Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1982-02-26 / 48. szám, péntek

ÚJ szú 3 1982. II. 26. Leonyid Brezsnyev válasza az ausztrál békeharcosok nyílt levelére A LEMP KB 7. ülése A szocialista megújulás irányvonalától nincs visszafordulás Wojciech Jaruzelski beszámolója (ČSTK) - A háborús veszély csökkentésének, a nukleáris le­szerelésnek a kérdéseiről szólt Leo­nyid Brezsnyev szovjet államfő válaszában, amelyet az ausztrál békemozgalom hozzá és Reagan amerikai elnökhöz intézett nyílt le­velére adott. Az SZKP KB főtitká­rának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, a National Times című ausztrál lapban megjelent levélre adott vá­laszát szerdán tették közzé Moszk­vában.- Olvastam levelüket, amelyet hozzám és Reagan amerikai el­nökhöz intéztek - írja válaszában Leonyid Brezsnyev. Közel áll hoz­zám és érthető számomra az az aggodalom és gond, amelyet a folytatódó fegyverkezési hajsza, a nukleáris háború növekvő ve­szélye miatt éreznek. Az ausztrál békeharcosok leve­lükben kérték, hoay a Szovjetunió és az Egyesült Államok erősítse meg: nem alkalmaznak elsőként nukleáris fegyvert. Brezsnyev ez­zel kapcsolatban leszögezi: a Szovjetunió már határorozot- tan kijelentette, hogy soha nem alkalmaz nukleáris fegyvert azon államok ellen, amelyek le­mondanak a nukleáris fegyve­rek gyártásáról, s területükön sem tárolják azokat. Mi készek vagyunk szerződés formájában megfelelő garanciákat vállalni bár­mely nem nukleáris országot ille­tően. Minden más nukleáris hatal­mat is arra szólítunk fel, hogy vállaljon hasonló kötelezettséget. Mi több, az ENSZ Közgyűlésének XXXVI. ülésszakán éppen a Szovjetunió terjesztette elő azt a fontos és konstruktív kez­deményezést, amelynek célja annak elérése, hogy soha senki ne alkalmazzon elsőként nukle­áris fegyvert. Az ezzel kapcsola­tos dokumentumtervezet leszöge­zi, hogy azok az államok, amelyek elsőként alkalmaznak nukleáris fegyvert, súlyos bűntettet követ­nek el az emberiség ellen.Csak az Egyesült Államok és legköze­lebbi katonai-politikai szövetsé­gesei nem támogatták ezt a ha­tározatot, amely megfelel a világ valamennyi népe törekvéseinek.- Elsődleges feladatnak tart­juk gyors és konstruktív ered­mény elérését a genfi szovjet-a­merikai tárgyalásokon - hang­súlyozza Leonyid Brezsnyev. En­nek globális jelentősége lenne, mivel egy európai nukleáris konf­liktus szükségszerűen világkonflik­tussá fajulna.- Úgy vélem, hogy mielőbb foly­tatni kell a szovjet-amerikai SALT-tárgyalásokat is. Az ame­rikai fél azonban vég nélkül halo­gatja a párbeszédet ebben a kérdésben, amely az egész (ČSTK - A PAP lengyel hír- ügynökség kommentárjában a szakszervezeti mozgalom jövő­jével foglalkozik. Megállapítja, hogy tíz hét telt el a szükségálla­pot kihirdetése óta, és az ország­ban megkezdődött az össznépi vita a szakszervezetek koncepció­járól és jövőjéről. A kommentár hangsúlyozza, hogy alapos elem­zésnek kell alávetni a lengyel- országi szakszervezetek sikereit, de kudarcait is. Nem lehet vissza­térni semmi esetre sem az 1980 augusztus előtti vagy az 1981. december 13-át megelőző hely­zethez. A szakszervezeti mozga­lom olyan új modelljét kell kialakí­tanunk, amely más elveken alap­szik, mint eddig, ennek a modell­nek meg kell felelnie a jelenlegi társadalmi szükségleteknek és tö­rekvéseknek - hangsúlyozza a PAP. A szakszervezetek kérdéseivel foglalkozó kormánybizottság do­kumentuma hangsúlyozza, hogy a szakszervezetek vitathatatlanul a szocialista demokrácia megszi­lárdítását és fejlesztését szolgál­ják. Ezt beszédeiben többször hangsúlyozta Wojciech Jaruzelski is - mutat rá a lengyel hírügy­nökség. emberiséget aggasztja. Rendkí­vül időszerűnek tartjuk a szov­jet-amerikai tárgyalások felújí­tását a vegyi fegyverek betiltá­sáról is. E tárgyalásokat az ameri­kai fél egyoldalúan szakította félbe.- A Szovjetunió bármikor kész folytatni az Egyesült Államokkal azokat a tárgyalásokat is, amelyek a katonai tevékenység korlátozá­sára vonatkoznak az Indiai-óce­án térségében, s amelyeket ugyancsak az amerikai fél szakí­tott félbe. Mindeddig nem újította fel azokat annak ellenére sem, hogy erre vonatkozóan felső szin­tű megállapodás jött létre Bécsben 1979-ben. A Szovjetunió a maga részéről semmiféle akadályát sem látja annak, hogy a katonai tevé­kenység korlátozását szolgáló in­tézkedéseket kiterjesszék a Csendes-óceánra is. A valamennyi nukleáris fegy­verkísérlet beszüntetésére vo­natkozó kérdésre válaszolva Brezsnyev emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió már húsz éve nem folytat ilyen kísérleteket a légkör­ben, víz alatt és a világűrben. A két évtizede erről életbe lépett szerződést a nukleáris hatalmak közül csak Kína és Franciaország nem írta alá. Kína folytatja légköri nukleáris kísérleteit.- Bármikor hajlandók va­gyunk ratifikálni a föld alatti nukleáris kísérletek korlátozá­sára vonatkozó, 1974-es szer­ződést - hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev, emlékeztetve rá, hogy az Egyesült Államok halogatja e szerződés ratifikálását. - Ami a Szovjetuniót illeti, ő kész megál­lapodni nemcsak nukleáris fegyverkísérlet beszüntetésé­ről, hanem e fegyverek további gyártásának beszüntetéséről, csökkentéséről, a meglévő (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök szerdán az Ameri­kai Államok Szervezetében mond­ta el nagy érdeklődéssel várt be­szédét Washington latin-amerikai politikájáról. Reagan beszédének nagy ré­Magas kitüntetés (ČSTK) - Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke tegnap a Kreml­ben Lenin-renddel, valamint a 3. Sarló és kalapács aranyéremmel tüntette ki Kazahsztán fejlesztésé­ért Dinmuhamed Kunajevet, Ka­zahsztán Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkárát. A kormánybizottság javaslata a LEMP IX. kongresszusán jóvá­hagyott koncepcióra támaszkodik, amely a szakszevezetek szocialis­ta államban betöltött szerepének a lényeges növelésével számol. Ez megfelel a dolgozók érdekei­nek, s biztosítja a hibák és a torzu­lások kiküszöbölését. A PAP a to­vábbiakban emlékeztet rá, hogy a „Szolidaritás“, amely 1980 au­gusztusa után alakult meg, kez­detben legalább szavakban elis­merte a szocializmus elveit, a len­gyel alkotmányt és a LEMP vezető szerepét. Ezért a párt többször nyilatkoztatta ki konstruktív viszo­nyát a „Szolidaritáshoz“, és nem­egyszer hangsúlyozta, hogy kész vele együttműködni. A „Szo­lidaritás“ azonban nemcsak a szocialista szakszervezeti szö­vetség alapszabályzatához lett hűtlen, hanem általában a szakszervezeti szövet­ség alapszabályzatához is. A „Szolidaritás“ szélsőséges ve­zetői, illetve tanácsadói a „min­dent vagy semmit“ jelszó alatt a hatalom megkaparintására töre­kedtek. Ez vonatkozik Lech Wale­sára, a, .Szolidaritás“ vezetőjére is, aki nevét kölcsönözte az antikom- munista keresztes hadjárathoz készletek teljes felszámolásáról is. Brezsnyev megállapította, hogy a Szovjetunió kész előítéletektől mentesen vizsgálni a másik fél bármely leszerelési javaslatát. A Szovjetunió alaposan tanulmá­nyozza a másik fél álláspontját és javaslatait. Soha nem utasítja azokat eleve vissza. A javaslatok értékelésére egyetlen mércét al­kalmaz: milyen mértékben felel­nek meg a háború elhárítása, a béke megszilárdítása feladatá­nak és az egyenlőség és egyenlő biztonság elvének.- A szocialista országok kato­nai-stratégiai egyensúlyt értek el a tőkés világgal - mutatott rá Brezsnyev. - Ez az egyensúly olyan tényező, amely fékezi az agresszív erők törekvéseit. Ku­darcra van ítélve minden olyan számítás, hogy ezt az erőegyen­súlyt felborítsák. Katonai erő- egyensúly a lehető legalacso­nyabb szintén - ez a lényege a mi konstruktív hozzáállásunknak a nukleáris leszerelés problémájá­hoz. Mi hajlandók vagyunk a nuk­leáris fegyverzet jelentős csök­kentésére, de az egyensúly bár­milyen megsértése ezen a téren a stabilitás megsértésének veszé­lyét rejtené magában, veszélyez­tetné a békét.- Mi azon meggyőződésből indulunk ki, hogy a józan ész diadalt arat, és elhárul a nukleá­ris katasztrófa veszélye. Ezt a célt azonban egyoldalú erőfeszí­tések útján nem lehet elérni. Vala­mennyi ország és a világ népei aktív fellépésére van szükség. Leonyid Brezsnyev végezetül az ausztrál békemozgalom vala­mennyi résztvevőjének sikert kí­vánt a leszerelés és a nemzetközi együttműködés megszilárdítása érdekében végzett tevékenysé­géhez. szét a karibi térség helyzetének szentelte. A térség szerinte „lét- fontosságú stratégiai és kereske­delmi ütőér az Egyesült Államok számára“, amelynek „jóléte és biztonsága“ ugyancsak „létér­dek“ Washington szempontjából. A térségben levő országok gaz­dasági bajainak orvoslására egy több pontból álló tervezetet terjesztett elő, természetesen an­nak fejében, hogy ezek az orszá­gok politikájukat az amerikai el­képzeléseknek rendelik alá. Egye­bek között teljes vámmentességet és különféle adókedvezményeket ígért. Reagan nyíltan katonai beavat­kozással fenyegetőzött Kuba és Nicaragua ellen.- mutat rá a PAP kommentárja. A kormánybizottság dokumen­tuma azonban helyesen hangsú­lyozza, hogy az anarchiáért, az állam bomlasztásáért nem a „Szo­lidaritás“ egyszerű tagjait terheli a felelősség. A dokumentum arra is rámutat, hogy az 1980 augusztu­sában kötött megállapodások megsértéséért elsősorban a „Szolidaritás“ és a különböző szocialistaellenes csoportok a fele­lősek. Épp az ő felelősségük nagy, mivel nagy befolyással vol­tak a „Szolidaritás“ politikájára és a legjobban tudták, hogy az az út, amelyre a szakszervezeti szövet­ség lépett, nem vezet sehová. Ezért a bizottság javaslata hang­súlyozza, hogy nem lehet szó a bomlasztó tevékenységükről is­mert személyek visszatéréséről a közéletbe. A szükségállapot kihirdetése a lengyelországi szakszervezeti mozgalom történetének egy sza­kaszát zárta le, nem robbantotta fel azonban a nemzeti egyetértéshez vezető hidakat. A szakszervezetek koncepciójáról folyó vita során azon­ban komolyan el kell gondol­kodni azon, mit lehet tenni azért, hogy a múlt hibái és a válság ne ismétlődjenek meg. (ČSTK) - A Politikai Bizottság beszámolóját szerdán Wojciech Jaruzelski terjesztette elő. Mint elmondta, a lengyel hely­zetet a nemzetközi összefüggések tükrében kell elemezni. A nemzet­közi légkör romlásáért légióként felelős amerikai kormányzat nap­jainkban a tárgyalások korszaka után a politikai konfrontációra tö­rekszik. Jóllehet a Szovjetunió kö­vetkezetesen hű békepolitikájá­hoz, Washington lengyelellenes kereszteshadjáratot indított, szov­jetellenes hisztériát kelt, s azt kö­veteli szövetségeseitől, hogy mindehhez ők is csatlakozzanak. Lengyelországban kezdtek vol­na hozzá az egész szocialista kö­zösség szétzilálásához, az euró­pai történelem kerekének vissza­fordításához. Ennek a próbálko­zásnak vetett véget a szükségálla­pot bevezetése - mondotta Jaru­zelski, majd kijelentette: lehetsé­ges, a történelem egyszer majd bebizonyítja, hogy míg a második világháború Lengyelországgal kapcsolatban robbant ki, addig a harmadik világháború Lengyel- országnak köszönhetően nem robbant ki. A LEMP KB első titkára hang­súlyozta: mindig világosan ki­mondtuk, hogy az ellenforradalom nem kerekedhet felül. Jaruzelski szólt a múltban elkö­vetett hibákról. Hangsúlyozta ez­zel kapcsolatban a szocialista or­szágokkal való gazdasági együtt­működés, a KGST-n belüli mun­kamegosztás fontosságát, ame­lyet a megelőző időszakban lebe­csültek. Az ország tovább halad a refor­mok, a szocialista demokrácia erősítésének útján, a szocialista megújulás irányvonalától nincs visszafordulás - hangsúlyozta A szükségállapot teljes feloldása a teljes nyugalom biztosításának és a legégetőbb gazdasági gon­dok leküzdésének függvénye- mondotta, majd közölte, hogy a belügyminiszter a közeli napok­ban újabb könnyítéseket jelent majd be, s újabb internáltakat bo­csátanak majd szabadon. A szük­ségállapot korlátozó intézkedéseit azonban a meglevő feszültségek, kilengések, röplapakciók miatt egyelőre nem lehet olyan mérték­ben enyhíteni, ahogyan azt a ve­zetés szerette volna. A továbbiakban Jaruzelski a párt helyzetével, szerepével fog­lalkozott. Megállapította, hogy a LEMP még 1980 augusztusa előtt elveszítette a munkásosztály egy részének támogatását, ké­sőbb pedig számos pártszervezet megbénult az ellenség támadásai­tól és saját gyengeségeitől. Mind­ez azért következett be, mert az előző években a politikában és a gazdaságban az önkényeske­dés érvényesült, figyelmen kívül hagyták a szocializmus építésé­nek egyetemesen érvényes igaz­ságait. A bizalmat azzal lehet és kell visszaszerezni, ha a párt tag­jai és szervezetei a munkásmoz­galom gazdag tapasztalataiból merítve nagyfokú aktivitással részt vesznek a mindennapi feladatok megvalósításában. Ami a szakszervezeteket illeti, a párt az erős, öntevékeny és önigazgató szakszervezeti moz­galom kiépítése mellett foglal ál­lást, olyan mozgalom mellett, amely - jövőbeni szervezeti for­máitól függetlenül - feltétlenül tisz­teletben tartja a szocialista rend alapelveit, elismeri a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezető sze­repét. Az állam és az egyház viszo­nyában folytatni kell azokat a pozi­tív elemeket, amelyek Lengyel- ország ezeréves történelme során hasznosak voltak, az államiság erősítését szolgálták, el kell vi­szont vetni azt, ami ebben a vi­szonyban a társadalom hazafias integrációját gátolta. Az értelmiség köreinek többsé­gében a haza javáért érzett aggo­dalom a döntő, nem lehet figyel­men kívül hagyni ugyanakkor azt a magatartást, amelyet a „belső emigráció" névvel szoktak illetni. A gazdasági kérdéseket ele­mezve, hangsúlyozta, hogy a két­kedő hangok ellenére nincs visz- szaút a gazdasági reformtól. Wojciech Jaruzelski beszámo­lója után a LEMP Központi Bizott­sága megkezdte a vitát. A szerdai vitában 22-en szólaltak fel. A fel­szólalók többek között rámutattak, hogy a szükségállapot kihirdetése elengedhetetlen volt az anarchia megszüntetése, az ellenforrada­lom és a polgárháború megakadá­lyozása szempontjából. Teljes tá­mogatásukról biztosították a Nem­zeti Megmentés Katonai Taná­csát. Ugyanakkor bírálóan tértek ki a párt és a társadalom hiányos­ságaira és problémáira, s hangsú­lyozták, hogy a LEMP ideológiai­politikai egységét a marxizmus- -leninizmus elvei alapján kell megszilárdítani, következetesen kell végrehajtani a párt sorainak megtisztítását, s azt követelték, hogy a LEMP valóban a munkás- osztály pártjává váljon. A felszó­lalók azt is hangsúlyozták, hogy a komoly belső problémák ellené­re a pártnak elég ereje van ahhoz, hogy valamennyi becsületes pol­gárral közösen kivezesse az or­szágot a válságból. Kazimierz Morawski, a LEMP KB revíziós bizottságának elnöke hangsúlyozta a 7. plénum rendkí­vüli jelentőségét. Megállapította, hogy nemcsak a párt tagsága, hanem az egész lengyel társada­lom reményeket fűz hozzá. Euge- niusz Mróz, az opolei vajdasági pártbizottság első titkára vitafel­szólalásában annak a reményé­nek adott hangot, hogy a párt és a központi bizottság határozott ál­lásfoglalást dolgoz ki a jelenkor és a jövő fő problémáit illetően. Ta- deusz Bawarski, a belchatowi erőmű egyik brigádjának vezetője azt hangsúlyozta, hogy a fő fela­dat most a párt és tevékenysége iránti bizalom helyreállítása. Ezért arra van szükség, hogy a LEMP minden jelenlegi problémához kezdeményezően álljon hozzá, és következetesen valósítsa meg a IX. pártkongresszus határoza­tait. A politikai bizottság beszámoló­ja és a „Miért harcolunk és mer­re haladunk“ című nyilatkozatter­vezettel kapcsolatos vita csütörtö­kön folytatódott. A libanoni főváros kedden újabb súlyos terrorcselekmény színhelye volt. Délután néhány percen belül több hatalmas robbanás rázta meg a mohamedánok lakta nyugati városrészt. Az üzletnegyed romjai alól 20 holttestet szabadítottak ki. A sebesültek számát nehéz megállapítani, mivel a légnyomás néhány ház homlokzatát ledöntötte, sok lakót és járókelőt üvegszilánkok sebesítettek meg. Felvételünk a mentési munká­latokról készült. (Telefoto - ČSTK) A PAP hírügynökség kommentárja A szakszervezetek jövőjéről Reagan beszéde az AÁSZ-ban

Next

/
Thumbnails
Contents