalkoztatják. Szívesen veszik, ha a véd- nökségi üzemek is elküldik szakembereiket gépeket javítani. A jó munka és összefogás eredménye, hogy a közép- szlovákiai kerületben a gépek több mint 70 százalékát javították már ki. Számos mezőgazdasági üzemben azonban a jól szervezett munka eredményeként máris indulhatnának a gépesített csoportok. Az ipolybalogi (Balog nad Ipľom) Ipolymente Efsz-ben a tavaszi munkák első szakaszához szükséges minden gép üzemképes. A szövetkezet vezetősége szerint, ha az idő kedvez, pár nap alatt elvethetik a tavaszi árpát, és végezhetik a soron következő munkákat. Hasonlóan jól felkészültek a nagymegyeri (Čalovo), a csicsói (Čičov) és más szövetkezetekben is a gépesítő csoportok. Az eredmények ellenére azonban a gépek javítása nem minden mezőgazdasági üzemben folyamatos. A galántai (Galanta) járásban alkatrészhiány miatt nem tudják megjavítani a nagy teljesítményű gépek egyrészét, köztük a Škoda- 180-as traktorok közül is jó néhány még mindig üzemképtelen. A javítási munkák meggyorsításához nagyban hozzájárulhatnak a patronáló üzemek is. A Martini Nehézgépipari Üzemben, az Ógyallai (Hurbanovo) Gép- és Traktorállomáson és még jó néhány ipari üzemben olyan alkatrészeket újítottak fel, illetve gyártottak, amelyeket a mezőgazdasági üzemek még sok utánjárással sem szerezhettek be. Ezeknek az üzemeknek a példáját számos további követte. Remélhető tehát, hogy így könnyebben megoldhatók az alkatrészellátási problémák. Szükséges, hogy meglevő gépek közül minél több indulhasson idejében, mert a mezőgazdasági üzemek a tervezettnél kevesebb vetőgépet és más gépet vásárolhattak. Nincs más megoldás, annyi géppel kell dolgozni, amennyi a mezőgazdasági üzemek gépparkjaiban van. Ahol csak lehet, nyújtott vagy . két műszakban. Újra kibontakozóban van a már hagyományos baráti megsegítés; a szomszédos mezőgazdasági üzemek a nagyobb teljesítményű gépeket kezelőszemélyzettel együtt kölcsön adják a rászoruló üzemeknek. így gyorsabban megy a munka és a gépek teljesítményét is jól ki lehet használni. A kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok közreműködésével az egyes mezőgazdasági üzemek ezt a kölcsönös kisegítést is munkatervükbe foglalták. Sor kerül járások közötti együttműködésre is. Az ilyen nagyarányú összefogással bizonyára a mezőgazdasági üzemek jól és idejében végezhetik el a tavaszi munkákat. BALLA JÓZSEF Zárszámadás szerényebb eredményekkel A napjainkban zajló zárszámadó közgyűlések a megszokottnál szerényebb eredményekről adnak számot. Ez vonatkozik a felsőcsallóközi mezőgazdasági üzemekre is, ahol főleg a gyengeminóségű talajadottságok mellé párosult kedvezőtlen időjárás együttes hatásaként alakultak ki a vártnál gyengébb terméseredmények, amelyek aztán kedvezőtlenül hatottak a gazdaságok jövedelmezőségére. Ez tűnik ki abból a terjedelmes beszámolóból is, amelyet a Zlaté Klasy községben működó Béke Egységes Földművesszövetke- zetben lezajlott zárszámadó tag gyűlésen hallottunk Félinger Lajos előadásában. A mintegy 1850 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodó és 255 aktív dolgozót foglalkoztató szövetkezetben a tervezett bruttó termelési értéket csak 94 százalékra sikerült teljesíteni. A hatszázalékos lemaradás főleg a már fentebb említett objektív tényezőkre vezethető vissza, azonban ez nem jelenti azt, hogy a szövetkezetben a minőség és a hatékonyság vonalán nem lenne mit javítani. A növénytermesztési ágazatban például gabonanemúekből teljesítették a termelési feladataikat, hiszen a tervmutatóban szereplő 4,83 tonna helyett 4,85 tonnát értek el hektáronként. Viszont kukoricából, cukorrépából és napraforgóból a vártnál gyengébb hozamok születtek. Kukorica esetében vegyszerhiány, cukorrépánál a kedvezőtlen talajadottságok és a mezei rágcsálók kártevése, napraforgónál pedig a betakarítógépek hiánya és a szárnyas vadak kártevése okozta főként a terméskiesést. így érthető, hogy a mezei növénytermesztésben 2 millió 203 ezer korona értékű terméskiesést könyvelhettek el. Az állattenyésztési ágazat dolgozói teljesítették a kitűzött feladataikat. 1980-hoz viszonyítva mintegy 10 százalékkal több tejet és húst adtak a fogyasztók asztalára. Ugyancsak nőtt az állatsűrűség és javult a hasznossági mutató, azonban a kitermelés költségeit nem sikerült csökkenteni. A speciális gyümölcs és zöldségtermesztési ágazatban dolgozókat is komoly erőpróba elé állította a múlt esztendő. A tavaszi fagyok okozta károk miatt szőlőből 27,3, kajszibarackból 23,3 vagon terméskiesés keletkezett. Ugyanakkor az almatermés nagyon jó volt, viszont a betakarítás során kiütköztek a munkaerőgondok. Nem is szólva arról, hogy amíg 1980-ban az értékesítés során egy kiló almáért 2,96 koronát fizettek, addig tavaly csak 2,59 koronát, s így viszonylag csökkent a jövedelmezőség is. A szolgáltatási ágazat dolgozóiról is illik néhány szót ejteni, hiszen a meglevő alkatrészgondok ellenére igyekeztek az anyag- és energiatakarékosság figyelembevételével a gépeket és járműveket jól előkészíteni, és az egyes munkafázisokban maximálisan kihasználni. De nem szóltunk még arról a sokoldalú gondoskodásról, amelyet az efsz vezetősége a dolgozók munkahelyi körülményeinek javítására, szociális és kulturális igényeinek kielégítésére, az anyagi ösztönzés különböző formáira fordít. Viszont azt sem árt megjegyezni, hogy ebben a szövetkezetben egy állandó dolgozóra eső havi bér elérte a 2894 koronát, az egy főre jutó teljesítmény pedig a 139 ezer koronát. Az eddig hallottakat összegezve tehát elmondhatjuk, a dolgozók erőfeszítéseinek ellenére mérsékeltebb gazdasági eredményekkel zárták 1961-et. Az idei esztendő feladatait Both Ferenc a 40 tagú üzemi pártszervezet elnöke és Tóth Gyula mérnök, a szövetkezet új elnöke - akit a zárszámadó gyűlés tagsága választott meg egyhangúlag a korábban elhunyt Vass Ferenc elnök helyére - így summázta. Az irányító és szervező munka területén ki kell domborodni a minőségnek és a hatékonyságnak, fokozott gondot fordítani az anyagi ösztönzés különböző módszereire, az anyag- és energiatakarékosságban rejlő lehetőségek kihasználására, ki kell termelni a növénytermesztésnek az állattenyésztés produktivitásának növelése céljából szükséges megfelelő jó minőségű tömegtakarmányokat, nem utolsósorban takarékos gazdálkodással növelni a szövetkezet anyagi alapjait. Konkrétan számok tükrében pedig így fest az idei tervfeladat: a 955 hektáron vetett szemesekből 4870 tonnát kell kitermelni, s így az egy hektárra eső átlagos hozamot 5,1 tonnára irányozták elő. De a tervben cukorrépából 38 tonnás, takarmányhüvelyesekből 2,8 tonnás, lucernából 9 tonnás, silókukoricából 26,2 tonnás, burgonyából pedig 9 tonnás hektárhozam szerepel, Az állattenyésztés szakaszán ki kell termelni 490 tonna húst és 2 millió 160 ezer liter tejet. A zöldség és gyümölcstermesztés területén a tervmutató 10 millió 665 ezer korona pénzügyi bevétellel számol. Tehát láthatjuk a múlt évinél igényesebb feladatokat tűztek maguk elé, amelyet bizonyára közös összefogással meg is valósítanak, éppúgy, mint a CSKP XVI. kongresszusának határozataiból részükre lebontott mezőgazdasági feladatokat. MÉRI ISTVÁN ÚJ SZÚ 4 1982. III. 3.
