Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1982-03-24 / 70. szám, szerda

ÚJ szú 5 1982. III. 24. „Egység - sztrájk - győzelem“ jelszó jegyében FÉL ÉVSZÁZADA KEZDŐDÖTT A MOSTI SZTRÁJK A harmincas évek elején a bur­zsoázia és a munkásság osz­tályellentéte egyre éleződött. A munkanélküliek és családjaik százezrei éheztek, mások éhbé­rért dolgoztak. A munkásságnak e siralmas állapotok elleni tiltako­zó akcióira a burzsoázia erőszak­kal válaszolt. A gazdasági válság következményei különösen súlyo­san érintették az észak-cseh­országi barnaszénvidék munkása­it. A bányatulajdonosok a válság „kapitalista megoldását“ szorgal­mazták. Hogy megakadályozzák a szén árának csökkenését, egyre több bányászt bocsátottak el, csökkentették a béreket, a munka- nélküliek segélyét, a bányászok szociális és balesetbiztosítására fordított összeget. A munkanélkü­liek száma csupán a mosti járás­ban elérte a 12 ezret, amikor 1932. március 21-én a II. Hum­boldt tárna bányászainak tudomá­sára jutott, hogy a bányát néhány nap múlva bezárják és ezáltal to­vábbi 383 bányász elveszti mun­káját, kenyerét. Március 23-án a Humboldt tár­na 383 bányásza tiltakozó sztrájk­ba kezd. Sorra járták a szénvidék tárnáit, sztrájkjuk támogatására szólították fel társaikat. A sztrájk lavinaként terjedt, nem egészen egy héten belül már 94 tárna több mint 24 ezer munkása támogatta társai követelését - munkához va­ló jogát. A kommunista párt szerepe A gazgasági válság idején megnőtt a kommunista párt befo­lyása a tömegekre. A munkásosz­tály egyetlen valóban forradalmi pártjaként a dolgozók mindennapi érdekeit védelmezte, gazdasági harcaik élére állt, szervezte azokat. Csehszlovákia Kommunista Pártja kezdettől fogva nagy jelen­tőséget tulajdonított az észak­csehországi bányászok sztrájkjá­nak, vezető képviselői - Klement Gottwald, Antonín Zápotocký, Juli­us Fučík - a sztrájk színhelyén tartózkodtak. Sikerült meggyőzni­ük a munkásság tömegeit arról, hogy a kommunista párt az egye­düli párt, mely következetesen harcol érdekeikért. A sztrájk élére állt és a konkrét helyzetből kiindul­va határozta meg a sztrájkvezetés taktikáját. Érdeme, hogy megte­remtette az azonos célokért küz­dő, de különböző politikai pártok­ban tömörült, a politikailag szerve­zetlen bányászok, a munkanélkü­liek, a nők és az ifjúság egység­frontját. A sztrájkvezetés ezt az egységet a sztrájk egész időtarta­mára megőrizte. Sikerült meg­szerveznie a helyi, területi sztrájk- bizottságok hálózatát a központi sztrájkbizottsággal az élen. A központi sztrájkbizottság intézkedései A bányavidék konferenciáján valamennyi bányász bevonásával 't-'-'asztották meg a sztrájkot irá- r:.Kó központi sztrájkbizottságot. Óriási tekintély volt, a bányászok egységét testesítette meg. A leg- öntudatosabb, az osztályharcban legtapasztaltabb és ezáltal hang­adó kommunisták mellett a bányá­szok egységfrontjának megfelelő­en a többi politikai pártokhoz tarto­zó munkások, a munkanélküliek, a nők és az ifjúság is képviselve voltak soraiban. A központi sztrájkbizottság dolgozta ki a harc irányelveit, koordinálta a bányavi­dék helyi sztrájkbizottságainak te­vékenységét. Székhelyéről, a mosti bányászotthonból tájé­koztatta az ország lakosságát a sztrájk fejleményeiről, kerékpá­ros összekötők innén vitték a ké­szülő akciók hírét a bányászfal­vakba. A proletár demokrácia elvei szerint megválasztott központi sztrájkbizottság munkája az egész szénvidék életére kiterjedt. Ren­delkezett a kitermelt szénnel, an­nak elosztásával. A kis- és sze­gényparasztok élelmiszerkülde­ményeiből, kifőzdék létesítésével biztosította a sztrájkolok legszük­ségesebb élelmét. Gondoskodott arról, hogy a gyermekek a sztrájk idején ne maradjanak a szénvidé­ken. Prága és más iparvárosok proletárcsaládjaiban talált szá­mukra menedéket. Ez a bányá­szok által megválasztott központi testület óvta a szénvidék egységét a sztrájktörőkkel szemben. A sztrájkvezetés sikere volt az is, hogy megszervezte az észak­csehországi bányászokkal együtt­érző lakosság szolidaritási akció­it. Egyes vidékek munkásai hatá­rozatban fejezték ki együttérzésü­ket, máshol rövidebb időtartamú sztrájkokkal támogatták a bányá­szok jogos követeléseit. Az ország legkülönbözőbb részein szerveztek gyűjtési akciókat, élelmiszerrel és pénzzel segítették a sztrájkolókat. Az észak-csehországi szénvidék bányászsztrájkja így össznépi mozgalommá nőtt, melyben a ha­ladó értelmiség képviselői, föld­művesek, kisiparosok és kereske­dők is síkraszálltak a bányászok követeléseinek teljesítéséért. A barikád másik oldalán Az „Egység - sztrájk - győze­lem“ gottwaldi jelszó jegyében küzdő tízezrekkel szemben a szénbárók és az érdekeiket vé­dő burzsoá államgépezet mindent megtettek a sztrájk elfojtására. Kezdetben azt remélték, hogy a gazdasági válság idején a sztrájk nem ölthet nagy mérete­ket, mert a munkanélküliek majd munkába állnak a sztrájkolok he­lyett. A reformista pártok megalku­vó vezetői által igyekeztek éket verni a különböző politikai pártok­hoz tartozó bányászok közé, s ezáltal gyengíteni soraikat. Mes­terkedéseik nem jártak sikerrel, mert a bányászok társaik helyett saját reformista vezetőikkel fordul­tak szembe, s a munkanélküliek közül sem akadt senki, aki a sztrájkolok helyett munkába állt volna. A minden eszközzel saját érdekeit védő burzsoázia a terror­tól sem riadt vissza. Ennek szo­morú bizonyítéka az április 13-i „véres szerda“, amikor a csend­őrség a nagygyűlésre igyekvő tö­megbe lőtt. Két bányász életét vesztette, többen pedig megsebe­sültek. A sztrájk történelmi jelentősége A sztrájk sikeres volt, legfőbb követelése teljesült, egyetlen bá­nyászt sem bocsátottak el. E kö­vetelés teljesítése után, április 21- én szervezetten, egységesen va­lamennyien újból munkába álltak. Sztrájkjuk a gazdasági válság éve­inek legszervezettebb és legtöme­gesebb harci mozgalma volt nem­csak idehaza, hanem Európában is. Nem volt ebben az időben olyan forradalmi és munkásújság, amely rie foglalkozott volna az észak-csehországi bányászok sztrájkjával. A Rudé právo első oldalán naponta felelevenítette a bányavidék legfrissebb esemé­nyeit. Klement Gottwald a sztrájk leg­főbb jelentőségét abban látta, hogy megmutatta a kommunista párt által vezetett munkás-egy­ségfront erejét. Bebizonyította, hogy a munkásság harca a válság idején is sikeres lehet, ha egysé­gesen lép fel. A munkásság meg­győződött saját erejéről, a kom­munista párt taktikájának helyes­ségéről, felismerte, hogy Cseh­szlovákia Kommunista Pártja az egyetlen erő, amelyre a kizsák- mányolóival folytatott harcban tá­maszkodhat. A mosti sztrájk példá­ját nemcsak idehaza - pl. a klad- nói és ostravai bányászok követ­ték hanem nagy visszhangra talált a külföldi proletariátus köré­ben is. A fél évszázados évforduló nem csupán visszapillantás a múlt ese­ményeire. A munkásosztálynak a szebb jövőért folytatott küzdel­mei egy szakaszának felidézése, tiszteletadás azoknak, akik har­cukkal a szocialista jelenünkhöz vezető utat készítették elő. MOLNÁR ANGÉLA Julius Fučík (balról a második) is tagja volt az egyik sztrájkőrség- nek az észak-csehországi bányászok 1932-es nagy sztrájkmoz­galma idején. (ČTK archívumi felvétel) A Pártélet hírei A ČKD Fél vezető-üzem tech­nológiai osztálya pártcsoportjának tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy a műszaki fejlesztési felada­tok teljesítésén kívül az idén 11 500 korona értékű acélt és szí­nesfémet, 3600 kWó elektromos energiát, valamint 6 ezer norma­órát takarítanak meg a funkcioná­lis mintapéldányok és a prototípu­sok gyártásánál. A pártcsoport foglalkozott a félvezető-elemek gyártása növelésének kérdésével is. A konstruktőrökkel szorosan együttműködve egyebek között a félvezető-alkatrészek gépele­meinek innovációjára és a forgá­csolás formázó megmunkálással való helyettesítésére összponto­sítják figyelmüket. A progresszív technológia bevezetésével nem­csak jelentős mennyiségű réz ta­karítható meg, hanem lehetővé válik a hetedik ötéves terv egyre igényesebb feladatainak teljesíté­se is. Az új technológia bevezeté­se lehetővé teszi, hogy 1986-ban már 2,8 millió korona értékű rezet spóroljanak meg. A Liptovský Mikuláš-i járás­ban az utóbbi időben igen ered­ményesen aktivizálják a lakossá­got a polgári ügyeket intéző bizott­ságok. Ezek tevékenységét a párt­alapszervezetek a községekben és városokban rendszeresen érté­kelik. A párttagok konkrét felada­tokat kapnak a polgári ügyeket intéző bizottságok tevékenységé­vel kapcsolatban. A Nyitrai Mezőgazdasági Fő­iskolán nagy gondot fordítanak a tömegpolitikai munka javítására A főiskola diákjainak aktivitására kedvezően hat a személyes politi­kai agitáció, mely különösen az utóbbi időben hatékony. Az agitá­torok megnyerik az iskola diákjait a feladatok teljesítésére. Sikere­sen folyik a céltudatos politikai nevelő munka a Szocialista Ifjúsá­gi Szövetség keretében is. F. I. A žifinai Váhostav, a hranicei Sigma vállalat és több más kivitelező szervezet dolgozói sikeresen teljesítik feladataikat a ružomberoki mechanikai-biológiai szennyvíztisztító állomás épí­tésén. Egyes objektumokat már átadtak, s az építők és a szerelők arra törekszenek, hogy a létesítmények komplex próbáit június elején - két hónappal a határidő előtt - megkezdhessék. Az új állomás a város lakosságának és üzemeinek szennyvizét fogja tisztítani. Napi kapacitása több mint százezer köbméter lesz. A képen a már kész ülepítőtartályok. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) Értékes forrás és útmutató A prágai Svoboda Könyvkiadó Modern Történeti Könyvtár soro­zatában néhány héttel ezelőtt a magyar-csehszlovák kapcsola­tok utolsó évszázadát értékelő könyv látott napvilágot. A könyv címe: Společné na cesté k socia­lizmu (Együtt a szocializmushoz vezető úton). A szerző, dr. Boros Ferenc, a történettudományok kandidátusa, népeink kapcsolatai­nak feltárása terén már eddig is értékes kutatásokat végzett. 1970-ben jelent meg Budapesten a két ország haladó mozgalmai közti kapcsolatokat elemző köny­ve (Magyar-csehszlovák kapcso­latok 1918-1921-ben), amely a maga nemében a két ország forradalmi mozgalmainak együtt­működését tudományos alapos­sággal feldolgozó úttörő munka. A szerzőnek több idevágó tanul­mányát közölték a cseh és a szlo­vák történelmi folyóiratok, vala­mint számos napi- és hetilap is. Az új munka a tárgyalt témakör­rel és időszakkal összefüggő újabb kutatások, értékelések és összegezések ismeretében, s fő­ként a szerző saját kutatásai ered­ményeinek figyelembevételével tárja a nyilvánosság elé a magyar- -csehszlovák progresszív kap­csolatok fő vonalait. A kötet, amely először cseh nyelven jelent meg, négy fejezetben taglalja az oszt- rák-magyar kiegyezést követő év­század politikai, gazdasági és kul­turális fejlődését, ezen belül az uralkodó osztályok viszonyát, a magyar, a cseh és a szlovák munkás- és kommunista mozga­lom kapcsolatait. A cseh olvasó ebből a könyvből átfogó képet kap a második világháborút megelőző és követő magyar-csehszlovák vi­szonyról. A tárgyalt időszak ese­ményei arról tanúskodnak, hogy ez a száz év döntő jelentőségű periódusa népeink nemzeti és szociális felszabadulásáért folyó harcnak, döntő szakasza a szer­vezett forradalmi munkásmozga­lom széles körű kibontakoztatásá­nak. Ez az út nem volt egyenes vonalú, problémáktól mentes, de végeredményét tekintve, elvezetett a szocializmus győzelméhez, szo­cialista jelenünkhöz. Boros Ferenc az előszóban rámutat - és ez kiviláglik a könyv tartalmából is -, hogy ,,...a haladásért folyó harc nem mindig jelentkezett egyértel­műen. voltak időszakok, amikor a jelen kapcsolataihoz vezető utat népeink legjobbjai csupán oly mó­don voltak képesek építeni, hogy nem estek a nacionalista és sovi­niszta uszítás hatása alá, hoiy népeink közeledését értékein^ ., haladó hagyományainak megbe­csülése és ápolása útján igyekez­tek szolgálni.“ Ezzel összefüg­gésben nagyon tanulságos példá­ul a második világháború alatti antifasiszta kapcsolatok értékelé­se és összefoglalása. Népeink kapcsolataiban új tör­ténelmi szakasz kezdetét jelentet­te a fasiszta uralom alóli felszaba­dulás. A szerző a könyv jelentős részében foglalkozik az 1945-1975 közti három évtized kapcsolatainak értékelésével. Széles összefüggésekben, a szo­cializmus építésének történelmi távlataiban, marxista történész fe­lelősségével vizsgálja a felszaba­dulást követő évek viszonyait és kapcsolatait, amelyek, miután mindkét országban győzött a munkásosztály, teljesen új ala­pokon fejlődhettek tovább. A kötet felöleli a közelmúlt, az 1968-1969-es időszak utáni egy­re szélesebb kapcsolatok fejlődé­sét. A politikai kapcsolatok kon­szolidálása szempontjából döntő jelentőségű eseménynek jelöli meg azt, hogy a CSKP élére 1969 áprilisában, Gustáv Husák elvtárs­sal az élen, új marxista-leninista vezetés került. A magyar-cseh­szlovák kétoldalú kapcsolatok továbbfejlődésének jelentős állo­másaivá váltak Husák és Kádár elvtárs találkozói, a párt- és kor­mányküldöttségek rendszeres lá­togatásai. A szerző, a politikai, gazdasági és kulturális kapcsola­tok mérlegét megvonva mutat rá e kapcsolatok fontos tényezőire, a kétoldalú szerződések előrevivő elemeire. Az elmúlt harminc év eredményeit összegezve megálla­pítja: „.. kapcsolataink igen magas szintet értek el, s kiterjednek társa­dalmi életünk valamennyi területé­re. .. számolnunk kell azzal, hogy a szocialista építés előrehaladá­sával párhuzamosan az országa­ink közti együttműködés minden tekintetben tovább szélesedik... Múltunkból, történelmi utunkból, kapcsolataink történetéből tapasz­talatokat, ismereteket és erőt me­ríthetünk a fejlett szocialista társa­dalom építése által adott igényes program közös feladatainak meg­oldásához.“ Ez az ezerháromszáz példány­számban megjelent könyv - ame­lyet Anna Rossová fordított cseh nyelvre - értékes forrás és útmu­tató mindazok számára, akik mé­lyebb érdeklődést tanúsítanak kapcsolataink iránt. A kötet végén feltüntetett utalások és a felhasz­nált szakirodalom jegyzéke nem­csak arról győzi meg az olvasót, hogy népeink kapcsolatainak mindkét országban figyelemre méltó eredmények születtek, de arról is, hogy a szerző saját kuta­tása mellett tiszteletet ébresztő lelkiismeretséggel kutatta és ele­mezte a könyv tárgyával kapcso­latos cseh, szlovák és magyar for­rásműveket. Több utalás található a bratislavai Pravda, illetve a Ma­dách Kiadóban megjelent forrás értékű művekben, vagy az Új Szó­ban közzé tett cikkekben először közölt tényekre is. A szqcialista országok életében a kölcsönös megismerés folyama­tának elmélyítése és erősítése, egymás történet-szemléletének kiegészítése tartós követelmény A prágai Svoboda Kiadóban meg­jelent könyv is e követelmény megértéséről és megvalósításáról tanúskodik. SOMOGYI MÁTYÁS

Next

/
Thumbnails
Contents