Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1982-02-12 / 36. szám, péntek
MUNKAÜGYI VITÁK A BÍRÓSÁG ELŐTT Ki a felelős? A HULLADÉK NEM SZEMÉT Manapság nem véletlenül esik sok szó az ésszerű takarékoskodásról. A jelenlegi gazdasági helyzetben minden megtakarított nyersanyagnak, energiának óriási jelentősége van. Ezt a legtöbb ember elismeri, de arra kevesen gondolnak, hogy a háztartási hulladék, amellyel oly mostohán bánunk, sok értékes másodlagos nyersanyagot tartalmaz, amelynek feldolgozásával nyersanyagot és energiát takaríthatunk meg. A hulladék gazdaságos felhasználására nem véletlenül figyelmeztetett a CSKP XVI. kongresszusán előadói beszédében Ľubomír Štrougal elvtárs is. A szakemberek szerint hazánkban egy főre évente 150 kg háztartási hulladék jut, amelyet a kukakocsik a szemétleraka- tokra hordanak ki, nagymértékben szennyezve ezzel a környezetet. Pedig a háztartási hulladéknak csaknem a fele szakszerű kezelés mellett, további ipari feldolgozásra alkalmas. Hogy csak a fémről szóljunk - a hulladék 6-10 százaléka fém, s így hazánkban évente csupán a háztartási hulladékban több mint 170 000 tonna fém vesz kárba. A bratislavai hulladekégető telep tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a hulladékot osztályozás után höelőállításra is fel lehet használni, mégpedig gazdaságosan. A lakótelepi szemetes konténerekbe igen sok papír is kerül, amelynek egy részét a szél szétviszi. Pedig egy tonna papírhulladék felhasználásával két és fél köbméter fát takaríthatnánk meg. Ha abból indulunk ki, hogy hazánk évi papírhulladék-szükséglete 300 000 tonna, az exportlehetőségről nem is beszélve, akkor rájövünk, hogy az említett mennyiség előállításához több mint 3000 hektár százéves erdőre lenne szükség. Ez is bizonyítja, hogy érdemes a papír- hulladékkal gazdaságosan bánni. Ugyanis az említetteken kívül 10 000 munkaerőt és több millió korona értékű villanyáramot is megtakaríthatunk ily módon. Ezekre a tényekre a nemzeti bizottságoknak is jobban oda kell figyelniük, s a lehetőségek szerint fejleszteni kell a hulladékgyűjtők hálózatát, nemcsak a nagyobb városokban, hanem a vidéki településeken is. A hulladékpapír gyűjtésében nagy szerepük van az iskoláknak. A nem tipizált palackok - Bratislavában ezek gyűjtésére speciális konténereket helyeztek el a lakótlepeken - is gyakran a szemétbe kerülnek, mivel a háztartásokban nem tudnak velük mit kezdeni. Pedig az üveggyárakban az olvasztásnál 30-40 százalékban üvegcserepet használnak fel. Ha nincs belőle elegendő, illetve az üvegcserepeket nyersanyaggal helyettesítenék, 80 000 kilowatt villanyárammal többre lenne szükség az olvasztásnál. Országos viszonylatban tehát, igen nagymennyiségű energiát, több ezer tonna földgázt, vagy barnaszenet takaríthatunk meg azzal, ha az ipart megfelelő mennyiségű üvegcseréppel látjuk el. Éppen ezért, bánjunk gazdaságosabban azokkal a palackokkal, amelyeket a kereskedelem nem vásárol vissza. Lehetőleg juttassuk el azokat a begyűjtőhelyekre, még akkor is, ha ebből minimális egyéni hasznunk származik, mert a népgazdaságnak ezzel jelentős összegeket takarítunk meg. A jövőben tehát mindenütt jobban meg kell szervezni a hulladék felvásárlását, szervezett gyűjtését. Az elhasznált ruhadaraboknak, akkumulátoroknak nem a szemétben van a helyük. Sok érték vész kárba a fényképrögzítő folyadék kiöntésével is. A háztartási hulladék nagy jértéket jelent. Ezt nem elég hangsúlyozni, megmentéséért többet kell tenni minden községben, városban és lakótelepen. A lakóbizottságok, a polgári bizottságok feladata, hogy mindenütt arra ösztönözzék a lakókat: ami feldolgozható azt ne a szemétbe, hanem a hulladékfelvásárló helyekre juttassák el. Sokat tehetnek a nemzeti bizottságok azáltal, hogy minden ésszerű kezdeményezést felkarolnak és ügyélniük kell arra is, hogy a begyűjtőhelyek a felkínált hulladékot mindig fel is vásárolják. Népgazdasági érdek, a kor követelménye, hogy ezen a téren is előbbre lépjünk. NÉMETH JÁNOS Lakosságunk munkaképes részének túlnyomó többsége dolgozik. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket törvények és rendeletek szabályozzák, de legyenek ezek a jogszabályok akármilyen érthetően fogalmazva is és legalább annyira hozzáférhetőek, mindenki számára elérhetőek, mint a napi sajtó, a dolgozó és munkáltatója közt felmerülhetnek - s fel is merülnek olykor - érdek- ellentéteikből fakadó viták, a jogokat és kötelességeket illetően, s ilyen esetben ismét csak a munkajogra és alkalmazóira hárul a feladat, hogy a felmerült vitát igazságosan és a jogszabálynak megfelelően eldöntsék. Maga a tény, hogy sor kerül munkaügyi vitára még nem jelent valami rendkívülit, hiszen a társadalom életének minden területén előfordulnak érdekösszeütközések, s ezeknek feloldására szolgál a jog. Figyelembe véve a munka- viszonyban levő személyek és a munkaügyi perek számát a helyzet nem kedvezőtlen. A dolgozó s a munkáltatója alapvető érdekei azonosak. Érdekükben áll, hogy ne kerüljön sor munkaügyi vitára, konfliktusra, amely megzavarva a munkaviszony szabályos folyamatát, a sérelem, a méltánytalanság s az igazságtalanság érzetét kelti az egymással szembeállított felekben, mivel mindez kihat a dolgozó (olykor pedig az egész kollektíva) munkahelyi közérzetére, befolyásolja a munkakedvet s így a termelést is. Milyen ma a munkaügyi viták elintézésének módja, s mik az okai? S egyáltalán ki a felelős azért, hogy ezekkel a vitákkal a bíróságoknak kell foglalkozniuk? Erről kérdeztük meg dr. Peter Du- kest, a Bratislava IV. Városkerületi Bíróság tanácselnökét. 0 A munkajogviszony gazdag tartalma számos vitára adhat lehetőséget. Milyen ügyekkel fordulnak mégis leggyakrabban a bírósághoz? A legtöbb munkaügyi per a kedvezményezett felmondás indoklásának a munkáltató által történő cáfolásából keletkezik. A törvény bizonyos esetekben feljogosítja a dolgozót, hogy a megszokottnál rövidebb felmondási határidőben lépjen ki a vállalatból. Az ilyen felmondások ellen a vállalat csak a törvényadta lehetőségével védekezhet, vagyis ä felmondás benyújtásától számított 15 napon belül bírósági indítványában cáfolja a felmondásban említett indok valódiságát. Az indítvány alapján a bíróság dönti el, hogy a dolgozó jogosan hivatkozott-e a felmondásában említett indokra. A munkaügyi perek másik nagy csoportját a kártérítési igények bíróság útján való érvényesítéséből adódó eljárások alkotják és sorrendben utánuk a fegyelmi intézkedések (büntetések) megszüntetéséért indított perek. • Milyen szerepet játszik a munkaügyi perek létrejöttében a munkajogi előírások ismeretének hiánya? Tapasztalatom szerint számos munkaügyi vitára egyáltalán nem kerülhetne sor, ha a vezető dolgozók elfogadható szintű munkajogi ismeretekkel rendelkeznének, sok esetben pedig nem csupán helytelen, de érthetetlen hozzáállásról tesznek tanúságot, amikor nem fogadják meg az üzemi jogász tanácsait. A munkajogi ismeretek hiánya a vezető dolgozók részéről ugyanis még nem vonja maga után szükségszerűen a munkaügyi vitát, hiszen kihasználhatják (mint ahogy a többségük ezt meg is teszi) a vállalat jogsegélyszolgálatának, üzemi jogászainak szakismereteit. Sajnos sokan közülük már csak akkor fordulnak a vállalat jogászához, amikor az üggyel már a bíróság foglalkozik. • A jogászok feladata az igazság, a szocialista törvényesség védelme. Milyen szerepet játszanak az üzemi jogászok a munkaügyi perekben? Az objektív igazság kiderítését szolgálják, vagy a vállalatok érdekeit? Az üzemi jogász a vállalat érdekeinek jogi képviselője. Ezért a vállalat érdekeit védi, gyakorlatilag még akkor is, ha tudja, hogy ezt az igazság sérelmére teszi. Az üzemi jogász szerepe ezekben a perekben nagyon hálátlan és hogy ez így van, az leggyakrabban a vezető dolgozó hibája, akinek önkritikusan be kellene látnia, hogy tévedett. Persze, meg kell jegyeznem, hogy a legtöbb esetben a vállalatok oldalán van az igazság, már csak azért is, mert általában az előírásoknak megfelelően járnak el. Mégis sok esetben marasztalható el a vállalat eljárása, ha nem is jogi szempontból. Azokra a jogszerű intézkedésekre gondolok itt, amelyeket a dolgozó igazságtalannak érez és bírósági indítvánnyal védekezik a vélt jogtalansággal szemben. Az ilyen perek véleményem szerint megelőzhetőek lennének, ha a dolgozót az őt érintő intézkedések megtétele előtt behívnák, megbeszélnék vele és megmagyaráznák neki az intézkedés szükségességét, hiszen sokan már azt is sérelmesnek érzik, ha meghallgatásul; nélkül döntenek ügyükben. • Nincs a vállalatnak erősebb helyzete a munkaviszonyban, illetve a munkaügyi perekben? A vállalat és a dolgozó egyenlő jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. A munkáltató erősebb helyzetét csak abban látom, hogy könnyebben tudja bizonyítani igazát, mert adminisztrációjában megtalálja a szükséges írásbeli bizonyítékokat. Alapelvünk, hogy a dolgozó a jogaiban ne szenvedjen kárt jogi szakismeretek hiánya miatt. Meg kell mondanom viszont, hogy a munkaügyi per okát a leggyakrabban éppen a dolgozó oldalán találjuk meg. Nem csupán arról van szó, hogy nem ismeri a jogot és ezért kerül az ügye a bíróságra, de - főleg a munkáltató által indítványozott kártérítési perekben - arról is, hogy nem hajlandó beismerni, hogy ő is hibázhat, nemcsak a vállalat vezetősége. Kevés ember hajlandó - akárcsak maga előtt is - beismerni, hogy megszegte kötelességeit. Gyakran találkozunk azzal is, hogy egyesek csak a jogaikra hivatkoznak, csak a jogaikat emlegetik és nem vesznek tudomást kötelességeikről, (gy például az egyik vállalat közlekedési osztáAz elmúlt héten a fekélybetegség okaival és modern diagnosztikájával ismerkedhettünk meg. De nézzük, mi a fontos a betegség megelőzése és kezelése szempontjából. A legfontosabb a helyes étkezés. Pontos időközönként, lassan, nyugodtan kellene elfogyasztani a kellemesen langyos ételt. Sajnos, korunkban már az étkezés elvesztette szertartásos jellegét. Egyszerre nagyon sokat eszünk, napjában csak 2-3-szor, zsíros, erősen fűszerezett ételeket fogyasztunk, meg sem várva, hogy az étel egy kicsit kihűljön. A gyomrot hirtelen leterheljük, csak nehezen képes úgy-ahogy megemészteni és továbbítani az óriási mennyiségű ételt. Aztán már nem kap hosszú ideig semmit, üresen korog, az emésztő nedveknek szabad utat biztosítunk a felingerelt, érzékeny nyálkahártya megtámadására. Az alkohol, az éhgyomorra elszívott cigaretta és az idegeskedés még fokozza a gyomornedvek kiválasztását, a gyomorban túl7 teng a gyomorsav, így aztán az a csoda, ha valakinek sikerül megúsznia az egészet fekély, vagy gyomorrontás nélkül. De ha ez az állapot gyakran megismétlődik, lyának vezetője, amikor a vasútállomásról késedelemmel elszállított áruért gazdasági bírság megfizetésére akarták kötelezni, azzal védekezett, hogy amikor értesítették a vagonok megérkezéséről, egy tehergépkocsivezető sem tartózkodott az üzemben. A bíróság véleménye szerint az ilyen formális hozzáállás feladatai teljesítéséhez egy vezető dolgozó részéről egyben kötelességei megszegését is jelenti és kötelezte a kár megtérítésére. • A bíróságok foglalkoznak azokkal az ügyekkel is, amelyekben a munkaügyi döntőbizottságok nem hoznak érdemi döntést a megszabott 30 napos határidő alatt, illetve azokkal az ügyekkel, amelyekben döntést hoztak ugyan, de az érintett felek egyike fellebbezéssel védekezett ellene. Az utóbbi években sokat javult a döntőbizottságok tevékenysége. A körzeti szakszervezeti tanácsok munkajogi bizottságai segítséget nyújtottak jogi ismereteik gyarapításában, tapasztalatokat szereztek, s mindez megnyilvánult abban, hogy a munkaügyi perek döntő többsége befejeződik ezen, a peres felektől független szak- szervezeti fórumon. Továbbá nagyobb lehetőségeik nyílnak a dolgozó meggyőzésére, jogai és kötelességei ismertetésére, a vita békés, megegyezéssel történő befejezésére, mert a döntőbizottság tagjai a dolgozó tapasztaltabb munkatársai közül kerülnek ki, akikhez bizalommal van és elfogadja tanácsaikat. Nem meglepő tehát, hogy a döntőbizottságok elé kerülő ügyek növekvő része békéltető tevékenységgel ér véget. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy mindenképpen előnyösebb, ha a vita a vállalaton belül dől el és nem szítja, mérgezi tovább a felmerült ellentéteket a bíróság előtti - hosszadalmasabb - eljárással. xxx A munkaügyi döntőbizottságok ugyanúgy, mint a bíróságok tevékenysége is, nagy szerephez jut a munkaügyi perek megelőzésében, hozzájárul a munkaviszony stabilitásának és zavartalan folyamatának biztosításához, ami elősegíti a munkahelyi légkör javítását és az üzemi demokrácia továbbfejlesztését. FEKETE MARIAN éveken keresztül tart, nincsen olyan gyomorfal, amely ellen tudna állni. A gyógyulás szempontjából fontos, hogy a beteg leszokjon káros szokásairól, például a dohányzásról és az alkoholfogyasztásról, mert ezek lassítják, sőt gátolják a gyógyulást. A gyógyulás sikere függ a kezeléstől, az étrendtől és az életmódtól. A gyógyszeres kezeléssel gátolni, illetve csökkenteni lehet a sósavelválasztást. Savkötőszerként különböző alkáliakeverékeket alkalmazunk, melyek közömbösítik a már kitermelt savat. A fürdőkezelés csak a fekély begyógyulása után jöhet szóba, az ún. ivókúrák (gyógyvizek) alkalmazása az emésztés elősegítésére és a gyomorsav közömbösítésére szolgál. A műtétet csak a fekély gyakori kiújulása, a szövődmények fellépése, és a nagyon lassú, elhúzódó gyógyulás indokolja. Sokan úgy képzelik, hogy elég ha a kis fekélyt kivágatják (kioperálják) és megszabadulnak gondjuktól. Csakhogy, ha a fekélyt mint következményt el is távolítjuk, az ok, mely kiváltotta a fekély keletkezését, nem szűnik meg. Az operáció sikerét csakis az biztosítja, ha a gyomor kétharmadát eltávolítjuk, és ez nagyon megfontolandó dolog. Ezzel ugyanis megváltoznak az anatómiai körülmények, alapjában megváltozik a gyomor funkciója. Ezt a megműtött beteg nem tudatosítja, ezért gyakoriak a műtét utáni panaszok: émelygés, gyengeség, izzadás, erős szívdobogás. A helyes étrend megtartásával (kevés, de gyakori ételfogyasztás, édességek mellőzése, evés utáni pihenés) ezek a kellemetlen tünetek kiküszöbölhetők. A fekélyben szenvedő beteg étrendjéből el kell távolítani az ingerlő, izgató ételeket, fűszereket, sült ételeket (a zsírokból a sütés következtében izgató anyagok keletkeznek, melyek ártanak a beteg gyomornak). Az étrend legyen kalóriadús, és tartalmazzon vitaminokat, főleg B és C vitamint. A tejet (nyersen és forralva) az evések közötti szünetekben kell fogyasztani, elég belőle egy pár korty. A betegség fellángolásakor ajánlatos, hogy egy termoszban állandóan kéznél legyen a langyos tej (éjszaka is). Hasonló hatású a Cígel’ka ásványvíz, mely üzleteinkben kapható. Sószegény diétára kényszerült betegeknek (vérnyomásos-, szívbetegeknek) azonban nem ajánljuk magas sótartalma miatt. Az ételt készítsük lehetőleg főzéssel, párolással, teflon sütőkben zsír nélkül sütve. Az ételek sűrít- hetők száraz rántással (a lisztből szárazon rántást készítünk, aztán vízzel vagy tejjel felengedjük). A vajat és az olajat már csak a kész ételbe tesszük! Ízesíthetünk petrezselyemlevéllel, kaporral, majorannával, babérlevéllel. A levesek közül legköny- nyebben emészthetők a zöldséglevesek. Körítésnek ajánlatos a főtt burgonya, burgonyapüré, párolt rizs, kétszersültes knédli, gyúrt tészták. A húsok közül fogyasztható a marhahús, borjúhús, csirke- és nyúlhús, a száraz sonka. A tojás lágytojásként, illetve krémek és hab formájában fogyasztható. Kerúlni kell azokat a gyümölcsöket, melyek apró magokat tartalmaznak, (egres, paradicsom, földieper, körte, szeder, szőlő) és minden gyümölcsöt csakis lehámozva szabad fogyasztani. Kerülendő továbbá a zsíros sertéshús, kacsa- és libahús, kon- zervhúsok, halak, továbbá a tepertő, kelttészták, friss barnakenyér, csokoládé, cukorkák, jégkrém, fagylalt. Tilos az ételt borssal, paprikával, mustárral, fűszerkeverékekkel ízesíteni. Kerülni kell az erős teát, szemeskávét, alkoholt, ecetet és diót. A szénsavas italok fogyasztását nem ajánljuk (szódavíz, Salvátor), mert ezek felfúvódást okoznak, feszítik a gyomorfalat, s ezzel fokozzák (sőt előidézik) a fájdalmat. Jó ha a beteg lefekvés előtt elfogyaszt egy ún. második vacsorát: egy pohár tejet, vagy jogurtot. Kiküszöbölheti ezzel az éjszakai fájdalmakat. DR. VARGA TILDA A fekélybetegségröl II. új szú 4 1982. II. 12. ORVOSI TANÁCSADÓ KOMMENTÁLJUK
