Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1982-03-16 / 63. szám, kedd

Levelezőink írják A Nemzeti Front tömegszervezetei sokrétű te­vékenységet fejtenek ki városainkban, falvaink- ban. Különböző rendezvényeik iránt igen nagy érdeklődést tanúsít a lakosság és szívesen vesznek részt a műsoros esteken, előadásokon. A társadalmi munkából is kiveszik részüket a tagok. Levelezőink az alábbiakban sikeres akcióikról, említésreméltó tevékenységükről számolnak be. MEGOLDJÁK A GONDOKAT SOKAN FELKERESTÉK EMBERSÉGBŐL JELES nyitrai Branko vállalattal házinyúl- átvevőhely létesítésére. Azóta egyre több nyulat adnak el a fűri- ek. Tavaly 2791-et értékesítettek. Sok gondot okoz a takarmány beszerzése. Ezen úgy enyhítenek, hogy a szervezet tagjai vállalták az útmenti fű lekaszálását. Most azon fáradoznak, hogy csirke-, tyúk-, kacsa-, liba- és tojásátvevő­helyet létesítsenek. A jövőben a taggyűlésekre szakembereket hívnak meg, akik állategészségü­gyi, közgazdasági és politikai elő­adásokat fognak tartani. Kamoncza Márta Jól működő szervezet A művelődési ház nagytermé­ben tartotta évzáró gyűlését a SZISZ csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) szervezete. Koczkás Erzsébet elnök értékelte a fiatalok tavalyi tevékenységét. A pozitív eredményekből arra lehet követ­keztetni, hogy jól működik a szer­vezet. A feladatok megoldásába azonban csak egy kisebb csoport kapcsolódik be, a tagság másik FŐZŐCSKE, DE ÜGYESEN Ezzel a címmel indított főzőtanfolyamot a Rokkantak Szövetségének fülekpüspöki (Fiľakovo časť Biskupice) szervezete. A foglalkozásokat Mag Gizella, a Centrál étterem dolgozója vezette. Három héten keresztül heti két alkalommal a lányok és asszonyok sok hasznos dolgot tanultak, többek között a hidegtálak díszítését, a húsok gyors elkészítését A sikeres akcióért Molnár Piroska, Benkő Zoltán és Tóth Ilona köszöne­tét érdemel. A felvételen a tanfolyam résztvevői Varga Erzsébet Népszerű a kisállatok tenyésztése A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének hodosi (Vydrany) szervezete megtartotta évzáró gyűlését. A tavalyi eredményekről Póda Irén, a szervezet titkára szá­molt be. A 160-tagú szervezet jól működik. Aktív munkájuknak kö­szönhető, hogy a községben egy­zimunkákat, melyeket az alap­szervezetek tagjai hímeztek, hor­goltak, kötöttek, varrtak. Nagy sik- rük volt a fafaragásoknak. A kiállí­tást sokan felkeresték. Reindl Kárólv Sikeres bemutató Negyvenhét alapszervezet 114 küldöttje vett részt a CSEMADOK járási konferenciáján Léván (Levi­ce), melyet a Lev szálló nagyter­mében tartottak. A rövid műsoros bevezetés után Szebellai János, a szervezet járási bizottságának elnöke nyitotta meg az ülést. A beszámolót az elnökség és a kül­döttek felszólalásai követték. A konferencia zárórészében a CSEMADOK városi szervezeté­nek színjátszó csoportja Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című kétfelvonásos drámáját mutatta be a művelődési házban nagy si­kerrel. Kleiszner Erzsébet fele passzív. Ezzel a problémával foglalkozott Bereczk Gáspár párt­elnök is. Felszólalásában a fiata­lokat összetartásra, a kezdemé­nyezésre és az adott lehetőségek jobb kihasználására buzdította. Bartkó István, a Nemzeti Front elnöke a fiatalság társadalmunk­ban betöltött szerepével foglalko­zott. A gyűlést gazdag kulturális műsor követte. Horváth László y N '[Yl IÚ Für (Rúbaň) lakossága a múlt­ban is szívesen foglalkozott állat- tenyésztéssel. Az utóbbi években azonban sok problémájuk volt. A felnevelt, meghizlalt állatokat nem tudták eladni. Ezért két évvel ezelőtt néhányan elhatározták, hogy megalakítják a Szlovákiai Kis­állattenyésztők Szövetsége helyi szervezetét, amelynek jelenleg 31 tagja van. Legaktívabbak: Antalík József és Jávorka Gábor. Sebők Ferenc, elnök szerződést kötött a Zengett a dal Sikeres dal- és nótaestet ren­dezett a CSEMADOK tardoskeddi (Trdošovce) szervezete. Az egész estét betöltő műsorban bemutat­ták Tardoskedd és környéke, valamint Nógrád és Mátyusföld népdalait. A hagyományápolás és nemzetiségi kultúra terjesztése je­gyében zajló előadást Pócs István feldolgozása alapján Farkas Jó­zsef népi zenekara kisérte. A 35 szereplő bizonyította, hogy szereti és ápolja a népzenét. Sikeresen szerepelt a nőkórus. Az átszerve­zett férfikórus előadásában kato­nadalok hangzottak el, melyek megnyerték a nézők tetszését. Felejthetetlen marad a 70 éves Boros Panni néni friss és egyszerű előadásmódja. A citerazenekar mint mindig, most is nagy sikert aratott. Az est zárórészében Bo­gé-Vanya József humoros előa­dásában felelevenítette a régi népszokásokat, a dalba foglalt néphagyományokat. Végül Sánta Mária tanítónő köszönte meg a szereplők fellépését és felcsen­dülő közös dal méltó befejezése volt a rendezvénynek. Bencze István Együtt ünnepeltek A nőszövetség hanvai (Chana- va) szervezete nagyon aktív. Az újonnan kinevezett vezetőség mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy munkájukkal mindenki elégedett legyen. Tóth Istvánné, Majoros Ernőné, László Gézáné, László Dezsőné, Duben Éva, Or- szágh Mária és Tóth Lászlóné mindennapi munkájuk mellett is találnak időt a szervezeti életre. A helyi művelődési ház klubtermé­ben egy nagyon szép akcióra ke­rült sor. Meghívták a község há­rom legidősebb polgárát, Cset- neky Erzsébetet, Kocsis Máriát és Varga Istvánnét, valamint a 25. házassági évfordulójukat ünnepe­lő házaspárokat. A nőszövetség vezetősége az ünnepeiteket szép kulturális műsorral és ajándékkal köszöntötte Majoros József a hnb nevében köszöntötte az ünnepei­teket. Czókoly Ibolya A Kassa- (Košice)-vidéki járás­ban a kertbarátok között a múlt évben 30 hektár nagyüzemi ter­melésre nem alkalmas területet osztottak szét. Az új tulajdonosok főleg zöldséget termelnek kertjeik­nem hiányoztak a többi többszö­rös véradók sem. Dicséretet érde­melnek az elektrotechnikai szak- középiskola tanulói is. A negyedik osztályosok közül harmincegyen adtak először vért. Emberségből jelesre vizsgáztak. Mató Pál ben és gyümölcsfákat ültettek. Je­lentősen javult a zöldségellátás és fokozódott a kertészkedési kedv, ezért rövidesen újabb 20 hektár géppel nem művelhető terület ke­rül szétosztásra. Iván Sándor re kedveltebb és népszerűbb a kis­állatok tenyésztése. A tenyész­tőktől tavaly a nyitrai Branko válla­lat 3529 nyulat vásárolt fel, míg az előző évben csak 1902-őt. Jeles­kednek a baromfitenyésztők is. Ti­zennyolc tagnak van elismert A osztályú tenyészete. A nyáradi (Topol'ovec) keltető állomásnak 20 000 tojást adtak. A szervezet tagjai a többi tömegszervezettel karöltve részt vállalnak a község­fejlesztési program teljesítéséből. Ráczné Széllé Beáta Műsoros délután Királyhelmecen (Kráľovský Chlmec) a CSEMADOK szerveze­te műsoros délutánt rendezett. Többek között bemutatkozott a magyarországi Röpülj páva! népdalvereseny 1981-es győzte­se, Szvorák Katalin is. Bartók és Kodály dalokat, valamint a 80. születésnapját ünneplő Domon­kos Pál Péter gyűjtötte balladákat énekelt kellemes, tiszta hangon. A közönség gyönyörködhetett a Bodrogközi táncegyüttes táncai­ban, verbunkosaiban is. Demjén Ferenc A munkaviszony érvénytelen megszüntetése K. K. ,,1980 áprilisában kötött szerződésünk alapján léptem munkába a szövetkezetnél. Mun­kámat szerettem és szorgalmasan végeztem mindaddig, míg a szö­vetkezet elnöke egy napon azt mondta nekem:, a holnapi naptól ne járjon hozzánk“. Ha ön a szövetkezettel munka- viszonyban és nem tagsági vi­szonyban van, problémája megol­dására a Munka Törvénykönyve szabályai az irányadóak. A mun­káltató csak a törvényben felsorolt kivételes esetekben bonthatja fel azonnali hatállyal a munkavi­szonyt. Ezt a meghatározott 15 napos határidőn belül kell megten­nie, amelyet attól az időponttól számítanak, amikor tudomására jutottak azok a körülmények, ame­lyek fennállása esetén a Munka Törvénykönyv 53. §-a engedélye­zi a munkaviszony azonnali hatá­lyú felbontását. Hogy az ön mun­káltatója jogosan járt-e el, vagy sem, a körülmények pontos isme­retének hiányában nem tudjuk megítélni. A Munka Törvénykönyv 55. §-a viszont a munkaviszony azonnali hatályú felbontásának ér­vényességét az írásbeliség köve­telményéhez köti, tehát a felmon­dást írásban kell adni és megindo­kolni, illetve a másik félnek kézbe­síteni. Mivel ezt a szövetkezet nem tette meg, a munkaviszony felbontása érvénytelen. A Munka Törvénykönyv 61. §-a szerint, ha a munkáltató érvényte­lenül szüntette meg a dolgozó munkaviszonyát és ha a dolgozó a vállalat tudomására hozta, hogy továbbra is dolgozni akar, a mun­kaviszony továbbra is fennáll és a vállalat köteles megtéríteni a bé­rét (függetlenül attól, hogy dolgo- zott-e vagy sem) a dolgozó átlag- keresete összegében attól a nap­tól, amelyen az értesítette munkál­tatóját, hogy folytatni kívánja mun­kaviszonyát, egészen addig az időig, míg a vállalat lehetővé nem teszi számára, hogy munkáját folytassa, vagy míg a munkavi­szony érvényes felbontására sor nem kerül. Igényét érvényesítheti az illeté­kes járásbíróságon és indítvá­nyozhatja, hogy a bíróság állapít­sa meg munkaviszonya megszün­tetésének érvénytelenségét. Bére megtérítését a bíróság ítélheti meg visszamenőleg is, de az igénye érvényesítése előtti idő­ből legfeljebb egy hónapi időre. Abban az esetben, ha munkavi­szonyát nem kívánja folytatni a Munka Törvénykönyv 61. §- ának harmadik bekezdése d/ pontja szerint a felmondás idejére igényt tarthat a bére megtéríté­sére. Biztosítási összeg öröklése T. E. ,,Bátyám életének utolsó három évét velem és családom­mal töltötte. Beteg volt, mi gon­doztuk és halála után adósságait is mi törlesztettük. Én voltam az egyedüli örökös, de az Állami Biz­tosító a biztosítási kötvény alapján járó összeget mégis másnak fizet­te ki. Miként juthatok hozzá a biz­tosítási összeghez vagy annak egy részéhez?“ A biztosítási szerződésben a biztosító arra vállal kötelezettsé­get - biztosítási díj ellenében -, hogy egy jövőbeli esemény bekö­vetkeztétől függően a kedvezmé­nyezettnek (a szerződő félnek vagy harmadik személynek) bizo­nyos pénzösszeget fizet ki. A Pol­gári Törvénykönyv 372. §-a alap­ján a szerződő fél meghatározhat­ja, hogy halála esetén a biztosító kinek fizesse ki a biztosítási összeget. Az örökösök csak ab­ban az esetben tarthatnak igényt a biztosítási összegre, ha a ked­vezményezett nem volt meghatá­rozva (vagy valamilyen oknál fog­va nem keletkezett jogilag érvé­nyesíthető igénye a biztosítási összegre) és az elhunytnak nincs házastársa, gyermeke, szülei, vé­gül pedig olyan személyek, akik az elhunyttal a halála előtt legalább egy évig közös háztartásban éltek vagy eltartásukkal rá voltak utalva az elhunytra. A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a fent emlí­tett személyek nem egyszerre vál­nak jogosulttá, hanem a meghatá­rozott egymást követő sorrend­ben A biztosító tehát jogosan járt el. Ami az elhunyt adósságait (ha­gyatéki tartozásokat) illeti, azokért az örökös felel a hitelezőknek a hagyaték értékének összegéig. Mivel a biztosítási összeg a Leg­felsőbb Bíróság állásfoglalása és döntése szerint nem tartozik a ha­gyatékba, ön a kedvezményezet­től nem követelheti, hogy járuljon hozzá ezeknek törlesztéséhez. Halálos kimenetelű üzemi baleset kártalanítása S. M. ,, Édesapám üzemi bale­set következtében halt meg. A já­rási bíróság büntetőtanácsa a munkavédelmi előírások meg­szegéséért ítélte el a halálos ki­menetelű üzemi baleset kapcsán édesapám felettesét. Jár-e nekem valamilyen kártérítés az üzemtől?“ A levélhez mellékelt iratok azt bizonyítják, hogy édesapja üzemi baleset következtében hunyt el, de nem határozzák meg munkál­tatója felelősségének mértékét. A Munka Törvénykönyv 191. §- ának második bekezdése alapján a munkáltató felelőssége bizonyos körülmények fennállása esetén korlátozódik. így abban az eset­ben is, ha a kár azért keletkezett, mert a dolgozó a megszokottal ellentétes módon viselkedett úgy, hogy bár nyilvánvaló, hogy ezzel nem sértett meg semmiféle egész­séges és biztonságos munkakö­rülményekre vonatkozó előírást vagy utasítást, könnyelműen vi­selkedett és tekintettel szakmai felkészültségére és tapasztalatai­ra, tudatában kellett lennie annak, hogy balesetet idézhet elő. Nem vehető viszont könnyelműségnek a munka kockázatából eredő tevé­kenység és az egyszerű figyel­metlenség. Hogy az adott esetben a munkáltató teljes mértékben fe­lel-e a balesetért, vagy felelőssé­ge korlátozva van (és hogy milyen arányban) az ön indítványára megállapíthatja az illetékes járás­bíróság. Édesapja volt munkáltatója fe­lelőssége arányában köteles meg­téríteni a temetéssel kapcsolatos költségeket, a hátramaradottak egyszeri kártérítését és az ön el­tartásával kapcsolatos költsé­geket. A temetéssel kapcsolatos költ­ségek megtéríthetőségének mér­tékét az 1975. évi 54. számú kor­mányrendelet 60. §-ának 1. és 2. bekezdése szabályozza. Ide tar­toznak a temetkezési vállalat által számlázott költségek, útiköltsé­gek, a síremlékkel és a sír elren­dezésével kapcsolatos költségek. A vállalat köteles megtéríteni a gyászruhák beszerzésére fordí­tott költségek egyharmadát is. A síremlékkel kapcsolatos költsé­gekért járó térítés nem haladhatja meg az 5000 koronát. Az ön eltartásával kapcsolatos költségek megtérítésének mérté­kénél a bíróság főleg édesapja átlagkeresetéből indul ki. Az egy­szeri kártérítést ön az árvajáradék megítéléséről szóló okmány alap­ján kérheti. Kártérítési igényeit egyéves elévülési határidőben kell érvényesítenie a bíróságon, kü­lönben megszűnnek. Az ügy összetettségére való te­kintettel ajánljuk, forduljon ügy­védhez. (m-n.) Megtartotta értékelő gyűlését a rokkantak szövetsége lévai (Le­vice) járási bizottsága. A beszá­molók és a vita után megválasz­tották a járási bizottság tagjait, majd mindnyájan megtekintették a rokkantak klubjában kiállított ké­A Vöröskereszt Stará Turá-i szervezete önkéntes véradást szervezett. A trenčíni transzfúziós állomáson ötvenegyen adtak térí­tésmentesen vért. Ján Mačica, a helyi Dubník Efsz kőművese már huszonharmadszor adott vért, de SZÍVESEN KERTÉSZKEDNEK ÚJ szú 6 1982. III. 16.

Next

/
Thumbnails
Contents