Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1982-02-05 / 30. szám, péntek
•ŕfMuafíaKsik Legjobb védekezés a megelőzés KOMMENTÁLJUK Az elmúlt évben a rimaszombati (Rimavská Sobotp) járásban összesen 74 tűzeset fordult elő, az anyagi kár összesen meghaladta a 913 ezer koronát. S ami ennél is szembetűnőbb: a korábbi esztendőkhöz viszonyítva tavaly hússzal több tűzeset volt, s négyszáz koronával nagyobb veszteség érte a társadalmat. Az elmúlt két évtized statisztikájából azonban kitűnik, hogy nem az 1981-es esztendő volt rendhagyó, hanem a korábbi, hiszen évenként általában hetven-nyolcvan tűzesetet tart nyilván a krónika. Hogy az elmúlt esztendőben mi okozta a tűzesetek többségét, erről Ondrejcsák Nándor főhadnaggyal, a Járási Tűzrendészeti Felügyelőség vizsgálócsoportjának vezetőjével beszélgettünk.- A rendelkezésünkre álló vizsgálati anyagok alapján elmondhatom, hogy járásunkban elsősorban az emberi fegyelmezetlenség és hanyagság okozza a tűzesetek, s a nyomukban keletkezett anyagi károk nagyrészét. Az állami szektort sújtó 18 tűzeset nagy része az elmúlt esztendőben is elkerülhető lett volna, a tűzvédelmi előírások megtartásával. A nemtörődömség egyik jellegzetes példája a nagytöréki (Veiké Teriakovce) tűzeset, amikor elégett a helyi földművesszövetkezet legnagyobb szénatárolója, s mintegy 91 ezer koronás kár érte a gazdaságot, de talán még ennél is több, hiszen a jó minőségű szállás takarmány hiányát napjainkban aligha tudják pótolni. Mint megállapítottuk, a szellőztető berendezés motorját egy kábelra fektették, s ennek következtében három fázis helyett csak kettő működött. Természetesen a biztosíték nem bírta el üzemeltetését. A szövetkezet vezetői ahelyett, hogy szakemberrel vizsgáltatták volna meg a műszaki hiba okát, laikusra bízták a gyakori biztosítékcserét, s végül leégett az egész szénakészlet. Még markánsabb példája a bűnös hanyagságnak a Tornaijai (Šafárikovo) Mezőgazdasági Termékfelvásárló és Ellátó Vállalat által üzemeltetett gabonaszárítóban keletkezett tűzeset. A kiszolgáló személyzet tagjai felügyelet nélkül hagyták a gépet, italozni mentek a közeli vendéglőbe. A korábban hiba nélkül működő szárítóban időközben azonban megszorult a nagy nedvességtartalmú termény, és begyulladt. A szárítómunkások ezalatt gondtalanul szórakoztak, s nem ők, hanem az utcai járókelők jelentették az esetet a tűzoltóságnak. A nagy forgalmú városi strand vendégei ugyanis már déli egy órától érezték az egyre erősebb „pörköltkávé illatot“, s csak három óra körül derült fény a szokatlan jelenség okára. Az emberek - sajnos - nemcsak munkahelyeiken, hanem saját otthonaikban is figyelmetlenek. A rimaszombati Družstevná utca egyik első emeleti lakását bérlő lakó ittas állapotban tért haza. Égő cigarettájától lángra kapott az asztalterítő, majd az egész berendezés. A lakóépületben és berendezésében 140 ezer korona kár keletkezett, s bizony veszélyeztette a ház többi lakójának vagyonát és életét is. Általában hogyan próbálják megelőzni a tűzeseteket, s melyik évszak jelenti tűzvédelmi szempontból a legkritikusabb időszakot?- A kérdés második felére válaszolok először - mondotta a tűzoltótiszt hiszen tűzvédelmi szempontból minden évszaknak megvannak a maga veszélyei. Most éppen a fűtési idény közepénél tartunk, s ilyenkor bizony nagy veszélyt jelentenek a kályhákból kipattanó szikrák, kihulló parázs éppúgy, mint más fűtőtestek meghibásodása, rövidzárlat, a kémények elhanyagolt állapota, vagy A Szövetkezeti Földművesek Cseh Szövetségének egyik közkedvelt üdülője már harmadik éve fogadja a vendégeket a Šumavá- ban. Januárban a mezőgazdasági szaktanintézetek tanulói élvezték a tél örömeit, februártól a szövetkezeti tagok pihenhetnek a szép környezetben. Sok kicsi sokra megy... Tartja a régi közmondás, amely különösen megszívlelendő az energiatakarékosság terén. Közismert tény, hogy az energiaszükségletünk egy részét behozatalból fedezzük, amiért valutával fizetünk. Az üzemekben országszerte központilag szabályozzák a villanyáram fogyasztását. Ám a háztartásokban, a hivatalokban és a közvilágításban is lehet és kell takarékoskodni, annál is inkább, mivel az összfogyasztás egyharmadát a nem termelő szférában használjuk fel. Ennek 20 százalékát - vagyis évente átlagban családonként több mint 1574 kilowattórát - a háztartások fogyasztása teszi ki. Európában a fogyasztást illetően az elsők között vagyunk, de erre nem lehetünk büszkék. A szakemberek szerint a háztartások évi fogyasztását egynegyedével lehetne csökkenteni, ami 6,5 millió tonna barnaszén megtakarítását tenné lehetővé. Gyakran hallhatjuk, hogy egy vagy két égővel nem érdemes takarékoskodni. így vélekednek nem egy munkahelyen is. Pedig egy 100 kilowattos égő tíz óra alatt annyi villanyáramot fogyaszt, amennyivel egy mosógépben kimoshatunk egy kiló ruhát, két óra hosszat vasalhatunk, vagy 30 liter vizet 40 fokra felmelegíthetünk, illetve három személy ebédjét megfőzhetjük. Tehát takarékoskodni érdemes, nem is a költség miatt, hanem a népgazdaság érdeke szempontjából. Tudatosítani kell, hogy csakis addig lehet az energiával spórolni, amíg van miből. Ez nem frázis, hanem napjaink követelménye, társadalmi érdek. Erre gondoljunk akkor, amikor otthon vagy a munkahelyen villanyt gyújtunk. (németh) a házi füstölők nem mindig üzembiztos állapota. Ilyen esetek fordultak elő a közelmúltban Rima- bányán (Rimavská Baňa), ahol egy idős nyugdíjas a kályhából kihulló hamuval együtt a parazsat is a szemétdombra öntötte. Az élénk szél következtében fel lobbant a tűz, hamarosan átterjedt a közeli fa és széntárolóra, s még szerencse, hogy aránylag gyorsan közbe tudott avatkozni a tűzoltóság. Tornaiján a kályhából kipattanó szikrától meggyulladt egy karosz- szék, ettől pedig szinte a két szoba egész berendezése. A tüzeset által keletkezett anyagi kár értéke 70-80 ezer koronára tehető. Még jóformán be se fejeződik a fűtési idény, amikor megkezdődik a tavaszi nagytakarítás, s ilyenkor szokás szerint a lakóházak és a hétvégi házak környékén az emberek mindent elégetnek. A tűz a száraz füvön keresztül a szél segítségével gyakran tovább terjed, ami különösen erdei nk szempontjából lehet igen veszélyes. Az elmúlt esztendőben öt erdőtüzet okozott a gondatlanság, s több hektáron pusztultak el a facsemeték, az anyagi kár értéke meghaladja a 44 ezer koronát. A nyári hónapokban a széna és a szalmabegyűjtés, illetve az elraktározás okoz sok gondot. A gyakran nedves állapotban összehordott takarmányt az előírások szerint gyakran kellene ellenőrizni, s egy bizonyos hőfok esetén széjjel kellene bontani a kazlakat. Ellenőrző tevékenységünk során azt tapasztaljuk, hogy a méréseket nem végzik rendszeresen, s még inkább idegenkednek a kazlak megbontásától, a takarmány újraszárításától. Ellenőrző tevékenységünk során a tűzvédelmi előírások meg nem tartására, megszegésére felhívjuk az illetékesek figyelmét. Sajnos, gyakran még a vezetők sem tulajdonítanak kellő figyelmet a jó szándékú figyelmeztetésnek. Sokszor csak a súlyos következményekkel járó tűzesetek döbbentik rá az embereket felelősségükre.- h. a BÁNJA A SAJÁT PÉNZTÁRCÁJA IS! Környezetünk és így egyúttal egészségünk védelmére folyamatosan nemcsak jelentős anyagi esközöket fordítunk, hanem az ezzel kapcsolatos jogszabályok megtartására is gondosabban ügyelünk. Ennek kedvező hatása elvitathatatlan. Nem egy vonatkozásban javult a helyzet vagy legalább útját álltuk további rosszabbodásának. A másik oldalon azonban szinte lépten-nyomon megállapítható, hogy a jövőt is okkal féltő és óvó szándékaink kerékkötői nemcsak a korlátozott anyagi, kapacitásbeli és egyéb lehetőségek, hanem - eléggé gyakran - a környezeti viszonyokért is felelős intézmények, szervezetek vezetőinek és egyéb dolgozóinak szubjektív, vagyis elkerülhető mulasztásai. Figyelmeztető körülmény, hogy Szlovákia levegőjét évente hozzávetőleg egy és negyed millió tonna egészségre ártalmas anyag szennyezi s mintegy hatezer az olyan - nagyobbrészt mezőgazdasági - szervezet, amely folyóinkat, a talajvizet és esetenként az ivóvíz-készleteket is szennyezi és mérgezi. A jó szándékú figyelmeztetés, sőt a higiénikusok kötelező megállapításai és utasításai is - csak ezekből 1980-ban nem kevesebbet mint harmincezret adtak ki - részben süket fülekre találnak. Ilyenkor nincs más lehetőség, mint szigorúbb intézkedésekhez folyamodni. A közhiedelemmel ellentétben, az sem megy nálunk fehér holló számba. Az említett évben például a higiénikusok 146 esetben javasoltak olyan komoly lépést, amilyen a környezet védelme érdekében termelési és egyéb létesítmények építésének, illetve üzemelésének a leállítása. A nemzeti bizottságok 95 esetben az ilyen előterjesztésnek helyt is adtak. A bírságolás is gyakoribb és jóval szigorúbb mint a múltban volt. A környezetvédelmi jogszabályok megsértéséért kirótt bírságok szintje már eléri a több százezer koronát is és ezt egyetlen üzem vezetői sem vehetik félvállról. A levegő szennyezéséért például a sellyei (Šaľa) Duslo félmillió, a Jasenica folyó vizének elszennyezéséért a Banská Štiav- nica-i Ércbányák 150 ezer, mérgező anyagok nyilvános szeméttelepen való tárolásáért pedig a prakovcei Nehézgépipari Üzem százezer korona bírságot fizetett 1980-ban a különböző felügyelő szervek által kivetett bírságok összege megközelítette a húszmillió koronát. Hiányosságnak tekinthető joggal az, hogy a komoly szabálysértésekért egyelőre még túlságosan ritkán és enyhén büntetjük azokat, akik személy szerint is felelnek értük. Ezek a bírságok nagyjából száz koronától kivételesen kétezer koronáig terjednek. E tekintetben a nagyobb szigor és következetesség feltétlenül indokolt. Annál is inkább, mivel a gyakorlat meggyőzően tanúsítja, hogy az ilyen intézkedések - bár viszonylag nem nagy összegekről van szó - érzékenyebben és jobban hatnak. Itt ugyanis nem egy bizonyos üzem, annak kollektívája s áttételesen a társadalom a kárvalló fél, hanem a kötelességeit elhanyagoló egyén, akinek nyilván nem mindegy, hogy mennyivel lesz fizetéskor vékonyabb a borítékja. Az persze nem vitás, hogy még drákói rendszabályokkal sem egyenlíthetnénk ki ezekkel a bírságokkal a közösségi károkat, amelyek ennél jóval nagyobbak, nem is beszélve arról, hogy egészségi állapotunk romlása nem mérhető csak anyagiakkal. Az azonban kétségtelen, hogy a környezetvédelmi törvények minden törvényes eszközzel történő, az eddiginél erélyesebb megtartatása jelentősen javíthat a rózsásnak aligha mondható helyzeten. GÁLY IVÁN ORVOSI TANÁCSADÓ A fekélybetegségröl A gyomor, illetve a nyombél nyálkahártyáján keletkező, a mélybe (gyomorfalba) terjedő szövethiányt fekélynek (ulcusnak) nevezzük. Keletkezési helye szerint gyomorfekélyt és nyombél fekélyt különböztetünk meg. Fekélybetegségnek a krónikus fekélytől szenvedők betegségét nevezzük, melyre a fekély javulása, begyógyulása, újramegjelenése, rosszabbodása és ismét javulása a jellemző. Előfordulása a férfiaknál gyakoribb mint a nőknél. A gyomorfal mirigyei gyomornedvet termelnek (sósav, pepsin), amely az emésztést szolgálja. A gyomor-, és nyombélfal nyálkahártyája nagyon érzékeny, sérülékeny, és bizonyos tényezők közre- játszásával a sósav hatására a nyálkahártyán kisebb-nagyobb mélyülő és terjedő defektus (fekély) jön létre, mely ránézésre hasonlít a bőrön, vagy a szájüreg nyálkahártyáján megjelenő fekélyre. Az okozati tényezőket két csoportra osztjuk: az egyik csoportba tartoznak az ún. agresszív tényezők, melyek károsítják a nyálkahártyát (pl. gyomorsavtúltengés, a védőnyák mennyiségének csökkenése, a nyálkahártya elégtelen vérellátása, stresszhatások és az öröklődési hajlam). A második csoportba tartoznak a nyálkahártyát védő, ellenállóképességét növelő tényezők: megfelelő sósav és nyák termelése, megfelelő vérellátás. Ezeknek a tényezőknek az egyensúlyaN a feltétele annak, hogy fekély ne keletkezzék. Ha az agresszív tényezők bizonyos határon túl erősödnek, vagy a defenzív tényezők gyengülnek, ulcus keletkezik. A gyomor fekélye gyakoribb a 40-60 évesek táborában. A fájdalom evés után 1/2-2 órávalje- lentkezik (telődési fájdalom) mint tompa nyomás a köldök felett, közepén. Á beteg étvágytalan, mert az étel elfogyasztása után fájdalmai vannak, így inkább nem eszik. Emiatt gyorsan fogy, a szervezet gyengül, a fekély mélyül, terjed. Az első ízben jelentkező fekély intenzív kezeléssel gyorsan és tökéletesen gyógyul, helyén heg keletkezik. Tudni kell, hogy bár a fájdalom megszűnt, nem biztos, hogy a fekély eltűnt. A nyombél fekélye kisebb terjedelmű és felületesebb mint a gyomoré, a kiváltott fájdalom azonban sokkal erősebb: görcsös, éles és főképp éhgyomorra jelentkezik. A beteg a fájdalmat a jobb bordaív alatt, a köldöktől jobbra érzi. Mindkét esetben a panaszok leggyakrabban tavasszal és ősszel jelentkeznek (szezonbetegség). A gyomorfekély mint betegség már a régmúltban is ismeretes volt, azonban felismerésében az orvos csak a beteg panaszaira támaszkodott, semmilyen, a diagnosztikát könnyítő eljárást nem ismert az orvostudomány. A 19. század második felében kezdték bevezetni a gyomornedvek kivizsgálását, ami nagyon fontos információkat nyújt a gyomor állapotáról. A gyomorszondázást még napjainkban is alapvető kivizsgálásnak tartjuk. Még többet mond a gyomorfal érintettségéről a röntgenvizsgálat. Ez abból áll, hogy a beteggel megitatott báriumpép kitölti a gyomorüreget és a nyombelet, és természetesen magát a fekélyfészket is, s az telődési többletként jelentkezik a röntgenképen. Korunk legtökéletesebb diagnosztikai módszere az ún. gastro- fibroskopia, vagyis a gyomor tükrözése vékony, fonaloptikai műszerrel. Az orvos az optikán keresztül betekinthet a felső béltraktus üregeibe, élethűen látja - színesen - a gyomor és nyombél nyálkahártyáját, annak kóros elváltozásait. Olyan fekélyeket is kimutat, melyek röntgenvizsgálattal nem láthatók, és alkalmas a gyógyulás folyamatának megítélésére is. Miért veszélyes a gyomorfekély? Azért, mert komoly szövődményei fejlődhetnek ki, pl. a fekélyből való vérzés, ami minden esetben életveszélyes. A gyomor nyálkahártyájának gazdag a vérellátása, gyakran megtörténik tehát, hogy a fekély egy kisebb-nagyobb ütőér közelében keletkezik, és fejlődése folytán „megnyitja“ az eret, mely azonnal vérezni kezd. Ez rosszul- léttel, hányingerrel és a megemésztett, kávézacc-szerú vér ürítésével jár. Még aznap, esetleg másnap jelentkezik a szurokfekete széklet (a megemésztett vérrel sötétre festett, kulimászszerű széklet). Nagyon veszélyes szövődmény a gyomorfal átlyukadása, amikor a gyomorfekély átfúrja a gyomorfalat. Ez hirtelen éles, gyorsan fokozódó késszúrásszerű fájdalommal jelentkezik. Gyógyítható-e, esetleg megelőzhető-e a gyomorfekély? Erről a kővetkező tanácsadónkban számolunk be. DR. VARGA TILDA ÚJ SZÚ 4 1982. II. 5. NAGY ÁRA VAN A HANYAGSÁGNAK
