Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1982-02-20 / 43. szám, szombat

KIS ______ NY ELVŐR Hogyan köszönjük meg? Kényes kérdésről lesz szó: a halálesetekkel kapcsolatos külön­féle értesítések, köszönetek szövegéről. Azért kényes ez a kér­dés, mert a hozzátartozóját elveszített ember érzékeny, s talán még a legjobb indulattal adott tanácsban is bántást érezhet. Hadd bocsássuk előre, senkit sem akarunk kipellengérezni, megsér­teni, csak néhány olyan stilisztikai hibára akarunk segítő szán­dékkal rámutatni, amely a köszönetekben - főként a lapokban megjelent hirdetésekben - előfordul. Tudjuk, hogy ezeknek a hibáknak az előfordulása emberileg magyarázható is: a hozzá­tartozóját elvesztett embernek talán az a legkisebb gondja, hogy ezeket az értesítéseket hogyan fogalmazza meg. De mivel a helytelen példa ragadós, s mások már esetleg kész formulákat, szövegrészeket vesznek át hasonló helyzetben, nagyon terjed­nek a rosszul fogalmazott szövegek. A halálesetről szóló hírt a legtöbben ezekkel a mondatokkal vezetik be: „Mély fájdalommal tudatjuk... ,,Fájó szívvel tudat­juk. „Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk.Ezek a monda­tok itt a helyükön vannak, van funkciójuk, s ha a hirdetők is úgy érzik, hogy a legjobban megfelelnek érzéseik kifejezésére, nekünk sem lehet ellenük kifogásunk. Még az ellen sem emelünk kifogást, hogy meglehetősen egyformák, közhelyszerűek ezek a szövegek folytatásukban is, hiszen nem kívánhatjuk, hogy mindenki valamiféle eredeti fogalmazással adja tudtára ismerőse­inek a halálesetet. Az ilyen vagy másféle értesítések megfogal­mazásában tehát számolni kell bizonyos egyformasággal. Amit esetleg finoman szóvá teszünk, az - mint említettük - a részvétköszönő hirdetések szövegében gyakran található hiba. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy ezeket a hirdetéseket is a halálesetekről értesítő szövegek soraival, mondataival vezetik be. Például: ,,Fájó szívvel köszönjük a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek.,,Mély fájdalommal köszönjük a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek...“; ,,Fájdalomtól megtört szívvel köszönjük... stb. Elhisszük, hogy a szeretett családtag elvesz­tése miatt érzett fájdalom a köszönősorok írásakor sem szűnik meg, mégis rá kell mutatnunk: nincsenek itt helyükön ezek a szavak, mondatok, illetve itt nem ezekre, hanem másokra, odaillőbbekre, a helyzetet, szándékot jobban kifejezőkre volna szükség. Ha ezt az egyszerű szöveget: ,,Köszönjük a rokonok­nak, barátoknak, ismerősöknek... “ kevésnek érezzük, választ­hatjuk ezt is: ,, Hálás szívvel köszönjük a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek... esetleg ezt: ,,Szívből köszönjük a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek...“ Miért jobbak, odaillöbbek itt ezek a szavak, mondatok? A halálesetről szóló értesítéseknek - azon kívül, hogy elsősor­ban tudatjuk bennük a rokont, barátot, ismerőst vagy akár a nagy nyilvánosságot a szomorú esetről - az is szerepük, hogy a hozzá­tartozók kifejezzék bennük az eset miatti bánatukat, gyászukat. Rendszerint fel is sorolják, kik gyászolják az elhunytat. A részvé­tet és a temetésen való részvételt megköszönő szövegnek, hirdetésnek azonban nem ez a célja, illetve ez már nem célja. Ebben már nem a fájdalmunkat, gyászunkat kell kifejezni, hanem megköszönni a részvétet, a temetésen való részvételt és egyéb segítséget, támogatást. E^zért itt már nem a saját fájdalmunkat kifejező szavak használata a fontos, hanem az embertársak iránti hálánkat kifejezőké. S ha már itt tartunk, hadd említsük meg, hogy némelyek a „virágadományokat“ köszönik meg ezekben a hirdetésekben, köszönő sorokban. A virágadomány szó sem illik ebbe a szö­vegbe - jelentése miatt. Az a virág ugyanis, amelyet az elhunyt ravatalára vagy sírjára hoznak, nem tekinthető adománynak. A tisztelet és szeretet kifejezője, jelképe ez. Elég tehát, ha egyszerűen a virágot, virágcsokrokat, koszorúkat köszönjük meg. így szövegünk egyrészt nem lesz dagályos, másrészt pontosabb lesz JAKAB ISTVÁN Műszó vagy szakszó? A különböző tudományos és műszaki szaknyelvek sajátos szavait hol műszóként, hol szakszóként halljuk emlegetni. Helyes és indokolt-e ma ez a kétféle szóhasználat? Nyelvészeink, szótáraink nem egységesek e tekintetben. Szá­momra nem vitás, hogy a műszó elavulóban van, főleg jelentés- tartalmának megváltozása miatt. E szó gyökerei még a nyelvújí­tás és a múlt század eleji iparosodás korába nyúlnak vissza. Alkotói a latin terminus (technicus) kifejezés számára kívántak magyar megfelelőt találni, de keresztapaként a német „Kunst­wort“ szó is jelen volt. A társadalmi-gazdasági fejlődés folyamán ez a kis mű előtagocska sokféle jelentést kapott. Jelent művészit, művésziest, (műalkotás), technikait (műszak), hamisat (műfog­sor), színleltet (műfelháborodás), mesterségest (műbolygó), pótanyagot (műbőr) stb. A legutóbbi évtizedek fejlődése megte­remtette a műnyelveket is, amelyeken a számítógépes adatfeldol­gozásban használatos gépi nyelveket (Algol, Cobol stb.) értjük. A műszó mai kínálkozó értelme szerint tehát vagy mesterségesen „gyártott“ szakszó (pl. szocio-lógia) vagy pedig a műnyelvek alkotóeleme. A fogalomzavar elkerülése végett célszerű lenne tehát a tudo- mányos-technikai szaknyelvek vonatkozásában egységesen a szakszó elnevezést használni. KARCSAY SÁNDOR drámaírás bátorítása és ösztö­kélése céljából meghirdetett pályázatra. A kézirat akkor el­kallódott, másolati példánya ötven év után került elő. • A tudományos filmek fesztiválja, amelyen 1 6 ország, mintegy 100 filmjét mutatták be, Belgrádban e héten ért véget. A fesztivál első díját egy, az elektromos energia nagy távolságra való továb­bításával foglalkozó olasz film nyerte el. Kulturális hírek • A Nagyváradi Állami Szín­ház magyar tagozata az évad legjelentősebb bemuta­tóját tartotta: Tamási Áron Ős­vigasztalás című d:ámai költe­ménye került színre Szabó Jó­zsef rendezésében. Tamási a drámát 1924-ben az Egye­sült Államokban írta, onnan küldte Kolozsvárra az eredeti Juhtenyésztés a Tátra alatt A Magas-Tátra alatti legelőkön nyáron sok juhot látni, fehéren tarkállik tőlük a táj. Ilyenkor, télen, az akolban pihen a nyáj, csak kevés időt tölt a szabadban. Mit is keresne a jégpáncéllal borított le­gelőkön? Ezen a vidéken többnyi­re korszerű istállókban telelnek a gyapjúbundás állatok. Tenyész­tésükre a poprádi járásban meg­különböztetett figyelmet fordíta­nak. Ez érthető, hiszen az állami terv értelmében az egész Magas- Tátra alatti vidék hazánk egyik legfontosabb juhtenyésztő köz­pontjává fejlődik. A CSKP KB 4. ülése is leszö­gezte a juhtenyésztés rugalma­sabb fejlesztésének szükségessé­gét. Az elkövetkező években Ke- let-Szlovákiában a 7. ötéves terv­időszak folyamán százezer darab­bal kell növelni a juhállományt, ebből a poprádi járásban tizen­egyezerrel. Ez a feladat tette indo­kolttá, hogy a juhtenyésztés fej­lesztésével kapcsolatos feladatok­ról éppen a poprádi járásban ér­deklődtünk, ahol a járás politikai és állami szervei 1975-ben hoztak döntést az ágazat fejlesztési prog­ramjáról. Bennünket az érdekelt, hol tartanak ma a korábbinál sok­kal igényesebb fejlesztési prog­ram előkészítésében, és mit tesz­nek a jövőben a juhtenyésztés fejlesztéséért. Választ Ján Gallotól, a poprádi körzeti állomás vezetőjétől kap­tunk.- Jelenleg az új fejlesztési program tervdokumentációjának befejezésénél tartunk, de már fo­lyamatban van néhány specializált juhfarm építése, az állomány számbeli növelése, s egyidejűleg a nemesítése is. Igyekszünk meg­teremteni a feltételeket a megfele­lő takarmányalap termesztésére, a kívánalmak szerinti nemesített állomány felnevelésére, s ezáltal a juhtenyésztés komplex prog­ramjának gyakorlati megvalósítá­sára. A továbbiakban megtudtuk, hogy - bár a végleges fejlesztési program most készül - néhány specializált juhfarm már felépült a štrbai, a hranovnicai, a Špišská Stará Ves-i, a Spišská Hanušov- ce-i Efsz és a Poprádi Állami Gaz­daság telepein, s a 6. ötéves terv­időszakban a juhok férőhelye nyolcezerhétszázzal gyarapodott. Kedvező jelenségnek tartják a já­rás vezető szervei, hogy a Trenčí­ni Juhtenyésztési Kutató Intézet, valamint a Gazdálkodás Tudomá­nyos Rendszere Intézet szakem­bereivel együttműködve néhány helyen kísérletként kipróbálják fa­szerkezetes istállók alkalmazását. Olyan épületekről van szó, ame­lyek a zord éghajlati viszonyok között is megfelelnek a juhte­nyésztés követelményeinek. A közelmúltban adták át rendel­tetésének Spišské Hanušovceben az új, közel 12 millió korona ráfor­dítással felépített komplex juhfar- mot, ahol a férőhelyeken kívül - hetvenöt vagon széna tárolására alkalmas ú. n. tachovi típusú szé­natorony is a rendelkezésükre áll. Ezekben a nagyobb nedvesség­tartalmú széna is tárolható, hozzá­kapcsolódik a központi takarmá­nyelőkészítő. Természetesen a szükséges szociális berendezé­sek is megtalálhatók itt. A juhfarm kivitelezésében együttműködött a helyi szövetkezettel a Gazdálko­dás Tudományos Rendszere Inté­zet, a Trenčíni Juhtenyésztési Ku­tató Intézet, a Žilinai Mezőgazda- sági Tervező Intézet, a žilinai Dre- voindustria és a műszaki berende­zéseket szállító holiči MOVIS. A tervek szerint ebből a juh- farmból évente több mint 7 tonna gyapjút, 34,5 tonna juhsajtot, több mint 19 tonna bárányhúst és jelen­tős számú tenyészállatot értékesí­tenek. A beszélgetés során kaptunk világos magyarázatot a Tátra alatti juhtenyésztés fejlesztési program­jának céljairól. Ezek egyike a bá­rányhús és egyéb juhtermékek termelésének rendezése minimá­lis abraktakarmány felhasználásá­val, saját termesztésű tömegta­karmány bázisán. Egy további, igen fontos feladatként szerepel a fejlesztési programban: 1983-ig tenyészállatok törzsállományát kell teremteni és gondoskodni kell bővítéséről és a tenyészállatok ér­tékeléséről. A hanušovcei juhfarmon jelen­leg már közel kétezres állomány van, ebből ezer az anyajuh. Az állományt két nyájra osztották, egyikben fajtiszta, a másikban ke­resztezett állatokat nevelnek. Célravezető, hasznos és meg­valósítható program a Magas-Tát- ra alatti juhtenyésztés fejlesztése, és egyúttal kézzelfogható példája egy fontos társadalmi követel­mény megvalósíthatóságának. Annak, hogy a kutatás és a fej­lesztés szorosan kapcsolódhat a gyakorlati felhasználáshoz, a hatékonyabb termelés megte­remtéséhez. KULIK GELLERT Az egyik új juhistálló, ebben telel az állomány (Róbert Berenhaut felvétele) Teret adnak a kezdeményezésnek Új utakon a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás mezőgazdasága A nagykürtösi járás földműves­szövetkezeteiben és állami gaz­daságaiban is elkészült már a múlt évi gazdálkodás mérlege. Az eredmények a zárszámadó köz­gyűlések keretében kerülnek a na­pokban a nyilvánosság elé. Noha az egyes nagyüzemek gazdálko­dási szintje között ezúttal is jelen­tős különbségek mutatkoznak, lé­nyegében általános érvényűnek te­kinthetjük Július Nosko mérnök­nek, a járási mezőgazdasági igaz­gatóság igazgatójának megállapítá­sát, miszerint a tavalyi kedvezőtlen időjárás erősen rányomta bélye­gét az eredményekre. A legna­gyobb gondot az okozta, hogy a gyengébb gabona- és takar­mányhozamok miatt aránytalan­ság keletkezett a növénytermesz­tés és az állattenyésztés között. A mezőgazdasági üzemek dol­gozói az év első felében mindent elkövettek a jó gabonatermés ér­dekében, az eredmények azon­ban elmaradtak a várakozástól. A gabonatermés járási átlaga ugyan meghaladta a hektáronkén­ti négy tonnát - s ez kerületi vi­szonylatban az első helyre emelte az ágazatot ám a tervezettől ez 2,3 százalékkal elmaradt. Az esztendő másik felében ked­vezett az időjárás a földművesek­nek, a kultúrák fejlődése azonban megsínylette a rendkívüli száraz­ságot. Jelentős terméskiesés volt a cukorrépa termesztésében, s a takarmányhozamok sem érték el a tervezett szintet. A szőlő ter­mése - amely több nagyüzemben döntő módon hatott a gazdálkodá­si eredményekre a tavaszi fa­gyok miatt jelentősen elmaradt a tervezettől, s hozzávetőlegesen 60 százalékos termésveszteség érte az 1760 hektárnyi termőterü­letet. A zöldségtermesztés - köszö­net az ipolybalogi (Balog nad Ip­ľom), a sklabinái, a záhorcei és a zsélyi (Želovce) gazdaságok jó eredményeinek - felülmúlt minden előzetes várakozást. Viszonylag kedvező árak mellett 3923 tonna zöldséget értékesítettek a nagy­üzemek, s a járás 115,3 százalékra teljesítette feladatait. Az állatte­nyésztés eredményeivel tulajdon­képpen elégedettek lehetnek a já­rás vezetői. A tejtermelés terén a fejési átlag már 3150 liter körüli, s a hízómarhák napi súlygyarapo­dása is elérte a 800 grammot. Minőségi változás következett be az állatszaporulat terén is, ami végső soron a húseladási felada­tok túlteljesítéséhez vezetett (101,2 %). Az esztendő utolsó negyedében némi gondot okozott a sertésállomány csökkentését előirányzó határozat végrehajtá­sa, ám napjainkban minden nagy­üzem megnyugtató módon ren­dezte a kérdést. Járási viszonylatban a mező- gazdasági bruttó termelési tervet 96,4 százalékra teljesítették, ezen belül a növénytermesztés rész­aránya volt a legalacsonyabb, mindössze 81,9 százalék. Az el­múlt esztendei valóságot figye­lembe kellett venni az idei tervszá­mok kialakításánál is. Különösen az állatállomány szálas és szemes takarmánnyal való ellátásánál kel­lett szem előtt tartani a tavalyi eredményeket. A múlt év szep­temberében hozott központi párt- határozat értelmében éppen ezért a járási mezőgazdasági igazgató­ság állattenyésztési szakemberei a téli időszakra kidolgoztak egy módosított politikai-szervezési ja­vaslatot az állatállomány áttelelte- tésével kapcsolatban. Ezt követő­en a gazdaságokon belül az állat­tenyésztés különböző területein dolgozó 383 kollektíva 1519 tagjá­val vitatták meg a kialakult helyze­tet, s egyszersmind szerződése­ket is kötöttek a meglevő takar­mányalap minél gazdaságosabb felhasználása és a takarékosság céljából. A megállapodások lé­nyege abban állt, hogy az ágazat dolgozóit anyagilag is érdekeltté tették a takarmány gazdaságos felhasználásában. Azóta valamennyi gazdaság­ban havonta értékelik a helyzetet és fizetik ki a jutalmakat, s az eddigi tapasztalatok egyértelműen kedvezőek. Bebizonyították, hogy kölcsönös bizalommal és összefo-' gással nagyon sok probléma áthi­dalható. A járás mezőgazdasági üzemei­ben kellően kihasználják azokat a lehetőségeket is, amelyek a CSKP KB 4. ülésének határoza­tai nyomán adódtak a termelésben és a tervezésben. A komplex in­tézkedések Jellemének megfele­lően előzetes terveket készítettek, s ezeket valamennyi mezőgazda- sági üzem vezetőjével megvitat­ták, egyeztették. Kiderült, hogy az érdekek 90 százalékban azono­sak, s hely van a sajátos érdekek érvényesítésére is. Azt is megér­tették a dolgozók, hogy az önálló elszámolási rendszer kellő teret ad az egyénj kezdeményezésnek. S minél igényesebb tervet fogad­nak el, annál nagyobbak a kerese­ti lehetőségeik. A járás mezőgaz­daságának irányítói tisztában van­nak azzal, hogy az új érdekeltségi rendszer meghonosítása nem lesz könnyű, de azt is tudatosítják, hogy ez az egyetlen útja a tovább­építésnek. HACSI ATTILA ÚJ SZÚ 4 1982. II. 20. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents