Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1982-02-05 / 30. szám, péntek
ÚJ szú 5 1982. II. 5. Ésszerűen irányítani - újszerűen gazdálkodni EGY FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET PÁRTALAPSZERVEZETÉNEK TAPASZTALATAI NÉGYEN ÜLJÜK KORÜL AZ ASZTALT, beszélgetünk. A téma az 1982-es termelési terv. Pontosabban a nádszegi (Trstice) Cseh- szlovák-Szovjet Barátság Egységes Földművesszövetkezet tagjaira váró feladatok. A véleményünk azonos: a terv bár igényes, de valós és teljesíthető. Persze nem a régi, megszokott módon, a kitaposott utakat járva. Új technológiai eljárásokra, megoldásokra van szükség, olyanokra, amelyekkel a korábbinál nagyobb hektárhozamokat lehet elérni és amelyek nyomán az állattenyésztésben javul a termelékenység. Mindezt úgy, hogy közben a ráfordítás se legyen nagyobb. A napi súlygyarapodás növelését ne a fokozott takarmányfogyasztással érjék el, az agrotechnikai követelmények és időpontok betartása se történjen az üzemanyag-takarékosság rovására. Az új technológiai eljárások meghonosításában a termelés korszerűsítésében lényeges követelmény legyen a gazdaságosság és a hatékonyság. Hogyan, miként járható az ilyen út? Továbbra is egyöntetű a vélemény, hogy erre részleteiben kidolgozott, általánosan érvényes gyakorlati előírás, szabály nincs. Elengedhetetlen és szükséges viszont az ésszerű irányítás, s az olyan vezető gárda, amely kezdeményezni tud és mer, képes meggyőzni az embereket az új módszerek előnyeiről, s egyben megtanítani őket azok alkalmazására.- Ahhoz persze, hogy az új eljárások meghonosodjanak, még ez sem elég. Hatékony politikai munkára is szükség van, amelynek eredményeként az emberek igazi közösséggé formálódnak- hangsúlyozza Juhos Árpád, a pártalapszervezet elnöke.- Munkánkban mindenkor kiemelt feladat a termelés segítése. Ugyanakkor messzemenően tudatosítjuk, hogy feladatunkat eredményesen csak akkor láthatjuk el, ha eleget teszünk a tömegpolitikai munka követelményeinek és a pártalapszervezeten belül jó feltételeket teremtünk a politikaiszervező munkához. Ilyen megfontolásból állandó feladat a párt vezető szerepének elmélyítése és az ellenőrzési jog hatékony gyakorlása. Igyekszünk folyamatosan javítani a pártcsoportok munkáját, javítjuk a taggyűlések színvonalát, s nagy gondot fordítunk a káderek nevelésére és beosztására. A február közepén sorra kerülő év eleji taggyűlésre készülve a felsorolt szempontok alapján a párt- bizottság már megvonta munkájának mérlegét. így a gazdaságpolitikai párttevékenység egyes kérdéseit részletesebben is megvitatják.-Kilenc pártcsoportunk van, legutóbb a munkájukat értékeltük. A legjobban a Hencze István, Szőcs Boldizsár és Tóth Károly vezette pártcsoportok dolgoztak. Példamutatóan kivették részüket a taggyűlések előkészítéséből, és a termelési kérdések megoldásában is sokat segítettek. Ami az üléseiken elhangzik, egy füzetben rögzítik, így minden észrevételről, javaslatról értesülünk, egyetlen gondolat sem vész feledésbe, nem marad megválaszolatlan. A gépesítésben dolgozó kommunisták pártcsoportja Király László vezetésével például sokat segített az üzemanyag-megtakarítást szolgáló jutalomrendszer kidolgozásában. A közvetlenül érdekeltek javaslatai alapján a traktorok üzemeltetésében több hasznos intézkedést vezethettünk be. így az októberi üzemanyag-korlátozásnak hiánytalanul eleget tettünk. Sajnos, nem úgy a december utolsó napjaiban előírt csökkentésnek. Ezt már nagyon későn kaptuk, úgyszólván semmit sem tehettünk. A PÁRTBIZOTTSÁG a gazdaságpolitikai tevékenységében a káderek nevelésének és beosztásának is nagy fontosságot tulajdonít. Ifj. Hencse Béla, a káderosztály vezetője mondja:- A CSKP KB 4. ülésének határozataiból ránk eső feladatok kidolgozásakor azt is számba vettük, hogy milyen káderalapokkal rendelkezünk. Elmondhatom, hogy párt- és gazdasági vonalon is jók a feltételek. Dolgozóink 14 százaléka kommunista és az állat- tenyésztést kivéve minden részlegen megfelelő a párttagok aránya. A jövőben e kérdések megoldására és a párttagjelöltek nevelésére kell összpontosítani a figyelmet. A gazdasági vezetésben is hasonló a helyzet. A vezető dolgozók közül hatnak van mérnöki diplomája, további három ösztöndíjasunk pedig most végzi a főiskolát. Gondot okoz viszont a középkáA Pártélet 2. száma Szilárdítsuk a párt és a nép kapcsolatát a címe a lap bevezető írásának. A cikk kiemeli, hogy a párt azért vált a nép vezetőjévé, mert sohasem különült el a néptől, mindig a nép alkotó eleme, élcsapata volt és ma is az. A kommunisták mind a múltban, mind napjainkban bebizonyították, illetve bebizonyítják munkájukkal, hogy a többi munkástól, szövetkezeti dolgozótól és értelmiségtől csak abban különböznek, hogy öntuda- tosabbak, áldozatkészebbek és elkötelezettebbek. Fontos lépés a CSKP XVI. kongresszusa programjának megvalósításánál című írásában Václav šípek, a CSKP KB politikai-szervezési osztályának vezetője, az év eleji taggyűlések jelentőségéről ír. Hangsúlyozza, hogy a tanácskozásoknak növelniük kell az alapszervezetek cselekvő- képességét, s a figyelem homlokterében továbbra is a népgazdaság kérdéseinek kell állniuk. Az év eleji taggyűlésekről több írást is találunk a lapban. Stanislav Černovský, a dél-morvaor- szági kerületi pártbizottság párton belüli információs alosztályának vezetője Színvonalas és gyors tájékoztatást című írásában a párton belüli informálás tökéletesítésének tapasztalataival foglalkozik. Ivan Knotek, az SZLKP Nyugatszlovákiai Kerületi Bizottságának titkára a szerzője A mezőgazdaságban érvényesítsük az intenzív fejlesztési tényezőket című cikknek, melyben egyebek közt arra mutat rá, hogy a nyugatszlovákiai kerületben az intenzív fejlesztés fontos tényezője az öntözési rendszerek kihasználása. Jelenleg 160 ezer hektárt tudunk öntözni, és ezt a területet az elkövetkező években további 60 ezer hektárral növeljük. Gondoskodjunk az újítomoz- galomról a címe annak az írásnak, melyet Jindrich Nacher, az Észak-morvaországi Kerületi Nemzeti Bizottság Népi Ellenőrzési Bizottságának elnöke írt. Ebből megtudjuk, hogy az elmúlt évtizedben, vagyis amióta hatályba lépett az 1972. évi 84-es számú törvény, nagy fejlődésnek indult az újítómozgalom. A 6. ötéves tervidőszakban minden esztendőben mintegy tízezerrel gyarapodott a benyújtó« újítási javaslatok száma. Feltételezhető, hogy a 7. ötéves tervidőszakban számuk további mintegy 270 ezerrel növekszik. Ennek ellenére - figyelmeztet a szerző - akadnak üzemek, munkahelyek, ahol nem fejlődik az újítómozgalom. A Teljesítjük a CSKP XVI. kongresszusának határozatait című fejléc alatt az alábbi címek olvashatók: A szocialista munkabrigádok haszna, A CSKP KB 3. ülése határozatának szellemében, A takarmány kulcsfontosságú tényező, Miről tanúskodott a kádermunka ellenőrzése, Hasznosítsunk minden talpalatnyi földet, A Komplex Intézkedések hatásának tapasztalatai, Az állampolgári nevelés fontos láncszeme. A lap közli Az irányítás lenini stratégiája című cikket, melynek szerzője Konsztantyin Cser- nyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára.- fü derek hiánya. Több szakközépiskolai végzettségű dolgozóra lenne szükség. Ez tehát a másik terület, amire komolyan oda kell figyelni. Nagy előny viszont, hogy valamennyi ágazatvezetőnk párttag, így egy-egy termelési értekezlet akár pártcsoportgyűlésként is értékelhető. Csóz Elemér, a melléküzemág vezetője mindeddig szó nélkül hallgatta beszélgetésünket. Nem mintha nem lett volna mit mondania, hiszen immár két évtizede tagja a pártbizottságnak és a pártmunka minden részletét ismeri. Ő így fogalmaz:- Mi a pártmunkát és a termelést sohasem választottuk el egymástól. Kölcsönösen segítjük egymást. Érvelünk és felsorakoztatjuk az ellenvéleményeket mielőtt véglegesítjük a megvalósítás módját, hogy aztán a gyűléseken győzzük meg az embereket az új módszerek bevezetésének szükségéről. Ha ez megtörtént, csak akkor lépünk továBb, de annál következetesebben. Ugyanis a dolgozókat az új eljárás alkalmazására is meg kell tanítani. Példákat is említ. Sok helyen abbahagyták például a szenázso- lást, mert nem vált be. Nem azért, mert rossz a módszer, hanem mert nagyon könnyű rosszul csinálni. ók a lucerna mintegy harmadát tavaly is így tartósították. Megérte. Ezt a fejési átlagok egyértelműen bizonyítják. Hasonlóan alapos és gondos előkészítés után az elmúlt őszön a szemes kukorica betakarításakor először alkalmazták a CCM-eljárást. A munkát párt- és gazdasági vonalon egyaránt alapos előkészület előzte meg.- És ez is újdonság a javából- mutatja egyelőre rajzon a lucernakaszálás idején már a valóságban is megnézhető létesítményt.- A szomszédos állami gazdaságban már berendezkedtek a lucernaszecska sajtolására. A berendezés persze sok pénzbe kerül, ezért törtük a fejünket, hogy miként oldhatnánk meg olcsóbban. Végül megtaláltuk a megoldást. Volt egy régi szőlőprésünk, azt alakítottuk át úgy, hogy lucernaszecskát sajtolhassunk vele. És mondja, magyarázza, milyenek az elképzelések, tervek. Mert nem szeretnek félúton megállni. A zöldtejet, pontosabban zöldfehérjét a sertéseknek adják majd, s bizonyára a takarmányfogyasztás további csökkenése lesz az eredmény. Azt is tervezik, hogy a takarmánypogácsázásnál a drágább és nehezen kapható melasz helyett alkalmazzák. Sőt, az lesz majd a teljes siker, ha megoldódik a kisajtolt lucernarost közvetlen tárolásának a kérdése. MÁR KISZÁMÍTOTTÁK, sorolja is egymás után a számokat, hol és melyik munkaműveletnél mennyit takarítanak meg, mennyivel hatékonyabbak az új eljárások. A kérdést, hogy mi ennek az előrelépésnek a titka, feltétele, már nem is kell feltenni. Az eddigi beszélgetés egyértelműen megadja a választ: a gazdasági vezetés és pártirányítás összhangja, együtt- munkálkodása. EGRI FERENC A napokban befejeződött a Barátság 82 fedőnevű hadgyakorlat, amelyen a csehszlovák néphadsereg, a szovjet hadsereg és a magyar néphadsereg egységei vettek részt. A hadgyakorlat a testvéri hadseregek katonáinak baráti találkozóira is alkalmat adott- (Képtávíró - ČSTK) LERAKTÁK NÉPHADSEREGÜNK ALAPJAIT Negyven éve alakult meg a csehszlovák hadtest a Szovjetunióban Miután 1939-ben a fasiszta Németország megszállta Csehszlovákiát, sok állampolgár külföldre távozott, hogy fegyverrel a kezében harcoljon nemzete felszabadulásáért. Legtöbben Lengyel- országba emigráltak, ahol beléptek az ún. lengyel légióba. Miután a náci hadsereg megszállta Lengyelországot, a légió a Szovjetunió területére csoportosult át. A csehszlovák burzsoá kormány és a CSKP moszkvai vezetősége között éles harc folyt a légió tagjainak további sorsát illetően. A burzsoá kormánynak nem állt érdekében, hogy a csehszlovák katonák a Szovjetunió területén maradjanak, és azért fokozatosan átvezényelték őket. így történt, hogy 1941 nyarán a légió 798 tagja közül már csak 93-an maradtak a Szovjetunióban. Abban az időben, amikor a fasiszta Németország megtámadta a Szovjetuniót, megkezdték a csehszlovák katonai egység szervezését. Ehhez az alapot a Szovjetunió és Csehszlovákia 1941. július 18-án megkötött szövetségi szerződése képezte. Ezt követően 1941. szeptember 27-én a Szovjetunió katonai főparancsnoksága megállapodást írt alá a csehszlovák hadvezetéssel. Ez a megállapodás már konkrétan kidolgozta a két ország kölcsönös együttműködésének kérdéseit, így a 2. cikkelye leszögezi, hogy a Szovjetunió területén csehszlovák egységek alakulnak. A szovjet parancsnokság nagy figyelmet szentelt a csehszlovák egységek szervezésének. Buzulu- kot jelölték ki a csehszlovák egység kiképzésének színhelyéül. Ludvík Svoboda alezredes már 1941 decemberében átvette a kijelölt épületeket és 1942. február 5-én megérkezett Buzulukba a csehszlovák tisztek és altisztek 88 tagú csoportja, ók képezték a parancsnoki testület alapját. A galántai Milex üzem 42 féle tejterméket, főleg sajtot szállít a hazai és külföldi piacra. Képünkön: Somogyi Veronika, a szocialista munkabrigád aranyjelvényes vezetője Bartus Ilona és forgács Katalin ipari tanulókkal sajtot csomagol. (ČSTK) Ehhez a csoporthoz tartozott Ján Fridrich, nyugalmazott alezredes is. így emlékezik a negyven év előtti eseményekre.- Amikor a fasiszta Németország már közvetlenül veszélyeztette köztársaságunkat, én Nyu- gat-Csehországban szolgáltam. Sokan nem tudtunk beletörődni a müncheni árulásba, az ún. szlovák állam megalakulásába. Tudtuk, hogy a fasiszták üldözni fogják a CSKP tagjait és a haladó gondolkodású embereket, ezért elhagytuk a köztársaság területét és Krakkó közelében csatlakoztunk az ún. lengyel légióhoz. Később, amikor a fasiszták Lengyel- országot is megtámadták, a Szovjetunió területére távoztunk Ludvík Svoboda vezetésével. 1941 -ig a Szovjetunió különböző területein tartózkodtunk, fegyverünk akkoriban még nem volt. A londoni kormány több társunkat Nyugatra vezényelte, napról napra kevesebben lettünk. Svoboda elvtárs többnyire Moszkvában tartózkodott, ahol a CSKP moszkvai vezetőségével egy csehszlovák katonai egység kialakításának lehetőségeiről tárgyalt. A tanácskozások és megállapodások eredményeként megkezdték az egység szervezését. A moszkvai rádió felhívása alapján 1942. február 5-én Buzulukba érkeztünk. Mindenki tudta feladatát. Átvettük a kijelölt épületeket és már aznap szolgálatba léptünk. Megkezdtük a kiképzést. Nagyon jól emlékszem azokra a parancsnokokra, akiktől sokat tanultunk. Minket, szakaszparancsnokokat pl. Otakar Jaroš főhadnagy, šmol- dás és Janko hadnagyok tanítottak. Rövid időn belül már annyian voltunk, hogy megkezdtük a szakaszok, majd végül az első csehszlovák önálló hadtest kialakítását. A kiképzés nagyon kemény volt. Télen mínusz 40 fok, nyáron pedig plusz 40 fokban gyakorlatoztunk. Jól emlékszem, egyszer erőltetett menetben teljes felszereléssel tettük meg a Buzuluk és Koltubijanka közti 9 km-es távolságot, a legnagyobb melegben. Mégsem esett nehezünkre, fiatalok voltunk, lelkesen készültünk hazánk felszabadítására. Sohasem felejtem el, milyen nagy segítséget kaptunk a lakosságtól és magától a Vörös Hadseregtől. Már 1942 februárjában szovjet kiképzők jöttek egységünkbe, akik átadták nekünk gazdag tapasztalataikat. Nagyon jól összebarátkoztunk velük és később harctársainkká váltak. Tudom, hogy a Szovjetunió és dicső hadseregének segítsége nélkül nem vívtuk volna ki a végleges győzelmet - fejezi be rövid visszaemlékezését Ján Fridrich elvtárs, számos érdemrend kitüntetettje, aki negyven éve ott volt azok között, akik lerakták néphadseregünk alapjait.-gf-
