Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1982-03-17 / 64. szám, szerda
Új építőanyagok - takarékos megoldások Az utóbbi években minden tevékenységünk az ésszerűsítés, a takarékosabb gazdálkodás jegyében folyik. így a lakóházak karbantartása és korszerűsítése is megkívánja az építőanyaggal- mindenekelőtt a habarccsal- való ésszerű gazdálkodást. Az építőipari dolgozók nagy bosszúságára azonban igyekezetüket csak bizonyos mértékben koronázza siker. Az építkezés színhelyére szállított nem mindig kifogástalan minőségű anyag 15 százaléka ugyanis - ha azonnal nem használjuk- fel - elértéktelenedik. Előre viszont nehéz pontosan kiszámítani, milyen mennyiségre lesz belőle szükség. A száraz habarcs előnyei A fentiek a Prágai Épületfelújító Vállalat dolgozóinak a tapasztalatai.- A gépek célszerűbb kihasználásával és kevesebb anyaggal, illetve a habarcs újfajta vegyítésével a munkaigényesség csökkentésére törekszünk - mondja Jirí Motyka mérnök. - Ez tette indokolttá a többféle száraz habarcskeveréket gyártó Prága-kbelyi üzem felépítését, amely az előjelek szerint minden tekintetben beváltja a hozzá fűzött reményeket. Termékének, a jól tapadó, újfajta keveréknek nagy előnye, hogy minőségük félévi raktározás esetén sem szenved kárt, és hogy a belőlük készült, közvetlenül csak a használat előtt vízzel vegyített vakolat élettartama megkétszereződik. A takarékoskodási követelményeknek megfelelően pedig a javítási és korszerűsítési munkák időtartama is lerövidül.- Most már csak az a fontos- véli a mérnök hogy a dolgozók megértsék a száraz habarcskeverék előnyeit, és a gyakorlatban elsajátítsák alkalmazásának módját. Ezt megnehezíti ugyan az újdonságok iránti gyakori bizalmatlanságuk, de a kőművesek, a technikusok és a mesterek megismertetése az új technológiával nem tűr halasztást. Az egyes berendezések működésének ellenőrzése után ugyanis rövidesen megkezdik a gyár próbaüzemelését, amelynek a terv szerint még az idén mintegy 24 ezer tonna szárazvakolatot kell termelnie. Gépi vakolás A tapasztalatok szerint a kézi vakoláshoz az eddig is használt egyszerű habarcskeverő gép is elegendőnek bizonyul. A nagyobb építkezéseken azonban a munkatermelékenység lényeges növelésének feltétele a gépi vakolás. Az ehhez szükséges technikát, a termelés teljes automatizálását lehetővé tevő speciális gépek gyártását a jövő évtől kezdve a bratislavai Strojsmalt Termelési-Gazdasági Egység vállalta. A kbelyi üzemet a terv szerint évente legalább 45 ezer tonna habarcsvegyületnek kell elhagynia. Ebből a prágai metró építéséhez évente mintegy 11 ezer tqnna, a nemzeti bizottságok vállalatainak - mindenekelőtt a lakásgazdálkodási vállalatoknak - pedig mintegy 15 ezer tonna szárazhabarcsra lesz szükségük. Ám a magánépítkezők igényei sem hagyhatók figyelmen kívül, akik a Stavivo vállalat boltjaiban évente mintegy 2 ezer tonna habarcskeveréket vásárolhatnak majd. Habarcs nélkül is Téved azonban, aki azt hiszi, hogy az építőipari dolgozók minden esetben nélkülözhetetlennek tartják munkájukhoz a habarcsot. Erről győz meg az a Hostivarban kísérletképpen már felépült néhány családi ház, amely - bár külsőleg nem különbözik a többitől - egyáltalán nem látott habarcsot.- Noha nem korszerű technikai vívmányról van szó - figyelmeztetnek az ott dolgozók -, hiszen elődeink az értékes műemlékekhez, a sokat csodált ókori kőépületekhez sem használtak habarcsot, mégis évszázadokon át fennmaradtak. A habarcs elsődleges célja ugyanis nem az, hogy összetartsa a téglákat. Ennél fontosabb az épületelemek formáiban gyakran mutatkozó különbségek kiegyenlítése, eltüntetése. A habarcs alkalmazása tehát felesleges, ha a betonidomok szimmetrikusak, és ha pontosan egymásba illenek.- Ezen az egyszerű elven alapszik a Prágai Magasépítő Vállalat Kísérleti Intézetében napvilágot látott újfajta építőanyag. - A belőle gyártott 20 kilogrammos, 60 centiméter hosszú, egymásba kapcsolható idomoknak köszönhetően ugyanazt, a falat a tapasztalatlan kőműves is tízszer gyorsabban emeli, mint ha habarccsal és téglával dolgozna. Ladislav Ošťadál mérnök hangsúlyozza a legfőbb követelményt, azt, hogy az idomok formái közti eltérés nem haladhatja meg az öttized millimétert. A kutatóintézetben kifejlesztett gépsort - amely a maga nemében egyedülálló a világon -, először Brandýsban próhálták ki. És hogy találmányuk beváltotta a reményeket, arról az eredmények tanúskodnak: egy-egy idom gyártása kb 30 másodpercig tart, de ez az idő a gépsor szakszerű szabáA Bratislava-Vajnory-i Efsz-ben tavaly kiváló eredményeket értek el a szarvasmarha-tenyésztés terén. Egy liter tej előállításához 0,255 kg takarmánykeveréket etettek fel az állatokkal, és egy fejőstehéntől átlagosan 4776 liter tejet fejtek. Ezek az eredmények is arra ösztönzik a vajnoryi szövetkezet szarvasmarha-tenyésztési ágazatában dolgozókat, hogy elérjék a tehenenkénti 5000 literes tejhozamot évenként. Ezt a célt erre az évre tűzték ki feladatul. Mindezt nem utolsósorban arra alapozzák, hogy kiválóak a borjúnevelésben is. A felvételen: Anna Jurkovičová (balról) és Kvetoslava Pavlíková borjúetetés közben (Felvétel: ČSTK - Drahotin Šulla) lyozásával az egyharmadára csökkenthető. Ennyivel azonban nem elégedtek meg a hatékonyság növelésére és a megtakarításokra törekvő kutatóintézet dolgozói. Fáradozásuknak köszönhetően az új típusú idomok az építkezők zsebét is kímélik. Az építkezők nemcsak a költséges habarcskeverőgépet és emelőgépet nélkülözhetik, hanem a szakember munkáját is, mert azt bárki, tehát az építkező egymaga is elvégezheti. Az agloporit mint építőanyag Milyen anyagból készülnek az idomok? - Az építőiparban eddig nem használt agloporit az erőművek pernyéjének a terméke, amelyből kitűnő építő-alapanyag nyerhető. Alkalmazásával az építőiparban tehát más anyagok takaríthatok meg, és így lényegesen csökkenthetők a költségek. Egy- egy gépsor átlagos évi termelése ebből az anyagból kb. 60 családi ház felépítéséhez elegendő. Ugyanakkor nagy előnyt jelent az is, hogy a folyamatban levő fejlesztés eredményeként tulajdonságai az új műszaki hőszigetelési szabványoknak is megfelelnek majd. Csakhogy papíron és elmondva is másként fest minden, mint a valóságban. Noha három új gépsor próbaüzemelését - Jihlavában, Prágában és Dolní Ždanovban - már megkezdték, az építővállalatok csak a saját céljaikra gyártják az idomokat az agtoporitból. Az újdonság iránti számos hazai érdeklődő igényei tehát egyelőre nem elégíthetők ki. örvendetes azonban, hogy külföldön máris felfigyeltek újdonságunkra. Ezzel magyarázhatók a gyártási engedélyről néhány országgal folyamatban levő tárgyalások. Noha a mi szakembereink is tisztában vannak e találmány jelentőségével, az idomok sorozat- gyártására belátható időn belül nem kerülhet sor. Mindaddig, amíg arra néhány üzem - úttörőként - nem vállalkozik. KARDOS MÁRTA KOMMENTÁLJUK AZ ÚJ KÖVETELMÉNYEKHEZ IGAZODVA A mezőgazdasági vállalatok pártalapszervezeteinek az év elején tartott taggyűlésein, valamint az egységes földművesszövetkezetek zárszámadó közgyűlésein ismét sok észrevétel, panasz és javaslat hangzott el a mezőgazdasági termelés gépi ellátásával kapcsolatban. A felszólalók jogosan mutattak rá, hogy a mezőgazdasági üzemek gépparkjának jelentős része régi, kiselejtezésre váró gépekből áll, s ezek karbantartása, üzemeltetése lényegesen növeli a termelési költségeket, különösen akkor, ha még az egyes pótalkatrészek gyártásáról is házilag kell gondoskodni. Hiányosak, illetve hiányzanak a korszerű technológiai gépsorok is az egyes speciális növények, főleg a zöldségfélék termesztéséhez, s a legszükségesebb erő- és munkagépek sem állnak a termelők rendelkezésére a kívánt választékban. Ezek a kérdések a mezőgazdasági termelés „szakállas“ problémái közé tartoznak, s megoldásuk döntő mértékben függ a népgazdaság lehetőségeitől, a külkereskedelmi kapcsolatokat is beleértve. A mezőgazdasági termelés új gazdasági szabályozóinak feltételei között azonban új megvilágításban kerülnek a felszínre, s a termelők indokoltan sürgetik a kifejezőbb mértékű javulást ezen a területen. Ilyen értelemben tárgyalt ezekről a kérdésekről a CSKP KB 4. ülése is, melynek határozatai alapján jelentős változásokra került sor a mezőgazdasági gépgyártás szervezeti felépítésében. Ez év január elsejétől a legjelentősebb mezőgazdasági gépgyártó termelési-gazdasági egységhez, a brnói Zbrojov- kához további hét olyan üzemet, illetve vállalatot csatoltak, amelyek már eddig is bekapcsolódtak a mezőgazdasági gépgyártásba. Ezek között van például az ekéket gyártó Roudnicei Gépgyár és öntöde, amely eddig a Prágai Autógyárhoz tartozott. E szervezési változásokkal összefüggésben a Zbrojovka új elnevezést is kapott, január elsejétől ugyanis felvette az Agrozet nevet, amely jobban kifejezi termelésének mezőgazdasági irányzatát, s ugyanakkor a világmárkát jelentő „Z“ embléma hagyományait is tiszteletben tartja. A csehszlovák mezőgazdasági gépgyártás újabb integrálásával és koncentrálásával jelentős mértékben megnövekedett az új Agrozet termelési-gazdasági egység kapacitása, a dolgozók létszámát tekintve körülbelül háromezer személy- lyel. Ez a körülmény már az idén is pozitívan hat a mezőgazdasági vállalatok gépellátására, lényegesebb javulás azonban csak a következő évek során várható. A mezőgazdasági gépgyártás ugyanis a követelmények jelenlegi szintjén csak a nemzetközi munkamegosztás és gyártásszakosítás keretei között fejleszthető célszerűen és eredményesen. Ebbe az új Agrozetnek is hatékonyabban kell bekapcsolódnia, hiszen törvényszerű, hogy a mezőgazdasági gépek és gépalkatrészek behozatalát csak kivitelük arányában növelhetjük. Mindebből az is következik, hogy a mezőgazdasági és élelmi- szeripari ágazat keretében, különösen a gép- és traktorállomások, valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemek szakaszán továbbra is nagy gondot kell fordítani a mezőgazdasági gép- és alkatrészellátásban jelentkező átmeneti problémák megoldására. MAKRAI MIKLÓS A hibákból okulva LEKÜZDIK A TÉL OKOZTA NEHÉZSÉGEKET A Perbetei (Pribeta) Efsz zárszámadó közgyűlésén sokat foglalkoztak a termelés gazdaságosságával, a munkafegyelem további szilárdításával, és a tél okozta nehézségek leküzdésének lehetőségeivel. Nagy Ferenc, a szövetkezet elnöke beszámolójában elégedetten állapította meg, hogy tavaly - akárcsak a 6. ötéves tervidőszakban - jelentős nyereséggel gazdálkodtak. Jól megfontolták, mire és mikor fordítsák a beruházási eszközöket, hogy a termelés a lehető legkifizetődőbb legyen. Figyelembe vették, hogy szövetkezetük határában kedvezőtlenek a feltételek az öntözésre, és főleg olyan növényeket termesztettek, amelyek kevésbé vízigényesek. Az állatállomány szerkezetét is a körülményeknek megfelelően határozták meg. Alapoztak a hagyományokra és a tapasztalatokra. A vezetőség a tagsággal együtt jól sáfárkodott a rendelkezésére álló eszközökkel. Ezt bizonyítja, hogy tavaly tízmillió korona tiszta hasznuk volt, amiből bőven jutott az alapok feltöltésére, a javadalmazásra és a társadalmi kötelezettségeik kiegészítésére is. A közös gazdaság vezetősége és tagsága szívügyének tartja a falu sokoldalú fejlődését. A járásban azon négy efsz közé tartoznak, amelyek hiánytalanul befizették az állammal szembeni kötelezettségeiket, többek között a földadót. Tiszta lappal indulhattak tehát az új évbe. Nem csoda, hogy ezek után a szövetkezet elnöke bizakodóan értékelte az eredményeket. Évtizedek óta irányítja már a közös gazdaságot, ismeri a nagy család minden tagjának gyengéit, erényeit. Jónak tartotta, hogy az aszály ellenére a búza hektárhozama 4,5, a tavaszi árpáé 4,3, a szemes kukoricáé 4,9 tonna volt. A cukorrépa termesztésében azonban mulasztások is történtek Az elnök ezeket bírálva elmondotta, hogy a kenderföld-parcellán egyes tagok nem végezték el idejében a növényápolási munkákat. Emiatt a cukorrépa átlagos hektárhozama csak 32,1 tonna volt. Ha a vezetőség jobban szervezte volna a munkát, akkor elérhették volna a 40 tonnás hektárhozamot is. Hangsúlyozta, hogy a hibákból okulva az idén jobban szervezik a munkát. Az elnöki beszámoló elhangzása után Stefik József, az ellenőrző bizottság elnöke szintén méltatta az eredményeket, és bírálta a hiányosságokat. Dicsérte a fejők munkáját. Az eladott tej 80 százalékát a felvásárló üzem az I. osztályba sorolta, ezért a szövetkezet még felárat is kapott. A beszámoló nagy részében a szervezésben és nyilvántartásban mutatkozó fogyatékosságokat konkrétan bírálta. Megemlítette, előfordultak olyan esetek is, hogy egyes szövetkezeti tagoknak az el nem végzett munkáért is fizettek. Az ellenőrzés után - amikor alaposan elemezték a visszaéléseket - a tagoknak a jogtalan bért vissza kellett téríteniük. Megrovásban részesítették azokat a csoportvezetőket, illetve könyvelőket, akik nem vették elejét a visszaéléseknek. Sok szó esett a közgyűlésen a munkafegyelem megsértőiről is. A felszólalók bírálták, hogy egyes szakaszokon a vezetők nem követelik meg a pontos és jó minőségű munkát. Elnézik, hogy az állattenyésztésben a gondozók 40-60 perces késéssel kezdik meg a munkát. Nem ritka az olyan eset, hogy a fejők és etetők közül néhá- nyan ittas állapotban jelennek meg munkahelyükön, és teendőiket csak ímmel-ámmal végzik. Javaslatok hangzottak el, hogy az ilyen tagokkal szemben erélyesebben kell fellépni, és esetleg más dolgozókat kell beosztani helyettük a munka végzésére. Valószínű, hogy az intézkedések végrehajtására jobbak lesznek a lehetőségek, mert a közgyűlésen 27 új tagot vettek fel, és a jövőben még jó néhányan akarnak a szövetkezetben dolgozni. Varga Richard mérnök, a szövetkezet üzemgazdásza is a gazdaság jó pénzügyi helyzetéről beszélt. Igazi, fejlődést előremozdító fórum volt a szövetkezet közgyűlése. Nemcsak azt mutatta meg, hogy eredményesen gazdálkodtak és a fejlesztésre elegendő beruházási eszközeik vannak, hanem arról is képet adott a résztvevőknek, főleg a vendégeknek, hogy a közösben megbecsülik az embereket. Fejenként ezer korona jutalmat és szép virágcsokrot kapott tizenkét nyugdíjas, akik közül többen megígérték, ha szükség lesz rájuk, még tovább is dolgoznak. A zárszó elhangzása után is sok szó esett a termelési kérdésekről Nagy László agronómus például a speciális növények termesztéséről beszélt. Többek között arról, hogy nagyobb szárerősségű napraforgó-hibrideket kellene termeszteni, amelyekben kevesebb kárt tesz a vihar, és betakarításuk is könnyebb. Hóka Imre agronómus a tél okozta nehézségek helyrehozásával foglalkozott. Hasonló kezdeményezésekről beszéltek mások is. Minden szavukból az akarás, a termelés növelésére irányuló törekvés érződött ki. BALLA JÓZSEF ÚJ szú 4 1982. III. 17.
