Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1982-03-24 / 70. szám, szerda
ÚJ szú 5 1982. III. 24. „Egység - sztrájk - győzelem“ jelszó jegyében FÉL ÉVSZÁZADA KEZDŐDÖTT A MOSTI SZTRÁJK A harmincas évek elején a burzsoázia és a munkásság osztályellentéte egyre éleződött. A munkanélküliek és családjaik százezrei éheztek, mások éhbérért dolgoztak. A munkásságnak e siralmas állapotok elleni tiltakozó akcióira a burzsoázia erőszakkal válaszolt. A gazdasági válság következményei különösen súlyosan érintették az észak-csehországi barnaszénvidék munkásait. A bányatulajdonosok a válság „kapitalista megoldását“ szorgalmazták. Hogy megakadályozzák a szén árának csökkenését, egyre több bányászt bocsátottak el, csökkentették a béreket, a munka- nélküliek segélyét, a bányászok szociális és balesetbiztosítására fordított összeget. A munkanélküliek száma csupán a mosti járásban elérte a 12 ezret, amikor 1932. március 21-én a II. Humboldt tárna bányászainak tudomására jutott, hogy a bányát néhány nap múlva bezárják és ezáltal további 383 bányász elveszti munkáját, kenyerét. Március 23-án a Humboldt tárna 383 bányásza tiltakozó sztrájkba kezd. Sorra járták a szénvidék tárnáit, sztrájkjuk támogatására szólították fel társaikat. A sztrájk lavinaként terjedt, nem egészen egy héten belül már 94 tárna több mint 24 ezer munkása támogatta társai követelését - munkához való jogát. A kommunista párt szerepe A gazgasági válság idején megnőtt a kommunista párt befolyása a tömegekre. A munkásosztály egyetlen valóban forradalmi pártjaként a dolgozók mindennapi érdekeit védelmezte, gazdasági harcaik élére állt, szervezte azokat. Csehszlovákia Kommunista Pártja kezdettől fogva nagy jelentőséget tulajdonított az északcsehországi bányászok sztrájkjának, vezető képviselői - Klement Gottwald, Antonín Zápotocký, Julius Fučík - a sztrájk színhelyén tartózkodtak. Sikerült meggyőzniük a munkásság tömegeit arról, hogy a kommunista párt az egyedüli párt, mely következetesen harcol érdekeikért. A sztrájk élére állt és a konkrét helyzetből kiindulva határozta meg a sztrájkvezetés taktikáját. Érdeme, hogy megteremtette az azonos célokért küzdő, de különböző politikai pártokban tömörült, a politikailag szervezetlen bányászok, a munkanélküliek, a nők és az ifjúság egységfrontját. A sztrájkvezetés ezt az egységet a sztrájk egész időtartamára megőrizte. Sikerült megszerveznie a helyi, területi sztrájk- bizottságok hálózatát a központi sztrájkbizottsággal az élen. A központi sztrájkbizottság intézkedései A bányavidék konferenciáján valamennyi bányász bevonásával 't-'-'asztották meg a sztrájkot irá- r:.Kó központi sztrájkbizottságot. Óriási tekintély volt, a bányászok egységét testesítette meg. A leg- öntudatosabb, az osztályharcban legtapasztaltabb és ezáltal hangadó kommunisták mellett a bányászok egységfrontjának megfelelően a többi politikai pártokhoz tartozó munkások, a munkanélküliek, a nők és az ifjúság is képviselve voltak soraiban. A központi sztrájkbizottság dolgozta ki a harc irányelveit, koordinálta a bányavidék helyi sztrájkbizottságainak tevékenységét. Székhelyéről, a mosti bányászotthonból tájékoztatta az ország lakosságát a sztrájk fejleményeiről, kerékpáros összekötők innén vitték a készülő akciók hírét a bányászfalvakba. A proletár demokrácia elvei szerint megválasztott központi sztrájkbizottság munkája az egész szénvidék életére kiterjedt. Rendelkezett a kitermelt szénnel, annak elosztásával. A kis- és szegényparasztok élelmiszerküldeményeiből, kifőzdék létesítésével biztosította a sztrájkolok legszükségesebb élelmét. Gondoskodott arról, hogy a gyermekek a sztrájk idején ne maradjanak a szénvidéken. Prága és más iparvárosok proletárcsaládjaiban talált számukra menedéket. Ez a bányászok által megválasztott központi testület óvta a szénvidék egységét a sztrájktörőkkel szemben. A sztrájkvezetés sikere volt az is, hogy megszervezte az északcsehországi bányászokkal együttérző lakosság szolidaritási akcióit. Egyes vidékek munkásai határozatban fejezték ki együttérzésüket, máshol rövidebb időtartamú sztrájkokkal támogatták a bányászok jogos követeléseit. Az ország legkülönbözőbb részein szerveztek gyűjtési akciókat, élelmiszerrel és pénzzel segítették a sztrájkolókat. Az észak-csehországi szénvidék bányászsztrájkja így össznépi mozgalommá nőtt, melyben a haladó értelmiség képviselői, földművesek, kisiparosok és kereskedők is síkraszálltak a bányászok követeléseinek teljesítéséért. A barikád másik oldalán Az „Egység - sztrájk - győzelem“ gottwaldi jelszó jegyében küzdő tízezrekkel szemben a szénbárók és az érdekeiket védő burzsoá államgépezet mindent megtettek a sztrájk elfojtására. Kezdetben azt remélték, hogy a gazdasági válság idején a sztrájk nem ölthet nagy méreteket, mert a munkanélküliek majd munkába állnak a sztrájkolok helyett. A reformista pártok megalkuvó vezetői által igyekeztek éket verni a különböző politikai pártokhoz tartozó bányászok közé, s ezáltal gyengíteni soraikat. Mesterkedéseik nem jártak sikerrel, mert a bányászok társaik helyett saját reformista vezetőikkel fordultak szembe, s a munkanélküliek közül sem akadt senki, aki a sztrájkolok helyett munkába állt volna. A minden eszközzel saját érdekeit védő burzsoázia a terrortól sem riadt vissza. Ennek szomorú bizonyítéka az április 13-i „véres szerda“, amikor a csendőrség a nagygyűlésre igyekvő tömegbe lőtt. Két bányász életét vesztette, többen pedig megsebesültek. A sztrájk történelmi jelentősége A sztrájk sikeres volt, legfőbb követelése teljesült, egyetlen bányászt sem bocsátottak el. E követelés teljesítése után, április 21- én szervezetten, egységesen valamennyien újból munkába álltak. Sztrájkjuk a gazdasági válság éveinek legszervezettebb és legtömegesebb harci mozgalma volt nemcsak idehaza, hanem Európában is. Nem volt ebben az időben olyan forradalmi és munkásújság, amely rie foglalkozott volna az észak-csehországi bányászok sztrájkjával. A Rudé právo első oldalán naponta felelevenítette a bányavidék legfrissebb eseményeit. Klement Gottwald a sztrájk legfőbb jelentőségét abban látta, hogy megmutatta a kommunista párt által vezetett munkás-egységfront erejét. Bebizonyította, hogy a munkásság harca a válság idején is sikeres lehet, ha egységesen lép fel. A munkásság meggyőződött saját erejéről, a kommunista párt taktikájának helyességéről, felismerte, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja az egyetlen erő, amelyre a kizsák- mányolóival folytatott harcban támaszkodhat. A mosti sztrájk példáját nemcsak idehaza - pl. a klad- nói és ostravai bányászok követték hanem nagy visszhangra talált a külföldi proletariátus körében is. A fél évszázados évforduló nem csupán visszapillantás a múlt eseményeire. A munkásosztálynak a szebb jövőért folytatott küzdelmei egy szakaszának felidézése, tiszteletadás azoknak, akik harcukkal a szocialista jelenünkhöz vezető utat készítették elő. MOLNÁR ANGÉLA Julius Fučík (balról a második) is tagja volt az egyik sztrájkőrség- nek az észak-csehországi bányászok 1932-es nagy sztrájkmozgalma idején. (ČTK archívumi felvétel) A Pártélet hírei A ČKD Fél vezető-üzem technológiai osztálya pártcsoportjának tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy a műszaki fejlesztési feladatok teljesítésén kívül az idén 11 500 korona értékű acélt és színesfémet, 3600 kWó elektromos energiát, valamint 6 ezer normaórát takarítanak meg a funkcionális mintapéldányok és a prototípusok gyártásánál. A pártcsoport foglalkozott a félvezető-elemek gyártása növelésének kérdésével is. A konstruktőrökkel szorosan együttműködve egyebek között a félvezető-alkatrészek gépelemeinek innovációjára és a forgácsolás formázó megmunkálással való helyettesítésére összpontosítják figyelmüket. A progresszív technológia bevezetésével nemcsak jelentős mennyiségű réz takarítható meg, hanem lehetővé válik a hetedik ötéves terv egyre igényesebb feladatainak teljesítése is. Az új technológia bevezetése lehetővé teszi, hogy 1986-ban már 2,8 millió korona értékű rezet spóroljanak meg. A Liptovský Mikuláš-i járásban az utóbbi időben igen eredményesen aktivizálják a lakosságot a polgári ügyeket intéző bizottságok. Ezek tevékenységét a pártalapszervezetek a községekben és városokban rendszeresen értékelik. A párttagok konkrét feladatokat kapnak a polgári ügyeket intéző bizottságok tevékenységével kapcsolatban. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán nagy gondot fordítanak a tömegpolitikai munka javítására A főiskola diákjainak aktivitására kedvezően hat a személyes politikai agitáció, mely különösen az utóbbi időben hatékony. Az agitátorok megnyerik az iskola diákjait a feladatok teljesítésére. Sikeresen folyik a céltudatos politikai nevelő munka a Szocialista Ifjúsági Szövetség keretében is. F. I. A žifinai Váhostav, a hranicei Sigma vállalat és több más kivitelező szervezet dolgozói sikeresen teljesítik feladataikat a ružomberoki mechanikai-biológiai szennyvíztisztító állomás építésén. Egyes objektumokat már átadtak, s az építők és a szerelők arra törekszenek, hogy a létesítmények komplex próbáit június elején - két hónappal a határidő előtt - megkezdhessék. Az új állomás a város lakosságának és üzemeinek szennyvizét fogja tisztítani. Napi kapacitása több mint százezer köbméter lesz. A képen a már kész ülepítőtartályok. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) Értékes forrás és útmutató A prágai Svoboda Könyvkiadó Modern Történeti Könyvtár sorozatában néhány héttel ezelőtt a magyar-csehszlovák kapcsolatok utolsó évszázadát értékelő könyv látott napvilágot. A könyv címe: Společné na cesté k socializmu (Együtt a szocializmushoz vezető úton). A szerző, dr. Boros Ferenc, a történettudományok kandidátusa, népeink kapcsolatainak feltárása terén már eddig is értékes kutatásokat végzett. 1970-ben jelent meg Budapesten a két ország haladó mozgalmai közti kapcsolatokat elemző könyve (Magyar-csehszlovák kapcsolatok 1918-1921-ben), amely a maga nemében a két ország forradalmi mozgalmainak együttműködését tudományos alapossággal feldolgozó úttörő munka. A szerzőnek több idevágó tanulmányát közölték a cseh és a szlovák történelmi folyóiratok, valamint számos napi- és hetilap is. Az új munka a tárgyalt témakörrel és időszakkal összefüggő újabb kutatások, értékelések és összegezések ismeretében, s főként a szerző saját kutatásai eredményeinek figyelembevételével tárja a nyilvánosság elé a magyar- -csehszlovák progresszív kapcsolatok fő vonalait. A kötet, amely először cseh nyelven jelent meg, négy fejezetben taglalja az oszt- rák-magyar kiegyezést követő évszázad politikai, gazdasági és kulturális fejlődését, ezen belül az uralkodó osztályok viszonyát, a magyar, a cseh és a szlovák munkás- és kommunista mozgalom kapcsolatait. A cseh olvasó ebből a könyvből átfogó képet kap a második világháborút megelőző és követő magyar-csehszlovák viszonyról. A tárgyalt időszak eseményei arról tanúskodnak, hogy ez a száz év döntő jelentőségű periódusa népeink nemzeti és szociális felszabadulásáért folyó harcnak, döntő szakasza a szervezett forradalmi munkásmozgalom széles körű kibontakoztatásának. Ez az út nem volt egyenes vonalú, problémáktól mentes, de végeredményét tekintve, elvezetett a szocializmus győzelméhez, szocialista jelenünkhöz. Boros Ferenc az előszóban rámutat - és ez kiviláglik a könyv tartalmából is -, hogy ,,...a haladásért folyó harc nem mindig jelentkezett egyértelműen. voltak időszakok, amikor a jelen kapcsolataihoz vezető utat népeink legjobbjai csupán oly módon voltak képesek építeni, hogy nem estek a nacionalista és soviniszta uszítás hatása alá, hoiy népeink közeledését értékein^ ., haladó hagyományainak megbecsülése és ápolása útján igyekeztek szolgálni.“ Ezzel összefüggésben nagyon tanulságos például a második világháború alatti antifasiszta kapcsolatok értékelése és összefoglalása. Népeink kapcsolataiban új történelmi szakasz kezdetét jelentette a fasiszta uralom alóli felszabadulás. A szerző a könyv jelentős részében foglalkozik az 1945-1975 közti három évtized kapcsolatainak értékelésével. Széles összefüggésekben, a szocializmus építésének történelmi távlataiban, marxista történész felelősségével vizsgálja a felszabadulást követő évek viszonyait és kapcsolatait, amelyek, miután mindkét országban győzött a munkásosztály, teljesen új alapokon fejlődhettek tovább. A kötet felöleli a közelmúlt, az 1968-1969-es időszak utáni egyre szélesebb kapcsolatok fejlődését. A politikai kapcsolatok konszolidálása szempontjából döntő jelentőségű eseménynek jelöli meg azt, hogy a CSKP élére 1969 áprilisában, Gustáv Husák elvtárssal az élen, új marxista-leninista vezetés került. A magyar-csehszlovák kétoldalú kapcsolatok továbbfejlődésének jelentős állomásaivá váltak Husák és Kádár elvtárs találkozói, a párt- és kormányküldöttségek rendszeres látogatásai. A szerző, a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok mérlegét megvonva mutat rá e kapcsolatok fontos tényezőire, a kétoldalú szerződések előrevivő elemeire. Az elmúlt harminc év eredményeit összegezve megállapítja: „.. kapcsolataink igen magas szintet értek el, s kiterjednek társadalmi életünk valamennyi területére. .. számolnunk kell azzal, hogy a szocialista építés előrehaladásával párhuzamosan az országaink közti együttműködés minden tekintetben tovább szélesedik... Múltunkból, történelmi utunkból, kapcsolataink történetéből tapasztalatokat, ismereteket és erőt meríthetünk a fejlett szocialista társadalom építése által adott igényes program közös feladatainak megoldásához.“ Ez az ezerháromszáz példányszámban megjelent könyv - amelyet Anna Rossová fordított cseh nyelvre - értékes forrás és útmutató mindazok számára, akik mélyebb érdeklődést tanúsítanak kapcsolataink iránt. A kötet végén feltüntetett utalások és a felhasznált szakirodalom jegyzéke nemcsak arról győzi meg az olvasót, hogy népeink kapcsolatainak mindkét országban figyelemre méltó eredmények születtek, de arról is, hogy a szerző saját kutatása mellett tiszteletet ébresztő lelkiismeretséggel kutatta és elemezte a könyv tárgyával kapcsolatos cseh, szlovák és magyar forrásműveket. Több utalás található a bratislavai Pravda, illetve a Madách Kiadóban megjelent forrás értékű művekben, vagy az Új Szóban közzé tett cikkekben először közölt tényekre is. A szqcialista országok életében a kölcsönös megismerés folyamatának elmélyítése és erősítése, egymás történet-szemléletének kiegészítése tartós követelmény A prágai Svoboda Kiadóban megjelent könyv is e követelmény megértéséről és megvalósításáról tanúskodik. SOMOGYI MÁTYÁS
