Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1982-02-12 / 36. szám, péntek
ÚJ szú 5 1982. II. 12. A szocialista munkaverseny a tömegek élő, alkotó ereje A lakóterületi pártmunka értékelése Kommunisták a város fejlesztéséért • Elvszerűen és fáradhatatlanul • Szoros kapcsolatban a polgári bizottságokkal • A párt politikájának zászlóvivői A szocializmusnak, mint társadalmi rendszernek óriási lehetőségei vannak arra vonatkozóan, hogyan használja ki ésszerűen és humánusan a társadalom fő termelő erejét, a dolgozókat. Szükséges, hogy minden kommunista - s vagyunk csaknem 18 milliónyian - saját munkaszakaszán minden erejét, tapasztalatát és tudását a munka hatékonysága emelésének, a tartalékok feltárásának szentelje, és az áldozatos munka példájává váljon - mondotta Leonyid Brezsnyev az SZKP KB 1981. november 16-i ülésén. Amint azt Brezsnyev elvtárs az SZKP XXVI. kongresszusán elmondott beszámolójában hangsúlyozta, a szocializmus megteremti a munkához való új viszonyt. Ennek egyik jelentős megnyilvánulása a szocialista munkaverseny. Mint a tömegek élő alkotó ereje, lényegét tekintve az emberek magas fokú öntudatosságából és kezdeményezéséből indul ki, rámutat a társadalmi kötelesség, a hősiesség és a munkában tapasztalt önfeláldozás megértésének példáira. A munkaverseny, amelybe napjainkban több mint százmillió szovjet ember kapcsolódik be, leköti a közgazdászok, a szociológusok, a történészek és más társadalomtudományok képviselőinek figyelmét. Tanulmányaikban megkülönböztetett helyen szerepel a munkaverseny lényege, fő funkciója, feladata és jelentősége, ami összefügg a szocializmusban végzett munkaverseny és a kapitalista rendszerre jellemző konkurencia közti különbség teljesebb leleplezésével. Mindez nemcsak a szocialista munkaverseny életadó erejének és jobb gyakorlatibb megszervezésének mélyebb megvilágítása szempontjából szükséges, hanem a konkurencia burzsoá és revizionista védelmezői hamisításainak leleplezése szempontjából is. Marx és Engels, akik elsőként magyarázták meg tudományosan a munkaversenyt, ennek gyökereit és alapvető feltételeit a munkában, a termelés társadalmi jellegében látták. Amint azt Marx a Tőkében magyarázza, a munkaverseny anyagi alapját a munkatevékenység kooperatív formája alkotja. Épp a társadalmi munkában „jön létre az egyének versengése, és duzzad meg életenergiájuk“, ami a mupka hatékonysága növelésének és a termelékenység növekedésének egyik tényezője. A munkaverseny jellege azoktól a társadalmi viszonyoktól függően változik, amelyek között az emberek közös tevékenysége megvalósul. Az emberi társadalom fejlődésének minden foka jellegzetes vonásokat kölcsönöz a munkaversenynek, amelyek megfelelnek a termelőerők és a termelőeszközök adott színvonalának. A magántulajdonon alapuló társadalomban a munkaverseny szükségszerűen a közvetlen versengésre, a konkurenciára korlátozódik. Marx olyan versenynek nevezte a konkurenciát, amelynek célja a nyereség. A burzsoá társadalomban, ahol minden a piachoz, az adásvételhez kapcsolódik, a verseny is üzleti célokat követ. Lenin, aki a konkurenciát a verseny specifikus formájának, a kapitalizmus és az árutermelés fő tulajdonságának minősítette, szintén figyelmeztet a konkurencia és a piac kapcsolatára. Meghatározása szerint a konkurencia a magántermelők harca a piacért és a befolyásért. Más szóval, mivel a termelés kapitalista módja a maga értéktörvényével és a piac spontán jellegével szükségszerűen üzleti versenyt szül, antago- nisztikus jellegű, amire a korlátlan versengés jellemző, amelyben mindenkinek csak a saját előnye a fontos. A KONKURENCIA Hogyan is hat a konkurencia, milyen a mechanizmusa? A konkurencia a nyereség kiegyensúlyozásában a szabályozó szerepet tölti be, kifejezve ezzel a kapitalizmusra jellemző társadalmi viszonyokat s a kölcsönösen független, a termelésben részt vevő egyének kölcsönös és sokoldalú függőségét. Ami az adásvétel általános viszonyait illeti, a konkurenciaharc azok között zajlik le, akik kínálják az árut, azok között, akik veszik, és végül az eladók és a vásárlók között. A konkurencia elsősorban a kapitalisták között folyik, de abban a társadalomban, ahol a tőke az úr, még a munkások között is előfordul a konkurencia. A kapitalizmus fejlődésének kezdetén a szabad konkurencia bizonyos mértékig ösztönözte a termelőerők fejlődését. A társadalmi termelés óriási fejlődésével egyidőben azonban egyre láthatóbban nyilvánulnak meg a kapitalista rendszer ellentmondásai. Az egyre kényesebb konkurenciaharc mindent „megtámad“, szembeállítja egymással a lakosság egyes csoportjait, az osztályokat és a szociális rétegeket. A konkurencia ilyen körülmények között a dolgozók vállalkozó szellemének, energiájának és kezdeményezésének durva elfojtását jelenti - magyarázza Lenin. A kapitalizmus általános válsága elmélyülésének tanúi vagyunk gazdasági, politikai és erkölcsi téren egyaránt. Amint azt az SZKP XXVI. kongresszusán is megállapították, a kapitalista országokban rendkívül nagy méreteket öltött az infláció, a katonai kiadások az eddig nem.látott magasságot érték el, a hetvenes években megkétszereződött a munkanélküliek száma, tovább éleződnek az imperialisták közötti ellentmondások, egyre mélyül a piacokért, a nyers- anyag- és energiaforrásokért folyó konkurenciaharc. A kizsákmányolás erősödése és kiéleződése valamiféle allergiát,'a munkához való undort váltja ki az emberekből. A MUNKAVERSENY SZERVEZÉSE A szocialista rendszerben, ahol a termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak, s amely lehetővé teszi a gazdaság tervszerű fejlesztését, a társadalmi munka eredményeinek ésszerű elosztását, felhasználását, a haladás biztosítását az élet minden területén, lehetőség nyílik a szabad munkára, a valóban kollektív munkaversenyre, a munkaverseny céltudatos megszervezésére. A szocializmus felszabadítja a dolgozó embert a kapitalizmusra jellemző barbárság alól, és teret nyit a vállalkozási kedvnek, a dolgozók bátor kezdeményezésének. Ilyen társadalmi körülmények között nincs helye a konkurenciaharcnak, sem az antagonisztikus versengésnek. A szovjet tudományban általánosan elismerik, hogy a szocialista munkaverseny kifejezi azokat Érdeklődéssel követtem a leleszi (Leles) falusi pártalapszerve- zet év eleji taggyűlésének tanácskozását. Ugyanis a tagok tevékenysége nem egyetlen munkahelyhez kötődik, részben a hnb dolgozói, alkalmazottak, mások pedig háztartásban dolgozók, illetve nyugdíjasok. Érdeklődéssel figyeltem hát, hogy a különféle foglalkozású kommunisták tevékenységét összefogó és irányító párt- alapszervezet miről és miként ad számot. Szerkezetében is jól felépített, tartalmas volt a beszámoló, melyet Zelei János a pártbizottság elnöke terjesztett elő. Már a tanácskozás kezdetén előrebocsátotta: őszintén, az önbírálat jegyében elemzik az eddig végzett munkát, mert tudják, hogy a párthatározatok végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése terén sok még a javítani-, és a tennivaló. A beszámolóból és a vitából kitűnt: tervszerűen dolgoznak, a kapcsolatokat, amelyek az emberek között alakulnak ki a szocialista kooperáció feltételei között. Ez az együttműködés és a kölcsönös segítség igazi formája, mert a dolgozókat közös érdekek kötik össze. Lenin két hónappal az Októberi Forradalom után azt írta, hogy a munkaverseny elengedhetetlen a munkaszervezés, a munkafegyelem, a termelékenység állandó fokozása szempontjából, a magasabb színvonalú technikára való áttérés, a munkával és a termékekkel való takarékosság szempontjából. Lenin összekapcsoltá a munkaversenyt a kollektív kapcsolatok, az emberek közötti elvtársi együttműködés megszilárdításával, a munkásosztály vezető szerepének biztosításával, amely példa- mutatásával megnyeri a dolgozó tömegeket a szocialista építésnek. A munkaversenyt a nevelés legfontosabb tényezőjének tartotta, amely rávezeti a dolgozókat, hogy a kommunista erkölcs normái szerint éljenek, és gondoskodjanak a jólétről. A Szovjetunióban gazdag tapasztalataink vannak a tömegeket mozgósító munkaverseny fejlesztése terén, s a gyakorlatban a verseny olyan formáit próbáltuk ki, mint a kommunista szombatok, a brigádmozgalom, a Sztahanov- mozgalom, a kollektívák közötti verseny. A fejlett szocializmusban a munkaverseny országos jellegűvé válik. Ez a gazdasági és szociális haladás hatalmas ereje, a munkára nevelés iskolája. A szocialista munkaversenyben a munkához való kommunista viszonyért indított mozgalomban a párt nemcsak a nagyszabású gazdasági feladatok mielőbbi teljesítésének és a munkasikerek megsokszorozódásának óriási forrását látja, hanem a tömegek kommunista nevelésének legfontosabb eszközét is - mondotta Brezsnyev elvtárs. A munkaverseny kedvezően hat a kollektíva erkölcsi légkörére, a szocialista demokrácia fejlődésére, az egész szociál-politikai életre, s a szovjet emberekben kiváltja a gazda érzését. A jelenlegi körülmények között a munkaverseny a szocialista közösség dolgozó millióinak internacionalista mozgalmává vált. Szorosan kapcsolódik a testvéri országok ^sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének sikeres fejlesztéséhez, a nemzetközi szocialista munka- megosztás, a termelési szakosítás és kooperáció elmélyítéséhez, a szocialista gazdasági integráció egész folyamatához. I. VOROZSEJKIN professzor a történelemtudományok doktora a lakosságot foglalkoztató legfontosabb problémák megoldása képezi munkájuk zömét, figyelemmel kísérik a hnb tevékenységét, a képviselők és a lakosság kapcsolatát, amit jónak tartanak. Elismeréssel szóltak a községben működő társadalmi és tömegszervezetek tevékenységéről. A pártélet vonatkozásában megállapították: jól megszervezték a pártoktatást, csaknem mindegyik párttag kapott pártmegbízatást, kivéve az idős és beteg elvtársakat, akiket azonban megbecsülnek, akiknek a véleményére, javaslatára mindig számítanak. Hangsúlyozták: jól bevált a kollektív vezetés módszerének alkalmazása, de hatékonyságának növelése érdekében a személyes felelősséget mindegyik kommunistának vállalnia kell, mind a párt politikájának ismertetésében, mind az elfogadtatásában. A nyitrai (Nitra) városi pártbizottsághoz tartozó alapszervezetekben befejeződtek a januári taggyűlések, elkötelezetten értékelték a kommunisták lakóterületük fejlesztése érdekében kifejtett politikai munkát. Az alapszervezeti pártbizottságok rövid és mégis tartalmas jelentéseiben megfelelő teret kaptak a pártélet, a munkastílus fejlesztésének kérdései, a város szépítésével összefüggő eredmények, gondok és feladatok részletes vizsgálata csakúgy, mint a tavaly októberben megválasztott 605 tagú 51 polgári bizottság erőteljesebb segítésének feladatai.- Noha pártalapszervezetünket zömmel nyugdíjas és leromlott egészségi állapotú elvtársak alkotják - mondotta Štefan Morav- čík, a városi pártbizottság elnöke- a részvétel 77,2 százalékos volt az értékelő taggyűléseken. Ezzel szemben a Nitra-Klokočina, a Nitra-Kynek, a Nitra-Lužianky-i, a gerencséri (Hrnčiarovce), a csi- tári (Štitáre) és a chrenovái alapszervezetben majdnem teljes volt a létszám. Az említettek közül is külön figyelmet érdemel a Nitra-Klokoči- na-i pártalapszervezet munkája, amely a város egyik legnagyobb, jelenleg 10 000 lelket számláló és épülőfélben levő lakókörzetében fejti ki tevékenységét.- Sok gondot okoz számunkra- mondta Majtánová Margita, a pártalapszervezet elnöke -, hogy a járulékos építkezések nem követik a lakótelep fejlesztésének ütemét, ennélfogva „a városközpontban vagyunk kénytelenek igénybe venni a legkülönbözőbb szolgáltatásokat, beszerezni a zöldséget és az élelmiszerek jelentős részét. Az azonban biztató, hogy a problémáink megoldásában az alapszervezetünk 36 tagján kívül a nálunk regisztrált 562 kommunista és a 4 polgári bizottságban tevékenykedő 39 aktivista munkájával is számolhatunk. Lényegesen kedvezőbb körülmények között végezhetik munkájukat a Nitra-Chrenová lakótelep 2. és 3. számú pártalapszerveze- tének tagjai. A városnak ebben a részében csaknem befejeződtek a járulékos építkezések munkálatai, így a kommunisták a szolgáltatások és az élelmiszerellátás minőségi javítására, a tömegpolitikai munka színvonalának növelésére összpontosíthatják figyelmüket.- Ezenkívül az sem lebecsülendő tényező - jegyezte meg Vörös Vilmos, a 3. sz. pártalapszervezet elnöke hogy néhány kivételtől eltekintve minden lakótömbben pártcsoport működik, amelyek már évek óta kiépítették kapcsolataikat a lakossággal. Tényként állapították meg, hogy a 28 tagú pártalapszervezet tevékenysége hatékonyabb, mint a korábbi években volt, megerősödött a pártfegýelem, javult a pártélet. Jó kapcsolatot tartanak a községben lakó, 150 regisztrált párttaggal. Folyamatosan egyéni és csoportos beszélgetéseket rendeznek a pártonkívüliekkel, s ilyenkor azonnal reagálnak minden észre> vételre. Legutóbb például a szerződéses háztáji állattartás fellendítésének problémájával foglalkoztak. A községben mostanáig 20 sertés és 5 bika hizlalására kötöttek szerződést. A lakosság kérésére megalakították a kisker- tészek helyi csoportját, melynek 70 tagja 190 tonna zöldség termesztésére kötött szerződést. Elismeréssel szóltak arról, hogy a község lakossága derekasan kiveszi részét a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséA pártalapszervezet működési területén fejti ki tevékenységét a polgári ügyek 33. számú, 15 tagot számláló testülete, melyet Antónia Ludvighová mérnök irányít, s az itt lakók gondját-baját is szívén viseli. Talán ez is a magyarázata annak, hogy mind kevesebben sértik meg a szocialista együttélés szabályait, és az emberek részt vesznek a városszép ítési, -fejlesztési munkákban.- De ehhez előzőleg meg kellett teremteni a kedvező légkört - figyelmeztet Ludvighová elvtársnő. - Ezt a célt szolgálta például, hogy rendszeresítettük a lakótelepi összejöveteleket. És ez lényeges dolog, mert mind pártalapszerve- zetünk, mind a polgári bizottság tekintélye, s a lakossággal való kapcsolata döntő mértékben attól függ, miként elégítjük ki igényeiket, sikeresen oldjuk-e meg a felmerült problémákat és megvalósítjuk-e a reális célokat. Lassan hat esztendeje annak, hogy Nyitra-Gerencsért és Csitárt a városhoz csatolták. Azóta a politikai munkát a lakóterületi alapszervezetek irányítják, ha a szükség megkívánja, a nyilvántartott párttagok is besegítenek.- Hogyan vélekedtek erről a kérdésről az értékelő januári taggyűlésen? - kérdeztem Juhász Józseftől, a geréncséri pártalapszervezet elnökétől:- Ezen a téren sokat javult nálunk a helyzet, a regisztrált párttagok jelentős része bekapcsolódott a pártmunkába. Lakóterületünkön sürgető feladat a gázvezeték hálózat további bővítése, az élelmiszerellátás megjavítása. Közben arra törekszünk, hogy minél több család lássa el saját magát gyümölccsel, zöldséggel. Biztosítjuk településünk kulturális fel- emelkedését, szilárdítjuk a lakosok politikai öntudatát.- Csitár az utóbbi évtizedben sokat fejlődött. Mivel magyarázható ez?- Elsősorban azzal - válaszolta Ludovit Herald, a pártalapszervezet elnöke —, hogy Csitáron rendkívül dolgos nép lakik. A keresőképes férfiak a város ipari üzemeiben dolgoznak, a háztartásbeli asszonyok pedig gyümölcstermesztésből egészítik ki a családok jövedelmét. Nem a véletlen műve, hogy az elmúlt tíz évben rengeteg korszerű családi házzal bővült községünk. A régi iskolát átalakítottuk óvodává, hogy ezzel is köny- nyítsünk a dolgozó asszonyok gondján. Persze vannak más természetű gondjaink is. Kellene egy új művelődési otthon és elárusítóközpont. Ez az igény indokolt és jogos, de gazdasági feltételeink nem olyanok, hogy az elképzeléseket belátható időn belül megvalósítsuk. SZOMBATH AMBRUS bői. Tavaly a lakosok társadalmi munkája 1 millió 390 ezer korona értékű volt. Átadták rendeltetésének a hnb új irodaházát, amelyben a postahivatal is helyet kapott. Szóba került az is, hogy mivel maradtak adósak, milyen munka maradt eredménytelen. Például: sokat javult a tömegpolitikai munka, de a tömegszervezetek aktivizálása terén akad még tennivaló. És mivel alaposan, gondosan vették számba a hibákat, a fogyatékosságokat, a gyengeséget is, kellő alapra építve határozták meg a tennivalókat. A leleszi kommunisták év eleji tagsági gyűlésének aktivitása, a vita, és a tanácskozás során megmutatkozó felelősségérzet, valamint a falusi pártalapszervezet vezető szerepének szüntelen növekedése megfelelő biztosíték újabb eredmények elérésére. ILLÉS BERTALAN SIKEREK ÉS GONDOK
