Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1982-03-20 / 67. szám, szombat
f KIS L NYELVŐR Mikor csukunk, mikor zárunk? Két diák tanul egy kollégiumi szobában. Közben szellőztetnek: nyitva az ajtó és az ablak.- Most már becsukhatod az ajtót - szól a csallóközi fiú a keletszlovákiai társának, s ő maga az ablak felé indul. A keleti keresgélni kezd a felöltője zsebében.- Nem találom a kulcsot - jelenti ki egy kis idő múlva.- Minek neked a kulcs? - kérdi értetlenül a szobatársa.- Azt mondtad, csukjam be az ajtót - feleli amaz.- Igen, azt mondtam: csukd be, nem azt, hogy zárd be.- Hát éppen azért kell a kulcs - védekezik a keleti. - Kulcs nélkül csak bezárhatom.- Éppen fordítva - állítja a csallóközi. - Kulcs nélkül csukunk, kulccsal zárunk. ♦ S már folyik is a vita köztük arról, hol beszélnek, illetve hol nem beszélnek helyesen, természetesen mindkettő a saját vidékének szóhasználatát védi. Vajon melyiküknek van igaza? Ezt bizony nem könnyű eldönteni. De nézzük a tényeket! Valóban van ilyen különbség e két szó használatában: a csuk ige a nyelvterület egyik részén az ajtó behajtását, a zár ige pedig a kulccsal való rögzítését jelenti, a másik részén éppen fordítva: a csuk vonatkozik a kulccsal, a zár a kilinccsel való rögzítésre. A köz- és irodalmi nyelvben általában mindkét jelentésükben előfordulnak ezek a szavak aszerint, hogy melyik területről származók használják őket, mégis inkább az a tendencia érvényesül, hogy ha kulcs, vagyis zár, esetleg retesz segítségével rögzítünk valamit - rendszerint ajtót, kaput akkor a zár igével fejezzük ezt ki, ha csupán kilincs segítségével, vagy csak egyszerűen behajtjuk, akkor a csuk ige kerül a közlésbe. Tehát leszűkítve, azaz az ajtóra, kapura vonatkoztatva még meg tudnánk oldani ezt a szóhasználati kérdést, azt ajánlva, hogy ehhez a szemponthoz igazodjunk. De az a baj, hogy nemcsak közvetlenül az ajtót, kaput lehet csukni vagy zárni, hanem sok egyéb dolgot is. S ilyenkor számos példát találunk mindkét igének az ellenkező jelentésére, illetve olyan példákat is, amelyekben mindkét ige egyformán előfordulhat. A vitát lezárjuk; a gyűlést bezárjuk. A levelet szintén lezárjuk, amikor borítékba téve leragasztjuk, de sorainkat is zárhatjuk, amikor befejezzük az írását. Pedig itt számításba sem jöhet a kulccsal zárás. A szemünket lecsukhatjuk vagy becsukhatjuk, amikor aludni akarunk, de a János vitéz operettváltozatában lluska szemét lezárta a halál. Itt tehát mindkét ige előfordul. De vajon nem érvényesül-e itt olyan szempont - kérdezhetné valaki -, hogy az ideiglenes érvényű cselekvést a csuk, a véglegeset a zár igével fejezzük ki, mert az eddigi példák alapján erre lehetne következtetni. A vita, a gyűlés, a levél, soraink, a szemnek a halál általi zárása mintegy végleges, végérvényes, a szemnek az álomra csukása pedig ideiglenes érvényű cselekvésnek fogható fel. Ha tovább vizsgáljuk a kérdést, akkor tapasztalni fogjuk, hogy ez csak látszat, mert a karunkba is zárhatunk valakit, akit szeretünk, sőt a szívünkbe is, noha az előbbi egyáltalán nem tekinthető véglegesnek, az utóbbi sem mindig. Tehát itt sem a kulcs, sem a cselekvés végérvényessége nem szolgál okul a zár ige használatához, mégis az fordul elő. Sőt olykor a csuk elő sem fordulhat. Pl. nem csukhatunk senkit a karunkba, csak zárhatunk. De még olyan esetekben sem lehet egyértelmű a szóhasználat, amikor számításba jöhet a kulcs, zár és retesz, de nem közvetlenül, hanem közvetve. Vagyis nem közvetlenül az ajtóra vagy kapura vonatkozik a csukás vagy a zárás mint cselekvés, hanem arra a valamire, amihez az ajtó, kapu tartozik. Például a boltot, ha eljön a záróra, bezárják \/agy becsukják aszerint, hogy hol melyik igét használják az ajtóval kapcsolatban. S magára az emberre vonatkoztatva teljesen mindegy, melyik igét használjuk. A börtönbe került embert be is zárhatják, de be is csukhatják, le is csukhatják, noha nem kétséges, hogy ott kulccsal vagy egyéb módon, de mindenképpen zárral rögzítik az ajtót. Van tehát kialakulóban egy bizonyos tendencia a csuk és a zár használatára nézve, de csak az ajtóra vonatkoztatva, más esetekben vagy mindegy, melyik igét használjuk, vagy csak a megszokottabbat illeszthetjük közlésünkbe, még akkor is, ha olykor ellentmond a kialakuló tendenciának. Ezért a köz- és irodalmi nyelvi használatban igazodjunk a kialakuló egységes használathoz, de ne erőltessük ezt olyan esetekben, amelyekben a nyelvszokással ellenkeznénk. JAKAB ISTVÁN Bizonytalan „irányban“ tett javaslatok A nyelvművelők már régebben felfigyeltek arra, hogy nyelv- használatunk az irányban, irányában, irányába szóalakok használatában nem halad a legjobb irányban. A helytelenül használt felé névutóéhoz hasonló szerepben ( és nem kevésbé helytelenül) irányába szavunk meglehetősen gyakori a közéleti-publicisz- tikai nyelvhasználatban. Divatos ugyanis manapság „jelezni, javasolni valamit az illetékesek felé vagy irányába“. Propagandisták számára készült kiadvány szövegéből való például ez: „A második világháború után a Szovjetunió nemegyszer konkrét javaslatokat terjesztett elő ebben az irányban.“ így lehetne talán pontosabban „célra irányítani“ a javaslatokat: „...A Szovjetunió nemegyszer terjesztett elő erre vonatkozó konkrét javaslatokat. “ Ugyanennek a sorozatnak egy másik füzetéből vettem ezt a mondatot: „A módszerek és formák gazdag skálája, amelyet a szövetségek ez irányban alkalmaztak, abból a törekvésből ered, hogy kezdeményezően ösztönözzék a társadalmilag elkötelezett alkotásokat...“ „Módszerek és formák skálájának alkalmazása bizonyos irányban“ - ez bizony így eléggé elvont. Egyebet is módosítva így fogalmazhatjuk pontosabbá a mondatot: „A módszerek és formák gazdag skálája, amelyet a szövetségek alkalmaztak, abból a törekvésből ered, hogy elkötelezett alkotásokra ösztönözzenek.“ Használjunk helyettük tehát egyszerű viszonyragos alakokat, természetesebb névutós kapcsolatot vagy más tartalmasabb szót. MORVAY GÁBOR A bizakodás alapja Mások sikere is függ tölünk Március elején a diószegi (Sládkovičovo) Csehszlovák- Szovjet Barátság Magtermesztő Állami Gazdaság határa is egy nagy-nagy műhellyé változott. Még madártávlatból sem nyílik kilátás e hatalmas „csarnok“ egészére, hiszen több mint nyolcezer hektárt tesz ki. Viliam Kurinec agronómus azonban mégis jól tudja, hol simí- tóznak, hol vetnek, hol válogatják a kiültetésre szánt cukorrépa-fejeket stb., de azt is, hogy a tavaszi vetésű növényekből hol és menynyit fognak termeszteni. Nekem a háta mögött függő térképen mutatja, a határ melyik csücskében folyik látnivalónak is beillő munka. Mielőtt a tőle kapott útbaigazítás alapján elindulnánk a Kosút (Košúty) határában levő Bacsák dűlőbe, még megtudjuk, hogy a tavaszi munkák - a gazdaságnak mind az öt részlegén - pontosan kidolgozott politikai-szervezé- si terv szerint folynak. A tervet előzőleg megvitatták a dolgozóikkal, s a munkaértekezleteken látták, hogy tenniakarásban nincs hiány, lábukban a mehetnék, karjukban a nyugtalanság. Megértették, hogy nyújtott műszakban, sokszor hétvégeken is dolgozni kell, hiszen a tavaszi munkák, főleg a vetés agrotechnikai határideje aránylag rövid, ügyelni kell, nehogy kifussanak belőle. A gyorsaság, a jó minőség az ő esetükben különös hangsúlyt kap, mert magtermesztők. Nemcsak a saját eredményük, de azáltal, hogy sok-sok mezögazdasagi üzemet ők látnak el vetőmaggal, mások sikere is nagyban tőlük függ. A Bacsák dűlőben a 150 hektáros tábla széléről nézzük, ahogy a traktor-vontatta fogasok nyomában a napsütéstől szürkére fakult talaj fekete lesz.- A földnek még csak a felszíne száraz - magyarázza Zsemlye László, a kosúti részleg vezetője. - De ez nem baj, hiszen a gazdák régi megfigyelése szerint ősszel porba, tavasszal pedig sárba kell vetni. - Abban, hogy sárba, azért van némi túlzás - teszi hozzá, hiszen amíg sáros a föld, a gépekkel rá sem mehetünk. De amint lehet, indulni kell... A nagy kiterjedésű táblán az utánuk akasztott talajművelő-, vetőgépekkel kilenc traktor fogasol, kombinátoroz, vet, takarja a magot. Vetésnek kedvező, jó idő van. Tavaszi nap ragyogja be a tájat, bár fénye nagyobb, mint az ereje, ezért a táblahosszat nyargaló szél is érezteti hatását. A vetőgépek hátulján álló, a csoroszlyák működését ellenőrző dolgozók hátán meglobogtatja a kabátot, mintha le akarná kapni. A vetőmag pótkocsira rakva ott van a tábla szélén. Az agronómus gondja, hogy ne kelljen rá várni, mert akkor a munka is gyorsabban megy. Az egyik vetőgép magládája kiürült, s máris erős férfikarok veszik vállra a teli zsákokat és tartalmukat a vetőgépbe szórják. Elnézem, ahogy Karvay Emil nagy tenyerével gyengéden elsimítja az árpahalmot a ládában.- Mehetünk Gyula - szóltak a traktorosnak, s a vontatógép három vetőgéppel a háta mögött elindul a földön.- Popluhár Gyula a legjobb dolgozóink egyike - dicsérte őt a részlegvezető. Akár árpát, akár kukoricát, akár cukorrépát vet, olyan egyenesek a sorok, akár a nyíl. A vetők tehát megtették, amit tenniük kellett, csakhát a végső eredményekbe a természeti tényezők is beleszólnak. Például az is, kap-e majd esőt a földbe hullott mag. Akik most örülnek a napos, száraz, meleg időjárásnak, azok egy idő múlva majd az eget kémlelve várják az esőt. Láttuk-hallottuk, miként igyekszik az állami gazdaság minél nagyobb mértékben függetleníteni a termelést az időjárás hatásaitól. A szóban forgó árpaföld közepén egy mély árok húzódik. Fregatfön- tözőberendezéshez szükséges csövek kerülnek majd bele. Még az irodában Kurinec agronómus elmondotta, hogy eddig 4033 hektárt tudnak öntözni. Ebben az ötéves tervidőszakban ezt a terüietet 1530 hektárral növelik, s így földjeiknek már a 64 százaléka öntöz- hetővé válik. Négy Fregattnak már jó hasznát veszik, további hét üzembe állítására ezután kerül sor. Érthető az öntözött terület bővítésére tett erőfeszítés, hiszen minél több nedvességet tudnak mesterséges úton a vízigényes növényekre juttatni, annál biztonságosabban termeszthetők. Ezek vetési területe is nagy.- A tavaszon 550 hektár cukorrépát, 680 hektár vetőmagkukoricát kell elvetnünk - mondotta Viliam Kurinec. - Kukoricából például hétféle hibridet. A cukorrépamag termesztése is nagyon igényes feladat. Főleg azért, mert az ezzel járó teendők qgy részét kézzel kell elvégezn. Megnéztük, melyiket. A vetőktől elbúcsúzva a kertészetbe megyünk, amelynek egyik parcelláján cukorrépaprizmák sorakoznak. Miután lehordták róluk a földet, ügyes asszonykezek válogatták külön a télen kárt szenvedett egyedeket az egészségesektől.- Jó lenne, ha többen jönnének válogatni - jegyezte meg Gál Lo- ránd, a kosúti részleg agronómu- sa. - Ha ezzel végzünk, a répafejeket ugyancsak kézzel kell kiültetni a határban. így tudunk csak eleget tenni cukorrépamag-ter- mesztési kötelezettségünknek. Szilárd burkolatú határi úton megyünk a falu felé. Repce, rozs, búzatáblák mellett haladunk el. Nem fagyott ki belőlük egy tenyérnyi sem a télen. Az egyik lucernaföld mellett megszólalt Gál agronómus. Amit mond, az összecseng azzal, amit Martin Žili nőik főagro- nómus is említett, hogy a mezei pockok nagy kárt tettek a lucernában.- Ilyen nagy mértékben már évek óta nem pusztítottak határunkban - bosszankodott Gál Lo- ránd. A lucerna azonban csak egy növény a sok közül, amit termesztenek. A legtöbb idei termésnek az alapjait épp most rakják le. Az első naptól kezdve szervezetten dolgoznak, ezért tehát a folyamatban levő tavaszi munkák alapot adnak a bizakodásra, hogy betakarításkor jó eredmények születnek. KOVÁCS ELVIRA A hatékonyság és a készletgazdálkodás Statisztikusok véleménye szerint az ország készletállománya nem sokkal alacsonyabb, mint az egy év alatt előállított nemzeti jövedelem. A túlzottan nagy raktár- készletek, a befagyasztott milliók sorsa mindannyiunkat foglalkoztat. Hogy a készletekből mennyi a felesleges, azt nehéz megállapítani, azt viszont igen, hogy a nagy készletek csökkentik a vállalati nyereséget. Bizonyos gazdasági helyzetben indokolt lehet a készletek időszakos növekedése, de nem válhat tartós folyamattá. Megengedhetetlen, hogy elfekvő anyag köti le az erőforrásokat. A készletgazdálkodásról a közelmúltban több szakemberrel, főként beszerzővel beszélgettem. Véleményünk szerint az alapvető gond abból adódik, hogy egyenetlen az áruellátás, sőt egyes anyagok, árucikkek, főként alkatrészek több hónapra is eltűnnek a piacról. „Mit tehetünk mi ebben az esetben?“ - kérdezi az egyik vállalat fiatal anyagbeszerzője. - „Járjuk az országot, és gyakran olyan anyagot vagy alkatrészt is megvásárolunk, amire pillanatnyilag nincs szükség, de a nagykereskedelemben éppen meglelhető. És máris kezdetét veszi az egészségtelen készlethalmozás. A nagyraktárból eltűnik az alkatrész, átkerül egy vállalati vagy üzemi raktárba, és ott felhasználatlanul néhány hónapot is hever. Azoknak pedig, akiknek éppen arra a bizonyos alkatrészre volna szükségük, nem jut belőle. Az alapanyagok és nyersanyagok világpiaci árának változása sokkal hatékonyabb készletgazdálkodásra kell, hogy ösztönözzön bennünket. Régi igazság, hogy az elfekvő pénz nem hoz hasznot. A vállalati alapok feltöltésénél arra kell törekedni, hogy csak indokolt esetben növeljük a forgóeszköz-alapot. Ezen a téren még nagy tartalékok vannak. A tartalékok feltárásában a műszakiaknak és a közgazdászoknak közösen kell részt vállalniuk. Az anyagtakarékosság és a jobb készletgazdálkodás a szocialista munkabrigádok és a komplex racionalizációs briqá- dok figyelmét sem kerülheti el. Az üzemrészlegeiben a munkaverseny részét képezze az anyag- gazdálkodás és -felhasználás, s a vezetői prémiumok is függjenek az e téren elért eredményektől. ösztönözni kell az érdekelteket arra, hogy rövidebb határidőkkel jelentős forgóeszköz-megtakarítást érjenek el. A szállítóimegrendelői kapcsolatok terén is változásra van szükség a hatékonyabb készletgazdálkodás érdekében. A fegyelmezetlen, a határidőket be nem tartó szállítókkal szemben erélyesebben kell fellépnunk WIMMER ZOLTÁN A mojmírovcei Jövő Efsz dolgozói az idei tavaszi vetésre több mint 83 tonna vetőmagot készítettek elő a Poľný Kesov-i részlegükön. Saját vető- mag-szükségletük kielégítésén kívül a Járási Vetőmagellátó Vállalat részére, és általa sok más földművesszövetkezet és állami gazdaság részére szállítottak vetőmagot, mégpedig 500 tonna árpát és 600 tonna kukoricát. A képen: Katarína Magoňo- vá a csávázott gabonával teli zsákokat rendezi. (Felvétel: Amand Absolon-ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1982.111.20.
