Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1982-02-06 / 31. szám, szombat
Ő J szú 3 1982. II. 6. A Török KP KB főtitkárának levele Reagan elnökhöz Az amerikai elnök „humánus és etikai“ indítékai (ČSTK) - Iszmail Bilen, a Török Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára levelet küldött Reagan amerikai elnöknek, melyben elítéli azt a hamisságot, hogy az amerikai elnök egyrészt „aggódik“ a szakszervezeti jogokért Lengyelországban, másrészt támogatja a demokratikus szabadságjogokat durván megsértő katonai rezsimeket. Iszmail Bilen a levélben többek között megállapítja: „Ha ön, elnök úr, a munkások szakszervezeti jogaik védelmezőjének tartja magát, miért hallgat ön akkor, ha Törökországban a világ szeme láttára megsértik a törvényes rendet, és lábbal tiporják az emberi jogokat? Azok a tábornokok, akik Törökországban a katonai államcsíny után magukhoz ragadták a hatalmat, hatályon kívül helyezték az alkotmányt, feloszlatták a parlamentet, betiltották a politikai pártokat és szakszervezeteket. Az országban rendkívüli állapotot hirdettek ki. Az utóbbi 16 hónapban kommunisták, szocialisták és hazafiak tízezreit börtönözték be Több mint 500 haladó ellenzéki politikust tartóztattak le, és 52 szakszervezeti vezetőt halálos ítélet fenyeget, ön nyilatkozataiban alaptalanul azzal vádolja a Szovjetuniót, hogy beavatkozik Lengyelország belügyeibe. ön ezt olyan időben teszi, amikor számos tény arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok külpolitikájának alapja a más országok belügyeibe való beavatkozás, a fenyegetés, a nyomás és az embargó politikája. Az utóbbi 30 évben a török nép erről saját bőrén győződhetett meg. ön bevonja országunkat saját kalandorpolitikájába csak azért, hogy elérje céljait. Az ön kormánya megpróbálja aláásni Törökországnak a Szovjetunióval és más szocialista országokkal fenntartott kapcsolatait. A Washington Post is megírta, hogy CIA-ügynökök is részt vesznek a velük szomszédos Irán elleni hadműveletekben, melyeket országunk területéről hajtanak végre. Senki előtt sem titok, hogy az USA új konfliktust próbál szítani Törökország és Görögország között, hogy ily módon akadályozza meg Görögország kilépését a NATO-ból és a területén levő amerikai támaszpontok felszámolását. ön azt állítja, hogy „humánus és etikai“ okoknál fogva nyúlt a lengyel- és szovjetellenes gazdasági „szankciók“ fegyveréhez. A valóságban azonban ezeket az intézkedéseket ürügyként használja fel a lengyelországi ellenforradalmi erők támogatására, a nemzetközi feszültség fokozására és az amerikai atomtöltetű rakéták nyugat-európai telepítési tervének megindoklására. Kambodzsa ÜLÉSEZIK A PARLAMENT (ČSTK) - Phnom Penhben tegnap megkezdődött a Kambodzsai Népköztársaság parlamentjének 2. ülése. A képviselők megvitatják az 1981-es fejlesztési terv eredményeit, és jóváhagyják az 1982- re szóló gazdasági és kulturális tervet. Kea Sim, a parlament elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a tanácskozás határozatait a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt IV. kongresszusán kidolgozott politikai program teljesítésére fogják összpontosítani. A parlament első ülését a múlt év júliusában tartották, s ezen jóváhagyták az ország alkotmányát. Afgán cáfolat Kandaharban nyugalom van (ČSTK) - A Bakhtar afgán hír- ügynökség visszautasította a nyugati hírközlő eszközök rágalmait arról, hogy állítólag az elmúlt héten szovjet és afgán repülőgépek bombázták Kandahar városát, és több száz ember életét oltották ki. A hírügynökséget felhatalmazták annak közlésére, hogy ezek a rágalmak hamisak. Kandaharban a helyzet nyugodt, az élet normálisan folyik, üzemelnek a vállalatok, nyitva tartanak az üzletek, dolgoznak az állami szervek. SALVADOR Erre mindig van pénz? (ČSTK) - Ronald Reagan azt tervezi, hogy a Kongresz- szustól vegyi háború esetén alkalmazandó új ideggáz fejlesztésére szánt összeg növelését kéri, írta a The Times című brit napilap, Hozzátette, hogy ezt minden bizonnyal nem fogadják majd örömmel az Egyesült Államok nyugateurópai szövetségesei, mert ezeket a fegyvereket - hasonlóan mint a neutronbombát - elsősorban Európában vetnék be. Az ún. bináris vegyi fegyverek gyártásával kapcsolatos tervek Európában nagyon rossz fógadtatásra találnak, és fokozzák az ellenállást Washington szándékaival szemben, állapítja meg a The Times. SZÉLES KÖRŰ LETARTÓZTATÁSOK (ČSTK) - A salvadori junta 2000 katonája folytatja a harcot a partizánok ellen Usulatan és La Paz keleti tartományokban. A házkutatások során mindenkit letartóztatnak, aki gyanús, hogy a juntával szembehelyezkedik. A széles körű letartóztatásoknak az a célja, hogy megfélemlítsék a lakosságot, valamint a partizánokat. A partizánok ugyanis az utóbbi időben több sikeres hadműveletet hajtottak végre épp az említett tartományokban. A partizánok rádióállomása, a Venceremos felszólította a lakosságot a további harcokra. Elsietett reagálás (ČSTK) - A Fehér Ház nyilatkozatot adott ki arra vonatkozóan, hogy a genfi szovjet-amerikai tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség egy szerződéstervezetet terjesztett a szovjet fél elé. A javaslat nem más, mint a Reagan által novemberben ismertetett úgynevezett „nullamegoldás“ megismétlése. Az amerikai kormány a már ismert „Reagan-terv“ ismétlésével párhuzamosan sietett negatív álláspontra helyezkedni azokkal a javaslatokkal kapcsolatban, melyeket Leonyid Brezsnyev tett a hét közepén, hogy az évtized végéig mindkét fél egyharmadára csökkentse közepes hatótávolságú rakétaállományát. A Szovjetunió már nemegyszer felhívta a figyelmet arra, hogy a Reagan-féle nullamegoldás nem más, mint a létező katonai stratégiai erőegyensúly megbontására, az egyoldalú amerikai fölény megszerzésére irányuló kísérlet. Leonyid Brezsnyev szerdán a Szocialista Internacionálé képviselőivel való találkozáson hangsúlyozta, hogy Reagan terve egyáltalán nem tartalmaz komoly javaslatokat, mert a Szovjetuniótól egyoldalú rakétacsökkentést követel. AZ ATOMHÁBORÚ VESZÉLYÉNEK ELHÁRÍTÁSA AZ EMBERISÉG LEGNAGYOBB FELADATA (Folytatás az 1. oldalról) relési konzultatív tanács tagjai találkoztak az SZKP küldöttségével, valamint a nemzetközi kapcsolatok és a leszerelés szovjet szakembereivel, akikkel eszmecserét folytattak néhány időszerű kérdésről. A találkozón és a beszélgetéseken áttekintették azokat a módokat és eszközöket, amelyekkel elhárítható a háborús veszély, és korlátozható a lázas fegyverkezés. Mindkét fél mély aggodalmát fejezte ki a nemzetközi helyzet kiéleződése, a lázas fegyverkezés fokozódása és az atomkonfliktus keletkezésének veszélye miatt. A két fél véleménye megegyezett abban, hogy az atomháború veszélyének elhárítása az emberiség legnagyobb feladata. Minden olyan kísérlettel határozottan szembe kell szállni, amely az atomkonfliktus küszöbének csökkentését célozza. A két fél véleménye megegyezik abban, hogy mielőbb szükséges véget vetni a lázas fegyverkezés, elsősorban az atomfegyverkezés jelenlegi fordulójának, és meg kell kezdeni a leszerelést. Ezt csakis becsületes és egyenjogú tárgyalásokkal lehet elérni, amelyek abból az óhajból indulnak ki, hogy siker szülessen a kölcsönösen elfogadható megoldások keresésében. Mindkét fél megerősítette hűségét az enyhülési politikához. A jelenlegi szakaszban különösen jelentős szerepet kell játszaniuk az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről folyó szovjet-amerikai megbeszéléseknek. Szükséges, hogy ezek a megbeszélések konstruktívak legyenek, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú megtartásán alapuló pozitív eredménnyel végződjenek. Megelégedéssel állapították meg, hogy egyre nagyobb támogatásra talál az atomfegyvemnentes övezetek és a békeövezetek létrehozásának gondolata Európában és a világ más térségeiben. Európában a leszerelési politika egyik fő célja olyan helyzet megteremtése, hogy ezen a földrészen semmilyen atomfegyver ne legyen, sem közepes hatótávolságú, sem taktikai fegyver. Mielőbb fel kell újítani a SALT- tárgyalásokat. A két fél kifejezte véleményét, hogy az ezzel kapcsolatban aláírt megállapodásokat meg kell tartani, s hogy a tárgyalásokat a stratégiai atomfegyverek lényeges csökkentése felé kell terelni. A helsinki Záróokmány ajánlásait teljes mértékben tiszteietoen kell tartani. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevői madridi találkozójának nagymértékben hozzá kellene járulnia a nemzetközi helyzet javításához azzal, hogy dönt a bizalom-. erősítő intézkedésekről, az európai biztonságról és leszerelésről szóló értekezlet összehívásáról. Mindkét fél megállapította, hogy az ilyen vagy olyan nézetkülönbségeknek nem lenne szabad akadályozniuk a legfontosabbat - a világbéke megőrzéséért és megszilárdításáért kifejtett erőfeszítéseket. A Szocialista Internacionálé leszerelési konzultatív tanácsa és az SZKP képviselői kinyilvánították, hogy továbbra is folytatni kívánják a kölcsönös kapcsolatok fejlesztését, a véleménycserét, hogy megoldják az emberiség ezen legégetőbb problémáját, xxx Kaleví Sorsa, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke, a Szocialista Internacionálé alelnöke csütörtökön Moszkvából visszautazott Helsinkibe. A pályaudvaron Kalevi Sorsától elbúcsúzott Borisz Po- nomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és az SZKP KB más munkatársai. széljegyzet Családi örökség? A briteknek mindig van miért izgulniuk. Tavaly ősszel főleg a londoniakat az tartotta lázban, vajon a nagy tolongásban legalább egy másodpercre megpillant hatják-e Károly herceget és fiatal nejét az esküvőn. Aztán jött az újabb drukk: vajon fiú lesz-e a királyi család legifjabb sarja. Legutóbb a ködös Albion azért szurkolt, hogy megkerüljön az afrikai autóversenyen a sivatagban eltévedt Thatcher-fiú. A kormányfő fiára párnapos kutatás után rábukkantak, a Downing Streeten aggodó mamát telefonon azonnyomban megnyugtatták. A „vaslady“ fellélegzett, a lapok első oldalairól is lekerült az izgalmasnak vélt téma. Már aki számára az, mert a szigetországban, mint később kiderül, több millió embernek a kisebb gondja is nagyobb annál, minthoy napokon át ilyen „egész nemzetet érintő üggyé“ felfújt históriára figyeljen. A kománypárti lapok legalábbis első számú témaként tálalták az említett magánügyszámba menő eseteket. Amíg vannak ilyen slágertémák, addig másról megfeledkezhetnek a lapok, s szinte észrevétlenül megpróbálják elterelni olvasóik figyelmét egyéb társadalmi gondokról. De ezt is csak ideig-óráig lehet. Mint ahogy nem lehetett tovább halogatni egy döbbenetes adat közzétételét. Halogatások után a héten hozták nyilvánosságra, hogy Nagy-Britannia történetében a munkanélküliek száma első ízben lépte túl a hárommilliós határt. Ha valami, hát ez olyan hír, melyet nem lehetett egyszerűen csak úgy agyonhallgatni. Pedig a konzervatív kormányhoz közelálló lapok ezt próbálták tenni. Az említett szenzációs hírekhez viszonyítva a rekordnagyságú munkanélküliségre vonatkozó adatot „eldugták“ a lapokban. Annál harsányabban, szalagcímekben hozta viszont az ellenzéki sajtó. Egyáltalán nem eltúlzottak az alábbi címidézetekben szereplő kemény jelzők: „Rettenetes statisztika“, „Súlyos nemzeti katasztrófánk a munkanélküliség“. A legteljesebb mértékben helyénvalóak, hiszen az 1929-33- as világgazdasági válság idején „mindössze“ 2,9 millió volt a munkanélküliek száma. A mostani adat pedig több mint 100 ezerrel „túltesz“ azon. Tegyük hozzá: ez a statisztika méghozzá nem is teljes, mert nem tartalmazza azokat a munkanélkülieket, akik ideiglenesen munkát találtak. A Thatcher-kormány kétségtelenül nehéz helyzetben van. Több mint két éve a választási győzelem idején a konzervatívok egészséges brit gazdaságot ígértek. S azóta a válság kórtünetei nemhogy enyhültek volna, hanem hó- napról-hónapra egyre inkább elhatalmasodtak. A „vaslady“ becenevéhez hűen továbbra is hajthatatlan. Hogy a hadügyminisztérium rendeljen kevesebb fegyvert, rakétát, hadihajót? Mert ugye logikusan így jutna több a békés célú termelésre, az iskolaügyre, a kórházakra és nem utolsósorban új munkahelyek létesítésére. Nyilván rossznéven vennék ezt a Fehér Házban is, mert hiszen Reagan elnök nem csalódhat leghúbb európai szövetségesében. Fegyver tehát több, lesz méghozzá jóval több, mint amennyi a brit biztonság garantálásához szükséges. De munkanélküliből is mégtöbb lesz - nem más jósolta ezt, mint a londoni kormány munkaügyi minisztere. A kormánypárt már félszemmel a közeledő parlamenti választásokra figyel - meglehetősen gondterhelten. Az ellenzék viszont repes az örömtől a konzervatívok belgazdasági kudarcai láttán. Nem is ok nélkül, mert úgy látszik, nemcsak a Thatcher-fiú tévedt el a sivatagban, hanem - amint az a Morning Star karikatúráján látható - miniszterelnök-anyukája is, aki rossz útra kormányozta a brit gazdaságot. P. VONYIK ERZSÉBET WEINBERGER KOZEL-KELETI KÖRÚTON Kölcsönös kapcsolatok és hátterük (ČSTK) - Weinberger amerikai hadügyminiszter megérkezett egyhetes közel-keleti kőrútjának első állomására, Rijadba. Szaúd- Arábián kívül Ománt és Jordániát is felkeresi. A Pentagon lakonikus bejelentése szerint a hadügyminiszter a három közel-keleti fővárosban a „kölcsönös kapcsolatokról“ tárgyal. Az UPI hírügynökség azonban tudni véli, hogy a látogatás nyilvánvaló célja az Egyesült Államok katonai stratégiai helyzetének megszilárdítása a Közel-Kelet és a Perzsa-öböl olajban gazdag térségében. A szaúdi és az ománi látogatás része azoknak az amerikai törekvéseknek, hogy az olajban gazdag két országot valamiféle katonaipolitikai protektorátussá tegyék, ahol Washington ellenőrizné a két ország külfölddel fenntartott katonai és politikai kapcsolatait. Weinberger Rijadban várhatóan korszerű amerikai fegyvereket kínál fel a már korábban leszállított F-16-os típusú AWACS felderítőrendszerrel ellátott modern katonai repülőgépekhez. Maszkatban elsősorban annak a szerződésnek a pontosításáról lesz szó, melynek értelmében ománi területen amerikai haditámaszpontok épülnek az intervenciós gyorshadtest számára. A jordániai látogatás része az iraki-iráni konfliktussal kapcsolatos amerikai spekulációknak. Washington a két arab ország fegyveres konfliktusát a Perzsaöböl helyzetének destabilizálására akarja kihasználni. Weinberger közel-keleti útja része a Reagan-kormány arra irányuló külpolitikai törekvéseinek, hogy a „szovjet veszélyre“ hivatkozva magához láncolja a konzervatív arab rezsimeket. Finnország KORMÁNYALAKÍTÁSI TÁRGYALÁSOK (ČSTK) - Ma unó Koivisto, az új finn köztársasági elnök Veikko Hellét, a parlament első alelnökét bízta meg, hogy a nyolc vezető politikai párt képviselőivel kezdje meg a tájékozódó jellegű megbeszéléseket az új kormány megalakításáról. Várható, hogy a pártok többsége az eddigi kormánykoalíció folytatása mellett dönt.
