Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1982-03-17 / 64. szám, szerda
Ahol az ecetsav készül ÚJ SZÚ 5 1982. III. 17. Egy részleg (nemcsak) felülnézetből Végiggyalogolunk az óriási gyárudvaron. Utunk célja a vág- sellyei (Šaľa) Dusló acetaldehided és ecetsavat gyártó 39 tagú kollektívája. A részleg 1976-tól A szocialista munka részlege cím viselője. Az itt dolgozókból 37-en tagjai a szocialista munkabrigádnak. Hatan közülük aranyjelvény- nyel büszkélkedhetnek. A többi ezüst- illetve bronzjelvényes. Kuna Tibor mester, a részleg vezetőjének helyettese fogad bennünket. összesen négy műszakmestere van a részlegnek. Kuna elvtárs a nappali műszak mestere. Távol létében helyettesíti a termelési részleg vezetőjét, aki éppen beteg.- Korábban minden műszaknak volt szocialista munkabrigádja, de 1976-ban egyesült a négy kollektíva - mondja Kuna Tibor, akinek irodájában beszélgetünk. A falakon elismerő oklevelek, az asztalon pedig a brigád vaskos krónikája, mely a kollektíva életének fontos eseményeit megörökítő fényképeket tartalmazza. Sőt még rajzok, festmények is láthatók a szöveget sem nélkülöző lapokon. A kitűnő rajzok és festmények készítője Vladimír Jurčák, a díszített betűkből álló szövegek írója pedig Benjamin Macák. A brigád, illetve a részleg (ebben az esetben ugyanazokról az emberekről van szó) életéről munkájáról beszélgetünk. Megtudom, hogy a kollektíva minden egyes tagja bekapcsolódott a Bászov- mozgalomba, amelynek lényege a munkavédelem javítása. Ezt egyebek közt úgy érik el, hogy minden műszakból egy-egy dolgozónak feladatul tűzték a munka- védelmi fogyatékosságok megállapítását. Az észlelt hibákat azonnal bejegyzik a műszakmesterek irodájában megtalálható füzetbe, hogy mielőbb orvosolják a bajt. Többek közt ilyen bejegyzéseket találtam: „Megjavítani a hiányzó korlátot a második emeleten! Kicserélni a savmarta lépcsőt! “ Szóvá tették azt is, hogy a szigetelők már elvégezték munkájukat, de a számukra készült három emeletnyi magas állványzatot még nem távolították el az ácsok. A dolgozókat rendszeresen tájékoztatják munkavédelmi előírásokról, tudnivalókról. A tájékoztatás eredményeit, illetve azt, ki milyen tanfolyamon vett részt, külön füzetbe jegyzik, s ezt a dolgozóknak alá is kell írniuk. Ez az eljárás a munkavédelem jelentőségét hivatott kiemelni. A dolgozók komoJozef Barta és Mária Urbanová az ecetsav desztillálását készíti elő A munkások havonta, a technikusok negyedévente prémiumot is kapnak. A prémium természetesen a tervteljesítéstől függ. Az már megtörtént, hogy 80 százalékra csökkent a prémium, de hogy teljesen meg kellett volna vonni, arra nem emlékszem. Tavaly és tavalyelőtt meg a katalizátorból visszanyert higanyért is kapott havonta hatezer koronát a részlegünk, s mint jutalmat, azt is eloszthattuk. Jelenleg azonban túllépjük a fogyasztási normát, bár erről mi nem tehetünk, mert romlott a minősége annak a földgáznak, melyből az acetilén készül. Az acetilénből lesz az acetaldehid, abból pedig az ecetsav. Az emberek megértik a nehézségeket, melyekről nyíltan tájékoztatjuk őket a termelési értekezleteken. A harmadik pártalapszervezet bizottsága is foglalkozott a minőség javításának kérdésével. Sőt, a 19. alapszervezet bizottságából is hárman részt vettek a tanácskozáson, mivel az acetiléngyártás annak az alapszervezetnek a hatáskörébe tartozik. Véleményem szerint a párton- kívüliek is ugyanúgy megértik a feladatokat és ugyanúgy dolgoznak, mint a kommunisták. RészleTermelési értekezlet a műszak megkezdése előtt. A képen balról jobbra: Ján Tantoš munkás, Jozef Zilizi munkás, Alexander Vanko, a termelés irányítója és Jozef Barta részlegvezető lyan veszik a balesetek megelőzését. Mégsem sikerül minden esetben elkerülni a bajt. Az iránt is érdeklődöm, hogyan ösztönzik anyagilag az embereket.- Ezerkilencszázhetvenkilenc- ben eggyel csökkent a részlegen a munkaerő - mondja Kuna elvtárs. - Azóta havonta 1950 koronát osztunk szét a dolgozóknak. Hogy ki mennyit kap, azt a műszakmesterek állapítják meg, hiszen ők tudják a legjobban, ki mit érdemel. Körülbelül 100-200 korona jut egy személyre. Ez a módszer bevált, az emberek jobban becsülik a munkát, ha tudják, hogy méltányolják igyekezetüket. günkön kilencen vagyunk párttagok. Beszélgetésünk egyáltalán nem zavartalan, hiszen Kuna Tibort szinte szüntelenül keresik. Az egyik dolgozó például ezt jelenti neki:- Tibor, a 82-esnél nem lehet rendesen elzárni a szelepet, megy el a gőz. A mester utasítja, hogy ha majd állni fog a gép, ki kell cserélni a szelepet.- Ez úgy látszik, zűrösebb nap - jegyzem meg.- Nem is mondanám - válaszolja Kuna Tibor, aki nyugodtan reagál a felmerülő gondokra. - Szeretem a munkámat. Jó érzés tudni, hogy az acetaldehidre nagy szükség van. Meg az ecetsavra is. A vegyész munkája érdekes. Például az, hogy a gáznemű anyagból cseppfolyós lesz. A Nitrai Vegyészeti Szakközépiskola esti tagozatán végzett. Harminchat éves. Nős, két lányuk van. Üzemi lakásban laknak Sely- lyén.- Néha kimegyek a Vág partjára futni. Vasárnaponként focizni is járok. Valamikor a város B csapatában játszottam. Bejárjuk az egész részleget. A folyosón elhelyezett falitábla a kötelezettségvállalásokról és a tervteljesítésről tájékoztat. Megtekintjük a részleg dolgozóinak ebédlőjét, ahol a központi konyhából szállított fagyasztott kosztjukat elfogyaszthatják. Aztán abba a földszinti helyiségbe lépünk, ahol gombnyomással az egész termelést irányítják. Utána fölvonóval jutunk a negyedik emeletre, ahol egy nyitott teraszról az egész gyárat magunk alatt látjuk. Gyönyörködöm a kanyargó csövek labirintusában. A látvány Barta Gyula festőművész ismert „ipari tájait“ juttatja eszembe. Aztán az épület oldalába kívülről kapaszkodó lépcsőkön jutunk a földszintre. Közben elhaladunk az ottfelejtett állványok alatt, melyek szétszedését már sürgették. Egy földszinti csarnokban ecet illata csap az orrunkba. Itt gyártják az ecetsavat. És itt búcsúzunk el Kuna Tibortól, a részleg vezetőjének rokonszenves vezetőjétől. FÜLÖPIMRE Olyan műhely mint a többi. Az egyik sarok kalapácsütésektől zeng, a másikban egy elektróda szikrázik, másutt pedig egy műszaki rajzot tanulmányoznak. így jellemezhetnénk az L2-őt, a zvolení vasúti kocsi- és gépjavító vállalat egyik műhelyét. A 25 éves Ján Pózéi már nyolc éve dolgozik itt: a T-334 és a T-444-es mozdonyok olajhűtésének karbantartója. Ipari tanuló kora óta Dušan Pále- ník irányítja és ellenőrzi munkáját. A múlt év szeptember 12-e óta nemcsak a munka köti össze őket. A mester a fiatal munkás egyik ajánlója, ugyanis Ján Pózéi a 3-as számú pártalapszervezet tagjelöltje lett. xxx- Az L2-es műhelyben végre meg kell oldanunk egy nagyon fontos kérdést. Itt ugyanis a 16 munkás között egyetlen kommunista sincs- állapította meg Karol Letko, a 3-as számú pártalapszervezet elnöke a pártbizottság egyik ülésén. Ondrej Coláknak, a pártbizottság tagjának mondták a SZISZ járási bizottságán: „Önök üzemében van egy ügyes fiatalember, Ján Pózéi, aki Dobrá Nivában a SZISZ falusi szervezetének elnöke, s megválasztották a SZISZ járási bizottsága plénumának tagjává.“- Bizony kissé megfeledkeztünk róla. Mindig csöndes, visszahúzódó volt. A munkában azonban nagyon ügyes - mondotta Karol Letko, majd hozzátette- Már beszéltünk vele, s örült nagyon a hírnek.- Mester, voltam a pártbizottságon. Ott azt mondták... Hiszen tudja... Nem lenne egyik ajánlóm? ... - kérdezte kissé szabadkozva Dušan Páleníkot.- Gondolod, hogy jó ajánlód leszek?- Igen. Különben nem jöttem volna ide... A tízórai szünetben, amikor az osztályfőnök behozta a középiskolai jelentkezőlapot, Ján a megfelelő rovatba a következőket írta: Gépipari Középiskola, Zvolen. A felvételi után türelmetlenül várta, mikor hozza a postás a választ. Amikor megérkezett, csalódottnak érezte magát... „A felvételi sikerült, de helyszűke miatt...“- Semmi sem történt Jano! Gyere hozzánk, úgyis fiatalokra van szükségem. Az iparitanulóintézet sem elvetni való, mondta az apja.- Hallgatott a szavára. Úgy gondolta, hogy idővel majd leérettségizik. Jól tanult, így a három év egykettőre elszaladt. Vagonmechanikus lett belőle. Ezután következett a katonaság.- Nehogy szégyent hozz a fejemre! - engedte el az apja. Az egyenruhában sok tapasztalatot szerzett. A falubeli SZISZ- tagok hazatérésük után megválasztották klubelnöknek, később pedig a falusi SZISZ-szervezet elnökének. Elődje nagyon magasra állította a mércét. Közös erővel sikerült a színvonalat megtartani. Méltó köszöntő Vállalati rekord (ČSTK) - A karvinái Csehszlovák Hadsereg Bányavállalatnál Václav Michal brigádja rekordot állított fel a szakszervezetek X. országos kongresz- szusa tiszteletére. A bányászok 240 centiméter átlagos vastagságú szénrétegben 31 munkanap alatt 25 647 tonna szenet fejtettek, s dolgozónként és műszakonként 15 tonnás átlagteljesítményt értek el.- Nagy elismeréssel tartozunk az egész kollektívának, amely a 31 nap alatt tektonikai nehézségeket is leküzdött - állapította meg Josef Hekera, az egyik komplex racionalizá- ciós brigád vezetője a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársával folytatott beszélgetése során. - A sikerhez nagymértékben hozzájárultak a karbantartók, akik gondjaira a kiváló GS-1-68 típusú szovjet kombájnt bízták. A bányászbrigád újdonságként alkalmazta a DOK-02 mozgatható berendezést, amelyet az opavai Ost- roj fejlesztett ki. Segítségével 15 méter távolságra tudják kezelni a szénfejtő berendezéseket. Az új berendezés próba- üzemelése során bebizonyosodott, hogy növeli a biztonságot és megtakarítja egy dolgozó munkáját. Az év első két hónapjában a Michal-brigád 5781 tonna szenet fejtett terven felül A bányászok felajánlották: szénme- dencerekord felállítására tesznek mostantól kísérletet, megpróbálják túlteljesíteni azt az egy dolgozóra műszakonként számított 78 tonnás teljesítményt, amelyet az Antonín Zá- potocký Bányában Milan Žab- čík, a Szocialista Munka Hőse vezette kollektíva ért el. Az apának jól esett hallani, hogy a falusi pártalapszervezet elnöke így vélekedett a fiáról: „Ügyes gyerek ez a te Janód“. Dušan Páleník is őszintén örült annak, hogy Jano őt választotta ajánlójának. Mint mester, nagyon elégedett volt vele. Sokszor elgondolkodott azon, hogyan fognak a jövőben együttműködni, milyen lesz az ajánló-tagjelölt viszony? Tudta, hogy mindkettőjük számára még igényesebb lesz a munka. Elsősorban egy nem könnyű feladatnak kell őt megnyerni: 16 embert egyetlen kollektívává kovácsolni. A fiúk valóban példásan teljesítik termelési feladataikat és joggal tartják őket a részleg legjobbjainak. Az emberi kapcsolatok viszont nem kifogástalanok. A mester nem mint beosztottjához, hanem mint kommunistához fordult Jánhoz. Nem azért, mintha egyedül nem tudta volna megoldani e feladatot, hanem azért, hogy tanuljon a fiú.- Amikor én voltam párttagjelölt, ajánlóim nagyon nyíltan beszéltek velem. Egyenlőnek tekintettek, pedig még tapasztalatlan voltam a pártmunkában. Meg is dorgáltak, ha valamit elrontottam. Dušan Páleník ezzel jelezte, mire irányul ajánlói törekvése. A múlt év decemberében a járási szakszervezeti konferencián egyhangúlag választották meg Ján Pózéit a zvoleni járási szak- szervezeti tanács elnökségi tagjává.- A SZISZ Járási Bizottsága javasolta - mondja Jozef Remta, a járási szakszervezeti tanács elnöke. - Az első elnökségi ülésen jó benyomást tett ránk. Nem a tapasztalatlan kezdő beszélt, amikor a fiatal munkások munkakezdeményezésének fejlesztéséről beszélt. Meg vagyok győződve, hogy mint elnökségi tag, beválik. Akkor már Ján újdonsült férj volt A Polana alá, Detvába költözött A Dobrá Niva-i SZISZ-tagok sajnálták, hogy elmegy, a detvai fiatalok pedig örültek, mert már hallottak róla. A SZISZ városi bizottságába javasolták; a járási bizottság jóváhagyta javaslatukat. A beszélgetés ismét a műhelyre és a munkára terelődött.- Dicsérnek, tehát elégedett lehetnék - mondja Ján. - A mester állandóan azt hangoztatja, hogy megállni annyit jelent, mint lemaradni. Igaza van. Nemegyszer beszélgetünk, mit és hogyan javíthatnánk még. Tőle sokat tanulhatok az újítás terén is. Elmondja ugyan, hogy ez természetes, de én ezzel nem értek egyet. Erre nem mindenki képes.- Kár a szóért. Inkább arról gondolkozz el, meddig leszel még olyan visszahúzódó. Eszed annyi van, hogy kettőnek is elég, csak jól gazdálkodj vele. Munkatársaid sokszor alig tudják belőled kihúzni a szót... Az ajánló kifogása érzékeny húrt pendített meg. Ján Pózéit a hármas számú pártalapszervezet konkrét feladattal bízta meg: személyes példával ösztönözni a munkatársakat az alkotó kezdeményezésre. Ezen a területen van tennivalója. Eredményesen kell agitálnia, meg kell győzni a munkatársait.- Ne félj semmit, Jano! Fog ez menni, hiszen férfiak vagyunk, vagy nem? - veregette meg barátságosan a fiú vállát a mester. A műhelyben ismét szikrázni kezdett az elektród, ismét meglendült a kalapács. Az olajhűtőknél két férfi élénken vitázik. Gyakran látják őket együtt. Mindig van mondanivalójuk egymás számára, mindig van miről beszélgetni. Ján- nak és Dušannak, a munkásnak és a mesternek, a párttagjelöltnek és az ajánlónak. MILOŠ NIEDERLAND Mindig van miről beszélniük