Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1982-03-16 / 63. szám, kedd

ÚJ szú 5 1982. III. 16. Hasonló feltételek között hasonló eredményeket A zárszámadó közgyűlések után minden járás­ban termelési értekezleteken értékelik a mezőgaz­dasági üzemek vezetői a múlt évi eredményeket, és részletesen megvitatják, milyen módon termelhet­nének többet az új körülmények között, milyenek a lehetőségek a mezőgazdasági, ipari, élelmiszer- ipari és más üzemek, intézmények, szolgáltató vállalatok munkájának összehangolására. Ebből a célból hívták össze a komáromi (Komárno) járás mindazon üzemeinek, intézményeinek vezetőit, amelyek kapcsolatban vannak a mezőgazdasági termeléssel és összefogással elősegíthetik a mező- gazdasági termelés növelését. A jól szervezett értekezlet a konkrét bírálat jegyében zajlott le. Számos olyan javaslat hangzott el, amely a terme­lési tapasztalatok felhasználására irányult. Az Avia žilinai üzemének a legsikeresebb termékei közé tartozik az Avia- Saviem tehergépkocsikra szerelhető furgon-rész. A felvételen Rudolf Haluška az A 20 FZ típusú kocsira szereli a tetőrészt. A szállítmányt a Szovjetunióba irányítják (Felvétel: ČSTK - Vladimír Gabčo) GONDOS SZERVEZÉSSEL A medvesaljai földművesek felkészülten várják a tavaszt Tökéletesebb irányítással, rugalmasabb szervezéssel töBbet termelhettek volna A beszámoló sokat foglalkozott az irányítás tökéletesítésének és a munka szervezésének javításá­val. Hangoztatta, hogy számos mezőgazdasági üzemben nem használták ki eléggé az emberek teljesítőképességét a munkák végzésére. Mulasztások miatt egyes ágazatokban nem sikerült teljesíteni a tervet. A mezőgazda- sági üzemek a múlt évben 22 ezer tonna sűrűn vetett gabonával és 14 ezer tonna szemes kukoricával termeltek kevesebbet a tervezett­nél. A részletes elemzés, össze­hasonlítás szerint sok esetben in­dokolatlanok és túl nagyok az elté­rések a hozamokban. A szemes kukorica átlagos hektárhozama 4,64 tonna volt járási méretben, de egyes mezőgazdasági üzemek­ben a haladó tapasztalatokat fel­használva jóval magasabb volt a termés szintje. A járásban egyre több mezőgazdasági üzemben al­kalmazzák a magyarországi Bá­bolnai Mezőgazdasági Kombinát Iparszerű Kukorica termesztési Rendszerét, ami lényegesen hoz­zájárul a nagy hozamok elérésé­hez. A keszegfalusi (Kameničná) Steiner Gábor Efsz-ben és a Búcsi (Búé) Efsz-ben az IKR módszereit teljes mértékben alkalmazták, és szemes kukoricából a kedvezőtlen időjárásban is több mint 6 tonnás hektárhozamot értek el. Más me­zőgazdasági üzemekben a hazai termelési rendszerek alkalmazása hozott jó eredményt. Ezzel szem­ben jó néhány mezőgazdasági üzemben,, a hagyományos ter­mesztési módszerekkel gyenge termést értek el. Az Alsópéteri (Dolný Peter), a Hetényi (Chotín), a Madari (Modrany) Efsz-ben mind­össze három tonna szemes ku­koricát takarítottak be hektáron­ként. Ezért a termelési értekezle­ten javaslatot fogadtak el, hogy minden olyan módszert, amely elősegíti a nagy hozam elérését, meg kell honosítani, és minden feltételt meg kell teremteni a na­gyobb hozamok eléréséhez. Nagyobb figyelmet a cukorrépa-termesztésre A járásban kedvezőek a feltéte­lek a cukorrépa termesztésére, ennek ellenére átlagos hektárho­zama csak 36,2 tonna volt. A cu­kortartalom csak néhány mező- gazdasági üzemben felelt meg a követelményeknek. A felhozott példák bizonyították, hogy az itteni talajadottságok és klímafeltételek megfelelőek a cukorrépa termesz­tésére és a nagy hozamok eléré­sére, ha minden egyéb feltételt megteremtenek a termeléshez. A Csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) Efsz-ben a cukorrépa hektározama 55,8 tonna, a búcsi, a marcelházi (Marcelová), a Bá- torkeszi (Vojnice) Efsz-ben szin­tén 40 tonnánál több cukorrépát takarítottak be hektáronként. Az Alsópéteri, Imelyi (Imeľ) és Madari Efsz-ben viszont 10 tonnával ke­vesebbet termeltek hektáronként a járási átlagnál. A hozamokban mutatkozó túl nagy eltérések okai­val még körzeti értekezleteken foglalkoznak a felsőbb párt- és gazdasági szervek. Az értekezle­ten elhangzottak olyan javaslatok, hogy amely mezőgazdasági üzemben szükséges, káderválto- zásokat is eszközölnek. Olyan po­litikailag és szakmailag képzett kádereket állítanak a növényter­mesztés egyes ágazatainak élére, akik nagyobb felelősséggel végzik munkájukat. Jobb takarmánygazdálkodást A beszámoló szerint a mező- gazdasági üzemek teljesítették a tömegtakarmányok termelésé­nek tervét. Az Ógyallai (Hurbano­vo), a Lakszakállasi (Sokolce) és az Imelyi Efsz-ben hat tonna tö­megtakarmány jut egy számos ál­latra. Van mit etetni az állatokkal, és kedvezőek a lehetőségek a szemes takarmánnyal való taka­rékosságra. Néhány mezőgazda- sági üzemben - többek között a Marcelházi, a Dunamocsi (Mo- ča) Efsz-ben és a Bajcsi (Bajé) Állami Gazdaságban - tömegta- karmány-hiány miatt csökkenteni kellett az állatok napi takarmány­adagját. Még jó néhány mezőgaz­dasági üzemben alakult ilyen ked­vezőtlenül a helyzet. Eredmények és hiányosságok a termelésben Az állattenyésztésben az állo­mány számának szabályozása át­meneti nehézségeket okozott, ne­hezen alakul ki a szakosítás és a kifizetődőbb termelés. Az állatok termelékenységében is nagyok az eltérések. A tehenenkénti évi tej­hozam 48 literrel emelkedett és átlagosan 3553 liter tejet fejtek a mezőgazdasági üzemekben egy-egy tehéntől. A Búcsi, a Naszvadi (Nesvady) és Nemes- ócsai (Zemianská Olča) Efsz-ben több mint 4 ezer liter tejet fejtek tehenenként a múlt évben. Ezzel szemben a Gyulamajori (Ďulov Dvor) Állami Gazdaságban, és a Šrobárovói Efsz-ben még a há­romezer literes átlagos évi tejho­zamot sem érték el. Az idei év első heteiben több mezőgazdasági üzemben csökkent a tejhozam. Februárban a Dunamocsi és Ma­dari Efsz csak hat liter tejet adott el naponta tehenenként a tejfeldol­gozó üzemnek. Szintén körzeti ér­tekezleten vitatják meg, hogy ezekben a mezőgazdasági üze­mekben milyen módon lehetne fo­kozni a tejtermelést. A sertéstenyésztésben nem ér­ték el a tervezett súlygyarapodást, és az állatok nem értékesítették az elképzeléseknek megfelelően az abraktakarmányt. Járási méretben egy kilogramm sertéshúst 3,95 ki­logramm abraktakarmányból állítot­tak elő. A takarmánykeverékek minőségének javításával, jobb gondozással, jobb termelési körül­ményekkel igyekeznek csökkente­ni az abraktakarmány-fogyasztást. Szinte minden mezőgazdasági üzemben bevezetik a nedves ete­tési módszert, hogy az élelmiszer- ipari és más mezőgazdasági üze­mek használható melléktermékeit feletethessék A kocák és malacok gondozására nagyobb gondot for­dítanak, mert az utóbbi hetekben sokkal több malac hull el, mint korábban. Csak az utóbbi időben kétezer malac pusztult el. A legfris­sebb ellenőrzéskor megállapítot­ták, hogy az élve született mala­cok tíz százaléka pusztul el. Több növényi eredetű fehérjét A múlt évi tapasztalatok alapján a felszólalók javaslatokat tettek a több és jobb minőségű takar­mány termelésére. Az elfogadott határozat szerint a növényter­mesztésben 18 százalékkal lesz több a termelés mennyisége, mint a múlt évben. Főleg a fehérjedús takarmányok kerülnek az előtérbe. Növelik a lucerna termőterületét. A tejtermelő részlegek körül lege­lőket létesítenek. Figyelemre mél­tó a Keszegfalusi Efsz kezdemé­nyezése, amely a bevált kísérletek felhasználásával idén már 200 hektáron termel szóját. Varga Kál­mán, az efsz elnöke elmondotta, hogy az egyes szójafajták hektár­hozama 2,8 tonna is volt. Ilyen magas szintű termeléssel már kifi­zetődő e munka- és szakmaigé­nyes növény termesztése. Szá­mos hasonló javaslat hangzott el még ezen kívül a fehérjedús takar­mányok termőterületének növelé­sére és hektárhozamának fokozá­sára. BALLA JÓZSEF Az újbásti (Nová Bašta) Medves Egységes Földmüvesszövetkezet határában régen nem voltak olyan hosszú ideig csendesek, néptele- nek a dűlők, mint a mostani télen. A növénytermesztőknek és a trak­torosoknak négy teljes hónapon át semmilyen munkájuk nem akadt a földeken.- Az elmúlt ősszel nagyon jól kihasználtuk a kedvező időjárási feltételeket - mondja Csirke Ernő, az efsz elnöke. - Szinte rekordidő­ben sikerült elvégeznünk az álta­lános terménybetakarítást, a talaj­előkészítést, a gabonavetést, az istálló- és műtrágyázást, majd a mélyszántást. November elsejé­re mindennel elkészültünk és üres lett a határ, pedig más években gyakran még karácsonyig is eltar­tott a mélyszántás.- A gyors munka nem ment a minőség kárára?- Nem a gyors munkának kö­szönhettük a közel kéthónapos határidőelőnyt, hiszen több parcel­lán - éppen a minőség érdekében- még a szokásosnál is lassúbb haladási sebességgel járattuk a gépeket. Megtehettük ezt, mert tökéletes felkészülés és a lehető leggondosabb szervezés után fogtunk az őszi csúcsfeladatok­hoz. Ezenkívül ugyancsak nagy előrelépést jelentett, hogy a kellő munkagépek beszerzésével opti­málisan kihasználhattuk a legna­gyobb teljesítményű vontatóinkat, a Škoda-180-as traktorokat. Ugyancsak újdonságnak számí­tott, hogy a mélyszántás után- a Gödöllői Agrártudomány Egyetem szakembereinek taná­csára - azonnal elsimítottuk a ba­rázdákat. A lelkiismeretesen elvégzett őszi munkák komoly haszna az ősszel vetett gabona kiváló áttelel- tetése is. A szövetkezet vezetői az elmúlt években az első koratava­szi határszemlék után még egy­szer sem voltak annyira elégedet­tek a búzatáblák állapotával, mint most. Mindenütt a legkisebb káro­sodások nélkül és erőteljesen ki­bokrosodva indulhat újabb fejlő­désnek a növényzet.- Természetesen mindent meg­teszünk a tavaszi gabonavetések teljes sikere érdekében is - foly­tatja az elnök. - Az idénynyitó és a később következő mezei mun­kához jóelőre rendbe hoztuk az összes erő- és munkagépet. A műhelyekben Simon Ferenc, Molnár László, Pál Sándor és a többi gépjavító, illetve karbantar­tó szakember olyan ügyesen dol­gozott a tél folyamán, hogy február második felében már a gabona- kombájnok kerültek sorra. A szövetkezet vezetősége ezút­tal ismét tizenhárom tagú szakem­bercsoportot jelölt ki a tavaszi csúcsmunkák fontos megszerve­zésére. A csoport tagjai a felada­tok szétosztása után Mede Tibor főagronómus irányításával részle­tes ütemtervet készítettek vala­mennyi tennivaló pontos elvégzé­sére. - Nálunk, a medvesaljai föl­deken a tavaszi gabonafélék jó terméshozamának első számú fel­tétele, hogy legkésőbb március 19-ig talajba kerüljön a vetőmag - magyarázza ezzel kapcsolatban Csirke Ernő. - Mivel most késik a tavasz, mindössze hét napra tervezzük a talajelőkészítést, a 220 hektár árpa és a 35 hektár zab elvetését. Ezenkívül 75 hektá­ron szemes kukoricát és 140 hek­táron dohányt termesztünk majd az idén a fontosabb szántóföldi növények közül. A vetőgépek után azonnal boronálni, illetve henge­relni fogjuk a táblákat, mert feltéte­leink között aránylag gyorsan ki­szárad a kelleténél hosszabb ideig nyitva hagyott föld. Számításunk szerint 20 traktoros és vetőgépke­zelő minden nehézség nélkül tel­jesítheti az összes idénynyitó fela­datot, mert csupa tapasztalt, szor­galmas dolgozóról van szó. Közü­lük Pál Elek, Pál Zoltán és ifjabb Pelle István már számtalan alka­lommal kiérdemelte a nyilvános dicséreteket is. A korábbi" évekhez hasonlítva lesz-e most valamilyen változás a tavaszi munkák végzésében?- Elsősorban az, hogy amíg például tavaly összesen 265 tonna gázolaj állt a rendelkezésünkre, az idén 50 tonnával kevesebből kell úgy gazdálkodnunk, hogy majd az év végén se legyenek üresek az üzemanyagtartályok. Ezért az in­dulástól kezdve rendkívül nagy fi­gyelmet fordítunk az üresjáratok elkerülésére. Továbbá arra is, hogy a Škoda 180-as traktorok az eddiginél minden este több mun­kagépet vontassanak, hiszen a te­her súlya csak másodlagos jelen­tőségű az üzemanyagfogyasztás szempontjából. Ugyancsak fela­datul adtuk a traktorosoknak, hogy késedelem nélkül kapcsolják ki az álló gépek motorját, ugyanis most már nem okoz gondot az akkumu­látorok, az önindítók és az egyéb járművillamossági berendezések hiánya. Egy gombnyomással pilla­natok alatt újra elindítható bárme­lyik gépünk a munka folytatásá­hoz. A Medves Egységes Földmű­vesszövetkezet határában valóban csak az időjáráson múlik, hogy mikor népesülnek be imét a dűlők LALO KÁROLY Bevált: a jó ötlet A ropogós, friss kifli és zsemle titka Aki a prágai Malá Stranán jár, az a törté­nelmi épületek és látványos műemlékek kö­zött bolyongva minden bizonnyal a Mostecká utcát sem kerüli el. Azt az utcát, amely a levegőben keringő, orrcsiklandozó illatok­ról ismert. Nem csoda, hiszen az utca egyik végén - a Károly hídnál - a gyógynövénye­ket árusító bolt vonja magára a figyelmet, a másik végén pedig a ropogós péksütemé­nyeiről nevezetes sütöde csalogatja a másutt nem kapható falatokra vágyó vevőket. Ezzel magyarázhatók a pékműhely boltja előtt a nap minden órájában kígyózó hosszú so­rok. A legtöbben nem sajnálják a várakozás­sal töltött időt. A minap engem is arrafelé vitt az utam, és mert tudni akartam, mi az ízletes kifli és zsemle, sajtos sütemény, vajas kalács, ke­nyércipó sikerének a titka, a pékműhelybe is betértem. A kellemes melegben fehér trikós pékek és tanítványaik a szemfényvesztő ügyességével - kézzel - formálják a tésztát. A két cukrászt és az egyetlen segéderőt beleértve összesen tizennégyen vannak. Naponta négy órakor kelnek, hogy hatra már a munkahelyükön legyenek. Bohuslav Franc azonban már öt óra előtt jár be, hogy idejé­ben megtegye a szükséges előkészületeket. De nem bánja a fáradságot, megszokta és megszerette ezt a munkát. A mintegy tizenöt éve üzemelő sütöde létezését tulajdonképpen egy jó ötletnek kö­szönheti. Egyesek - szívügyüknek tartva a mesterségüket - nem tudtak megválni az automatizált kenyérgyárakban már nem használható, elavult gépektől. - Kár lenne kiselejtezni őket, hiszen a mérlegek és a ke­verőgépek még megállják a helyüket - mon­dogatták a Prágai Malom- és Pékipari, Válla­lat dolgozói, akik közül néhány nyugdíjas még mindig bejár társadalmi munkára a Mostecká utcai sütödébe. És hogy az ötlet bevált, arról a naponta feldolgozott, mintegy 750 kilogramm liszt tanúskodik. Ám tekintettel a hét végén növekvő igényekre, ez a mennyiség csütör­tökönként kb. 120 kg liszttel gyarapodik. A raktárból a lisztet a mérleggel ellátott futószalagon juttatják fel a műhelybe, ahol a dagasztást követően a tésztát súly szerint részekre osztják. A kifligép a tésztából egye­nes tekercseket vág. Ezekből formálják kéz­zel a zsemlét és kiflit.- A kemencében egyszerre tizenkilenc süteménnyel telt tepsi fér el - mondja a ti­zennégy esztendeje itt dolgozó Vladimír Pi­sa, tapasztalt mester, aki arra ügyel, hogy a sütemény el ne égjen, de nyers se marad­jon. Hogy ő és társai értik a dolgukat, azt bizonyítja, hogy naponta mintegy 15-16 ezer koronáért vásárolják a pék- és cukrászsüte­ményeiket, a tortáikat és kalácsaikat. xxx Aligha találnánk ma Prágában, vagy má­sutt sütödét, ahol rajtuk kívül még kézzel formálják a kiflit és zsemlét. Ezért lennének ízletesebbek a Mostecká utcai pékek termé­kei? - Nemcsak ezért - hangzik a válasz. - Sikerünk titka a friss zsiradék, a jól megkelt tészta és a sütésre szánt idő pontos megtar­tása. KARDOS MÁRTA

Next

/
Thumbnails
Contents